Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-19 / 168. szám

1994. július 19., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac 9 Gazdaklub A síkművelésre tért át a szántói uborkatermesztő • Vöő József nagy súlyt helyez a permetezésre. KIVÁLNI LEHETETT - VAGYON NÉLKÜL Fáradnak a fárasztástól? Évekkel ezelőtt Herceg- szántón és környékén sokan foglalkoztak az uborka ter­mesztésével. A ZÖLDÉRT és az ÁFÉSZ rivalizált a felvá­sárlásban. Mára nagyot válto­zott a helyezi, egyre kevesebb uborkázó van. A település leg­jelentősebb termesztője Vöő József és családja. Ők kilenc éve foglalkoznak ezzel.- Az idén mekkora terüle­ten termesztik az uborkát? - érdeklődtem a családfőtől?- Kilenc hektáron vetettük el az apró magvakat. Egy hek­táron MINERVA, a többin Dóra fajtát tettünk a talajba. Ez valamennyi síkművelésű. Az előző években támrend- szeres megoldást is alkalmaz­tunk. Ezt azért hagytuk abba, mert a háló ára, amin az uborka felfut, igen drága lett.- A nagy terület megműve­lése jelentős megterherhelést jelent a családnak. Hogyan tudják elvégezni a különböző feladatokat?- Vettem egy 27 lóerős olasz kistraktort. Ezzel vég­zem el a talajmunkákat (szán­tás, ekézés, marózás). A vetést géppel végzem. A permetezés is az én feladatom. A család többi tagja kapál és szedi a termést. Az idén sajnos rosz- szul kelt a mag, kézzel kellett pótolni, újra vetni.- A napokban megkezdő­dött a felvásárlás. Hogyan van megelégedve a jelenlegi árral?- A 6-9 cm méretűért 30 forintot, a II. osztályúért 15, míg a 12-14 cm közöttiért 5 forintot adnak a felvásárlók. Különösen az utóbbit tartom kevésnek. A salátának valót pedig egyszerűen át sem ve­szik. A vegyszerek ára év- ről-évre nő, de az uborka átvé­teli ára nem emelkedik. A következő évtől összefo­gom a helyi, valamint a kö­zelben lakó termesztőket a közös értékesítésre. Ettől azt várom, hogy magasabb áron tudjuk majd eladni uborkán­kat. így valamilyen érdekvé­delem alakulhatna ki - fejezte be Vöő József. Tölgyesi Gábor Bábolnai szakmai napok Az idén szeptember 21-24. között ismét megrendezik, im­már harmadszor, a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokat - tá­jékoztatta a sajtót Papócsi László, a Bábolna Rt. vezéri­gazgatója. Az előkészületek már javában folynak, s az érdek­lődés alapján arra számítanak, hogy a tavalyinál lényegesen több kiállítója, résztvevője lesz a rangos szakmai találkozónak. A házigazdák - a Bábolna Részvénytársaság és az IKR Rt. - két helyszínt jelöltek ki a gaz­danapok lebonyolítására. Az egyik az Ml-es autópálya bá­bolnai csomópontja környékén lévő terület, ahol a szántóföldi gépek bemutatója lesz; ennek szervezője az IKR Részvénytár­saság. A másik helyszín a köz­ponti bemutatótér, itt a Bábolna Rt. és társaságai, valamint a partnergazdaságok, a kereske­delmi partnerek és a külföldi ki­állítók kapnak helyet. Az elkép­zelések szerint a kiállítás az eddigieknél vevőcentrikusabb lesz, jobban hangsúlyozzák a kereskedelmi jelleget, ennek megfelelően az eddiginél jobb lehetőséget nyújtanak a tárgya­lásokra, üzletkötésekre. A gaz­danapokat partnertalálkozók, tanácskozások, szimpóziumok egészítik ki. Nem ösztönöz a támogatás A somogyi gazdák nagy re­ményeket fűztek a májustól ér­vényben lévő tenyészállat-tá­mogatási rendszerhez. A kez­deti tömeges érdeklődés azon­ban mára alább hagyott, mivel sokan úgy vélték, a támogatás még a törzskönyvezést sem fe­dezi. Somogy megyében eddig 15 millió forintnyi támogatásról döntöttek. Főként gazdaságok jelentkeztek, a magángazdálko­dók közül alig félszázan adtak be kérelmet. Elfogadott tény, hogy a fajtaváltás egyet jelent a piacképességgel, de az állaton- kénti 5 ezer forint mégsem ösz­tönöz tenyészkocák vásárlására. Ismeretes a lózung: a farmer- gazdaságé a jövő. Aki a jövő embere, az kilép a tsz-ből. Csakhogy úgy tűnik, a jelszó kiadói egyvalamiről megfeled­keztek. Hogy a tsz-ből kilépők garantáltan megkapják vagyon­részüket. Mégpedig akkor, ami­kor kilépnek. Addig, amíg a ki­lépők jussát ki nem adja, a szö­vetkezet egy tapodtat se léphes­sen az átalakulás útján - ez le­hetett volna a garancia. A tény­leges gyakorlat pergyártó gya­korlat. Émberek egzisztenciáját, egészségét, családok jelenét és jövőjét romboló gyakorlat. Itt egy példa: az alpári Búzakalász Téeszből 23-an kiléptek 1992 végével. Most 23 perrel több lehetne a bíróságon. Egyelőre közülük csak egy ember, Bakó Ferenc áll perben a Búzakalász szövetkezettel ki nem adott va­gyonrésze miatt. (Egyébként az alpári szövetkezet átalakulása még nem ért véget, a megyei cégbíróságon nincs bejegyezve átalakult szövetkezetként.) Sehol egy írás- A téesz közgyűlése 1992-ben számunkra nagyon hátrányosan döntött - meséli Bakó Ferenc. - A vagyont na­gyon eredeti módon, mobilizál­ható és nem mobilizálható részre osztották. Persze, hogy mi adható ki, és mi nem, azt mindig aszerint kezelték, hogy ki volt az érdekelt. Az elnök­höz, Seres Imréhez közelálló kör tagjai, érdekes módon, most, az átalakulás után nem elégedetlenek... A kiválók első menetben a vagyonrészük 40%-ának a har­minchat százalékát kapták meg, a teljes 60 százalékot visszatar­tották. Hogy ezt mikor kapják meg, arról soha egy sor írást nem láttak. Szóbeli ígéretek el­hangzottak Seres Imre részéről.- Láttam, hogy a csődbe ju­tott, nagyon veszteséges szö­vetkezet a vagyonfelélés útjára lép, régi vezetőjével az élen. Ezért én már másfél éve megin­dítottam a pert. Vagy háromne­gyed év azzal telt a bíróságon, hogy be kellett bizonyítanom: tényleg annyi a vagyonrészem, amennyit kérek. Seres elnök úr egyébként soha egyetlen tárgya­lásra sem volt hajlandó eljönni. Bakó Ferencnek egyezséget ajánlottak. Legyen - mondta. A Jámbor-tanyát, benne egy sok­gyerekes családdal a nyilvántar­tott értékének ötszöröséért kí­nálták neki. Ezt ő meglehetősen tisztességtelennek tartotta, de már ilyen alkuba is belement volna, csak legyen vége az ügy­nek, kezdhessen valamit a pén­zével. Vérszemet kap mind a huszonkettő- Később Seres Imre maga jött ki velem megnézni egy má­sik tanyát. Ezt biztosan kiadja nekem az igazgatóság, ígérte. No, ezt is ötszörös áron, de egye fene! A kiköltöző bérlőtől én vettem át a kulcsot. Rendbetet- tem a tanyát, hogy eladhassam. Eltelt három hónap, szavazott az igazgatóság. Még Seres el­nök úr is ellenem szavazott, nem kaptam meg ezt a tanyát sem. Bizonyára azért, mert gondolták: ha Bakónak kiadjuk a részét, nekibátorodik majd a többi is, és jön követelőzni. Se­res Imréék ugyanis a törvény lazaságát kihasználva a fárasz- tás taktikáját alkalmazzák azokkal szemben, akiknek kö­vetelésük van náluk. Az embe­rek majdcsak belefáradnak a vá­rakozásba, és lemondanak jogos tulajdonukról, vagy belemen­nek a számukra legelőnytele­nebb alkuba is. Nálam erre hi­ába számítanak. A Búzakalásznál a vagyon­felméréskor az egyszerűsített belső értékelést alkalmazták. Szakértői értékelést csak egy­két esetben vettek igénybe. Bakó Ferenc szerint az az osz­togatás nagyon rugalmas keze­léséhez volt jó, az elnök hívei számára. Ő egyébként most már csakis a vagyonértékelés sze­rinti és nem önkényesen meg­emelt áron lesz hajlandó bármit elfogadni a szövetkezettől. Állja a pert. Tóth Béla is perindításra ké­szülődik. (Ügyvédje mintegy negyedéve kelt levelére a szö­vetkezet ezideig még csak nem is válaszolt.) O szintén tanyát szeretett volna borászkodáshoz a vagyonrészéért megszerezni, de nem adták. Ő sem látott soha semmilyen jegyzőkönyvet ar­ról, hogy mit és mikor szándé­koznak nekik kiadni a 60% fe­jében.- Utoljára tavaly áprilisban hívott bennünket, kiváltakat össze Seres Imre - emlékezik vissza Tóth Béla. - Akkor a 420 férőhelyes istállót ajánlotta fel huszonhármunknak a bennlévő mintegy 6 milliós vagyonré­szünkért. Nem fogadtuk el mondván, mit kezdjünk vele. Seres Imre tett mindjárt egy ajánlatot: a mosóporkészítő kft. másfél millióért megvenné tő­lünk az istállót. Felháborod­tunk, hogy ennyire hülyének néz bennünket. Egyébiránt a mosóporgyártó kft. egyik fő tulajdonosa Seres Imre fia... (A hírek szerint ma­gának az elnöknek, bár közeleg a nyugdíj felé, mégcsak egy házrész sincs a nevén.) A mo­sóporgyártó üzemet annak ide­jén az eladósodott téesz azért hozta létre, hogy majd az ki­húzza a bajból. Az átalakulás­kor egy érdekcsoport megsze­rezte magának az immár kft.-ként működő egységet. Kollégák voltunk- Nem akartam én cirku- szolni, hiszen 16 évig a téesz- ben dolgoztam vezetőként, kol­légák voltunk - mondja Bakó Ferenc. - Azt gondoltam, kor­rektül rendezni lehet a kiválást. Nézetem szerint egy vezető fe lelős azokért az emberekért is, akik más utat választanak. Üt­köznének az érdekeink? Az összes - mégcsak kisebb rész­ben - kihozott vagyon talán 5%-a a szövetkezeti összva- gyonnak. Ha a tisztesség is sze­rephez jut ügyünkben, akkor simán rendeződhetett volna már régen. A másik helybeli téesz- ben, a Tiszatájban a vezetők megoldották ezt a feladatot. Bakó Ferencék kérdik: ki fog kamatot fizetni azért, mert a szövetkezet második éve hasz­nálja az ő bennfogott tulajdon- részüket? Mert ha a kiadás és a kártérítés sem történik meg, ak­kor a szövetkezet velük szem­beni eljárása, nem egyéb, mint emberek fegyver nélküli kirab­lása, törvényi asszisztálás mel­lett. Seres urat is kerestük, hiába. Véleményét a fentiekről várjuk e hasábokra. A. Tóth Sándor ALAKULÓFÉLBEN A KAMARÁK A magángazdák is tagok lehetnek- Ha az utcán beszélek vala­kivel, s megkérdezem, hallott-e már a gazdasági kamarákról, s tudja-e, hogy mi azok szerepe, rendszerint nemleges a válasz - mondja Bagi Béla, a mezőgaz­dasági kamara megyei szerve­zőbizottságának társelnöke. - Pedig a kamarák most vannak alakulóban, s ősztől be is kell, hogy töltsék szerepüket.- Tényleg. Mi a kamara, s mi a szerepe?- A fejlett piacgazdaságban a kamara a vállalkozási szektor kapcsolatát teremti meg a tör­vényhozással és a kormányzat­tal. A gazdaság szereplői saját szempontjaikat a kamarákon keresztül juttatják el a törvény- hozáshoz, s így befolyásolják a törvényalkotókat. A kormány­zat felé a kamara a kritikus partner szerepét töltheti be.-A kamara ezek szerint a gazdaság szereplőinek valami­féle önkormányzata...- A magyar gazdaság kor­szerű piacgazdasággá történő átalakításának egyik előfelté­tele, hogy a piac szereplői ren­• Bagi Béla delkezzenek olyan önkormány­zattal, amely az államigazgatás­tól elkülönülve foglalkozik a gazdaság általános érdekeivel, szakmailag megalapozott fej­lesztési és támogatási igényei­vel. A kamara köztestület. Ez azt jelenti, hogy törvényi felha­talmazás alapján gyakorol bizo­nyos jogokat a gazdasági élet­ben, s nem részérdekeket, ha­nem egy adott térség, illetve a nemezetgazdaság egészének ér­dekeit képviseli. A különböző, jelenleg is meglévő érdekképvi­seleteknek tehát továbbra is sze­repük lesz.- Hogy áll a kamarák szerve­zése?-Az agrárkamara szervezé­sénél komoly probléma az egyre jelentősebbé váló magán- gazdálkodói rétegnek a regiszt­rálása, és részvételének biztosí­tása a kamarai választásokon. Az érvényben lévő adózási sza­bályok ugyanis arra ösztönöz­nek sok családi vállalkozást, hogy tevékenységük inkognitó­ban maradjon. Ezen változtatni kellene, ha az őket is keményen érintő döntésekbe ők is bele szeretnének szólni. S erre még mindig van mód. Javasoljuk, hogy az érdeklődők forduljanak a falugazdászukhoz. Ők kész­séggel adnak a kamarai részvé­tel lehetőségeiről tájékoztatást. Bálái F. István Több színt a paprikának Ha a fűszerpaprika a gyártás közben elveszíti színét, az árt a kinézetének, és emiatt az üzlet­nek is. Amennyiben az éves termelés egy százaléka ellen ki­fogás merül fel, az több mint egy millió márkás veszteséget jelent a magyar termelőknek és a német importőröknek. Egy magyar-német kutatási projekt feladata most annak kiderítése, hogyan lehet a szárítás, az őrlés és a tárolás közben keletkező pigmentkárosodást elkerülni. A projektben részt vesz a buda­pesti Központi Kémiai Kutató- intézet, a karlsruhei Szövetségi Élelmezésügyi Kutatóintézet és az ottani egyetem botanikai in­tézete. A német szövetségi kormány több hasonló - a kelet-európai partnerországokkal megvaló­suló - kutatási projekthez ad pénzügyi támogatást. MILLIÁRDOKAT KELLENE ELŐTEREMTENI Több pénzt igényel a mezőgazdasági szektor (Folytatás az 1. oldalról) A mezőgazdasági fejlesztési alapból adható támogatásokra összesen 7 milliárd forint állt a kormány rendelkezésére. Ezzel szemben már eddig 11 milliárdot költöttek. Az ebből adódó nehézségeket tovább sú­lyosbítja, hogy még legalább 6 milliárd forint kellene a főként műszaki fejlesztést célzó pályá­zatok finanszírozásához. Lakos László miniszter azt is közölte, hogy az őszi munkákhoz szüksé­ges pénzek - a tavalyihoz ha­sonló összegben - tehát szűkö­sen, de mégis rendelkezésre áll­nak. A minisztérium működésé­nek pénzügyi feltételei is adot­tak. Á miniszter a továbbiakban a kedvezőtlen időjárás hatásáról szólva elmondta, hogy már most látható: az előrejelzettnél keve­sebb étkezési búzát takarítanak be, és ha az aszály nem enyhül, az időjárás nem segíti a kapásnövé­nyek fejlődését, úgy felértéke­lődhet a takarmánybúza is a kö­zeljövőben. A miniszter kifej­tette, hogy a magyar élelmisze­rek védelme érdekében már a kö­zeljövőben az összes, a GATT és az Európai Unió-val kötött meg­állapodásban rögzített lehetősé­gekkel élni szeretne az agrár- kormányzat a belső piacvédelem érdekében. Emellett annak a vé­leményének is hangot adott, hogy a jövőben a Földművelésü­gyi Minisztériumnak nagyobb beleszólása lesz az export- és importengedélyezésbe, valamint az agrártámogatások odaítélé­sébe is. Szentkirályi biogazdaságok A szentkirályi ifjabb Tor­mási László hosszú éveken keresztül vegyszer és műtrá­gya nélkül termelte meg csa­ládjának a zöldséget. Meg­győződésből. Aztán hallotta, hogy az így előállított bioter­mékek iránt nagy a kereslet. Megpróbálta, tudná-e ezt nagyban is csinálni? S lám, Tormási gazda bi­zalmatlanságának jogossága a vegyszerekkel szemben több ízben is igazolódott. Jelenleg a megyei kórház tart igényt az általa előállított zöldségre. Ahhoz, hogy termékét bárki is „bio”-ként értékesíthesse, mi­nősítetnie kell gazdaságát. Ennek érdekében Tormási gazda felvette a kapcsolatot a Biokultúra Egyesület Kecs­kemét és Környéke Területi Szervezetével. Közreműkö­désükkel beindult a gépezet, s a vállalkozó megkapta a ter­meléshez szükséges instruk­ciókat. Gazdasága pedig - mivel megfelelt a követelmé­nyeknek - a bio minősítést. Az egyesület termelést el­lenőrző bizottságának elnöke, dr. Győrffy Sándor tartott itt szemlét a napokban. Az euró­pai hírű szaktekintély el­mondta: Magyarországon je­lenleg 74 gazdaságot látogat. Sok ez, vagy kevés? Tény, hogy a biotermékek iránt egyre növekszik a kereslet. Sokan azt hiszik, hogy ha a laboratóriumi vizsgálatok - amit 31 ezer forintért bárki­nek megcsinálnak - nem mu­tattak ki vegyszermaradványt a termékben, akkor az már „bio”-nak minősül. Pedig a kettő nem ugyanaz. A bioter­melés a világszervezet (IFOAM) ajánlásai alapján, szigorú feltételeknek megfe­lelően történhet. Nem a ter­méket, hanem a gazdálkodást minősítik. Magyarországon erre a Biokultúra Egyesület jogosult. Tagja a világszerve­zetnek, szabványai meg­egyeznek az európai normák­kal. így a védjegyét viselő áru megfelelő garanciát nyújt a hazai és a nyugati vevők szá­mára egyaránt. Biominősítésű tanúsítványát közvetlenül el­ismerik a németek, a svédek, az angolok és az osztrákok. Azt ifjabb Tormási László is megtapasztalta, hogy a bio­termelési mód kicsit drágább a hagyományosnál, mivel so­kat kell kapálni. Jelenleg egy hektáron termelnek gyökeret, sárgarépát, burgonyát, para­dicsomot. Bíznak abban, hogy növelni tudják majd termelésüket - a hozamot és a területet anélkül, hogy költsé­geik ennek arányában növe­kednének. Ennek is megvan­nak a jó módszerei (vetés­forgó, növénytársítás stb.). Tormásiéktól dr. Győrffy Sándor a másik szentkirályi biogazdához, K. Szabó Ist­vánhoz indult szemlét tartani. Az ott tapasztaltak is megfe­leltek a szakmai előírásoknak.- almási -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom