Petőfi Népe, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-30 / 152. szám
VA<tYO]VÍT<;i lVÖlWi:<; PRIVATIZÁCIÓ AZ ÁVÜ ELEGET TESZ KÖTELEZETTSÉGÉNEK Szeptemberben folytatódhatnak a földárverések? Csúszhat a pótlólagos földkárpótlás - jelent meg több lapban mert az Országos Kár- rendezési Hivatal nem kapta meg a szükséges adatokat, pontosabban a helyrajzi számokat. - Dr. sepsey Tamástól, az OKH elnökétől arra szeretnénk választ kapni, mikor kezdődhet meg az árverés, mi lehet az akadálya a szeptemberi indulásnak. A megyei kárrendezési hivatalok az árverés kitűzését a Magyar Közlönyben, és legalább 30 nappal előbb közzéteszik. Az árverés kitűzése előtt a földhivatalnak egyeztetnie kell a térképi és természetbeni állapotot, és amennyiben változást észlel, azt át kell vezetnie a nyilvántartásban. A számítógépes eljárással végzett árveréshez a földhivatali felmérés szolgáltatja az alapadatokat. Ezen jogszabályi előírásokból megállapítható, hogy a megyei kárrendezési hivatalok egy termőföldárverést csak akkor tudnak kitűzni, ha birtokukban van a konkrét területek megjelölése, az 50%-os szabály alapján azokat egyeztették a helyi földrendező bizottságokkal és megegyezésre is jutottak, továbbá a földhivatal a számítógépes árveréshez szükséges adatokat mágneses adathordozón a kárrendezési hivatal rendelkezésére bocsátotta. Ezenfelül ki kell jelölni az árverés helyszínét. A nyomdai átfutásra tekintettel az árverést megelőző 50. napon mindezen információk birtokában kell lenni ahhoz, hogy a megszerkesztett árverési hirdetmény a Magyar Közlönyben határidőre megjelenjen. Egyértelműen megállapítható tehát, hogy amennyiben a megyei kárrendezési hivatalok július 15-éig nem kapják meg a szükséges adatokat, úgy az árveréseket október elejénél hamarabb nem lehet megkezdeni. Ennek kárát, sajnos, a kárpótlásra jogosultak látják, mivel a területek nagy részét addigra bevetik és elvégzik a szükséges munkálatokat, s a kárpótlási törvény alapján a termény betakarítása a régi tulajdonost illeti meg. Tehát annak ellenére, hogy októberben vagy novemberben árverésen a kárpótlásra jogosult termőföldtulajdont szerez, birtokba - ellenkező megállapodás hiányában - csak a termény betakarítását követően léphet.- Miért halad ilyen nehézkesen az adatok továbbítása?- Mindenekelőtt le kell szögezni: az árverések megkezdéséhez szükséges helyrajzi számok a legjobb úton vannak afelé, hogy belátható időn belül megérkezzenek a Kárpótlási Hivatalba. A kárpótlásra kijelölt államiföldekről szóló kimutatás néhány napja eljutott a megyei földhivatalokhoz, melyeknél, végre megkezdhették az adatok ellenőrzését és pontosítását. A hivatalokig azonban hosszú és bonyolult út vezetett, melynek megértéséhez érdemes összevetni az I. és a II. kárpótlási eljárás rendjét. Az eltéréseket a tulajdonosi szerkezetben történt változások indokolják, melyek, mint majd látni fogjuk, nemcsak az eljárást tették bonyolultabbá, hanem egyéb problémákat is okozhatnak a kijelölésekben. Eredetileg tehát a földművelésügyi miniszter kompetenciája volt a kárpótlásba bevonható földek kijelölése, lévén, ehhez a tárcához tartoztak a szóba jöhető állami gazdaságok. A minisztérium a megyei földművelésügyi hivatalokkal, kárrendezési hivatalokkal, valamint a tulajdonosi szervezetekkel együtt, megkezdte annak felmérését, hogy mi vonható be a pótlólagos kárpótlásba. Ahogy azonban telt az idő, a földterületek jelentős hányada az ÁVÜ tulajdonába került, majd, némi pihenő után, egy részük továbbszállt az ÁV Rt.-re. Indokolttá vált tehát a '91-es kormányrendelet módosítása, amely tavaly év végén meg is történt. Eszerint a földkijelölés most már a privatizációért felelős • Lesz-e elegendő föld? tárca nélküli miniszter, dr. Szabó Tamás hatásköre lett, a pénzügyminiszternek, a földművelésügyi miniszternek és a környezetvédelmi miniszternek pedig egyetértési joga van, magyarán: a földek végleges kiválasztásához az ő aláírásuk is szükséges. Az első „körben" az ÁVÜ-höz kellett beérkeznie az adatoknak. A vagyonügynökséget érintő feladatok elvégzéséről Molnár Sándor főtanácsostól, a kormányzati kapcsolatok főosztályának munkatársától kértünk tájékoztatást:- A '91-es kormányrendelet módosítása után tárcaközi bizottság alakult, Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárának vezetésével. Ez a bizottság dolgozta ki azokat a szakmai szempontokat, amelyek alapján az állami gazdaságoknál megvizsgálták a kárpótlásnál szóba jöhető földterületeket. Ezek után számos egyeztető tárgyalás következett, melyeken megpróbálták összhangba hozni a felajánlott földeket és a tényleges igényeket. A kijelölés március 31-én zárult le, és körülbelül két hét múlva a négy'miniszter aláírása is rákerült a csomagra. Az ÁVÜ-nek ezután csak egy feladata maradt: április 19-én megküldte a kimutatást a Földművelésügyi Minisztériumnak, hogy a „végső simításokat”, azaz az adatok ellenőrzését elvégezhessék a hivatalok. Szilvássy Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium privatizációs osztályának vezetője ezzel szemben úgy tudja, hogy április tizenkilencedikén még hiányzott az érintett miniszterek aláírása. Igaz, a lista körülbelül két hét múlva visz- szaérkezett az FM-be, ám hogy hova, és mi történt vele csaknek két hónapig, azt ő sem tudja. A Pest Megyei Földhivatal földmérési osztályának vezetőjétől, Hetényi Ferencnétől azt kérdeztük: Mikor kell elkészülniük az ellenőrzéssel?- Meglehetősen nagy adathalmazról: hozzávetőlegesen 8000 hektár földről, plusz erdőterületekről van szó, melyeket július 15-ére kell az árverésre előkészítenünk, és visszaküldenünk a Földművelésügyi Minisztériumba. A teljes apparátusunk ezen fog dolgozni, hiszen a tulajdonviszonyoktól kezdve a földmérési, földminősítési szempontokig, mindent ellenőriznünk kell.- Ez nem könnyű dolog, hiszen az évek során számos változás történhetett a művelési ágakban, nem is beszélve a gazdaságok és szövetkezetek közti földcserékről, vagy az egyéb tulajdoni változásokról...- Valóban, eddig mindig találtunk eltéréseket, és minden változásra határozatot kell hoznunk. Gond igazán akkor van, ha mondjuk, a felmért területet 42 hektárt pedig az időközben privatizált szomszéd táblából kéne elvenni. Ilyenkor nagyon nehéz megoldani a problémát. Mi mindent elkövetünk, hogy az előírt határidőre befejezzük a munkát.- Ha minden jól megy, és minden határidőt betartanak, lesz-e vajon elegendő föld valamennyi igény kielégítésére, kérdeztük Sepsy Tamást. Az eddigi árveréseken 35.6 millió AK-értékű termőföld került magántulajdonba. Az úgynevezett másodlagos földalap nagysága nem éri el a 2 millió AK-t, a földvásárlási kedv pedig nem csökken. Ezért megállapítható, hogy az igények kielégítésére nincs elegendő mennyiségű földterület.- Semmiképpen sem lehetett volna további földterületeket találni? - kérdeztük Gyenes Tibort, az ÁVÜ mezőgazdasági és élelmiszer-ipari igazgatóságának helyettes vezetőjét.- AZ ÁVÜ-nél lévő földekből biztosan nem. Az ÁVÜ kezelésében lévő területek 50%-a már elkerült tőlünk a tömeges kárpótlás következtében. Ha ehhez hozzávesszük, hogy további 25% a mezőgazdasági üzemek decentralizált privatizációja után szintén nem nálunk van, akkor belátható, hogy a vagyonügynökségnél csak a legszükségesebb mértékben maradt termőföld. Ez a maradék 25% elengedhetetlenül szükséges az állami gazdaságok jogutód társaságai működéséhez és ezáltal a privatizációjához. Így is van olyan állami gazdaság, amely a kárpótlási földkijelölések következtében termőföldhiányos lett, azaz a működéséhez szakmailag indokolt területnél jóval kevesebbel rendelkezik. Tehát úgy látjuk, hogy az ÁVÜ, minden szempontból maradéktalanul eleget tett a pótlólagos termőföldkijelölési kötelezettségének. Természetesen állami tulajdonban lévő földek nemcsak az ÁVÜ, az ÁV Rt. és a Földművelésügyi Minisztérium kezelésében vannak. Ezek a területek azonban csak bizonyos nehézségek árán lennének bevonhatóak a kárpótlásba. A honvédelmi tárca kezelésében például „különleges rendeltetésű” földek is vannak, csak külön rendelettel lehetne hozzájuk nyúlni. A Kincstári Vagyonkezelő Rt.-hez tartozó hajdani szovjet katonai bázisok pedig többségükben annyira szennyezettek, hogy hasznosításuk egyelőre nem lehetséges. Ott van persze még a Belügyminisztérium, az Igazságügyminisztérium és néhány nagyobb gazdasági társaság, például a MÓL Rt. is, de hogy a náluk lévő földterületek kárpótlási célokra való hasznosításának milyen akadályai vannak, már meghaladja e cikk kereteit. A FÖLDPRIVATIZÁCIÓ HATÁSA Bérelt területekkel gazdálkodnak A mezőgazdasági gazdálkodást alapvetően meghatározó termőföld - mint legfontosabb termelőeszköz - magántulajdonba került a kárpótlás során és a részarány tulajdonú földek kimérésével. A Bácskai és Dunamel- léki Mezőgazdsági Szövetséghez tartozó gazdaságoknál az elmúlt évhez képest a tulajdonviszonyok változásával 14 százalékos volt a területcsökkenés. A felmérések szerint viszont a szövetkezetek használatába adott szántóterületek nagysága elérte a 108 ezer 422 hektárt. A közös művelésű szántóterületek egyharmad része tagi részarány tulajdonból, kétharmad része pedig a tagoktól és a kívülállóktól bérelt szántóföldekből áll. Ez a tény meghatározta a vetésszerkezet kialakítását, és a piaci viszonyokat is figyelembe véve, a szövetkezetek szántóterületének 41 százalékán kalászos gabonfélék termesztése folyik. Ez ugyan sokkal több, mint az előző évi, de nőtt a takarmánykukorica, a napraforgó vetésterülete. Ezek a számok az egyéni gazdálkodóknál is hasonlóan alakulnak. Tőkeinjekció tulajdonszerzéssel Bármilyen kívánatos is lenne, csak kivételesen alakul olyan befektetőtársaság, mely magánvállalkozókat igyekszik tőkéhez juttatni, természetesen nem karitatív, hanem üzleti alapon.- A mi cégünk, a Dél-Alföldi Regionális Társaság Kft. éppen ilyen - mondja Kornócziné Bo- rosznói Judit, a három megyében tevékenykedő társaság kiskőrösi kirendeltségének vezetője. Tulajdonrészt vásárolunk, és ezáltal juttatjuk pénzhez a tőkehiánnyal küszködő kisvállalkozásokat, a magán- vagy vegyes vállalatokat. Most szeretnénk - Kecskemét és Kiskőrös után - Baján is irodát nyitni. A kirendeltségvezető elmondta: kizárólag Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében nyújtanak segítséget azoknak a kis- és közepes, tehát a 300 főnél kevesebb létszámot foglalkoztató vállalkozásoknak. A már működő cégek tőkehiányát olyan formában pótolják, hogy a törzs- vagy az alaptőke emelésével tulajdonhányadot szereznek, melyet meghatározott idő után felajánlanak visszavásárlásra. Aki a tőkeinjekcióra pályázik, annak reális üzleti tervet kell készítenie, melyben bemutatja vállalkozásának piaci lehetőségeit, a fejlesztés irányát, a jövedelmezőségét és forgalmát. Kárpótlás — befejezés nélkül • Néhány nap múlva sok helyen kezdik az aratást. Az eredményesen tevékenykedő Császártöltési Mezőgazdasági Szövetkezet a privatizációs átalakulás közben több kft.-re szakadt. Ezek közül a legnagyobb a Zöld Oázis, amely elsősorban a növénytermesztésre szakosodott. Ügyvezetőjével, Lei Mártonnal a vállalkozás gondjairól beszélgettünk.- A szövetkezet ugyan jelenleg biztonságos gazdasági háttérrel, hitelképesen tervezheti a jövőjét, ám problémákban sincs hiány. Ami szűkebb vállalkozásunkat, a Zöld Oázist illeti, már csak azért sem lehet idilli a kép, mert a föld, amely a termelés alapja, tulajdonjog szempontjából - rajtunk kívül álló okokból - részben máig rendezetlen. A kárpótlás Császártöltésen még nem fejeződött be. Volt ugyan a közelmúltban néhány árverés, de ezekkel még korántsem rendeződött véglegesen a helyzet. A másik nagy gondunk, hogy a már rendezett tulajdonviszonynyal rendelkező földek birtokba adása sem történt meg. Ez utóbbi egyértelműen a földhivatal késéséből adódik. A faluban máig egyetlen alkalommal volt csak földkimérés. Mindezek a tisztázatlan helyzetek lényegében sokkal nehezebbé teszik az üzem működését. Tehát a mai napig nem tudjuk, itt pontosan mi a miénk, és mi az, amit ezekből a földekből egyénileg akarnak művelni.- Ami a részaránytulajdonokat illeti, a megyében a legelsőként kerültek kiosztásra, a gondot ezek esetében is a kimérés késése jelenti. Az már kiderült, hogy az emberek többsége nem kívánja a földjét egyénileg megművelni. Ebből is következik, hogy a teljes, mintegy háromezer hektárnyi szántóból mi jelenleg még két- ezer-hatszáz hektárnyit művelünk - ennyit adtak bérbe tulajdonosaik a Zöld Oázisnak. Mindezek rendezéséhez nagyon várjuk a szövetkezeti törvény megszületését. Ilyen körülmények között nehéz a jövőt alapozni, hisz a föld trágyázás, vetőmag-utánpótlás nélkül nem termel, befektetni pedig ilyen rendezetlen körülmények között mégsem érdemes. TALLÓZÓ Módosulnak a privatizációs törvények Az MSZP és az SZDSZ gazdasági szakértői célszerűnek tartják a privatizációs törvények módosítását. Erőteljes privatizációt akarnak a bankszektorban. (Világgazdaság, VI. 16.) Fó' cél a vállalkozások ösztönzése A még nem privatizált állami vagyon hatékony működésére be kell vonni szerződéses alapon működő, magántulajdonú vagyonkezelőket. Többek között a fenti megállapítás is szerepel annak a hat kutatóintézetnek az ajánlásai között, amelyet az új kormánynak készítettek. (Magyar Hírlap, VI. 20.) Újabb cégek a tőzsdén Újabb gyógyszergyár készül a tőzsdére, az Egis és a Pharmavit után: a Richter Gedeon Vegyészeti Rt. A magyar privatizációból még hátravan a legértékesebb rész, az áram- és gázszolgáltató vállalatok, a nemzeti olaj- társaságok és a távközlési vállalat eladása. Ezek privatizációjának előkészítése tart. (Világgazdaság VI. 20.) A vagyonkezelő előbb cselekedett Az ÁV Rt. nyolc nagyvállalat esetében engedi el adósságaik nagy részét. A 23 milliárd forint értékű adósságelengedés azért is indokolt, mert az érintett vállalatokat korábbi kormánydöntések a nemzetgazdaság számára különösen fontos kategóriába sorolták. A nyolc cég: a Dunaferr Rt., a Hungalu Rt., a TVK Rt., a Borsodchem Rt., a Nitrokémia Rt., a Nitrogénművek Rt., az Ikarus Rt. és a Tokaj Kereskedőház Rt. (Magyar Hírlap, Vi. 22.) A cég nem küzd forrásgondokkal Interjú Pay Stewart-tal, a Matáv pénzügyi főnökével a privatizáció utóhatásairól. A privatizálás után a Matávnál óriási nagy fejlesztésekre és beruházásokra számítottak, ez azonban elmaradt. Elképzeléseik szerint 1994-ben 250 ezer új vonalat kötnének be. Az idén 65 millió dollárt kívánnak fejlesztésre fordítani, a forrást pedig a Deutsche Telekom biztosítaná. (Magyar Hírlap, VI. 22.) Program a korrupció legyőzésére Befejezte munkáját a közjogi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság. A korrupció leküzdésére olyan szabályokat javasolnak, mint például azt, hogy az ÁV Rt. és más állami gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségviselői ne lehessenek parlamenti képviselők. (Magyar Nemzet, VI. 22.) Ősszel folytatódnak a kárpótlási földárverések Az elmúlt héten mindössze 30 kárpótlási földlicitet tartottak, melyeken összesen 20 ezer 300 aranykorona értékű föld talált gazdára. Az országban a legtöbb megyében már befejeződött a szövetkezeti területekre kijelölt kárpótlási földalapok árverezése. Sepsey Tamás szerint szeptember eleje, október közepe előtt nem várhatók újabb kárpótlási földárverések. Az OKKH jelentése szerint, a pótlólagosan kijelölésre kerülő területek étéke nem haladja meg a 2 millió aranykoronát. (Petőfi Népe, VI. 15.)
