Petőfi Népe, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-27 / 149. szám

12 Labdarúgás 1994. június 27., hétfő A MERLEGEN A HARMADIK VONAL CSAPATAI Nincs feljutó, nincs kieső Labdarúgásunk harmadik vonala elvben a magasabb osz­tályok kiapadhatatlan erősítési lelőhelyét jelentenék. Ám ez a valóságban nincs így, hiszen az NB Ill-ban szereplő együt­tesek gyakorta profi körülmé­nyek közt készülhetnek, pro­fibbak közt, mint némelyik NB Il-es gárda. így aztán a jó sze­replés ebben a csoportban is épp oly kemény dió, mint fel­jebb. Az 1993/94-es bajnok­ságban megyénket négy együt­tes, a KSC, a Kalocsa, a KTE és a Kiskunfélegyháza képvi­selte. Tulajdonképpen azt mondhatnánk, hogy: eredmé­nyesen, hiszen a leggyengébb Félegyháza is a 9. helyen vég­zett. Ám az NB III-asok össz­teljesítményét a följutás dicséri igazán, s erre valójában egyik gárdának sem volt esélye. Igaz, kieső csapata sem volt Bács-Kiskunnak. így ősztől öt megyebeli startol az Alföld­csoportban. Összeállításunk­ban a szokásainkhoz híven az érdekeltek értékelnek. A KSC gyengébb tavasza is ezüstöt ért • Nagy küzdelem a KSC-Kalocsa mérkőzésen: Torbavecz (középen) próbál labdát szerezni. A Kecskeméti SC labdarugó csapata a mezőny legfiatalabb átlagéletkorú gárdájával a tava­szi idényben derekasan küzdött, s bár a megszerzett pontok te­kintetében elmaradt az őszi tel­jesítménytől, a második helyen végzett az NB II-be jutó Hód­mezővásárhely mögött. Bende József az együttes szakvezetője foglalta össze a történteket.- Az őszi együttesből a tél fo­lyamán négy állandó kezdőem­ber ment el, s helyettük csupán egyet tudtunk igazolni. Különö­sen fájó volt Árva távozása, mert a védelem egyik oszlopá­nak számított. A Szarvasról igazolt Truczka nehezen lendült játékba. Kezdetben a sérüléssel bajlódó Gazdag helyett játszott csereként. A bajnokság végére viszont hasznos tagja lett a csa­patnak. Mást igazolni nem tud­tunk, saját fiataljainkkal pótol­tuk a hiányt. így lett állandó csapattag az ifjúsági korú Ku- rucz, és a 16 éves Csordás, va­lamint Juhász Zsolt.- Ezzel a gárdával többet ne­héz lett volna elérni, sőt, ha nem tudunk legalább három képzett játékossal erősíteni, akkor ezt a helyet sem tudjuk megtartani.- Úgy érzem, hogy minden játékosunk megtette azt, ami tőle joggal várható, így igazság­talanság lenne valakit is a többi fölé emelni. Barna Csaba gólki­rály lett az osztályban, ez való­ban szép teljesítmény, hiszen valamennyi mérkőzésen külön őrzőt, néha őrzőket kapott, akik nem bántak vele kesztyűs kéz­zel. A fiatalítás miatt a csapaton érződött a rutintalanság.- Kissé belefáradtam abba, hogy mindig egy rutintalan csa­pattal kell kezdenem, ám Pó­lyák József szakosztályelnöktől ígéretet kaptam arra, hogy az erősítés megvalósul és így to­vábbra is vállaltam az edzői tisztet a KSC-nél. Kalocsán történelmet írtak A kalocsai labdarúgás törté­nelmét a bajnokságban elért harmadik helyezéssel átírtuk, - nyilatkozta Tóth László KFC elnöke. - Az elért eredmény há­roméves kitartó munkának kö­szönhető, 1991-ben önálló egyesületet hoztunk létre Ka­locsai Futball Club néven.- Kezdettől fogva arra töre­kedtünk, hogy olyan futballis­tákat keressünk az akkori csa­pathoz, akik valamikor Kalo­csán futballoztak, vagy valami­lyen kötődésünk van Kalocsa városhoz. Fáradozásaink ered­ménnyel jártak. Újra a kalocsai pályán láthatta a nagyszámú közönség Vén Csabát, Paletta Richardot, Farkas Zoltánt. So­kat köszönhetünk a magyar lab­darúgás nagy öregjének, Eva- nics Zoltánnak - aki Kalocsára igazolt, és míg a szíve bírja - átadja a fiataloknak sok éves ta­pasztalatát a pályán és pályán kívül, amit nagyon fontosnak tartok. Az így összeállt csapat Molnár Ferenc közel 40 éves edzői múltjával kovácsolódott össze és érte el a bajnokságban ezt a nagyszerű eredményt. Az elért kiváló eredmény a bajnok­ság kezdetekor megfogalmazott célkitűzésnél eredményesebb lett, mivel a csapatot az első nyolc közé vártuk. Újoncként az NB Ill-ban komoly célt fo­galmaztunk meg.- Mivel anyagi lehetőségeink nem teszik lehetővé játékosok vásárlását, így nagy hangsúlyt fektettünk az ifjúság nevelésére. Ennek eredményeképpen ser­dülő csapatunk megyei bajnok lett, az ifjúsági csapatunk ezüst­érmet nyert. A Magyar Kupá­ban az országos táblára kerül­tünk, ahol ősszel folytatjuk. A jövőt illetően nem áll módom­ban megfogalmazni a a célkitű­zéseiket, mivel leköszönök az elnöki posztról, mert az élet más területére kell az időm nagy részét fordítani - mondta a kalocsai vezető. Csapatépítés a KTE-nél A KTE szakvezetője, Linka József tavasszal, a 18. forduló előtt vette át a kispadon Bánhídi József helyét.- A KTE-vezetők felkérése akkor teljesen váratlanul ért — mondta Linka József rövid gon­dolkodás után -, mégis igent mondtam. Hogy miért? Mert a klub vezetői, élen Pinczés Ist­vánnal, nem azt kívánták tőlem, hogy csodát tegyek. A csapat akkori helyzetében látványos eredményekre már senki sem számíthatott. Az elvárás az volt, hogy teljesen új alapokon egy új szellemű csapatot építsek. Nem volt ez könnyű dolog, mert fizi­kailag és bizonyos szempontból morálisan gyenge gárdát vettem át. Mivel az alapozást nem ve­lem végezték, bizony menet közben kémény edzésekkel kel­lett a hiányosságot pótolni, még akkor is, ha ez közvetve az eredményesség rovására ment. Azt csak úgy mellékesen jegy­zem meg, hogy edzőségem alatt itthon 8, idegenben 7 pontot szereztünk, de minden veresé­günk csak egygólos volt, több­nyire valamilyen bosszantó ka­pus- vagy védelmi hiba miatt buktunk el. Némi erősítéssel, jól megtervezett átigazolásokkal könnyen kiépíthető egy olyan gárda, amely képes ott lenni az 1-3. helyek egyikén.- Ebben elvben már megál­lapodtunk a KTE vezetőivel a jövőt illetően. Rendkívül nagyra becsülöm Pinczés István urat és a csapat vezetőit. Én már voltam a KTE edzője régen, ám a mostani vezetés minden tekin­tetben más. így van értelme dolgozni, és ezért maradok.- A véleményem szerint Csorba, Virágh, Éorgó, Bálint, Linka, Kuntics biztos pont. Ko­vács Tamás ^komoly sérüléssel bajlódik. Ha felépül, rá is szá­míthatok. Lázár nagy munkabí­rású labdarúgó, de kissé szerte­len. Az elkövetkező hetek során sok minden eldől. A Kiskunfélegyházi TK tündöklése és hanyatlása Az elmúlt év nyarának leg­nagyobb Bács-Kiskun megyei futballszenzációja volt az az eset, amikor Vida Pál és Bagdi István a kiskunfélegyházi szék­helyű V. és B. Kft. tulajdonosai az addig megyei II. osztályban szereplő KTK számára, fúzió révén, megvásárolták a csőd szélére sodródott miskeiektől az NB Ill-ban indulás jogát.- A tervünk az volt, hogy hazahozzuk az országban sok­felé játszó félegyházi futballis­tákat, akikből Kurucz István edzőnek kellett volna „össze­mixelni” egy olyan csapatot, melyre pár év elteltével komo­lyabb feladatok megoldását is rá lehetett volna bízni - emléke­zett vissza eredeti terveikre Vida Pál. - Ennek a megvalósí­tásához maximálisan biztosítot­tuk volna a szükséges pénzügyi hátteret, mert abban bíztunk, hogy egy esetleges NB II-be ju­tás reklámban valamit vissza­hoz az addigi befektetéseinkből.- Hogy mi valósult meg a terveinkből? Sajnos, úgyszól­ván semmi! Az ősz folyamán Kurucz edzőnek fáradságos munkával sikerült ugyan egy látszatra egységes csapatot kia­lakítania, de néhány játékoson már látszott, hogy többet képzel magáról, mint amekkora a tu­dása. Próbálkoztunk még edző­váltással is, de az utolsó nyolc fordulóban már Vereb István sem tudott csodát tenni.- Őszintén szólva, gondol­koztunk azon, hogy befejezzük a támogatást, de azért a helyzet mára már nem olyan tragikus. A csapatban vannak értékek, a 18 gólos Fórizs, a söprögető poszt­ján jól szereplő Endre, a bravú­rokra is képes Bánó kapus, vagy a csupaszív Fekete Zsolt. Á többiek szabadlistára kerülnek. Egy biztos: a nyári igazolások­nál körültekintőbben kell az új játékosokat kiválogatnunk. • Csincsák (balról) a labda bűvöletében. Idény végi fociszámtan 2. KECSKEMÉTI SC 30 15 11 4 61-25 41 Az őszi idényben még ott li­hegett a KSC a 8. fordulótól ve­zető Hódmezővásárhely nyo­mában és valójában maradt is, ám tavasszal fokozatosan nőtt a pontkülönbség a vásárhelyiek és a kék-fehérek között. így a kecskemétiek már csak az ezüs­térem megtartásáért küzdöttek. A KSC tavasszal otthon 4 győzelmet, 1 döntetlent ért el, és kétszer az ellenfél vitte haza a pontokat. Idegenben 2 győze­lem, 5 döntetlen és 1 vereség a mérleg. A KSC hazai pályán és idegenben is 9-9 pontot gyűj­tött, és 5 ponttal maradt le az őszi 23 pontos teljesítménytől. A kecskeméti együttesben a tavaszi idényben 21 labdarúgó kapott játéklehetőséget, ám eb­ből öten csupán néhány alka­lommal csereként léptek pá­lyára. A legtöbbször szerepelt csapat: Molnár L. (15)- Kurucz (12), Barna Zs. (14), Bende (14), Torbavecz (14), Máté (14), Truczka (15), Gazdag (13) , Csordás (11), Barna Cs. (14) , Kátai (13). További sor­rend: Mag (11), Juhász (9), Sö­rös (8), H. Szabó (5), Kislőrincz (4), Molnár P. (3), Tóth Cs. (2), Puttón (1), Cseh (1). A KSC 61 góljával a csoport legeredményesebb csapata. A legkevesebb kapott gólok tekin­tetében a 3. helyen áll. A házi és egyben az NB III Alföld-cso­port gólkirálya Barna Csaba 24 góllal. 9 gólos: Torbavecz, 8 gó­los: Gazdag, 6 gólos: Csordás, 3 gólos: Kovács L., Kovács T., 2 gólt szerzett Bende, Máté, Lo- sonczi, Barna Zs. A nézőszám otthon a tavasz- szal kissé megcsappant. A csúcs a Kalocsa elleni 800 néző volt, de akadt 200 nézős mérkőzés is, ami Kecskeméten régen fordult elő. Hazai pályán összesen 3 ezer 200 szurkoló figyelte a csapat játékát. Idegen pályán 5 ezer 900-an voltak. Összesen mindössze 9 ezer 100 néző volt kívácsi a csapatra. 3. KALOCSAI FC 30 15 7 8 57-29 37 Az NB III újonca, a Kalocsai FC már az ősszel megmutatta, hogy folytatni kívánja azt az öt­letes, gólerős támadójátékot, amit a feljutáskor a megyei osz­tályban abbahagyott. Az elején kissé ráijesztett a mezőnyre, mert négy fordulón át listave­zető is volt, ám a 8. fordulóban a Békés elleni hazai vereség visszavetette a csapatot, de így is 4. helyen zárta az őszt. Ta­vasszal a hét hazai találkozóból egyet - a KTE ellen - elvesztett. Még így is 18 ponttal felzárkó­zott a bronzérmet jelentő har­madik helyre. Földi Kiskőrösre távozott, sé­rülések miatt néhányan hiá­nyoztak, s Molnár Ferenc edző több fiatalt is kipróbált az első csapatban. A legtöbbször szere­pelt együttes: Farkas L. (14)- Bolvári (14), Aradi (13), Paletta (11), Evanics (15), Miskolczi (12) , Farkas Z. (14), Márton (13) , Kákonyi (12), István (15), Vén (14). További sorrend: Iván (10), Zsibók (8), Facskó (6), Fekete (6), Unyi (5), Gojtán (4), Farkas G. (4), Deák (2). Az együttes 57 szerzett góllal harmadik a cso­port ranglistáján, kapott gólok tekintetében a negyedik. A házi gólszerző lista: 12 gó­los Farkas Z., Vén. 7 gólos: Földi. 6 gólos: István, 5 gólos: Facskó, 4 gólos: Evanics, 3 gó­los: Paletta, 2 gólos: Márton, Miskolczi, Kákonyi, 1 gólos: Iván, Bolvári. A Kalocsai FC nézőszáma az egyik legmagasabb az osztály­ban. Hazai pályán 7 mérkőzé­sen 9 ezer 900 néző jelent meg. Idegenben 8 találkozón 5 ezer 900 volt a szurkolók száma. Összesen tehát 15 ezer 800 néző látta a csapat játékát. 7. KECSKEMÉTI TE 30 14 6 10 47-23 34 A Kecskeméti TE vezetői a tavaszi második mérkőzés után egy merész húzással edzővál­tásra szánták el magukat. Tény, hogy Linka edzőnek viszonylag rövid idő elteltével sikerült annyit elérni, hogy a KTE a ko­rábbi vergődés helyett tetszető­sen játszott, s bár akadt néhány vereség vagy döntetlen, minden ellenféllel „partiban” voltak. A bosszantó védelmi hibák, miatt legalább 3^4 pontjába került a KTE-nek, de az utolsó 3 mér­kőzésen az ezüst- és bronzér­mes csapatokat verték saját pá­lyájukon, s az Orosháza elleni elképesztő potyagólon úszott el az egyik pont. A KTE tavasszal hazai pá­lyán 9, idegenben 7 pontot gyűj­tött. Az együttesben 21 labda­rúgó kapott játéklehetőséget. A legtöbbször szerepelt együttes: Fekete R. (13)- Csorba (15), Kovács (12), Bálint (13), Vi­rágh (15), Schmidek (15), Sivic (14), Juhos (12), Lázár (15), Berki (14), Hangya (14). To­vábbi sorrend: Ócsai (10), Forgó (9), Csermák (9), Bécs (7) , Linka (6), Kuntics (6),. Molnár Z. (3), Dávid kapus (2). Csereként legtöbbször Csermák (8) és Berki (5) lépett pályára. Az együttes 47 góljával hato­dik a táblázaton. A kapott gólok száma 23, ami a második leg­jobb az osztályban. A hazai gól­szerző lista, 10 gólos: Hangya, 9 gólos: Berki, 7 gólos: Csorba, 5 gólos: Lázár, Kuntics, 3 gó­los: Juhos, 2 gólos: Újfalusi, Csermák, Sivic, 1 gólos: Schmidek, Bálint. Hazai pályán 3 ezer 600-an, idegenben 6 ezer 400-an szur­koltak a mérkőzésen. A néző­csúcs idegenben a Hódmezővá­sárhely elleni 1800 volt. 9. KISKUNFÉLEGYHÁZI TK 30 11 8 45^5 30 Az együttesben a tavasz fo­lyamán 20 labdarúgó kapott le­hetőséget. Közülük ketten csu­pán egy mérkőzést játszottak. A kulcsembernek számító Csin­csák sérülés miatt 4 mérkőzésen szerepelt, Retkes 2 alkalommal került a csapatba. Valójában 16 játékossal küzdöttek végig. A leggyakrabban pályára lépő együttes: Bánó (14)- Ko­rom (13), Endre (13), Vakulya (11), Tokaji (11), Fekete I. (14), Fekete Zs. (12), Farkas (14), Fórizs (14), Papp (13), Fütyű (13). A további sorrend: Túri (11), Kurucz (10), Karsai (10), Kókai (6), Schal (6), Csincsák (4), Retkes (2), Kuma (1), Cseh kapus (1). A KTK az ősszel 8 győze­lemmel, 3 döntetlennel 19 pon­tot gyűjtött, és ezzel akkor az 5. helyet szerezte meg. Tavasszal csk 3 győzelemre és 5 döntet­lenre futotta az erőből, csupán 11 pontot sikerült gyűjteni. Kü­lönösen idegen pályán játszott rosszul a csapat, mert 5 vereség mellett mindössze 3 döntetlent ért el az együttes más csapatok otthonában. A házi gólszerzők listáját Fó­rizs vezeti 18 góllal. A többiek messze lemaradtak. 6 gólos: Fekete Zs., Tokaji. 4 gólos: Fü­tyű, Csincsák. 2 gólos: Túri, 1 gólos: Fekete I., Retkes, Kocsis, Papp, Cseh. A KTK 7 hazai mérkőzésén 5 ezer 400 szurkoló segítette a csapatot. A nézőcsúcs 1000, kétszer fordult elő a KSC és Ka­locsa elleni rangadón. Idegen­ben 8 mérkőzésen 4 ezer 250 néző volt. A csúcs Hódmezővá­sárhelyen 1200, a legkeveseb­ben a Szegedi VSE mérkőzést látták, ahol mindössze 200 néző volt kíváncsi a csapatokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom