Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-02 / 154. szám

4 Kult lira-mii vei ödés 1994. július 2., szombat Naptár Július 2., szombat. Névnap: Ottó. N évnapozóknak Ottó: A germán p. Otfrid, Otmar nevek QÉÖ becézőjéből szár- CRJ mazó név, jelentése: vagyon + híres. Köszöntjük a név­napjukat ma tartó Jenő, Mar­cián, Mária, Mietta, Ottokar és Várkony nevű olvasóinkat. Évforduló 150 éve a pesti Cá Nemzeti Színház i- 7\ gazgatója hirdetett Kölcsey Ferenc Him­nusz című versének megze­nésítésére pályázatot. A be­érkezett 13 pályamű közül Erkel Ferenc nyert, a be­mutató 1844. július 2-án volt a Nemzeti Színházban, a szerző vezényletével. Ökumenikus naptár A katolikus litur­gikus naptárban Sar­lós Boldogasszony napja van, Szűz Má­riának Szent Erzsébetnél, Ke­resztelő Szent János anyjánál tett látogatásának emlékére, aki a szegények és szükség­ben, betegségben szenvedők, a várandós anyák patrónája. A magyar néphagyományban az aratással, termékenység­gel áll szakrális-szimbolikus kapcsolatban az ünnep. Mi, hol, mikor? • Muraközy János (1824- 1892) festőművész, 48-as geril­lakapitány, Kecskemét város tanácsnoka volt. Műveiből ren­dezett tárlatot Simon Magdolna művészettörténész. A kiállítást július 5-én, 15 órakor nyitják Kiskunhalason, a Gyűjtemé­nyek Házában. Felújítják a muzeális értékű halászbárkát • Nagyjavítás után vízre eresztik a muzeális értékű bárkát. Hosszú évek óta díszítette a Sugovicát a szinte jelképpé vált halászbárka. Tavasszal a város megvásárolta a ritkaságszámba menő haltartó hajót, és most a felújítására készülnek. Kedden sójára emelték a bárkát, és csü­törtökön tartottak felette szemlét a szakemberek, számba véve, milyen munkálatokat kell elvé­gezni rajta. Mindenekelőtt meg kell várni, míg kiszárad jól a ha­jótest, majd le kell kaparni az év­tizedek alatt rárakódott kagyló­kat és algákat. A hajóácsnak is lesz dolga, mert néhány elkorhadt borda­részt és az orrtőkét is meg kell ja­vítani. Még vita folyik arról, hogy kívül és belül egyaránt be kell-e kátrányozni, de az már biz­tos, hogy két újabb légtartállyal szerelik fel a bárkát, mert így könnyebb lesz a vontatása. Megkérdeztük dr. Sólymos Ede, nyugalmazott múzeum­igazgatót, aki a dunai halászat kitűnő ismerője, hogy milyen muzeális értéket képvisel a bajai halászbárka. Amint elmondta, ebből a típusú hajóból már mind­össze csak 4-5 darab találha­tó Magyarországon. Valamikor Baján és Mohácson gyártották őket, de az utolsó mohácsi hajó­ács is inkább káposztát termel, mert nincs elég munkája. Min­denképpen meg kell menteni az utókor számára, amellett, hogy idegenforgalmi látványosság is. Továbbra is a vízben kell tartani a felújítás után, ugyanis a Szege­den a Tisza-parton található mása jobban ki van téve a termé­szet viszontagságainak. Éber András polgármester még nem tudta megmondani, hogy honnan teremtik elő a pénzt a bárka rendbetételéhez, a kivite­lezést vállaló Mahajosz pedig ígéretet tett arra, hogy önköltsé­ges áron végzi el a javítást, vélhe­tően egy hónap alatt. Fotó és szöveg: Papp Zoltán A közművelődési alap támogatásával Az 1994. évben Kecskemét Megyei Jogú Város Önkor­mányzata által jóváhagyott 8,9 millió forintos Közművelődési Alapra 125 pályázati kérelem érkezett a kulturális és sportbi­zottsághoz. A bizottság az alábbi pályázatokat támogatta. # Erdei Ferenc Művelődési Központ - „Szent Iván éj” megünneplése: 60 000 Ft, • Kecskeméti Planetárium - is­meretterjesztő és közművelő­dési tevékenység: 200 000 Ft, • Vereb Katalin - oboaegyüttes hangversenyei: 20 000 Ft. • Kincskeresők Egyesülete-or­szágos művelődési játéksorozat gyermekeknek: 100 000 Ft, • Kecskeméti Zenész Kör - hangverseny rendezése: 80 000 Ft, • Kecskeméti Zenekedve­lők Egyesülete Szimfonikus Zenekar - működési támogatás: 1 300 000 Ft, • Kecskeméti M. Bodon Pál Kamarazenekari Egyesület - működési támoga­tás: 70 000 Ft, • M. Bodon Pál Zeneiskola - hangszervásárlás, -javítás: 180 000 Ft, • Szóraka- ténusz Játékmúzeum bűvész­köre - programfüzet készítése: 10 000 Ft, • „Family Brass” rézfúvós együttes - kiadvány készítése: 20 000 Ft, • Kecs­keméti Ifjúsági Fúvószenekar - működési költség: 200 000 Ft, • Török József - zenei szakmai kurzuson részvétel (USA): 20 000 Ft, • Műhely Művészet Egyesület - „Orient Express” kiállítás támogatása: 20 000 Ft, • Baja Béla - „Énekek éneke” kódexének nyomtatása: 1,2 mii­lió Ft. • Kavarka Táncegyüttes- működési költség: 170 0Ö0 Ft, • Petri Ildikó - kiállításá­nak rendezésére: 20 000 Ft, • KecskemétiKreatívKommuni- kátorok Köre - működési támo­gatás: 30 000 Ft, • „Grape­vine” Szőlőinda Jazztánc Club- működési támogatás: 100 000 Ft, • Új Művészet - kecske­méti művésztelep bemutatásá­ról szóló könyv kiadásához:200 000 Ft, • Magyar Irodalomtör­téneti Társaság - működési tá­mogatás: 100 000 Ft, • Antalfy István - verseskötet kiadása: 10 000 Ft, • Ars Nova Énekegyüt­tes - működési támogatás: 150 000 Ft, • Kárpáti József - dél-amerikai kórustáborban részvétel: 30 000 Ft. (Folytatjuk) SZÁSZ ANDRÁS: A páncélszekrények mágusa Az akasztófa árnyékában (5.) A gazdasági világválság Magyarországot is súlyosan megrendítette, de a harmincas évek második felére, ha lassan is. már megindult a fellendülés folyamata. A javuló gazdasági helyzet maga után vonta a fize­tőeszközök erősödését, stabili­zálódott a pengő, ezzel párhu­zamosan azonban hamis bankók ezrei jelentek meg a forgalom­ban, és ebben Gámpé Istvánnak is jelentős szerepe volt. Párizsi kalandja után és főleg megfelelő társak híján ugyanis úgy döntött, felhagy a „bank­szakmával” és átállt bankjegy­klisék készítésére, sőt, a hamis bankók terjesztésében is részt vállalt. A hamis bankjegyek beváltá­sával gyerekeket bíztak meg. A cserébe ígért csokoládé minden esetben hatásosnak bizonyult, a gyanútlan lurkók készséggel vállalták az együttműködést. A detektívek azonban hamar fel­ismerték a helyzetet. Az egyik édességboltban el is fogtak egy fiúcskát, aki egy csokoládéért cserébe megmutatta a civil ru­hás nyomozónak az utca túlsó oldalán várakozó megbízóját. Pillanatokon belül rendőrök vet­ték körül Gámpét, megbilincsel­ték és a Markó utcai fogházba vitték. (Itt ismerte meg későbbi feleségét, aki bár arisztokrata származású volt, akkortájt épp tolvajlásért ült, ugyanis klepto- mániás volt.) A büntetés felől Gámpénak nem voltak kétségei: a pénzha­misításért a kor törvényei sze­rint halálbüntetés járt. Nem volt értelme tagadnia, és nem is ta­gadott. Őszintesége viszont nem hatotta meg bíráit. Alig egy hónap múlva megszületett az ítélet: kötél általi halál. És a harminchat esztendős óriás a si­ralomházba került. A sors azonban ismét kegyes volt hozzá, kivégzése előtt né­hány nappal titkos rendőrök je­lentek meg a Markó utcai fog­házban és Gámpé István egy újabb túlélési lehetőséget ka­pott: vagy megszerzi egy nem­zetközi ügynökhálózat névsorát Prágából, vagy kivégzik. Ter­mészetesen az előbbit válasz­totta. Elmondta feltételeit, s mi­után megtette a szükséges elő­készületeket egy ügynök „kísé­retében” útrakelt. Prágában a helyszín közelé­ben kibérelt egy olcsó kis hotel­szobát, majd egyhetes környe­zettanulmányt folytatott. Hogy pontosan mikor hajtotta végre megbízatását, azt még állandó őrzője sem tudta. Tény, hogy ti­zenöt nap múlva letette a kért névsort megbízói asztalára, akik ígéretükhöz híven azonnal sza­badon engedték a „mestert”. A Tito-villa titka A visszakapott szabadság örömével hagyta el Magyaror­szágot és Pulában telepedett le. Vett egy kisebb halászhajót és minden idejét a hajózásnak szentelte. Tengeri csavargásai során gyakran megfordult Bri- oni szigetén is, ahol alkalma nyílt belülről is megtekinteni az egykori szerb uralkodócsalád villáját (a háború után Tito mar­sallé lett). A harmincnyolc éves férfit valósággal elkápráztatta az ott látott mesés gazdagság, és ismét lázba jött. Közben kitört a második vi­lágháború, Európa ismét lán­gokba borult. Ebben a zűrzava­ros időszakban ismerte meg az olasz katonaszökevényt, Carlót, aki évekig a Brioni szigeti vil­lában szolgált. Carlo minden tekintetben megfelelő társnak bizonyult. Fiatal volt, ügyes, el­szánt és kitűnően ismerte a szi­getet. Hamarosan elkészültek a tervvel, és egy viharos éjszakán útra keltek. Simán bejutottak a villába. Megtalálták a páncél- szekrényt, melynek tartalmával két hátizsákot töltöttek meg. Gyorsan végeztek, s már indul­tak volna a hajó felé, amikor lö­vések dördültek. Futásnak ered­tek, de egy golyó eltalálta Car­lót. Maradék erejével még el­vonszolta magát a villa kapujáig és ott összerogyott. Gámpé, hogy szabaduljon terhétől a két hátizsák tartalmát a kapu két ol­dalán felállított, egyenként két méter magas kőváza (amfora) egyikébe ürítette, egy újabb lö­vés azonban eltalálta a kővázát, amelynek lepattanó szilánkjai kiverték jobb szemét és bal szemhéját is súlyosan megsér­tették. Félig vakon botorkált vissza hajójához és sikerült el­menekülnie. Hetekig egy orvos ismerősé­nél húzta meg magát, majd mi­után állapota engedte, elhagyta Pulát. Egy ideig Pécsett lakott, majd a második bécsi döntés után megvette a püspökfürdői villát, megházasodott és csend­ben várta a fejleményeket. Nem élt fényűző jómódban, de nem is nélkülözött. Gondo­san ügyelt arra, hogy életmódja senki számára ne legyen fel­tűnő. Bár múltjáról senkinek sem beszélt, szomszédai közül mégis sokan tisztában voltak azzal, kit takar a szolid külső. Tudta a rendőrség is, talán ezzel magyarázható, hogy még a het­venes években is hozzá fordul­tak, ha „beragadt” egy-egy pán­célszekrény vagy elveszett a kulcsa. Ilyenkor mindenkit ki­küldött a helyiségből, de előtte kért egy hajtűt valamelyik hölgy alkalmazottól. Néhány percig tartott szöszmötölése, az­tán nyílt is az ajtó és az öreg óriás mosolyogva távozott. Hetvenötben meghalt a fe­lesége. Attól kezdve még visz- szavonultabb lett. Gyakran elsé­tált ahhoz a kis kápolnához, amelyet Báthori Gábor fejede­lem emlékére emeltek. Órák hosszat üldögélt a templom melletti pádon. Ott érte utol a halál is... két hónappal ezelőtt. A Brioni szigeti kincsről egyetlen kivétellel senkinek sem beszélt. Azért végig meggyőző­déssel hitte, hogy a tömérdek ék­szer, gyöngy és drágakő ma is Brioni szigetén van. Bár mindig készült, személyesen azóta sem járt ott, annyit azonban sikerült megtudnia néhány jugoszláv fürdővendégtől, hogy a kővázák még ma is a helyükön állnak. Hogy mi lett a mesés kincs sorsa, ma már csak találgatni le­het. Időközben az amforákat földdel töltötték fel, tetejükbe virágot ültettek. Nem valószínű azonban, hogy előzőleg a „mé­lyükre” néztek volna. Amennyi­ben így van, egyikük belseje még most is őrzi a legendás kincse­ket... (Vége) ELMARADT MŰVÉSZI DÍJAK Evadzaro a Mivel a kecskeméti Katona József Színház társulatának fele sem jelent meg a tegnap dél­előtti évadzáró társulati ülésen, a színház saját művészeti díjai­nak odaítélése - melyről a tagok titkos szavazással az ülésen döntöttek volna - szeptemberre marad. Az évadot értékelve Illés Ist­ván színidirektor elmondta: a hat nagyszínházi bemutatót, az ifjúsági előadást, a stúdiószín­padon és a próbateremben elő­adott darabokat 113 ezer kecs­kémét i néző látta. A bajai egy hónapos vendégjátékon - mely június 30-án ért véget - 12 ezer polgár tisztelte meg figyelmével a kecskeméti művészeket. A ba­jai nézőkkel együtt tehát 125 ezren látták a színház előadá­sait, s a tavalyihoz képest emel­kedett, megközelítette a 12 ez­ret az eladott bérletek száma is. A direktor bejelentette: szep­tembertől megválik a színháztól színházban Rajhona Ádám, Gulyás Zoltán és Varga Viktória, ám kilenc új taggal gyarapodik a társulat. A hagyományok szerint az örökös színidirektor, Radó Vilmos - aki immár 45. alkalommal vett részt évadzáró ülésen a kecs­keméti teátrumban -, is elbú­csúztatta a színészeket, s beje­lentette: az általa alapított Radó-díjat az idén Vitéz László kapja. Örökös társulati tagot is avattak tegnap délelőtt: a beje­lentést, miszerint Botos Klári súgó lett az idei kiválasztott, zúgó vastaps kísérte. A direktor beszámolt a szín­ház anyagi helyzetéről is - a működtetési költség 20 százalé­kát a színház saját bevételéből fedezte -, és az évad közbeni felújításokról a színészházban. A Katona József Színház kö­vetkező évada szeptember else­jén kezdődik, az első bemutató Hunyadi Sándor: Feketeszárú cseresznye című színműve lesz. • Az évadzáró társulati ülésen részt vevők egy csoportja. Világsztárok forgattak Kecskeméten (Folytatás az 1. oldalról) Röviddel a második világhá­ború befejezése után így kezdte Simon de Beauvoir Minden em­ber halandó című fantasztikus egzisztencialista regényét. „Fölment a függöny. Regina meghajolt és mosolygott, rózsa­szín foltok imbolyogtak tarka ruhák, sötét öltönyök fölött a nagy csillárfényében... a szemek tükrében száz meg száz Regina hajlongott.” Gondolta-e a már ismert írónő, hogy az életét egy furcsa találkozással megváltoz­tató szép színésznőt ötször kitap­soló roueniakat, azaz vidékieket a kecskemétiek közül válogatja a művéből formálódott film ren­dezője. Száz statisztát szerződ­tettek. Ate de Jong holland ren­dező elképzeléseit Gurban Zsu­zsa magyar segédrendező ismer­tette, csak azt kérték a tisztelt publikumtól, hogy úgy viselked­jenek, ahogyan a színházban szoktak. A felállásos, tapsos, visszahívásos finálé koreográfi­áját persze alaposan begyakorol­ták. A várhatóan több millió néző kilenc percig láthatja a gyönyörű színházunkban felvett jelenete­ket. A több száz évet megélt, rej­télyes Foscát alakító híres ír Stephen Rea és a mostanában fel­tűnt francia Irene Jacob és a töb­biek elismerően nyilatkoztak a hírős városi forgatás körülmé­nyeiről. Elviszik jó hírünket és itthagytak egy rakás pénzt a szál­lásért az Aranyhomoknak. Jóval háromszázezren felül fizettek a közreműködőknek és a teátrum bérleti díja sem két fillér volt. Még lehet jelentkezni a táborozásra Három gyermektábort szer­veznek az idén augusztusban Bácsalmáson. A jelentkezési ha­táridőjúlius 15-én zárul. A nem­zetiségi népzenei táborba, amely augusztus 8-án kezdődik és 13-ig tart, tíz, tizenöt évesek jelentke­zését várják. Ugyanez a tizen­éves korosztály számára kínál gazdag programot a képzőművé­szeti tábor, amely egy nappal ké­sőbb, 9-én kezdődik, és öt napig tart. A kézműves alkotótáborba már 8 éves kortól lehet jelent­kezni. Ez a tíznapos fafaragás­ból, kézimunkázásból, agyago­zásból álló foglalkozás augusz­tus 15-én kezdődik. Jelentkezés a művelődési központ irodájában, vagy a könyvtárban. SZÍNHÁZ, MOZI, VÁROSI TÉVÉK KECSKEMÉT. Július 2. A mozik műsora. Városi: 1/2 4, 3/4 6 és 8 órakor: CSU­PASZ PISZTOLY 33 1/3. Színes, amerikai vígjáték. 10 órakor: SONKA, SONKA. Színes, spanyol film. Árpád: 3/4 6 és 8 órakor: SIVATAGI LAVINA. Színes, amerikai film. Stúdió: 7 órakor: EGY ASSZONY ILLATA. Színes, amerikai film. Otthon: 18 és 20 órakor: TŐRBE CSALVA - A VÍVÓMESTER. Színes, feliratos, spanyol film. 14 éven felülieknek! Csalánosi autósmozi: 1/2 10 órakor: A PUSZTÍTÓ. Színes, feliratos, amerikai sci-fi. 14 éven felüli­eknek! KTV: 9.00: Képújság. 10.00: Kulturális magazin (ism.). 11.00: Happy End TV. Telemozi Kft.: 19.30: Képúj­ság, reklám. 20.00: ATV Ví- kend. 24.00: Képújság, rek­lám. Kiskun TV: 5.00: Kép­újság. 8.00: Agro TV mű­sora. 12.00: Képújság. 13.00: ATV műsora. 17.00: Képúj­ság. Július 3. A mozik mű­sora azonos a szombatival. KTV: 8.00: TV 4 (II). 12.00: Képújság. Kiskun TV: 5.00: Képújság. 8.00: A hét hét nap­járól. 9.00: Kiskun koktél. 11.30: Telefonos játék. 12.00: TV Plusz. 16.00: Képújság. 20.00: TV 4 pénteki ismétlése. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom