Petőfi Népe, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-13 / 137. szám

6 PETŐFI NÉPE 1994. június 13., hétfő KALÓZHÍVÁSOK KIZÁRVA Kódolt telefonszámok • A kalózhívások megakadályozására alkalmás lehet az új kódrendszer bevezetése a telefonközpontokban. •Kódszámhoz köthetik bizo­nyos telefonszámok felhívását saját készülékükön azok az elő­fizetők, akik igénybe veszik a Matáv új szolgáltatását, a vezé­relhető híváskorlátozást. A táv­közlési társaság hamarosan megkezdi az ügyfelek gyors ki­szolgálását megkönnyítő számí­tógéprendszer, az OSS kiépíté­sét - hangzott el a Matáv ked­den tartott sajtótájékoztatóján. Az előfizetők között az utóbbi évékben sokan voltak, akiket kellemetlen meglepetés ért a te­lefonszámla kikézbesítésekor, miután készülékükről valaki tudtuk nélkül nagy távolságokra telefonált. A Matáv új szolgálta­tását - mellyel többek közt a sok gondot okozó „szexvona­lak" hozzáférhetőségét is korlá­tozni lehet - egyelőre 120 ezer budapesti és 180 ezer vidéki előfizető veheti igénybe, de a kört szeretné fokozatosan kiter­jeszteni a Matáv. A híváskorlá­tozást személyesen vagy írás­ban lehet kérni á Matáv ügyfél- szolgálati irodáiban. Az előfi­zető készülékéről ezután - csak a nyomógombos telefonok al­kalmasak a korlátozásra - kizá­rólag egy egyéni kódszám beü­tésével lehet kezdeményezni a letiltani kívánt táv-, illetve helyi hívásokat. A OSS-rendszer, melynek szállítói szerződéseit már meg is kötötte a Matáv, a szolgáltatási és a számlaadatok gyorsabb kezelését teszi majd lehetővé. Segítségével egy hétre csökkenthető az egy-egy új ál­lomás bekötésére fordítandó idő, és az előfizetők az ügyfél- szolgálati irodákban azonnal el­lenőriztethetik hívásaik adatait és a számlázást. így az előfize­tők egyetlen ponton kerülnek kapcsolatba a társasággal, és a zárt rendszerű számítógépes adatkezelés kiszűri a hibaforrá­sokat. Az új ügyfélszolgálati rendszerrel először 100-100 ezer budapesti és miskolci elő­fizető találkozhat 1995 végén, 1996 elején, és ezután fokoza­tosan terjesztik ki a rendszert az egész országra. Budapesten a jövő év végétől az előfizetői kör számára az OSS-rendszeren ke­resztül folyhat a hívásadatgyűj­tés és a számlázás is. Az OSS kiépítésére 1996 elejéig min­tegy 1,3 milliárd forintot szán a Matáv. A teljes beruházás előre­láthatólag mintegy 4 milliárd forintba kerül majd. Gyémánthídra hívták ügyfeleiket a csalók A Csongrád Megyei Ren­dőr-főkapitányság vizsgálati osztálya nyomozást folytat a hódmezővásárhelyi Micro-Ker Kft. tulajdonosai, illetve ügyve­zetői ügyében különböző va­gyon elleni bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt. A kft. az úgynevezett „magad uram” rendszerekben 16 ezer, illetve 160 ezer forint befizetése esetén a befektetők­nek azt ígérte, hogy rövid idő le­járta után az alapösszeg több­szörösét fizeti vissza. A vissza­fizetéseket - amely a befektetők számához viszonyítva elenyé­szően kevés volt - 1994. február 18-án, az életbe lépett pénzinté­zeti törvényre hivatkozva leállí­tották, majd a „befektetőknek” tájékoztatót küldtek ki a Gyé- mánthíd Rt.-be történő átlépés lehetőségéről. A vizsgálat eddigi adatai sze­rint - tájékoztatták a rendőrsé­gen a sajtót - a befizetett össze­gekből a kft. tulajdonosai ka­matmentes kölcsönöket adtak más kftk.-nek, valamint a Gyé- mánthíd Rt. számlájára utalt összegekből 100 milliós nagy­ságrendben fizettek ki egyéb cé­lokra, amelyek jogszerűsége vi­tatható. Tekintettel a folyamato­san jelentkező károsultak nagy számára - országosan kb. 10 ezer - a rendőrség kéri, hogy akik ed- dig még nem tettek fel­jelentést, 1994. június 30-ig le­vélben tegyék azt meg a Csong­rád Megyei Rendőr-főkapitány­ság vizsgálati osztály címére (6701 Szeged, Pf: 411). A levél­hez fénymásolatban csatolják a befizetést igazoló és egyéb, a kft.-vei kapcsolatos okmányo­kat. Tervezik a világkiállítás biztonsági rendszerét Az 1996-os Expó biztonsági hátterének kiépítése tekintélyes összeget igényel, ennek forrásai azonban még nem tisztázottak. Ez remdkívül megnehezíti a tervezést - mondta el Gálszécsy András nyugalmazott tárca nél­küli miniszter a Kriminalexpo keretében a világkiállítás biz­tonsági rendszeréről tartott szombati konferencián. Véle­ménye szerint az Expo bizton­sági rendszerének koncepciójá­ról a kormányzatnak is állást kell foglalnia. Bökönyi István, az ORFK közbiztonsági főigaz­gatóhelyettese elmondta: a láto­gatók és az anyagi értékek biz­tonságáért felelős szervek - a határőrség, a tűzoltóság, a pol­gári védelem, a mentők és a Nemzetbiztonsági Hivatal - munkáját a rendőrség koordi­nálja. A tervek szerint az Expo területén kívül 500 fős világki­állítási rendőrkapitányságot kel­lene felépíteni, melyet az Expo után a dunai vízirendészeti kapi­tányság vehetné át. A biztonsági rendszer kiala­kításával járó költségeket Bö­könyi István 2 milliárd forintra becsülte. Halász Csaba, a Vi­lágkiállítási programiroda fői­gazgatója kifejtette: a bizton­sági követelményekre már a lé­tesítmények tervezésekor is gondoltak. Tágra nyílnak-e a magyar egyetemek kapui? Sokan azt hiszik, hogy ha­talmas, és ha sarkig kitárják, akkor minden jelentkező fiatal válogatás nélkül áthaladhat rajta, és egyetemi polgár lehet. A „nyitott egyetem” igénye több politikai párt oktatási prog­ramjában szerepel, és az utóbbi hónapok pártrendezvényein - a választási propagandakampány keretében - sok szó esett a fel­sőoktatásba való bejutást akadá­lyozó-szabályozó korlátok föl­számolásának szükségességé­ről, sőt a megoldás vélt módo­zatairól is. Ilyen egyszerű volna az egész? Csupán politikai döntést kell hozni a kapuk kinyitásáról? - kérdezik mások. A „nyitott egyetem” létrehozásának reali­tásáról az érintett fél képvisele­tében dr. Sipos Lajost szólaltat­tuk meg,'az ELTE Bölcsészet­tudományi Karának dékánhe­lyettesét.- A „nyitott egyetem” szor­galmazói egy statisztikai adatra hivatkoznak, mely szerint Eu­rópában az utolsók között va­gyunk a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számarányát te­kintve.- Nem ilyen egyszerű ez a kérdés. A statisztikai helyezé­sekből ugyanis nem derül ki, hogy egy-egy országban kiket számítanak az egyetemet-főis- kolát végzettek közé, ezért rendszerint félrevezet a lista. Amíg Magyarországon csak a három-négyéves főiskolát, il­letve a négy-ötéves egyetemet elvégzetteket sorolják a diplo­mások közé, addig a nyugati vi­lágban az egy-két féléves felső­fokú kurzust, például a testne­velési egyetem mindössze két féléves rekreációs szakát végig­hallgató fiatal is egyetemet vég­zettnek számít.- Vagyis a mi fogalmaink szerint a nyugati modellt tük­röző statisztika nem mérvadó?- Nem bizony. Amerikában például jóformán minden vala­mire való városnak van „egye­teme”, de igazi egyetemnek csupán négy-öt intézmény szá­mít, amelyek egyébként távol­ról sem „nyitottak”, mert min­denekelőtt iszonyúan drágák, és itt a továbbtanulás óriási teher az érintett családok számára. Ezt érzékelteti az Ame- rika-szerte ismert szólás: A lá­nyom és a pénzem a Columbia egyetemen van.-Idehaza az eltérő nyugati modellek ellenére mégiscsak szélesebbre lehetne tárni a fel­sőoktatási intézmények kapuit!- Főleg akkor, ha csupán el­határozás kérdése volna a felső­fokú képzés kiterjesztése. De hát nem az. Ugyanis más ténye­zőket is figyelembe kell venni. Először is azt, hogy a műszer- igényes egyetemek (ilyen az or­vosi, a műszaki egyetem stb.) nem tudnák befogadni a mos­tani létszám többszörösét...- De az önöké, a bölcsész­kar?-Valaki egyszer azt nyilat­kozta, hogy nálunk pusztán sta­tikai kérdés a hallgatói létszám- emelés. Vagyis annyi fiatalt le­het felvenni, ahányat elbír az épület, elvégre itt nincsen szük­ség padokra sem, hiszen a hall­gatók ülhetnek akár a padlón is. Persze ez képtelenség. A „nyi­tott egyetemek” elterjedésének vannak ennél komolyabb akadá­lyai is, nemcsak gazda­sági-technikai nehézségek. Nem szokás beszélni a geneti­kai tényezőkről, nevezetesen: nem mindenki alkalmas felső­fokú tanulmányok folytatására, hiszen ehhez megfelelő szintű logikai készség, memória, kon­centráló képesség szükséges. Továbbá az sem érthető, hogy miért kellene minden fiatalt egyetlen képesség és képzési irány felé terelni. Ellene szól az is, hogy a rengeteg friss diplo­más nem jutna iskolázottságá­nak megfelelő munkához.-Jómagam az egyetem kép­viseletében kétszer is részt vet­tem a Fidesz oktatási konferen­ciáján. ahol jelen voltak más felsőoktatási intézmények meghívott oktatói is. Amikor ez a kérdés került terítékre, kifej­tettük ellenvetéseinket. Azt ta­pasztaltam, hogy a fideszesek őszintén kíváncsiak a szakem­berek véleményére, kritikájára.- Ez lehet a magyarázata an­nak, hogy a liberális blokk párt­jainak április végi oktatási ta­nácskozásán kevésbé merész célt tűztek ki: a liberálisok sze­rint a kormányzati ciklus végére elérhető, hogy ötven százalék­kal nőjön a felsőoktatásban ré­szesülők száma.- Ennek van realitása, hiszen az utóbbi három esztendőben évente tíz százalékkal emelke­dett a felsőoktatásba részt ve­vők száma, a mi egyetemünkön is. E folyamat eredményeként egy-egy korosztály mind na­gyobb arányban jut be a felső- oktatási intézményekbe. A 450-es Westel telefonnal akár a tengeren­túlra is telefonálhat. Budapest: 1111 lágymányosi út 15. Tel.: 209-2355 Rádiótelefon; (06 óO) 3-27087, (06 60) 3-27088 Balatonvilágos: M7-es enyingi elágazás Tgl.: (88} 380-644 Rádiótelefon: (06 60) 3-27100 Békéscsaba: 5600 Gyóni G. u. 21. Tel.: (66) 447-111 Rádiótelefon: (06 60) 3-84000 Debrecen: 4026 Kálvin tér 2/A Tel.: (52) 318-038 Rádiótelefon: (06 60) 3-27800 Gyón 9022 Pálffy Dénes u. 1 Tel.: (96) 318-896 Rádiótelefon: (06 60) 3-27400 Kecskemét: Ratio Bt. 6000 Széchenyi tér 14. Tel.: (76) 482-446 Rádiótelefon: (06 60) 3-89153 Miskok: 3530 Széchenyi u. 70. Tel.: (46) 411-550 Rádiótelefon: (06 60) 3-51000 Nagykanizsa: 8800 Deák lér 12. Tel.: (93) 310-460 Rádiótelefon (06 60) 3-27408 Pécs: 7621 Rákóczi utca 19. Tel.: (72) 445-111 Rádiótelefon: (06 60) 3-27900 Szeged: 6720 Tisza Lajos lat. 2-4. Tel.: (62) 421-575 Rádiótelefon: (06 60) 3-27600 Székesfehérvár. 8000 Vódcöait 44-46. Tel.: (22) 328-717 Rádiótelefon: (06 60) 3-27200 Szolnok: 5000 Baross u I. Tel.: (56) 422-232 Rádiótelefon: (06 60) 3-86001 Szombathely: 9700 Wellher Károly u. 14. Tel.: (94) 324-420 Rádiótelefon: (06 60) 3-77000

Next

/
Oldalképek
Tartalom