Petőfi Népe, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-13 / 163. szám
III. Keceli Országos Aratófesztivál A bölcs, népi humor jegyében A keceli aratófesztivál tradícióihoz mára elválaszthatatlanul hozzá tartozik a kisbíró személye. Arra kértük, mutatkozzék be a Petőfi Népe olvasóinak.- Akik magánemberként nem ismernek, valószínűleg meglepődnek egy kissé azon, hogy a kisbíró, Kisfalussy Bálint színész. Talán azért ismernek kevesebben az országban, mint amennyien ismerhetnének koromnál fogva, mert Erdélyből települtem át családommal, 1987- ben. Azóta Budapesten, szabadúszóként, nagyon sokféle színészi munkát, kabarészerepeket is vállalok. Úgy láttam, hogy a magyar kabaré palettájáról jelenleg teljes egészében hiányzik az úgynevezett bölcs, népi humor, paraszti bölcsesség, a vidéki egyszerű emberek tisztán látása. Ezért vállalkoztam arra, hogy behozzam ezt a színt. Annál is inkább, mert meggyőződésem, erre a fajta, Magyarországon tradícióval rendelkező humor-típusra nagyon is van igény. Szeretném azzal a szemmel felfedezni, láttatni az élet dolgait, ahogyan a paraszt emberek.- A Falutévé gyártásvezetője látott meg színpadon, és kért fel az első keceli rendezvény kisbí- rói tisztére. Mivel faluról származom, parasztszülők gyermekeként, szívemhez nagyon közel állónak érzem ezt a réteget. Tapasztalatból is tudom, milyen nehezen keresik meg a mindennapi kenyerüket. A parasztság volt az, amelyet soha, semmilyen rendszerben, egyetlen hatalom sem emelt a méltó helyére. Szándékosan vagy szándékosság nélkül, de soha nem kapta meg a te• A fesztivál népszerű személyisége Kisfalussy Bálint. remtő munkáját megillető megbecsülést. Ezért tettem ezúttal félre azt, hogy színész vagyok, és nem erre a játéktípusra esküdtem fel igazán.- Egy-egy ilyen találkozásból nem csak az egyik fél nyer, nem csak a közönség számára jelentenek élményt. Ez az a helyzet, amelyben „a falusi ember magát múlatja”, és ez már több, mint szerep. Tavaly és tavalyelőtt is nagyon meghatódva indultam haza Kecelről: túl azon, hogy a népi kézművesektől a Suzuki gyáráig mindenki megmutatja magát, idős, 70-80 éves emberek is eljönnek ide, és láthatóan még egyszer úgy érzik, hogy amunkájukat megbecsülik, s életüknek az egész világ számára nyilvánvaló értelme van. Láttam e körben olyan öregembert, aki eljött a versenyre, beindult a rendbe. A hetedik, nyolcadik kaszavágásnál éreztem, hogy lanyhul a kasza suhogása. De mégis végigvitte, amit vállalt. Nem biztos, hogy nyerni akart, de láttam a pillantásán: szeretné, hogy észrevegyék: még jelen van, számíthatnak rá. A hagyományteremtő fesztiválok városa • Az aratócsapatok minden tagja bemutatta felkészültségét. Három és fél esztendeje tradícióteremtő, országos rendezvényt szervezett a tízezres lakosú Kecel. A mezőgazdasági kultúrájáról híres kisváros idei aratófesztiválja már vásárával, kiállításával, nagyszabású aratóversenyével a hazai és a határokon túlról érkezett érdeklődők ezreit vonzotta. Az aratócsapatok a keceli AMK előtt július 9-én, szombaton reggel kaptak eligazítást, ugyanakkor nyíltak meg a fesztiválhoz kötődő kiállítások és vásárok is. Az ünnepélyes és rendhagyóan humorosra hangolt megnyitót délelőtt kilenc órakor, az AMK nagytermében tartották, melyen többek között köszöntőt mondott Lakos László, országgyűlési képviselő, és díszvendégként jelen volt Kőtörő Miklós, Bács-Kis- kun Megye Közgyűlésének elnöke is. A rendezők az 54-es főút mellett, Kecel határában jelölték ki azt a területet, amelyen délelőtt tizenegy órakor kezdetét vette az aratóverseny. A nézők népes tábora előtt felsorakozott csapatok legelőször a kötözés tudományát mutaták be, és az értékelés után kezdődött meg a hagyományos kézi aratás. A mintegy órás munka után a nézők a hagyományos csép- lési bemutatóra sereglettek. Aki nem jött ki az aratás helyszínére, annak sem kellett unatkoznia; a városközpontban színes látnivalóval szolgáltak a tudományukat izgalmasan bemutató kézművesek. Kora délután népi játékokban, gólyalábon járásban, zsákfutásban, oszlopmászásban, rönkhajításban, kakassütésben jeleskedhettek a vállalkozó kedvűek. Délután amatőr nótaénekesek szórakoztatták a közönséget, este sörivó verseny, majd - Csala Zsuzsa közreműködésével - zenés szórakoztató program, éjfél felé pedig utcabál várta a vendégeket. A vasárnap - mindössze néhány érdeklődő jelenlétében - kora reggel, hat órakor, a helyi kakasok kukorékoló- és szépségversenyével kezdődött. Délelőtt tíz órakor népesült be a fesztivál színpada előtti térség; az aratóverseny eredményhirdetésére gyülekeztek a versenyzők és az érdeklődők. A zsűri szigorát az eredményt hirdetők játékos humora oldotta, s mire a versenyzők minősítése véget ért, kiderült: nyeremény, ajándék nélkül egyetlen résztvevő sem maradt. Az eredményhirdetés izgalmai után már csak a sok kellemességgel, illattal, ízzel kecsegtető főzőverseny, majd viccmondó verseny következett. A fesztivált - a Kecel, a Cigány és a Szabadka tánc- együttes közreműködésével - folklórest zárta. Szerkesztette; Károlyi Júlia Fotók: Walter Péter • A versenyre kicsik és nagyok, családtagok és vendégek egy aránt kíváncsiak voltak. Ünnepeink jótékony hatásúak az üzleti életre Kecelt manapság a legtöbb hangulatos közösségi rendezvény helyszíneként tartják számon Bács-Kiskunban. A hét végén szinte az ország nyilvánossága előtt zajlott aratóünnep nemcsak a város, hanem a megye értékeire is ráirányította a figyelmet. Schindler János, Kecel polgármestere úgy véli: a hagyományteremtő, a mindennapokból kiemelő ünnep a közösség életében nemcsak kellemes, hanem hasznos is; alkotó, előbbre vivő erőt is jelenthet.- Ami az aratófesztivált illeti: három és fél esztendeje Präger György, a Falutévé főszerkesztője hívott fel telefonon: mit szólnék ahhoz, ha Kecelen egy kaszálóversenyt rendeznének? Az ötletből beszélgetésünk közben már aratóverseny, mára pedig aratófesztivál lett. Máig közös rendezvényként szervezzük, a megyei és város önkormányzat támogatásával.- En mindig is azt vallottam, hogy egy településnek- a hi vata- los államiak, egyháziak mellett - szüksége van saját ünnepekre. Részben azért, mert az embereknek fontos, hogy kicsit kiléphessenek a mindennapok gondjaiból, problémáiból, fáradtságából. Itt, a fesztiválon járva-kelve annyi bizonyos, hogy szomorú embert nem lehet látni.- Mindezzel nemcsak Kecelt, hanem a megyét is a figyelem középpontjába állítják.- Ezek a rendezvények jótékony hatással vannak a környező településekre is. Nálunk például a kívánatosnál kevesebb a szállodai férőhely, ezért sokan veszik igénybe a környező városok, települések - Hajós, Kiskőrös, Soltvadkert, Kalocsa, Kiskunhalas - ilyen jellegű szolgáltatásait. Vagyis ezekből a rendezvényekből nem csak Kecel profitál. Vállalkozásként persze közvetlenül nem nyereségesek, közvetett módon viszont jótékonyan befolyásolják az üzleti életet. Már csak azzal is, hogy általuk ismertebbé válik egy település, egy régió, egy megye. Hallottam már vállalkozóktól, hogy amikor üzletkötés céljából folytattak megyén kívüli tárgyalásokat, városunk nevét sokan ismerősként üdvözölték, és eddigi jó híre - amit összekötnek a virág- és aratófesztivállal is - igenis számított az üzletkötés sikerében.- Mire készülnek az aratófesztivál után?- Augusztus 19-étől rendezzük meg másodszor az alföldi szüret nyitányának is szánt fesztivált. Keretében a tudományos szakmai tanácskozástól, a fogathajtó-versenytől a termékbemutatókig sokféle kellemes kikapcsolódást nyújtunk a hozzánk látogatóknak. Ez is alkalom arra, hogy még többen ismerjék meg Kecelt és környékét híres boraival. Mindezek mellett igen sok országos vagy nemzetközi rendezvény, egyebek között a decemberi virágkiállítás is már a helyi tradíciók része. E néhány nap alatt 30-50 ezer ember is megnézi a látványosságokat. Az őszi hónapok kivételével szinte minden hónapra esnek jelentős programok. A betakarítás, a szüret időszaka a kivétel, amikor a környék apraja-nagyja elfoglalt és azon dolgozik, hogy meglegyen a jövő biztonságos alapja. Ünnepelni, ilyen jellegű rendezvényeket szervezni csakis úgy lehet, ha a többség igazán akarja. Meggyőződésem, hogy azt az utcabált, amelyen három-négyezer ember táncol, meg kell szervezni. Ha egy eseményen a felnőtt lakosság több, mint fele jelen van, akkor arra igazán van igény. A tényékhez tartozik, hogy Kecel híres a jó közösségi életéről. Ha polgáraink látják, hogy az ilyen megmozdulásokból nemcsak önmaguknak, hanem a településnek is haszna származik, akkor nem kevés anyagi áldozatra is hajlandóak e célért. • Schindler János polgármester, kezében kaszával. INTERJÚ A FÖLDMŰVELÉSÜGYI TÁRCA VÁROMÁNYOSÁVAL • • Összefogásra ösztönözzük a termelőket Az új tulajdonosoknak össze kell fogniuk ahhoz, hogy talpon tudjanak maradni - nyilatkozta lapunknak Dr. Lakos László, a földművelésügyi tárca várományosa. A leendő miniszter állatorvosi egyetemet végzett, majd a 80-as évek közepéig tsz-elnök- ként dolgozott. Első ízben 1985-ben választották országy- gyűlési képviselővé. Azótaapar- lamentben gazdasági szakemberként, az országgyűlés gazdasági bizottságának tagjaként dolgozott. Dr. Lakos Lászlót a következő hónapok legfontosabb teendőiről kérdeztük a keceli arató fesztiválon.- Miniszteri jelölése óta mennyire sikerült tájékozódnia az ország gazdasági helyzetéről?- Az én szakterületem parlamenti munkám során mindig a mezőgazdaság volt. Új beosztásomban eddig a képviselőkön keresztül tudtam tájékozódni, akik a frakció üléseken és a koalíciós tárgyaláson elmondták, hogy mi a helyzet most. De a választási kampány során többször is jártam például Bács-Kiskun megyében is. Ezt a környéket egyébként közelebbről is ismerem, hiszen sokáig Ceglédtől nem messze, a jászkarajenői Árpád Tsz-ben dolgoztam, s az ottani terület természeti adottságai Bács-Kiskun megyéhez nagyon hasonlóak.- Ön szerint mi lesz a következő hónapokban a legfontosabb teendő?- Két fontos feladat áll előttünk. Az első, hogy a kinevezésem után pontosan tisztázzuk, mekkora összeg fordítható még az idei évben a mezőgazdaság támogatására. Eddigi ismereteim szerint sajnos arra kell számítani, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi keret nagyon szűkös lesz. Ennek az az oka, hogy bár az erre fordítható ösz• Dr. Lakos László képviselő. szeg 1994-ben a korábbi évekhez képest sokkal magasabb volt, az eddigi kormányzat az év első felében már ezt is jóval túllépte. Ami még a rendelkezésünkre áll, azt arra szeretnénk fordítani, hogy a betakarított termények értékesítését és az őszi munkák elvégzését segítsük. Valószínű, hogy ennél többre az idén pénzügyi szempontból már nem telik. A másik sürgős feladat, hogy az 1994—95-ös évre vonatkozó garantált árakat időben meghirdessük. Nagyon fontos ez is, hiszen a termelőknek mindenképpen szükségük van valamiféle iránymutatásra: tudniuk kell, hogy mire számíthatnak. Most legégetőbb a búza garantált árának meghirdetése, amire legkésőbb augusztusig sor is fog kerülni. Majd ezt a kukorica és a sertéshús felvásárlási árának megállapítása követi.- A privatizáció alaposan átalakította a mezőgazdaságot is: a termőföld jelentős része magángazdálkodók kezébe került. Hogyan változott meg ezáltal a földművelésügyi miniszter feladata?- Sokkal nehezebb lett. A megváltozott helyzetben az lesz a feladatunk, hogy egy olyan beszerzési, termelési és értékesítési rendszert dolgozzunk ki, amely képes jól összefogni a most megjelenő sok és sokféle termelőt. A kistermelők egyedül nem tudnak a piacon eredményesen szerepelni. Ezért nagyon fontos lenne, hogy összefogásra ösztönözzük az új agrárvállalkozókat.- Milyen formában valósulhatna ez meg?- Az együttműködést maguknak a termelőknek kell megszervezniük. A mi feladatunk, hogy ehhez megteremtsük a szükséges törvényi kereteket, és felhívjuk az emberek figyelmét arra, hogy együtt könnyebb lesz. Természetesen semmit sem akarunk ráerőltetni az emberekre. Mi csak segíteni szeretnénk, hogy ki tudjanak alakítani ilyen együttműködést. Például anyagilag támogatnánk ebben őket. Ha több gazda összefog és építeni akar mondjuk egy nagyobb borospincét, akkor ebben a rendelkezésünkre álló eszkökökkel segíteni fogunk.- Ehhez ezek szerint szorosan kapcsolódna a támogatási rendszer átalakítása is.- Természetesen. Olyan támogatási rendszert kell kidolgozni, mely figyelni tud a helyi sajátosságokra, és sokkal intenzívebben segíti az új tulajdonosokat. Mondjuk a felvásárlás területén azokat a felvásárlókat fogjuk támogatni, akik szerződést kötnek és előleget is adnak a termelőknek, vagyis segítik a termelés finanszírozását.- Itt a keceli arató fesztiválon Ón, mint a fölművelésügy leendő első számú embere, vállalkozni fog-e valamilyen tevékeny részvételre?- Az aratásra gondol? Hát ezt most inkább csak nézni fogom. Rákász Judit
