Petőfi Népe, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-07 / 132. szám

1994. június 7., kedd 7 Utazási magazin Múlt heti utazási magazinunk kedvező fogadtatásra ta­lált, ezért most folytatjuk az indulást megelőző, felkészítő jogi egyszeregyet. Szóba kerül, hogyan mondható le a már megrendelt utazás, és az is, kihez fordulhatunk kül­földön segítségért. Az egzotikus helyekre igyekvőknek pedig a thaiföldi közbiztonságról számolunk be. Belföldinek álcázva? Gyakorlott utazók tudják, hogy a bűnözők valósággal va­dásznak a külföldiekre. A gya­nútlanul bámészkodó turista könnyű prédája a zsebtolvajok­nak, és sokszor válnak erősza­kos cselekmények áldozataivá. Aki a határokon kívül tölti sza­badságát, jól teszi, ha megfogad néhány jó tanácsot. 1. Semmiképpen ne vigyen magával értékes ékszereket, még az olcsó bizsu, nyaklánc is felkeltheti a bűnözők érdeklő­dését. Tanácsos kerülni a fel­tűnő öltözködést; a legcélrave­zetőbb ha a turista „belföldinek álcázza” magát, s a helyi áru­házban vásárolt közönséges tri­kókat viseli. 2. Ne hordjunk nyakba akasztható pénztárcát, de övtár­cát sem, mert ezek látványa a gengsztereket cselekvésre in- gerli. Különösnek tűnő tipp, de nem egyszer hasznosnak bizo­nyult: ha sétára indulunk, le­gyen nálunk némi készpénz, ki­sebb címletű bankjegy, hogy a tolvajnak lehessen némi zsák­mánya. (Teljes pénztelensé­günktől dühbe gurulhat, hírhed- tebb helyeken - mert ugye, van ilyen, s a turista gyakran éppen kíváncsiságból keveredik oda - netán még a fegyverét is hasz­nálja.) 3. Régi tapasztalat, hogy a zsebtolvajok kedvelik a na­gyobb tömegeket. Zsúfolt he­lyeken ezért különösen ajánlott az óvatosság. A világ nem egy kedvelt kirándulóhelyén ugyan­akkor magányosan sem érde­mes útnak indulni. A nagy uta­zási irodák krónikái szerint ve­szélyforrást jelentenek a köl­csönzött autók is, ha jelzésük, vagy rendszámuk alapján felis­merhetők. A saját kocsival út­nak indulóknak pedig azt ajánl­ják, hogy belülről is zárják be az ajtót. 4. A szegénynegyedeket ta­nácsos elkerülni, mert itt olykor megkopasztják az idegent. Nem árt viszont néhány mondatot megtanulni a felkeresett ország nyelvén, mert ez esetleg rokon- szenvet ébreszthet az egyébként kíméletlen bűnözőkben is. 5. Életveszélyessé válhat a nyaralás a világ válságövezetei­ben és azokban az országokban, ahol a politikai feszültségek gyakran csapnak át fegyveres konfliktusokba. Törökország­ban a Kurd Munkapárt merény­leteitől, míg Egyiptomban vagy Algériában iszlám szélsősége­sek terrorakcióitól lehet tartani. A thaiföldi szextúrára indulók is biztosak lehetnek benne, hogy csalók és zsebtolvajok hada várja őket. 6. Európai utazási irodák most közzé tett értékelései sze­rint az idén világszerte az átla­gosnál biztonságosabbaknak számítanak a nagyobb szállo­dák, a Földközi-tenger izraeli strandjai, a Kanári-szigetek üdülőhelyei, a kisebb kalifor­niai helyek, s általában a brazí­liai és a sri-lankai üdülőhelyek. Kenyában mostanában legfel­jebb az oroszlánoktól kell tar­tani, nem pedig a bűnözőktől... • Jellegzetes isztambuli utcakép. Tanácsok Thaiföldre utazóknak Ne fogadjuk el mégoly csinos hölgyek utcán elhangzó masz- százsajánlatait sem. Ne utaz­zunk (éjszaka) olyan autóbu­szon, amely a normál tarifa tö­redékéért szállít: ezeken a bu­szokon rendszerint bűnözők is utaznak, akik keleti rafinériával rabolják ki az utasokat. Óva­kodjunk a hálózsákos utastárs­tól, aki a busz padlóján alvást színlelve az éjszaka folyamán hálózsákjával észrevétlenül e- lőre-hátra araszolva metszi meg a becsületes utasok táskáit. Általában ne fogadjunk el gya­núsan olcsó árajánlatot, mert az rendszerint rossz szándékot akar: a túl olcsó panzió megle­het nem szobák bérbeadásából él, hanem abból, hogy kábító­szert rejt el a vendég szobájá­ban, majd rendőrségi feljelen­téssel fenyegetve megzsarolja a külföldit. Ugyanezt megteheti egy ismeretlen személy, akit felvittünk a szobánkba vagy a túl vonzó ajánlatot tévő taxis, idegenvezető stb. Aranyszabály, hogy csak olyan személlyel lépjünk üzleti kapcsolatba, aki ellenőrizhető, visszakereshető, akinek címe, üzlete, telefonszáma van. + Utazási magazin >> KÜLFÖLDI NYARALÁS, CSOPORTSZERVEZÉS A JOGÁSZ SZEMÉVEL s Újabb jótanácsok a társasutazáshoz • A görög szigetvilág megérdemelten egyre népszerűbb a magyar utazók körében is. A nyár a társasutazások évadja. Amióta megszűnt az ilyen túrákat szervező IBUSZ monopolhelyzete, a társasutazá­sok piacán gyakoriak a vissza­élések. A turizmust szervezőkre vonatkozó jogszabályok ugyan évről évre szigorodnak, s a jog­alkotók igyekeznek lépést tar­tani a tapasztalatokkal alátá­masztott igényekkel, de a ren­delkezéseknek érvényt szerezni ma sem könnyű. Sokat tehet vi­szont maga az utas is azért, hogy jól sikerüljön a társas nya­ralás - ha ismeri jogait, s tisztá­ban van kötelezettségeivel is. Mire érdemes a figyelmét fordí­tani? Erre teszünk néhány javas­latot, a Házi Jogtanácsadó se­gítségével. Ami jár az utasnak Az utazási díj magában fog­lalja az idegenvezetés díját is. Ennek fejében megkövetelhet­jük a színvonalas idegenveze­tést, az ország nyelvének vagy legalább az angol nyelvnek be- szélését, az ország vagy vidék ismeretét, az utazás során fel­merülő tennivalók profi intézé­sét, probléma esetén a megoldás megkeresését. Az utazási szerződés értel­mében az utaztató köteles pont­ról pontra teljesíteni a külön­böző szolgáltatásokat a beígért színvonalon. A hangzatos beí- gérések, pontatlan megfogal­mazások általában ilyenkor de­rülnek ki, lepleződnek le, pl. a luxusbusz csak légbefúvós, nem magasított utasterű, nincs benne WC, hűtőszekrény, dönthető ülés, vagy a sokcsillagos ten­gerre néző, fürdőszobás lakosz­tályok udvarra nézőek, közös zuhanyozóval, az ingyenes au­tóhasználati lehetőségre csak az előre nem közölt 500 dolláros óvadék letétével van mód. Az utas joggal várhatja el a jó mi­nőségű szolgáltatást. Az autóbusz-közlekedésre vonatkozóan jogszabályok írják elő, hogy bizonyos évnél nem öregebb, rendszeres műszaki vizsgálaton átesett, jó állapotú és külsejű jármű vehet részt a forgalomban, sőt, amit kizáró­lag nemzetközi közlekedésben részt vehető jogosítvánnyal rendelkező sofőr vezethet, csak a megállapított óraszámig, szükséges számú váltótárssal. Az autóbusz műszakija Legújabban a tachométer használata és az ABS-fékrend- szer is feltétel. Mégis sokszor találkozhatunk leromlott álla­potban lévő járművekkel, ame­lyek szégyenfoltjai a magyar idegenforgalomnak. Nem lehe­tünk meglepve, hogy tőlünk nyugatra védekeznek a megbíz­hatatlan magyar járművek ellen, szinte újból levizsgáztatva azo­kat, gyakran azonnali hatállyal megtiltva a továbbhaladást. Az ilyen buszokat döntő többség­ben a „zugirodák” veszik igénybe, illetve maguk a busz­tulajdonosok szervezik lélek­vesztő túráikat. Amennyiben az utasok megállapítják, hogy nem a beígért színvonalú buszt állí­tották ki, jegyzőkönyvezzék a tényt, illetve ha kételkednek a busz megbízhatóságában, győ­ződjenek meg a járatengedély, műszaki vizsga meglétéről. Az utasnak joga van elvárni a szolgáltatási színvonal teljesíté­sét, de mégsem helyes, hogy már az induláskor előveszi jegyzetfüzetét és kifogásait be­jegyzi - emellett hasonló maga- tatartásra biztatja utastársait is, és az út végére kész perirattal rendelkezik. Ezzel a hozzáállás­sal a saját nyaralását is tönkre­teszi. Előzzük meg a vitákat! Az utastól is el lehet várni, hogy problémamegelőző maga­tartást tanúsítson. Ez azt jelenti, hogy a hiba észlelésekor azt jelzi az idegenvezetőnek, s ha nem történik intézkedés, akkor jegyzőkönyvezteti azt. Ha erre nem hajlandó az idegenvezető, két utastárssal kell hitelesíttetni az észrevételt. Pl. ha nincs meg­elégedve a jármű tisztaságával, szól. hogy hozzák rendbe; ha nem eléegedett az idegenveze­tés színvonalával, figyelmezteti az idegenvezetőt; ha nem kapja meg a tengerre néző szobát, nincs fürdőszoba, szól, hogy in­tézkedjenek a cseréről. Az vi­szont semmiképp sem jó, hogy az út végéig hallgat, jegyzetel, és kifogásait a bíróságon zúdítja az irodára. Ám a hiányosságokat való­ban dokumentálni kell, hiszen a programelmaradás, gyengébb színvonalú teljesítés esetén visszatérítés illeti meg az utaso­kat. A visszaérkezés után az utasnak joga van észrevételeit közölni az irodával. Az irodá­nak kötelessége kivizsgálni a panaszt, és intézkedni a jogos kárigény kielégítéséről: forint­ban. Ha az utas nincs megelé­gedve a panaszügyintézéssel, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelő­ség panaszirodájához fordulhat levélben vagy személyesen, ahol észrevételeit ismételten megvizsgálják. (Cím: Budapest, V., Szende Pál u. 3. 1364; Bu­dapest, 4. Pf.: 198. T.: 118- 0648). Az utas sérelme esetén jogosult bírósághoz is fordulni kárigénye érvényesítésére. Konzuli gondoskodás külföldön • Tenger, vakító napsütés, és fehérre meszelt házak. Az utazás lemondása Az utazási szerződésről szóló kormányrendelet értel­mében az út megkezdésétől számított 35. napon még min­dennemű hátrány és indoklás nélkül lemondhatjuk az uta­zást. Fontos tudnivaló az is, hogy léteznek már olyan biz­tosítási formák, amelyek akkor nyújtanak kártérítést, ha az utat valamilyen okból 35 na­pon belül kell visszamonda­nunk. Ha azonban valaki azért mondja le a megrendelt uta­zást, mert annak programja lé­nyegesen megváltozott, akkor kárának megtérítését az irodá­tól követelheti. Gyakori probléma az is, hogy a program meghirdetése után az iroda valamilyen okból kénytelen árat emelni. Viszont tudnunk kel, hogy az indulás­tól számított tizenöt napon be­lül már ezt semmilyen indok­kal nem teheti meg. Az iroda akkor mondhatja le az utat, ha az indulásig még tizenöt nap­nál hosszabb idő van hátra és a jelentkezőkből nem jött ösz- sze a csoporthoz tervezett mi­nimális létszám. Ha az utazási szerződés az út során szűnik meg - például baleset vagy váratlan betegség miatt - akkor az iroda köteles az utas érdekében minden szükséges segítséget, intézke­dést megtenni, s az így felme­rülő költségeket megelőle­gezni. Ha valamelyik program elmarad, az irodának csökken­tenie kell a részvételi díjat, vagy ennek ellenértékét utójag ügyfeleinek visszafizetni. Ám a szerződés megszűnhet rend­kívüli esemény - természeti katasztrófa vagy fegyveres za­vargások - miatt is. Ilyenkor elvileg az utasok nem kérhet­nek az irodától semmilyen kár­térítést. Ügyes-bajos dolgaink inté­zése belföldön sem mindig egy­szerű, külföldre kerülve pedig még ennél is bonyolultabb. Jó tudni azonban, hogy a magyar állampolgárt megilleti a konzuli gondoskodás, akár tartósan él határainkon túl, akár turistásko­dik. Hatvannyolc nagykövetség konzuli részlege, illetve további 17 önálló konzulátus látja el 186 országban ezt a feladatot. Külföldre utazva feltétlenül vigyük magunkkal az ottani magyar külképviselet címét, te­lefonszámát, vagy ennek híján a budapesti külügyminisztérium telefonszámát (156-8000, kon­zuligondoskodás osztálya). A világútlevél hat évvel ez­előtti bevezetésével megnőtt a magyar utasforgalom, s ebből adódóan szaporodott az ilyen esetek száma. A rendszerválto­zás óta gyakoribbá vált az is, hogy az emigrációban élő ma­gyarság rendezni kívánja ál­lampolgárságát. Ennek egyik oka, hogy 1990. január 1. óta a genfi konvenció ezzel kapcsola­tos paragrafusa alapján nem újítják meg a menekültokmá­nyokat, s aki nem szerzett új ha­zájában állampolgárságot, az rendezni kívánja a régit. De ké­rik többek között az elkallódott anyakönyvi iratok pótlását és segítséget igényelnek öröklési, kárpótlási, hazai ingatlanszer­zési, vegyesvállalkozási vagy nyugdíjügyek intézésében. Az esetek nagyobbik hánya­dát képezik a kiutazók problé­mái. Az is előfordul, hogy va­laki csupán mímeli a bajba ju­tást. Az az ötlet azonban már nem „nyerő”, hogy „rablásra” hivatkozással bárki is pénzt kér­jen külföldön a magyar követ­ségeken. A kilencvenes évek elejétől ugyanis egyre romlott a visszafizetési morál, a devizá­ban kapott kölcsön negyven százalékát tavaly nem fizették vissza. Ezért ma már csak akkor folyósítanak áthidaló pénzügyi segítséget külföldön, ha az itt­honi kezes devizában vagy fo­rintban befizeti az összeget. A notórius kéregetőkről listát vezetnek. A kapott pénz egyéb­ként nem szolgálhat továbbuta­zásra, hanem csupán a legol­csóbb és leggyorsabb hazauta­zásra. Az ellopott, vagy elvesz­tett útlevél helyett kapott rövid érvényességi idejű „hazatérési igazolványt” pedig csupán a tranzitországokban fogadják el. A magyar útiokmány egyébként értékes zsákmány a tolvajnak, mert Albániát és Törökországot leszámítva egész Európában ví­zummentes. A konzulátusok és a buda­pesti minisztérium évente kb. 150 ezer üggyel foglalkoznak. Ezek között több száz bűneset, öngyilkosság, halál, eltűnés, baleset is előfordul. A konzuli hálózatnak Európában van a leg­több dolga, ezért is létesítettek új kirendeltségeket Krakkóban, Ungváron, Stuttgartban, Drez­dában, Milánóban, Barceloná­ban. Az emigrációban élők ügyeinek intézésére Los Ange­lesben, Montrealban, Fokváros­ban és Sao Paolóban nyílt új képviselet 1990 óta. Nem árt tudni a magyaroknak, hogy a konzul nem alakíthatja át a ví­zum jellegét. Ha tehát valaki tu­ristaként utazik külföldre, de csábító munkaajánlatot kap, először haza kell jönnie, s az il­lető ország nagykövetségéhez kell folyamodnia munkavállalói vízumért. Ám a már kinn dolgo­zók számíthatnak segítségre, ha mondjuk nem kapnak fizetést, vagy ha a munkaadó „elblicceli” a társadalombiztosításukat. Szerkesztette: Noszlopy Nagy Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom