Petőfi Népe, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-25 / 148. szám

1994. június 25., szombat Megyei körkép 5 SEGÍTENI SZERETNÉNEK Angol vendégek Halason FELMÉRIK KEDVENC MADARUNK ÁLLOMÁNYÁT Rohamosan csökken a fehér gólyák száma? Az angol és magyar Munka­ügyi Minisztérium, ezen belül is a Nemzetközi Programok Fő­osztálya, valamint a Know How Alapítvány szervezésében egy, a magyarországi vállalkozások fejlesztésére, a foglalkozáspoli­tika segítésére és a munkanélkü­liség csökkentésére kidolgozott project indult. E program része­ként a napokban a városi pol­gármesteri hivatal meghívására két angol szakember, Peter Coa­tes és Geoff Fordbam úr látoga­tott Kiskunhalasra, hogy meg­ismerkedjenek a város és a tér­ség gazdasági életével, a mun­kanélküliség struktúrájával és a különböző vállalkozási for­mákkal. A vendégek tapaszta­latszerzésének célja - s ennek érdekében a közeljövőben több­ször is ellátogatnak Kiskunha­lasra -, hogy itt szerzett ismere­teiket Angliában feldolgozva, egy programot állítsanak össze a város és környéke gazdasági problémáinak kezelésére és a munkanélküliség csökkenté­sére. Első tanévzárás a református gimnáziumban Első tanévét zárta a reformá­tus gimnázium Halason. Bödecs Pál lelkész, az iskola igazgatója örömmel értesített bennünket a két osztály - a négy és hat évfo­lyamos tagozat első osztályai - eredményeiről. Szinte minden tanulót meg tudtak dicsérni valami okból. Voltak, akiket tanulmányi ver­senyeken elért helyezéseikért, mást kimagasló sportteljesít­ményéért, megint mást közös­ségi programok szervezéséért, kitűnő bizonyítványáért, vagy mert a tanév folyamán egyetlen napot sem mulasztott. A négy évfolyamos tagozat elsősei között Végső István a történelmi verseny országos 31. helyezettje lett. Történelemből csapatot is indítottak, amelynek tagjai - Horváth István, Kónya Timea és Szabadi Tamás - me­gyei harmadik helyezést értek el. Nagyszerű sportteljesítmé­nyéért Tallér Beatrix érdemel kiemelést, aki az atlétika terén, gerelyhajításban országos 2. he­lyezésig jutott. A „kicsik”, azaz a hatosztá­lyos gimnázium elsősei is büsz­kén állíthatják, hogy nem tört meg az általános iskolai lendü­letük, a gimnáziumban is helyt álltak. Sindély Dániel a mate­matikaverseny megyei hetedik és országos 27. helyét hozta. Zsellér Anna a hatosztályos gimnáziumok területi szövegér­tési versenyén első lett, emellett azonban jó eredménnyel szere­pelt a megyei kémiaversenyen is. Dóka Zsuzsa biológiából ért el figyelemreméltó megyei 8. helyezést. MINDENT A GYEREKEKÉRT Új iskolaigazgató Baján A bajai általános iskolák kö­zül az egyik legnagyobb lét­számú intézmény a bajaszent- istváni Dózsa György Általá­nos Iskola. Mécs Erzsébet igaz­gatónő mandátuma lejártával pályázat jelent meg. Az iskola igazgatóhelyettese, Osztrogo- nácz József élt egyedül a lehe­tőséggel. A szülői munkaközös­ség és a tantestület egyhangú szavazása után a fenntartó ön- kormányzat elé került a döntés. Csütörtökön a képviselők is el­lenszavazat nélkül megválasz­tották az új igazgatót, akit mun­kájáról, terveiről faggattunk.- A pályázatból egyértel­műen kiderült, hogy a fenntartó szívesen látna az iskola élén horvát nemzetiségű szakembert, mert tulajdonképpen ebben a városrészben ez az egyik leg­fontosabb követelmény a szülők részéről is. A döntésemben az is közrejátszott, hogy a kollégáim szintén egyfajta megújulást kí­vántak az oktató-nevelő mun­kában és a társadalmi kapcsola­tokban. Ennek része a nemzeti­ségi nyelvoktatás kérdése. Ettől függetlenül sokat vívódtam ma­gamban, mert a korábbi igazga­tóval jó viszonyban álltam.- Leginkább azt szeretném elérni, hogy a hozzánk járó ta­nulók érdeke a szülői ház, a ne­velők elképzeléseivel egymásra épülve valósuljon meg. Tisztá­ban vagyok a jelenlegi gazda­sági háttérrel, így valószínűleg csodák nem várhatók. Tisztes­séges munkát, szakmai hozzáér­tést tartom előnyben. A Ma­gyarországi Horvátok Szövet­ségének elnöke vagyok. Ezt a funkciót társadalmi munkában végzem. Munkahelyi közössé­gem eddig sem kifogásolta, sőt, inkább tolerálta és segítette ilyen irányú tevékenységemet. Emesz Margit • Idegen környezetben, árván és kiszolgáltatva. Egy nemzetközi felhíváshoz kapcsolódva- 1994afehérgólya védelmének éve Magyarorszá­gon is. Ebből az alkalomból a Kiskunsági Nemzeti Park igaz­gatósága és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésében július l.éslő.kö­zött elvégzik a hazai gólyaállo­mány felmérését. Ez egybeesik az európai gólyaszámlálással, s így az eldugott tanyák fészekada­tai is részei lehetnek egy egész kontinensre kiterjedő számító- gépes adatnyilvántartásnak. A fehér gólya csaknem egész Európában honos, Ázsia megfe­lelő területein át, egészen Japá­nig fészkel. Állománya azonban mindenütt csökken. Egyes becs­lések alapján az 1934-et követő negyven év alatt létszámuk a fe­lére apadt. Svédországból és Svájcból teljesen eltűnt, Nagy-Britanniában ismeretlen. Egy 1984-ben végzett felmérés alapján az Európában költő ál­lomány 80 ezer párra tehető, melyből mintegy 35 ezer pár Lengyelországban él. Az első hazai felmérés során, melyet 1958-ban végeztek, 7473 fész­kelő párra bukkantak. Az azt kö­vető gólyaszámlálások ijesztő tendenciát mutattak, 1974-ben már csak 4005 volt a költőpárok száma. Néhány évtizede még gó­lyáink kéményekre, kazlakra, vagy kimagasló Oszlopokra rak­ták fészkeiket, s előfordult - amivel ma már nem találkozha­tunk hogy kisebb telepekben erdei fákon költöttek. Az első vil­lanyoszlopra rakott fészket 1963-ban találták meg. Azóta az arányok jelentősen eltolódtak, s ma már van olyan megyénk, ahol a fészkek 70-80 százaléka vil­lanyoszlopra épült. A gólya egyike azon madaraknak, me­lyeknek vándorútját, „telelési” helyeit a hazai gyűrűzési adatok alapján is igen jól ismerjük, de az európai állomány vonulási útvo­nalai is pontosan tisztázottak. Az első, alumíniumgyűrűcskékkel megjelölt madarak közé tartozik. Ismert dolog, hogy a dán Mor- tensen, a madárgyűrűzés atyja is gólyákkal kezdte kísérleteit. A jelölések alapján tudjuk, hogy a hazai állomány ősszel délkeleti irányba indul el, s Kisázsián ke­resztül, a Nílus termékeny völ­gyét követve, egész Afrika keleti felén, bár néhány példány Nyu- gat-Afrikában is „áttelelhet”. A gólyaállomány lassú, de fo­lyamatos csökkenése egész elter­jedési területén - így hazánkban is - több okra vezethető vissza. Ezek közül talán a legfontosabb életterének fokozatos szűkülése, az ésszerűtlenül végrehajtott víz­rendezések miatt táplálkozási te­rületének csökkenése. Ezzel ma­gyarázható a Naiv Művészetek Múzeuma kéményén egykor költő gólyapár eltűnése is. Elenyésző számban tragédiát jelenthet a fiókák számára a szü­lők „túlzott” féltése is. Életük első heteiben ugyanis az egyik madár állandóan a fészek felett őrködik, s ha ilyenkor párja el­pusztul, nem hagyja el a fészkét sem táplálkozásra, sem etetésre, így a fiókák hamarosan éhen halnak. Az elpusztult kis gólyát az éhségtől elgyötört szülő több­nyire elfogyasztja. A csökkenést előidéző tényezők között a vegy­szerek is szerepelnek. A táplá­lékkal kis mennyiségben adagolt mérgek felhalmozódva sok ma­dár pusztulását okozták már. Az egyik legnagyobb veszélyt az elektromos vezetékek jelentik. A fehér gólya állományá­nak ismerete természetvédelmi szempontból is fontos. Elterje­dési területének feltérképezésé­vel, a táplálkozási lehetőségek felmérésével reméljük megállít­ható a további létszámcsökke­nés. A jövő hónapban e cél érde­kében végzik munkájukat a szakemberek. Segítsük őket. Lisztes János, a KNP igazgatóság munkatársa A hajózóút biztonságáért FŐISKOLÁS BALLAGÁS ’94 Kertészmérnököket avattak Az Alsó-Duna-völgyi Víz­ügyi Igazgatóság Dunaföldvár- tól az országhatárig biztosítja a dunai hajózóút feltételeit. Két kitűzőhajó végzi ezt a tevé­kenységet, közülük az egyik - Kitűző IV. - másnaponként te­szi meg az utat. A hét elején a felső vízgyűjtő területeken je­lentősebb csapadék hullott, így kisebb áradással kell számolni. Az előrejelzés szerint a Duna vízszintje Bajánál eléri a 400 centimétert. A Kertészeti és Élelmiszer- ipari Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Karának aulájában kivetített video-ösz- szeállításból tájékozódhattak a mindig hasonló és mindig más diákéletről a ballagásra és dip­lomaátadó nyilvános tanácsü­lésre szép számban gyülekezők tegnap a délelőtt folyamán. A száz, most végzett ker­tészmérnök egyharmada a gyümölcs- és zöldségtermesz­tési ágazatban szerzett diplo­mát, a többiek a zöldség- és dísznövénytermesztést tanul­mányozták, további harminc most kapta meg második szak­mérnöki diplomáját. Dr. Sass Pál főigazgató, egyetemi tanár közvetlen, diá- kos humorú ünnepi beszédéből is tudható, hogy a tudás betaka­rításakor, az államvizsga idején egyetlen fejet sem „kaszáltak le”, valamennyien kiérdemelték diplomájukat. Különösen kitett magáért Czömpöly Eleonora, Fersch Szilvia és Vecsernyés Zoltán, akik kitüntetéssel, fői­gazgatói dicsérettel végeztek. A Jó tanuló, jó sportoló érmet Il­lés Nóra és Mike Ferenc ve­hette át. Az új kertészmérnökök nevében Kaiser Anikó, a szak­mérnökök képviseletében Kru- zsicz Zsuzsanna búcsúzott. Több tanár, hallgató a Kecs­keméti Konzervgyár Rt.-nek, a Hejőcsabai Gazdaságnak, a Kecskemétvinnek, a Szalva há­zaspárnak köszönhetően kapott jutalmat. Sajnos dr. Dobos László, nyugalmazott tanszék- vezető nem érhette meg ezt a napot. Tavaly decemberben in­farktus vitte el. Az ő életművét elismerő Entz Ferenc emlékér­met - a kertészeti egyetem legmagasabb kitüntetését - most a fia vette át nevében és helyette. Ä most búcsúzók többsége öt év múlva találkozik majd, és akkor mozgóképen mutatja meg, mit hasznosított az évek alatt az itt tanultakból. Mert az igazi elismerést akkor is egy­mástól várják. H. N. • Az egyik kitüzőhajó munka közben a Dunán. A. TÁRGYALÓTEREMBŐL Kútba dobta halottnak gondolt ivócimboráját Számtalan súlyos megítélésű bűncselekmény kezdődött már azzal, hogy két ember együtt italozott, majd valami - a külső szemlélő számára - lényegtelen kérdésen összeveszett. Ennek a vitának gyakori következmé­nye, hogy az egyik holtan ma­rad a helyszínen, a másik pedig a mámor elszállta után már nem emlékszik szinte semmire, vagy ha igen, egészen másként látja akkor' önmagát és az esemé­nyeket, mint ahogyan azok a va­lóságban megtörténtek. A való­ság pedig olykor hátborzongató. A múlt év december 8-án egy fülöpházi tanyán történt az a bűncselekmény, amelyet a me­gyei bíróság dr. Bodóczky László vezette büntetőtanácsa tárgyalt, s a napokban hozott benne ítéletet. Az ügy vádlottja Kónya Lajos 55 éves, tizennégy alkalommal büntetett férfi, aki a Fülöpháza, II. kerület 2. számú tanyában lakott. A tanya nem a sajátja, hanem a Murányi Kft. tulajdona, ő pedig az említett cég alkalmazottjaként lakott a tanyán, ahol feladata az állatok gondozása, a tanya őrzése. Pe­dig Kónyának két kiváló szak­mája is volt: kitanulta a gépla­katos-ívhegesztő, valamint a pék mesterségeket. Mindkettő­ben hosszabb-rövidebb ideig dolgozott. Végül az említett ta­nyán kötött ki, de akkor már 50 százalékban csökkent munka- képességű volt, különféle be­tegségek miatt. Persze ivott. Az említett napon délután kettő körül lovas kocsival haza­felé tartott. A tanyához vezető úton találkozott Festő Hegedűs László nevű ismerősével, akit felvett a kocsira, s együtt men­tek Hegedűs, majd testvére ta­nyájára: Mindkét helyen bort it­tak, sőt „útravalóként” még két litert hazavittek. Ugyanis visz- szamentek Kónya tanyájára. A szobában Hegedűs még ivott egy kis bort, majd lefeküdt egy fotelba és elaludt. Körülbe­lül egy óra múlva a házigazda ébresztgetni kezdte, de mert ez nem járt eredménnyel, kétszer pofon ütötte, megmarkolta a mellén a ruháját, felállította és kérte, hogy hagyja el a tanyát. Hegedűs viszont azt kérte, hagyja aludni. Közben szar csa­vargónak, csirkefogónak ne­vezte Kónyát. Ezt többször megismételte. Dulakodni kezd­tek, s Kónya meglökte szidal- mazóját, aki arcával nekiesett az ajtó melletti kiszögelésnek. De a házigazda felállította, ki­vitte a konyhába és lökött rajta egyet. A közepesen részeg He­gedűs a betonpadlóra zuhant. Támadója ismét felállította, tö­rölközőt adott neki, de a kony­haajtóban álló Hegedűs tovább szidta. Kónya ismét meglökte, s a tántorgó ember fejjel egy osz­lopnak ütközött. Ekkor Kónya eloltotta a villanyt és bement a szobába. Néhány perc múlva azonban kijött, mert Hegedűs betörte az ajtó üvegét, s mérgében egy villa nyelével meglökte a „ven­déget”, aki ismét elesett és fejjel a betonra zuhant. Kónya nem törődött vele, otthagyta és be­ment a házba. Később hallotta, hogy Hegedűs zörget. Dühösen kiment és ököllel állón vágta, amitől az illető hanyatt esett, fe­jét ismét a betonba vágta. Esz­méletét vesztette és fekve ma­radt. Kónya bement a szobába és gondolkozott. Arra az elhatá­rozásra jutott, hogy bemegy a rendőrségre. Kint azonban meg­látta az eszméletlenül fekvő sér­tettet, s meghallgatta a szívve­rését, megtapintotta a pulzusát. Arra a következtetésre jutott, hogy az illető meghalt. Pánikba esett, s hogy tettére ne jöjjenek rá, Hegedűst az ud­varon lévő ásott kútba dobta, amelyben körülbelül egyméte­res víz volt. Pedig - amint a boncoláskor megállapították - Hegedűs ekkor még élt. Halálát vízbefulladás okozta. Kónya, miután beledobta társát a kútba, eltüntette a vérszennyeződése­ket és a lovas kocsival egy má­sik tanyába ment. Hegedűst december 10-én kezdte keresni a fia, s eljutott Kónya tanyájába, hiszen két nappal korábban többen látták együtt őket. Kónya Lajost de­cember 11-én elfogták. A megyei bíróság Kónya La­jost halált okozó testi sértés mi­att hétévi börtönre ítélte, nyolc évre pedig eltiltotta a közügyek­től. Ugyanakkor elrendelte kényszergyógyítását és köte­lezte a felmerült 38 710 forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet még nem jogerős. Gál Sándor HARCI JÁTÉKOK, LÖVÉSZET Vagyonvédelmi tábor A hét végi vagyonőr-sereg­szemléhez kapcsolódóan hétfő óta vagyonvédelmi szaktábor is zajlik Baján. Ennek részleteiről kérdeztük Dudás Györgynét, a Futur-Innov Személy-vagyo- nőrképző cég képviselőjét. Elmondása szerint egy-egy személy- és vagyonbiztosítási tanfolyam után a résztvevőkkel szakmai fórumokon, tovább­képzéseken kell foglalkozni fo­lyamatosan. Ez alapján fogal­mazódott meg a mostani első vagyonvédelmi szaktábor gon­dolata. Azért Baján, mert egy­részt az itteni tanfolyamokon végzettek eddig mind el tudtak helyezkedni, másrészt megra­gadta őket a város hangulata. Az önkormányzat és a helyi rendőrkapitányság kezdettől fogva támogatták a rendezvény ötletét. A program városnézéssel kezdődött, majd keddtől szak­mai előadásokkal folytatódott. Az Országos Rendőr-főkapi­tányság kábítószer-ellenes cso­portjának munkatársa a felada­taikról beszélt. Ez az elmúlt négy év alatt kiemelten fontos tevékenysége volt a személy- és vagyonvédőknek, mert fiata­lokkal foglalkoznak. A rendőr- tiszti főiskola docense a jogos önvédelemről beszélt. A va­gyonőröknek ez az egyik legkri­tikusabb jogi szabályozottsága. Részt vettek az előadásokon kü­lönböző vagyonvédelmi cégek vezetői is, akik a legfontosabb feladatokat ismertették. Baja város rendőrkapitánya és mun­katársai a bűnmegelőzésről be­széltek. Szó esett a titokvéde­lemről, az ipari kémkedésről, és a tulajdonvédelemmel kapcso­latos biztonságtechnikáról. A rendezvényt vidámabb dolgokkal is színezték, vetél­kedő a pénz- és értékszállítás­ról, harci játékok, önvédelmi versenyek, lövészetek. A prog­ramsorozat a seregszemlével ér véget péntek-szombaton. Ennek egyik különlegessége lesz a bűnügyi múzeum kiállítása, hogyha komolyan akarnak fog­lalkozni a bűnmegelőzéssel, akkor először látni kell az elkö­vetett bűnöket. A szervezők mind a vagyon­védelmi szaktábort, mind a se­regszemlét a jövőben hagyo­mánnyá kívánják tenni Baján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom