Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-27 / 175. szám

1994. július 27., szerda 5 ' r Megyei körkép GYÁSZOL A BAJAI DANDÁR Négy életet követelt a gyilkos akna • Fekete zászló leng a bajai laktanya kapuja fölött a hétfői tragédia óta, emlékeztetve a honvédség négy halottjára, Kiképzési baleset következ­tében két hivatásos és két sorka­tona életét vesztette, hárman sú­lyosan és négyen könnyebben megsérültek hétfőn délután, a várpalotai lőtéren. A bajai Mé­száros Lázár Gépesített Lö­vészdandár vizsgalövészetén egy aknavető csöve felrobbant. A négy katona: Kránitz Antal százados, Pleszkán Károly őr­mester, Tordai Tibor, valamint Papp László honvéd életét az azonnali orvosi beavatkozás sem tudta megmenteni. A győri katonai ügyészség szakértők bevonásával megkezdte a bal­eset okainak kivizsgálását. Az elhunytak és a sérültek hozzá­- A bajai lövészdandár 120 milliméteres aknavetővel haj­totta végre hétfőn a lőgyakorlatot - mondta el az alezredes. - Ez a löveg úgynevezett rátöltésgátló­val van ellátva, melynek a fel­adata éppen az ilyen balesetek megelőzése lenne. Egyelőre még nem fejeződött be a vizsgálat; nem tudjuk miért következett be a robbanás. Bizonyos feltétele­zések szerint azonban mégis rá­töltés okozhatta a tragédiát. Egy esetleges rátöltést viszont feltét­len észre kellett volna venniük. Deák János vezérezredes, a Magyar Honvédség parancs­noka a helyszínen tájékozódott a tragédia körülményeiről, Keleti György honvédelmi miniszter táviratban fejezte ki részvétét a hozzátartozóknak. A miniszter kérésére a honvédség parancs­noka a gyakorlatot leállította; a katonák visszatértek helyőrsé­gükbe. Honi Gyula, a Magyar Köztársaság kormányának el­Zokogva fogadta lapunk munkatársait Mélykúton Szűcs Ágnes, Pleszkán Károly őrmes- ternek, a bajai tüzérségi gyakor­laton történt tragédia egyik ál­dozatának a menyasszonya. Őt hétfőn délután keresték fel a laktanyából és közölték vele a szörnyű hírt.- Karcsi augusztus 3-án lett volna 21 éves. Úgy terveztük, hogy a születésnapját balatoni nyaraláson ünnepeljük meg, a gyakorlat után... Jövőre szeret­tünk volna összeházasodni. Négy éve járunk együtt. Amióta hivatásos katona, itt éltünk a szüleim házában: Mélykúton, a Zalka Máté utca 7.-ben. A rendszerváltás óta sokkal nyitottabbá váltak a bajai lakta­nyák kapui, és az ott folyó életről többet tudhat meg a város lakos­sága, sőt a parancsnokok igye­keznek minél részletesebb felvi­tartozóit a dandár tisztjei szemé­lyesen értesítették. Mint megtudtuk: a három sú­lyos sérült állapota a körülmé­nyekhez képest kielégítő. Egyi­kük bal lábát a győri katonai kór­házban, a sérülések miatt, ampu­tálni kellett. A budapesti katonai kórházban fekvő, másik két, sú­lyos sérült sorkatona általános ál­lapota az orvosi jelentés szerint rendezettnek mondható. A köny- nyebb sérülteket is ellátták, ki­elégítően érzik magukat. Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője tegnap tájékoztatta munkatársunkat a balesetről, illetve az azt követő vizsgálatról: nöke mély megrendüléssel érte­sült a kiképzési balesetről, és ez­úton is őszinte részvétét fejezi ki mind a maga,-mind kormánya nevében - közölte a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. Az ügyészségi vizsgálattal párhuzamosan a honvédség szakemberei is kutatják az oko­kat. Erdélyi alezredes szerint a következő kérdésekre keresik a választ: Milyen volt a lövészetet végrehajtók felkészítése, milye­nek voltak a lőgyakorlat végre­hajtásának körülményei? Ter­mészetesen alapos vizsgálat alá vetik a lövegeket, a végrehajtás eszközeit is. Mint megtudtuk: a baleset so­rán elhunyt százados a várpalotai lőtéren teljesített szolgálatot, és a robbanáskor a lőtértiszt számára meghatározott helyen tartózko­dott. Egy eltévedt szilánk végzett vele. Hasonló szilánkokat egyébként mintegy 300 méter sugarú körben is találtak. Pleszkán Károly 1973-ban született Kiskunhalason. Szülei és ikertestvére Tompán élnek. Az, őrmester eredetileg gázsze­relőnek készült, a halasi szak­munkásképzőben végzett, de miután bevonult, nagyon meg­szerette a hadseregben zajló, mozgalmas életet. így lett 1992. december 1-jétől hivatásos ka­tona. Feltett szándéka volt, hogy tanulmányait a tiszti főis­kolán folytatja. Társai és Szű­csék aranyos, rendszerető, hig­gadt fiatalembernek ismerték. Szabad idejét olvasással töl­tötte, hobbija az autószerelés volt. Temetéséről később ren­delkeznek. lágosítást adni a katonai élet mindennapjairól, a kiképzések­ről és időnként a sajnálatosan be­következő, rendkívüli esemé­nyekről is. Kedden reggelre azonban, még mielőtt bármiféle tájékoztatás is a lakosság birto­kába jutott volna, a tömegkom­munikációs eszközökből szer­zett információ alapján hamar terjedt Baja-szerte, hogy a Mé­száros Lázár Gépesített Lövész- dandár egyik alegységének gya­korlata közben szörnyű tragédia történt. Mint ahogyan az lenni szokott: a munkába siető embe­rek, az autóbuszon, a piacon és a köztereken adták-vitték a híre­ket, természetesen velük együtt a mendemondát és a torzításokat is. Volt, aki a helyi gyakorlótérre tette a borzalmas robbanás szín­helyét, mások pedig tíznél is több halottról beszéltek. Bár a Magyar Rádió, a honvé­delmi miniszter által elrendelt hírzárlat ellenére rendszeresen pontosította a várpalotai gyakor­lótéren történteket, a tisztázatlan körülmények miatt mind a sajtó, mind a dandárnál szolgálatot tel­jesítő katonák szülei hírekért ost­romolták a laktanyavezetést. Megtudtuk, hogy Matúz István dandárparancsnok a helyszínen tartózkodik és délután, visszaér­kezése után, készséggel ad tájé­koztatást a szörnyű tragédia okairól. Krámos József őrnagy, ideig­lenes parancsnok ezredsorako- zón ismertette az állománnyal, hogy kedden délután a kiképzés­Szinte nem múlik el kiképzési periódus, hogy ne történne vala­milyen rendkívüli esemény a ba­jai dandárnál. Meg kell állapí­tani, hogy a parancsnokok ezt sohasem titkolják el, sőt igye­keznek a kiváltó okok legmé­lyebb gyökeréig eljutni, mert nem mindegy, mi váltja ki egy-egy tragédia megtörténtét. Köztudott, hogy korábban olyan mostohák voltak ennél az alaku­latnál a körletek, s ezzel együtt a higiénés feltételek, amiért sokan úgy érezték: büntetés, és nem szolgálat Baján a katonaélet. Még a korábbi miniszter, Für La­jos is megrökönyödött egyik lá­togatása alkalmával az itt tapasz­taltakon. Azóta folyamatosan érkezik pénz a felújításra, és amint la­punk is beszámolt róla: napról napra komfortosodik a laktanya, mégis vannak problémák. Az or­szág minden tájáról ideérkező fi­atalok alapos kiképzésben vesz­nek részt, sőt egy részük elvé­gezve a tisztes tanfolyamokat, az ország más egységeihez kerül­nek szolgálatra. Ez az ideigle­nesség is megviseli a katonákat, hiszen messze kerülnek ottho­nuktól, szeretteiktől. A minap ar­ról panaszkodtak, hogy egy-egy eltávozáskor, a hosszú utazás miatt kevesebbet tölthetnek a családi körében. Másokat az gyö­tör, hogy munkanélküliként ke­rülnek a bevonulok közé, és kilá­nek szerves részeként megtartott lőgyakorlaton az egyik aknavető csövében felrobbant a lövedék, és ez négy bajtárs halálát okozta: Kránitz Antal századosét, aki mint ellenőr volt jelen, Pleszkán Károly őrmesterét, aki az akna- vetősök közvetlen irányítója volt, Papp László és Tordai Tibor honvédekét. Természetesen a laktanya be­járatára kikerült a fekete zászló, de az alakulatnál a rendes kerék­vágásban zajlik az élet, mert ép­pen most folynak a tisztes kikép­zés záróvizsgái. Hogy ezt meny­nyire zavarta a halálos baleset, csak később tudjuk meg, azt vi­szont sikerült megtudnunk, hogy kegyeleti bizottság alakult a hősi halált halt katonák végső búcsúz­tatására. A honvédség szóvivője el­mondta, hogy a honvédelmi mi­niszter egyenként 100, a honvéd­ség parancsnoka pedig 50-50 ezer forint gyorssegélyt utalt át az elhunytak hozzátartozóinak. A honvédség szociálpolitikai alapítványának kuratóriuma gondoskodik a baleset súlyos és könnyebb sérültjeiről is. A tra­gédia áldozatait a honvédség sa­ját halottjainak tekinti. A vég­tisztesség megadásáról - katonai tiszteletadás mellett -a hozzátar­tozókkal közösen döntenek. tástalannak látják a leszerelés utáni helyzetet. Természetesen minden ka­tona másképpen éli meg az egy­évi katonáskodást, és sok min­den függ attól: milyen parancs­nokot, milyen közösséget fog ki. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elszigetelődésre hajla­mosak depresszióba kerülve el­sősorban az őrszolgálat során magányba mélyednek és kerül­nek közel az öngyilkossághoz. Erre nemcsak Baján, de más ala­kulatoknál is sajnos egyre több példa adódott. A Mészáros Lázár Gépesített Lövészdandár leg­utóbb június végén gyászolt, és kellett lemondani egy nyílt nap programjait, mert egyik katoná­juk gondatlan fürdőzés közben a Sugovicában lelte halálát. Az újságíró személyesen is meggyőződött már többször a dandárnál folyó kiképzések ha­tékonyságáról, a tisztek szakér­telméről, most mégis értetlenül áll a várpalotai aknavetős tragé­diahíre előtt. Elsősorban az tűnik hihetetlennek, hogy emberi mu­lasztás okozta a négy ember éle­tét követelő balesetet, mert a lö­vészeti felkészítő során szinte százszor, ezerszer elgyakorolják a kiskatonák. Talán később is előfordulhatnak majd balesetek, de az biztos, hogy a bajai lakta­nyának eddig is sok jutott belőle. Papp Zoltán, Király László, Galambos Sándor Vizsgálják a körülményeket Házasodni készült az őrmester Fekete zászló a laktanyán Baján büntetés a szolgálat? Kedvező egyezségek Bócsán a Kiskunsági Nemzeti Parkkal Az utóbbi időben sokak szá­mára kedvező egyezségeket kö­töttek a bócsai önkormányzat és a Kiskunsági Nemzeti Park képviselői. Tekintettel arra, hogy a község külterületén - amely védett rész - még sokan élnek, vagy éppen azt a részt cé­lozták meg letelepedésül, békés megoldást kellett találni az ott­létükhöz. Az alkunál minden­képpen figyelembe kellett venni, hogy a kérdéses rész or­szágos jelentőségű, védett ter­mészeti terület. Végül úgy hatá­roztak, hogy az úgynevezett Gáspár soron tanya építhető, amennyiben az építtettő két hektár földtulajdonnal rendel­kezik, s a kiskopárdi tanyás tér­ségben a meglévő birtokok cse- rélhetőek. Ugyancsak kikötötték azt is, hogy a védett területen, vala­mint a Kiskunsági Nemzeti Park határa, az 54. számú főút és a csatorna közötti részen, a tanyák és melléképületeik hom­lokzatmagassága maximum 3,5 méter lehet, azt fehérrel kell meszelni, vagy natúr kőporral vakolni, vagyis tájba illő kivite­lezést kémek, amihez hozzá tar­tozik a cserép-, vagy nádfedés. A vízminőség védelme érdeké­ben fontos, hogy a háztartási szennyvizeket zárt helyen gyűjtsék. A két félnek sikerült egyez­séget kötni arra vonatkozóan is, hogy a KNP a védett szántóterü­letek 95 százalékát ki engedi adni részaránytulajdonba. P. S. Új tanműhely a diákoknak A nagyvállatok összeomlá­sával, illetve leépülésével az elmúlt években nehéz helyzetbe kerültek a szakmunkásképző in­tézetek. A gyakorlati képzés fel­tételeinek kialakítását több he­lyen önerőből próbálják megol­dani. A megye legnagyobb kö­zépiskolája a kecskeméti Gás­pár András Szakközépiskola és Szakmunkásképző intézet, ahol mintegy kézezer diák tanul. Közülük 400-an ősztől használ­hatják a befejezés előtt álló, új, korszerű tanműhelyüket. Az iskola saját beruházásá­ban készülő, kétezer négyzet- méter alapterületű műhely 40 millió forintos költségvetéséhez részben pályázati úton nyertek pénzt, illetve a szakképzési alapból teremtették elő a fede­zetet. Járfás Istvánné, az intéz­mény igazgatónője érdeklődé­sünkre elmondta, hogy a leg­korszerűbb eszközök segítik majd a diákok képzését. Mint­egy 30 milló forint értékű esz­közpark szolgálja majd az okta­tást, köztük a BOSCH cég mű­szerei. A szerelőcsarnokok mel­lett négy autóelektronikai labo­ratóriumot alakítottak ki. Az, új tanműhely korszerűsé­gét jelzi, hogy több kecskeméti autós cég jelezte érdeklődését bizonyos eszközök használata iránt, amelyek egyedül náluk lesznek megtalálhatóak. A tan­műhely természetesen vállalko­zásként is működik majd. Az őszi ünnepélyes átadással meg­oldódik a kilenc, szakközepes autószerelő osztály gyakorlati képzésének a helye. Emellett a szakmunkástanulók szintén itt kapják meg a kiegészítő gyakor­lati képzést. N. Á. • Még a régi gépeken folyik a gyakorlat. (Fotó: Walter Péter) ÉRSEKCSANÁDI FÖLDKÉRDÉS Packázik a szövetkezet? Amikor először szóba kerül­tek Ersekcsanádon a földpriva­tizáció kérdései, egyértelművé vált, hogy a szövetkezet mint korábbi tulajdonos nem szíve­sen mond le jogairól - minek következtében - ahol csak tudta, hátráltatta mind a kár­pótlási földek kijelölését, mind a részarány-tulajdonú földek birtokba adását. Erről tájékoz­tatta lapunkat többször is Si­pos Sándor, a helyi földren­dező bizottság elnöke. Most megint panasszal kereste meg szerkesztőségünket, mert vé­leménye szerint a szövetkezet kénye-kedve szerint packázik azokkal a földtulajdonosokkal, akikkel még ’92-ben kötött földhasználati bérleti szerző­dést. Az első kifogás, hogy a megállapított bérleti díjat (20 kiló búza/aranykorona) a szö­vetkezet tavaly önhatalmúlag 12 kilóra mérsékelte, holott az akkor kötött szerződés határo­zatlan időre szól. Az sem sze­repelt az akkori szerződésben, hogy a bérleti díjban kifize­tendő pénzt adó terheli, holott ezt ’93-tól folyamatosan von­ják. Nem lehet minek betudni azt sem, hogy most újabb mó­dosítással állt elő a szövetke­zet, amelyet visszamenőleg, január 1-jei hatállyal kíván módosítani, illetve felbontani. Nyilvánvaló a szándék, hiszen a területek nagy részéről már betakarították a termést, és tet- szik-nem tetszik alapon magas lóról kívánnak tárgyalni az ügyfelekkel; de nem együtt, hanem mindenkivel külön-kü- lön, ahol aztán működhetnek a korábbi évtizedekben jól meg­szokott reflexek. Fel is van bolydulva rende­sen a falu, az önkormányzat is segíteni próbál, bár az első megbeszélésen csak 11-en ad­tak megbízást a község jogá­szának, hogy járjon el nevük­ben a szövetkezetnél. Legin­kább azok az idős emberek vannak itt kiszolgáltatva, akik már a maguk erejénél fogva semmiféleképpen sem tudnák megművelni a visszakapott földjeiket. Nyilvánvaló, hogy az ilyen eseteket központilag nem lehet levezényelni, azon­ban az együtt élő falusi közös­ségben fontos lenne az, hogy tiszteljék a kishalat is, és ne teremtsenek kényszerhelyzete­ket.- p.- n.

Next

/
Oldalképek
Tartalom