Petőfi Népe, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-11 / 136. szám

10 Pénz, vállalkozás, piac 1994. június 7., kedd ŐK IS OTT VOLTAK HANNOVERBEN Sikeresen szerepeltek a GAMF termékei • A számítógép vezérlésű berendezés iránt Angliától Indiáig sokan érdeklődtek. Képünkön: feltalálója dr. Kodácsy János, a GAMF főigazgató-helyettese. A közelmúltban rendezték meg a 15. Hannoveri Nemzet­közi Vásárt. A világ legna­gyobb ipari vásárán szűkebb hazánkból több cég is bemutat­kozott termékeivel: így a kecs­keméti lámpagyáros, Czintos Csongor, a kiskunhalasi Ganz- Set Aramfejlesztő-gyártó Rt. és a kecskeméti Gépipari és Au­tomatizálási Műszaki Főiskola. A GAMF nem először vett részt a rangos ipari seregszemlén. A tavalyi hannoveri kiállítá­son mutatták be először a nyil­vánosságnak azt a mágneses ab- raziv-megmunkáló brendezést (MÁM), aminek feltalálója dr. Kodácsy János, a főiskola fői­gazgató-helyettese, szabadal- maztatója pedig a GAMF. A gép mágneses térben, koptató szemcsék, illetve testek fel- használásával finommechanikai alkatrészeket tisztít, sorjáz, po­líroz. A találmány világviszony­latban is újdonság. Svájci test­vériskolájukban működik be­rendezésük egy prototípusa, ami most éppen Bajorországban van kipróbáláson. Idén február­ban egy angol szaklap írt cikket a MAM-ról, aminek hatására azóta ötvenen érdeklődtek a be­rendezés iránt Angliából, illetve Indiából és Hongkongból is. Egy angliai egyetem (a hert- fordshire-i) előadásokra kérte fel a feltalálót. Erre az idén, jú­lius első hetében kerül sor. Az angolok együttműködésüket a- jánlották fel. Újabb elnyert pályázat révén az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság támogatásával az idei hannoveri kiállításon az alakra történő hegesztőberen­dezésüket, az ATH-t mutatták be. Kiállítani ugyan csak egy megmunkált terméket tudtak, mert a konstrukció telepítése, szállítása túl bonyodalmas lett volna a méretei miatt. Az ATH olyan folyamatos hegesztőeljárás, ami számító­gépes-vezérléssel és -felügye­lettel különböző, nagy szel­vénykeresztmetszetű forgástes­tek létrehozását teszi lehetővé, egy kiinduló alakra lerakott he­gesztési varrattömeggel. Ennek az a jelentősége, hogy ilyen fi­nomszemcsés terméket nagy méretben - 50 tonna felett - a jelenleg alkalmazott technoló­giákkal nem lehet előállítani. A maga nemében tehát ez a konst­rukció is egyedülálló, amivel alkotói a főiskola hímevét öregbítik.-almási­cégbírósági hírek A Bács-Kiskun megyei cég­bíróságon bejegyzett kft.-k: KELITEX Kér. és Szóig., Baja; Gorondy és Szabó Számítás- technikai és Tervező Kér. Szóig., Solymár (fióktelep: Baja); T-KORD, Kecskemét; EURO-MOBIL Kér. és Szóig., Kecskemét; VIK Faip. Kér. és Szóig., Solt; Csipke Szálloda, Kiskunhalas; Sugovica Szál­loda és Kemping, Baja; YA- NIKK és Tsa. Építőip. Kivite­lező Szóig, és Ingatlanforg., Ti- szaalpár; Forrás ’93. Élelmiszer és Vegyiáru Nagyker., Baja; Acta nova Union Szóig, és Kér., Kecskemét; GOZY Kér. és Szóig., Kecskemét; GHYTEX Konfekcióipari és Szóig. Ke­rekegyháza; Piramis és Dimer Építőgép Kölcsönző és Szóig., Kecskemét; BIOGLOB Kér. és Szóig., Kecskemét; Mérleg ’94. Könyvelő, Kecskemét; Kontak­tus 3 Kér. Vendéglátó és Szóig., Kiskunhalas; TEX Vagyonke­zelő, Bácsalmás; TRIMÓK Műanyagfeldolgozó és Kér., Soltvadkert; OVO Termeltető Szóig. Kér., Sajólád-Gyömőr- puszta (fióktelep: Jakabszál- lás); BETAFOOD Ip. Kér. és Szóig., Bátya; Wabet;ski Építő­ipari Kér. és Szóig., Baja; Pre- zident Bróker Kér. és Szóig., Budapest (fióktelep: Kecske­mét); VALID A Nemzetközi Kér. korlátolt, Kecskemét; Sü­teményház Kér. és Szóig. Baja; MA-GA-KER Kér. és Szóig,, Kiskunfélegyháza; ESTÉCE Hungária Kér. és Szóig., Kecs­kemét; IGA Export-Import Nagyker., Kaposvár (fióktel.: Csátalja); író Élelmiszeripari Termelő Kér. és Szóig., Kis- kunmajsa; NONVOWEN Ter­melő Kér. és Szóig., Kiskun­félegyháza; DELTA-FARM Mezőgazd. Szóig, és Kér., Harta. Ikarusok Amerikába Harminc csuklós Ikarus au­tóbuszra kapott megrendelést Washingtonból a budapesti székhelyű magyar-amerikai ve­gyes vállalat,, az Észak-Ameri­kai Járműipari Kft., a NABI. A vegyes vállalatot 75 százalék­ban az Amerikai-Magyar Be­fektetési Alap, 25 százalékban pedig az Ikarus Rt. alapította 1992-ben. A NABI csaknem egyéves működés után már 145 csuklós autóbuszra kapott meg­rendelést az USA-ból - Miami­ból, Baltimore-ból és legutóbb Washingtonból. A NABI félig kész, tengelyre szerelt fényezett kocsitesteket szállít Amerikába, amelyekre kinnt a megrendelők kívánsága szerinti összeállításban építik be a motort, a sebességváltót s egyéb szerkezeti egységeket. Hitelek a versenyhelyzet javításáért Nagyobb höleadó képességű radiátorok A hagyományosnál 5 száza­lékkal nagyobb hőteljesítményű radiátorok gyártását kezdték meg a Dunaferr Lemezalakító Kft. radiátorüzemében. Az új­fajta lapradiátorokon a hőleadást növelő tető- és oldallemezt al­kalmaznak. A fűtőtestek sikertermékek­nek számítanak a Dunafermél. Gyártásukat két és fél évtizede kezdték el, s 25 év alatt harminc - két-33 millió négyzetméternyi, egymillió lakás fűtéséhez ele­gendő radiátort állítottak elő. Tavaly a svájci Arbonia céggel kötött megállapodás keretében úgynevezett nemes radiátorok gyártását is megkezdték. Termé­keik közül a legkapósabbak az ISO 9002 minőségbiztosítási rendszer alapján előállított, 10 évi garanciával forgalmazott lapradiátorok, melyekből tavaly 1,1 millió négyzetméternyit ké­szítettek, s az idén tovább növe­lik a gyártott mennyiséget. A ra­diátorüzem három műszakban dolgozik, s esetenként pótmű­szakokra is szükség van ahhoz, hogy az igényeket ki tudja elégí­teni a csőradiátorokból, a nagy felületű fűtőfalakból, fürdőszo­bai fűtőtestekből. Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) nem régi­ben két együttműködési megál­lapodást kötött külső szerveze­tekkel, hogy tagjainak, illetve az összes többi vállalkozónak közvetlen segítséget nyújthas­son. Kassai Róbert alelnököt a megállapodások részleteiről kérdeztük.- A Német Ausgleichsbank által felajánlott támogatás a kis— és középvállalkozók helyzetén próbál javítani. Hogyan műkö­dik ez a gyakorlatban?- A tanácsadók elmennek a vállalkozások telephelyére és ott állapítják meg a teendőket: hol van szükség költségcsökken­tésre, jobb marketing munkára, szerkezetváltoztatásra.- A tanácsokért sokat kell fi­zetni. Ez a szolgáltatás mennyibe kerül a vállalkozóknak?- A tényleges ár feléért jut­hatnak hozzá, mert a másik felét a német bank fizeti. A felhasz­nálható keret összege 1,8 millió márka. Az előzetes számítások szerint ez másfél évi együttmű­ködésre lesz elegendő.- Hol és mikor lehet jelent­kezni a szakértők közreműködé­séért?- Azokhoz a pénzintézetek­hez lehet fordulni, amelyek an­nak idején a Start hitelt is folyósí­tották. A bankban a vállalkozó saját maga választhatja ki a szá­mára megfelelő tanácsadó céget. A tanácsadás befejeztével a vál­lalkozó írásos értékelést készít, amelyben kifejti, mennyire volt hasznos a kapott segítség. A program június 15-én indul.- A másik megállapodást az Ernst and Young tanácsadó cég­gel kötötte az IPOSZ. A tanács­adó a hitelkérelmek elkészítésé­ben nyújt segítséget.?- Ézt a lehetőséget - a német programmal szemben - csak a szövetségünk tagjai vehetik igénybe. Az Ernst and Young önköltségi áron készíti el a hitel- kérelmet. Ez körülbelül a fele a hivatalos árnak. A másik felét pedig csak akkor kell kifizetnie a vállalkozónak, ha valóban meg­kapja a kért hitelt a banktól. Az igényléseket az IPOSZ-hoz kell benyújtani és innen továbbítjuk a tanácsadó céghez.- Miért érdeke a német ban­koknak, illetve az Ernst and Yo- ungnak a magyar vállalkozók támogatása?- A németek a bajor-magyar államközi szerződés alapján nyújtanak segítséget. Az Ernst and Youngnak pedig a léte függ attól, hogy a vállalkozói réteg megerősödik-e vagy sem. Ha ugyanis csődbe mennek a vál­lalkozók - például azért, mert nem jutnak időben hitelhez -, nem lesz kinek eladnia a szol­gáltatásait. A komputer volt a nagy fogás Michael Dell kedvenc mon­dása: „Ha van egy jó ötleted, próbáld ki!” A huszonkilenc éves férfi egy ragyogó ötlettel néhány év alatt milliárdos lett: az Egyesült Államokban övé a negyedik legnagyobb, számító­gépeket gyártó cég. Egy amerikai vállalkozó nem hétköznapi sikertörténetet ol­vashatják a Reader’s Digest Vá­logatás májusi számában, Frenc J. Eckert tollából, Kétmilliárd dolláros álom címmel. Miközben egy nyári délutá­non szülei és két fivére a Mexi­kói-öbölben horgásztak, a ti­zenkét éves Michael Dell ke­serves igyekezettel csomózga- tott egy bonyolult zsinórrend­szert, amelyre több horgot lehe­tett felerősíteni. Hiába ugratta a családja, vacsoraidőre elkészí­tette a „művet”, és vacsora utánra több hal volt a horgokon, mint amennyit a többiek aznap összesen fogtak! Már kiskorában is rendkívüli dolgokat művelt, ám a nagy öt­let akkor jött, amikor a Texas Egyetemen, Austinban volt el­sőéves hallgató. Az egyetemvá­rosban a számítógép volt a leg­főbb beszédtéma. Akinek még nem volt, az szeretett volna, csakhogy a forgalmazók na­gyon drágán kínálták, a diákok pedig olcsó, saját igényeiknek megfelelő gépekre vágytak. Dell azt találta ki, hogy az IBM ügynökeitől beszerzési áron át­veszi nagy készleteiket, a kollé­giumi szobában feljavítja a gé­peket, majd eladja őket. A jó felvevőpiac láttán hirdetni kez­dett a helyi lapokban, és egyéni igények szerint rendelhető gé­peit 15 százalékkal olcsóbban adta, mint a kiskereskedők. A kocsija csomagtartója volt a raktár, a szobája pedig kisebb üzemre emlékeztetett. Szülei minden ellenkezése dacára kimaradt az egyetem­ről, és tizenkilenc évesen, 1984-ben megalapította a Dell Computer Corporationt. Alkat­részek után futkosott, meg­szervezte a gépek helyszíni ja­vítását, kényszerből megta­nulta a könyvelés alapjait. Négy évvel később cégének éves forgalma elérte hetven- miliió dollárt. Ekkor Dell fel­hagyott más cégek termékei­nek tökéletesítésével és saját modelleket kezdett kifejlesz­teni. Ma a Dell Computernek 16 országban - köztük Japánban - van teljes tulajdonú leányválla­lata. Az öt és fél ezer embert foglalkoztató cég bevétele meghaladja a kétmilliárd dol­lárt. A „hőskorban”, amikor a cég egy szobából és két emberből állt, Dell elmondta barátainak az álmát: ő akarja előállítani a leg­jobb számítógépet a világon. A többiek nem vették komolyan.- Miért akarnék második, harmadik vagy tizedik lenni? - vágott vissza. És példája mind­nyájunkat ösztönöz: legalább próbálkozzunk meg azzal, hogy megvalósítsuk álmunkat. A BANKOK SEM JÁRNAK ROSSZUL Phare-hitelek kezdőknek és haladóknak Az Európai Unió (EU) évek óta anyagilag is segíti a magyar vállalkozókat. A Phare-program keretében idén 23 millió ECU-t különített el erre a célra. A program eredményeként eddig országszerte 18 helyi vál­lalkozási központ alakult. Ezek­hez tavaly egyetlen év alatt 41 ezer vállalkozó fordult segítsé­gért, információért, tanácsért. S mivel a legjobb szellemi támoga­tás sem ér semmit, ha hiányzik az ötlet gyakorlati megvalósításá­hoz szükséges pénz, a Phare- program hitelekkel is a vállal­kozók rendelkezésére áll. A Mikrohitel felső határát 500 ezer forintra emelték, s azok a kisvállalkozók vehetik igénybe, akiknek legfeljebb 2 millió fo­rintnyi saját tőkéjük van az indu­láshoz. Feltétel az is, hogy a vál­lalkozás éves árbevétele ne ha­ladja meg a 6 millió forintot. A futamidő fél évtől 3 évig terjed­het. A hitel kamata az MNB min­denkor érvényes refinanszíro­zási kamatával egyenlő. To­vábbra is érvényben maradt a régi kikötés: maximum 2 éve alakult és 10 dolgozónál keve­sebbet foglalkoztató vállalkozá­sok vehetik csak igénybe a Mik- rohitelt. A Phare egyébként nem kéri ingyen a bankok közreműködé­sét a hitelek folyósításában. Sőt! A vállalkozásfejlesztési közpon­tokkal együttműködő pénzinté­zetek a jutalékon túl saját maguk is igénybe vehetnek egyszeri pénzügyi támogatást. Eddig 32 millió forintot kaptak, amelyet felszereltségük javítására, illetve munkatársaik továbbképzésére fordítottak. Ráadásul a Mikrohi­tel esetében a bankok semmiféle kockázatot nem viselnek, a hite­leket ugyanis teljes egészében a Phare-iroda bocsátja a vállalko­zók rendelkezésére, s a bankok csupán közvetítőként vesznek részt a tranzakcióban. A kölcsö­nök fedezete maga a hitelből vá­sárolt gép, berendezés. Ezért az iroda ki is kötötte, hogy a pénzin­tézetek 100 százaléknál maga­sabb fedezetet nem kérhetnek a vállalkozóktól. Nem úgy, mint az úgynevezett Phare-hitel esetében, ahol 150 százalékban határozták meg a szükséges fedezet mértékét. Erre azért volt szükség, mert a hitelek 30 százalékát a bankok saját for­rásaikból állják, tehát a kockáza­tuk is nagyobb. A hitelkeret fe­léből kifejezetten a fiatal, 6 hó­napnál rövidebb ideje működő vállalkozásokat finanszírozhat­ják csak a bankok. Felújításra váró autószervizek # Korszerű műszerekben nincs hiány a piacon, de a beszerzésükhöz a jelenleginél kedvezőbb hi­telre lenne szükség. (Fotó: Gaál Béla) Jövő év elejétől új szabályo­kat vezetnek be a hatóságok az autójavítók számára. S bár négy évük volt a vállalkozóknak arra. hogy felkészüljenek a változá­sokra, most mégis szinte pá­nikba estek. Miért? - kérdeztük Mattyasovszky Albertet, a Ma­gyar Autójavítók Országos Kamarájának társelnökét.- Főként azért, mert az elmúlt négy évben nem sikerült össze- gyűjteniük a rendeletek végre­hajtásához szükséges tőkét. A rendeletek ugyanis előírják, hogy az egyes javításokat milyen berendezésekkel lehet elvé­gezni. 1995. január elseje után a hatóságok és a biztosítók csak olyan bizonylatokat fogadnak el, illetve azok alapján térítik meg az autósok költségeit, amelyek igazolják, hogy az említett be­rendezésekkel történt a javítás.- Milyen gépeket kellene munkába állítani a műhelyek­ben?- Többek között kipufogó­gáz-elemzőt, motorbeállítás- vizsgálót, fékhatásmérőt, fu- tómű-beállítót, lengéscsillapí­tás- mérőt, kalkulációs szám­lázó- gépet...- Mennyibe kerül ezeknek a gépeknek a beszerzése?- Manapság egyetlen gép ára ötszázezer forint fölött van. Ezek a beruházások 2,8 — 5,3 millió forintot igényelnének. De melyik kisebb műhelynek van ennyi pénze?!- Mi következik mindebből? Meg kellene változtatni a ren­delkezéseket?- Ez a tizenegy részből álló rendelethalmaz tulajdonképpen megfelel az európai normák­nak. Sőt, talán még túl is mu­tat azokon. Csakhogy a teljesí­tése annyira drága, hogy egy­szerre nem lehet végrehajtani. Még a részletekben történő gépbeszerzésekhez is hitelt kellene felvenniük a vállalko­zóknak. Ám, a jelenlegi húsz százaléknál is magasabb kama­tokkal akkor sem tudnák visz- szafizetni a kölcsönöket, ha kapnának pénzt a bankoktól. A jelenlegi terhek fölött tíz százaléknál többet egyszerűen képtelenek visszaforgatni az üzletbe, ezért valamilyen spe­ciális hitelkonstrukcióra vár az ágazat. Olyan hitelekre volna szükség, amelyhez például nem kérnek teljesíthetetlen ga­ranciákat a bankok, hanem mondjuk elfogadják garancia­ként a kölcsönből vásárolt gé­pet is. Bánhegyi Zsuzsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom