Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-19 / 168. szám

p Kalauz A PN-KALAUZ VENDÉGE Mosná a város szennyesét Kisvárosi női karrier. Közép­fokú tanulmányok után munka a helység legnagyobb cégénél. Önképzés, tanulás a munka mellett. Az évek során lassan a „felnevelő” vállalat nyújtotta lehetőségek szűkösek lesznek a képességekhez mérten. ' Irány egy kisebb cég vezetői posztja. Tóth Árpádné Józsa Klára mindezt végigcsinálta Nagykő­rösön. A konzervgyárból a Pest Megyei Textiltisztító és Nyomda Vállalathoz vezetett az útja, főkönyvelői székbe. Az át­alakulást igazgatóként vezé­nyelte le.- A valamikori megyei vál­lalatból Nagykőrösi Patyolat Kft. lett, jelenleg annak vagyok az ügyvezetője - mondja Tóth Árpádné. - Tizennyolcán, volt dolgozói, megvásároltuk az át­alakult céget. Aztán tőkeeme­léssel még hússzal bővült a tu­lajdonosok száma. A kft. lét­száma egyébként százhatvan körül van. A körösi központú vállalko­zás fő tevékenysége a textiltisz­títás. Manapság ez nem egy aranybánya. Vegytisztításra • Tóth Árpádné még csak-csak igényt tart a la­kosság, mert az öltönyt otthon nem pucolják ki. De mosatni?...- Közületeknek dolgozunk, elsősorban Kecskemétre, Sze­gedre, Lajosmizsére is, a váro­sunkon kívül. Jobb időket vá­runk a gazdaság számára. Az életszínvonal javulása hozna nekünk több munkát. Az évvégi mérlegünk megmutatja, milyen az idegenforgalom. A szállodák forgalma kihat a miénkre. Ke­vés vendég, kevés mosatnivaló. Van ugyan nyomdájuk is, ke­reskednek is, de azt szeretnék, ha megélhetnének a textiltisztí­tásból. így gondolnak a jövőre. Egyébként sok tervük van. Tóth Árpádné vállát nyomja ezek terhe is. Most különösen, hogy leégett az egyik raktáruk. Nagy a kár, lassítja a fejlődést. Az ügyvezető asszonynak szeren­csés természete van. Nem lesz úrrá rajta a pánik egykönnyen. Túl tud lépni azon, ami megtör­tént, s a megoldást keresi.- Dönteni persze sosem könnyű - vallja Tóth Árpádné - , az utóbbi években csupa-csupa nehéz döntés előtt álltam. Ezek nem csupán a saját sorsomat be­folyásolták, hanem százhatvan emberét. A privatizáláson túl vagyunk. Az eltelt másfél év alatt nem gazdagodtunk meg, de látjuk a jövőt. Tóth Árpádné optimista al­kat. A mai gazdasági helyzet­ben ennek külön értéke van. — a.tóth — Rejtélyes pályázatok Az önkormányzatok külön­böző gazdasági jellegű pályáza­tait állandó találgatások övezik. A közpénzzel sáfárkodóktól ugyanis joggal várják el az adó­fizető polgárok, hogy korrekt döntés szülessen a nem ritkán több tíz- vagy százmilliós ten­dereken. Kecskeméten a leg­utóbbi képviselő-testületi ülé­sen komoly kételyek merültek fel két, úgynevezett meghívásos pályázattal kapcsolatban. Ezek­nek az a lényege, hogy nem nyilvánosan hirdetik meg az adott munkát, hanem csak né­hány cégtől kémek árajánlatot, így kelt el a városháza idei, 10 milliós számítógépes hálózatá­nak fejlesztése, amit egy pesti cég nyert. A testületi ülésen fel­szólaló hivatali dolgozó el­mondta, hogy elsősorban a ked­vező lízingkonstrukcióval nyert a pesti vállalkozó. Ebből aztán nagy galiba támadt, mert egy képviselői felvetésre Merász József polgármester sietve le­szögezte: elsősorban nem a lí- zingkonstukcióval nyert a cég, hanem a referencia és műszaki okok játszották a fő szerepet. A választási ciklus végét taposó, kissé elfásult képviselők nem feszegették, hogy a polgármes­ter vagy a hivatal számítógépes szakembere emlékezik-e jól. Nem született viszont még döntés az önkormányzati port­folió kezeléséről. Részben azért vették le a napirendről, mert az sem volt világos, hogy a 3,5 milliárd forintos részvény és ér­tékpapírcsomagból pontosan mit akarnak külső cégre bízni. A szintén meghívásos pályá­zatra négyen jelentkeztek. Rác András képviselő a 3,5 milliár- dot alapul véve számítást' is végzett az ajánlatokra. Eszerint az OTP Bróker Rt. 5, a kecske­méti Dunaholding Rt. 9, a Chas- line Bróker 17 és a Kulturvest 25 millió forintos ajánlatot tett a portfolió kezelésre. Ennek elle­nére a gazdasági bizottság elő­terjesztése a legdrágábbat, a Kulturvest ajánlatát javasolta elfogadni. Az előterjesztést ké­szítő, polgármesteri hivatalban dolgozó hölgy elmondta: nem csak az anyagiakat vették figye­lembe. Úgy gondolta, ennél a cégnél lenne a legjobb kezek­ben a portfolió. A képviselők nem így gondolták, a kérdés le­került a napirendről, a bróker­cégek pedig valószínűleg már nagyon várják a nyilvános pá­lyázatot. Mihályka Gyula Bács megyei kiállítás Kazahsztánban SERTÉSTENYÉSZTŐKNEK AJÁNLJÁK Jánoshalmi egyesülök Szeptember elején Kazah­sztánban Bács-Kiskun érdek­lődő üzletemberei, cégei szá­mára a kereskedelmi kapcsola­tok kiépítését célzó árubemuta­tót, vásárt rendeznek. A rendez­vény szervezője, házigazdája Anatoíij Petrovics Trescsukov, a Pablodar Transzholding vezé­rigazgatója, aki a Szigma Mer- kant Kft. vendégeként már több alkalommal személyesen is­merkedett megyénk üzleti lehe­tőségeivel.- Pablodari és Kazahsztán északi részén tevékenykedő cé­gek tartoznak holdingunkba, összesen ötvenhárom külön­böző profilú vállalat - mondja a vezérigazgató. - Feladatunk a városi közlekedés, az áru- és te­herszállítás biztosítása, a gép­parkok üzemben tartása. Ebben a szerepkörben hozzánk tartoz­nak a legkülönfélébb szolgál­tató egységek, kórházak, óvo: dák, mezőgazdasági komplex­umok, termelő szövetkezetek, s egy prémállattartó cég is. Ösz- szesen húszezer dolgozót fog­lalkoztatunk, és több, mint tíze­zer darabból álló gépparkunk­ban a taxitól a terepjáróig szinte mindenféle jármű képviselteti magát.- Állami vállalatként mű­ködnek?- Holdingunk részben ál­lami, részben magántulajdonú. A Szovjetunió szétesése után minden köztársaság megpró­bálta önállósítani magát. Ka­zahsztánban három éve még minden állami tulajdonban volt, gyakorlatilag két esztendeje in­dult meg a privatizáció. A piac- gazdaság kiépítésének első esz­tendejében számos részvénytár­saságot hoztak létre. Saját cé­günkön belül is hasonlóképpen indultak az első privatizációs lépések: holdingunkban jelen­leg hetven százaléknyi a rész­vénytársaságok tőkéje, húsz százaléknyi az állami tulajdon, a maradék pedig külső befekte­tők kezében van. Ez a forma természetesen nem a végső, a tervek szerint a következő öt esztendős periódus végére teljes, egészében magántulajdonba ke­rül.- Hogyan született a ka­zahsztáni közös termékkiállítás ötlete?- Több éve járok Magyaror­szágra, Bács-Kiskunba, és eredményes üzleti kapcsolatok­kal is rendelkezünk. Élelmiszert és műszaki cikkeket szállítunk innen Kazahsztánba. Reménye­ink szerint Bács-Kiskunnal még több szálon épülhetnek ki hosz- szú távú üzleti kapcsolataink. A mi megyénk többezer kilométer átmérőjű, és egy millió lakost számlál. Folyója, hegyei is van­nak, de túlnyomó részben sík­ság, szélsőséges időjárással. Exportlehetőségeit elsősorban az energiahordozók határozzák meg, hatalmas szénmedencével, kőolaj- és alumíniumfeldolgo­zással, vegyiparral, traktorgyár­tással. Lakosainak közszükség­leti cikkekből van a legnagyobb hiánya, a közös kiállítás ered­ményeként talán előbbre léphe­tünk ezen a területen is - mon­dotta Anatoíij Petrovics Tres­csukov, a Pablodar Transzhol­ding vezérigazgatója Kecske­méten. K. J. Jánoshalmán júniusban egy sertéstenyésztői tanácskozáson felmerült a gondolat, hogy a te­nyésztői érdekek hatékonyabb védelme. érdekében célszerű lenne létrehozni valamilyen szervezetet. A gondolat létjogo­sultságát igazolta a tanácskozá­son jelenlévő két nagy húsipari cég - szegedi és bajai - képvise­lője is. Meglepődtek a termelők A termelők nem kis meglepe­tésére elmondták, hogy az átvett sertésekért a jogszabályok által meghatározott időn - 8 banki munkanapon - belül kiutalják a pénzt. A közbülső felvásárló láncszemek folytán azt a ter­melő nem egy esetben 30-45 nappal az átadás után kapja meg. Előfordult már ennél rosz- szabb is. Erre jellemző példa, hogy az egyik jánoshalmi gazda Kis­pestre szállított disznajának kí­sérő okmányára szolnoki illető­ségű cég neve került tulajdo­nosként. 1995. januárjától kötelező lesz az EUROP sertésminősítési előírások érvényesítése a vágó- hidakon. A megfelelő minőség biztosítása érdekében tenyész­kanok kihelyezését is vállaják a feldolgozók. Akár a minősítés­sel kapcsolatos érdekvédelem terén is a kihelyezett állomá­nyokhoz való hozzájutást is elő­segítené egy szervezet. Nem adták föl elképzeléseiket A július 12-re meghirdetett alakuló ülésére azonban nem jöttek el annyian, hogy megala­kíthassák a sertéstenyésztő egyesületet. Elsősorban a na­gyobb tenyésztőket várták, hi­ába. A szervezők nem adták fel elképzeléseiket. Kidolgozzák az alapszabályzatot és ennek elké­szülte után ismét próbálkoznak az egyesület életre hívásával. Blázsik Sándor A bolondnak (is) megéri Az év elején nőtt a hazai ipari termelés Talán a kedves olvasó is ta­pasztalja, hogy bimbózó piac­gazdaságunknak köszönhetően napról napra több házaló keres­kedővel - úgynevezett vigéccel - találkozunk. A minap munkámból felpil­lantva, az íróasztalom előtt egy testes úriembert pillantottam meg. Hogy honnan, s hogyan termett ott oly hirtelen, nem tudtam meg, mivel amint rápil­lantottam, teátrális mozdulattal máris egy csavarhúzó-készletet nyújtott felém. Biz’ Isten úgy állt ott, mint egy kövér Hamlet, kezében a koponyával és levegőt sem véve hadarni kezdte: cége - itt egy érthetetlen név következett - megbízásából eljött hozzám, hogy felajánlja nekem 1200 fo­rintért a készletet, ám a nevezett cég éppen ma ünnepli fennállá­sának tizedik évfordulóját, így ezért az összegért most két készlet boldog tulajdonosa lehe­tek, ne tétovázzak, éljek a ki­tűnő lehetőséggel, megéri, higgyem el. Bevallom, a jelenet groteszk- sége annyira lenyűgözött, hogy csak nagyon szerényen és hal­kan mondtam, hogy tulajdon­képpen nekem már van otthon csavarhúzóm. Talán az is a helyzet groteszkségének kö­szönhető, hogy hirtelen eszembe villant, megfelelő szerszám hiányában mennyit küszködtem már csillagfejű csavarok ki-be csavarásával, s mielőtt meggondoltam volna, mit teszek, megkérdeztem, hogy csillagcsavarhúzó van-e a készletben? Volt. S láttam az arcán, most már nekem is lesz. Megadóan gomboltam le az 1200 forintot, s agyam legmélyén motoszkált a gondolat, hogy talán nem most kötöttem életem legjobb üzletét. így aztán amikor pár nappal később az egyik autósbolt pol­cán megpillantottam az enyémmel azonos kínai készle­tet, rögtön az árcédulát keres­tem. Háromszáz forint volt, egy praktikus tokkal együtt. Én meg még csak tokot sem kaptam! Kedves olvasó! Ha netán ön­nél is megjelenik egy kövér Hamlet, koponya helyett csa­varhúzókészlettel a kezében - okulva esetemből - legalább a tokot is kérje el... —tetézi— • Az ipari termelés 1993-ban tapasztalt élénkülése 1994. első két hónapjában is folytatódott. Mi­vel a bázisidőszakban a növekedési ütem alacsony volt, a termelés volumene - a szezonálisan nem kiigazított mutatók szerint - januárban 16,2, februárban 7,9 százalékká}, a két hónapban együt­tesen 11,8 százalékkal volt magasabb, mint 1993. azonos időszakában. Ábránkon: 1992. év havi átlaga = 100,0. Forrás: MNB Havi jelentés, 1994/4-5. A legtöbbet a Hyundai szállít Dél-Korea várhatóan 790 ezer autót, a tavalyinál 23,9 százalékkal többet exportál az idén - közölte a dél-koreai autógyártók szövetsége. A legtöbbet a Hyundai cég tel­jesíti, kivitele 410 400 jár­műre tehető, a Kia gyár vár­hatóan 235 ezer. a Daewoo 105 900 darabot exportál. Az export, bár rekord, várhatóan jelentősen elmarad a koráb­ban előréjélzett 810 890 ezer autótól, elsősorban a kémé nyedő japán verseny és a kö­zel-keleti és tajvani import­igény csökkenése miatt. Grúz gázgondok Türkmenisztán beszüntette gázszállításail Grúziának, mert. Tbiliszi nem tudott lé­pést tartani fizetési kötele­zettségeivel. A grúz adósság 300 millió dollárra rúg. En­nek folyamatos nem törlesz­tése vezetett a napi 8,5 millió köbméteres dilimén gázszál­lítás leállításához. Türkme­nisztán később két hét hala­dékot adott Tbiliszinek, hogy fizetési megoldást találjo ami még nem járt le. Riasztó Kelet Riasztó mértékű és gyak­ran önkényesen megállapított adókötelezettségek hátráltat­ják a külföldi befektetéseket Kelet-Európa országaiban - ezt állapítja meg egy nemzet­közi tanulmány, amelynek összegzését most tették közzé Brüsszelben. Az összeállítás leszögezi: a térségben tevé­kenykedő beruházók súlyos büntetőadókat kockáztatnak, ha a legkisebb mértékben is tévednek a sokszor áttekint­hetetlen adószabályok értel­mezésében. Állami segély a SEAT-gyárnak A Volkswagen AG és a spanyol ipari minisztérium megállapodást írt alá, mely­nek értelmében a német autó­gyár spanyolországi leányvál­lalata 292 millió dollár állami segélyt kap, megmentve ezzel a veszteséges SEAT-gyárat a bezárástól. Csérébe a VW megígérte, hogy 1,34 milliárd dollár értékű műszaki fejlesz­tést hajt végre a cégnél 1997-ig. A Volkswagen ugyanakkor bejelentette, hogy a SEAT 22 400 dolgo­zójából a következő három évben 9 ezret bocsát el. A spanyol gyár tavalyi veszte­sége 640 millió dollár volt. Mentő ötlet Újabb tervet hoztak tető alá a BCCl felszámolását végző cégek és a tulajdonosok, a csődbe ment bank hitelezői­nek kártalanítására - jelentet­ték be vasárnap Washington­ban. A tervezet lehetővé teszi, hogy a hitelezők, akiknek a korrupciós botrányok köze­pette bezárt Nemzetközi Ke­reskedelmi és Hitelbank 10 milliárd dollárral tartozik, be­téteik 50-60 százalékát visz- szakapják. A most bemutatott változatot a bank csődeljárá­sát irányító cég és a főrészvé­nyes abu-dzabi uralkodócsa- lád dolgozta ki. A General Motors japán exportja Az amerikai General Mo­tors autógyár az ezredfordu­lóig szeretné megnégysze­rezni, azaz 100 ezer darabra emelni japán exportját -jelen­tette hétfőn a The Asian Wall Street Journal című gazdasági szaklap a gyár egyik igazga­tóját idézve. A General Mo­tors elsősorban a jobbkormá­nyos Satum és a rövidesen piacra kerülő, ugyancsak jobbkormányos GM-kiste­herautó népszerűségében bí­zik. Szerkeszti: A. Tóth Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom