Petőfi Népe, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-07 / 107. szám
/ Újraéledt a kiskunhalasi Lyra együttes Beethoven felmentése A TARTALOMBÓL Horoszkóp 10. oldal Az állatok segítik egymást • Barbra nemkívánatos a Fehér Házban? Mit olvas Clinton, az USA elnöke? Magántitkára szerint egyenesen imádja a klasszikusokat, az európai regényt, de a kedvenc írója kolumbiai, Gabriel Garcia Marquez. Mindez nagyon szépen hangzik, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a könnyebb műfajt részesíti előnyben az elnök, ha éppen kikapcsolódni támad kedve. Akkor, úgymond a szellemi rágógumin, a krimiken rágódik. Es mikor nincs szüksége kikapcsolódásra az USA első emberének? És máris következik a kérdés, a First Lady olvasási szokásairól, szintén teljes kíméletlenséggel, már ami az őszinteséget illeti. Hivatalosan nőmozgalmi könyveket, szociológiai tanulmányokat, törvénytervezeteket. mert ez illik a száz legjobb amerikai ügyvéd között számontar- tott asszonyhoz. Nem hivatalosan: szerelmes regényeket. Ennek ellenére egyáltalán nem kedveli a romantikát! Főképp más, nőnemű egyének vonzalmát, ha a férjeuráró! van szó. Hillary, mint az egyik lap megírta, dührohamot kapott, amikor a gálaest egyik sztárvendége, Barbra Streisand azt nyilatkozta: „Bili a legszexisebb férfi, akit valaha is ismertem.” A ház úrnőjének nyilván eszébe jutott a Marilyn Monroe-Kennedy kapcsolat, amely mindmáig foglalkoztatja a pletykára mindig éhes közvéleményt, mert kijelentette: „Amíg én leszek a First Lady, ide be nem teheti a lábát!” • Sok sikert az újrakezdéshez! A Lyra tagjai: Nagy Zoltán, Szemerédi Edina és Csorvási Zoltán. Az 1976-ban alakult halasi Lyra együttes krónikáját két vaskos, fotókkal teletűzdelt napló őrzi. A krónikából megtudhatjuk, hogy a Csorvási Zoltán, Sutyinszky János és Vladár Éva által alapított együttesnek több mint 350 fellépése volt szerte az országban az. 1988-ig tartó aktív korszakukban. Irodalmi, zenés összeállításukkal. Hatvani Zoltán előadóművész közreműködésével, elsősorban klubokban léptek fel, de többször szerepeltek a tévében is. Műsorukat bemutatták a Budapesti Tavaszi Fesztiválon és a Vigadóban. Hat évvel ezelőtt az együttes tagjainak más irányú próbálkozásai a Lyra megszűntét jelentették. Tavaly azonban újraéledt a szép hagyományú együttes, az alapító Csorvási Zoltán mellett Szemerédi Edina (ének) és az oziriszes Nagy Zoltán (gitár) igyekeznek a lyrai hagyományokra épített szép zenéjükkel és énekükkel meghódítani az embereket. Most nagy fába vágták a fejszéjüket azzal, hogy szeretnék rögzíteni dalaikat. Énnek technikai és anyagi előkészítése folyamatban van. (F.J.) Féltékeny a First Lady? Jön a Casablanca folytatása A Casablanca című filmtörténeti alkotás folytatását tervezik Hollywoodban írta a Daily Variety című aníerikai lap. A lap írása szerint a Warner Books cég Gerald Petievi- chet és Gábriellé Humphrey-st bízta meg azzal, hogy folytatást írjon az 1942-es Oscar-díjas filmhez, amelyben Humphrey Bogait és Ingrid Bergman felejthetetlen alakítást nyújtott. A „Casablanca, a folytatás” című könyvből később teleregényt forgatnak. A cikk nem említi sem a könyv, sem a filmsorozat megjelenésének időpontját. Kíváncsian várjuk, kire osztják Bergman szerepét? „Kari és Johann, mihelyt meghaltam, és Schmidt tanár még életben van, kérjétek meg nevemben, hogy írja le betegségemet, és csatoljátok majd betegségem történetéhez ezt a levelemet. hogy a világ, ameny- nyire lehetséges, legalább a halálom után kibéküljön velem." Beethoven 1802. október 6-án a heiligenstadti végrendeletben írta ezeket a sorokat testvéreihez. A világ kibékült u- gyan a zsenivel, de a betegségéről téves diagnózist állítottak fel az orvosok. Legalább is ezt írja egy amerikai professzor, aki az ohioi állami egyetemen tanít. Miles Drake szerint ugyanis Beethoven süketségét nem a szifilisz és- az alkohol okozta, ahogy állítják, hanem olyan, az idegrendszerét támadó betegség, melynek a tüneteit véli felfedezni a nagy zeneszerző bajainak leírásában. „A süketség általában a szifilisz előrehaladott állapotában lép fel, Beethoven viszont folyamatosan, mintegy 30 év alatt veszítette el hallását.” Az ideggyógyász szerint az élete • Beethoven végére mindinkább elhatalmasodó betegségei - a reumatikus fájdalmak, a máj- és veseproblémák, az emésztési zavarok - egyértelműen a neurosarcoidó- zisra utalnak, arra a betegségre, melyet a 19. században még nem azonosítottak. 10. oldal Európa áldását adta 10. oldal Divat 11. oldal Rendet a szekrényben 11. oldal Kicsit bő 11. oldal Keresztrejtvény 11. oldal A magazint szerkeszti: Nagy Mária • Elvis Presley Őrülten híresek A híres - és nem utolsósorban hírhedt - emberek személyisége mindig is izgatta az utókort, amint ezt színdarabok, regények és filmek sora tanúsítja. Párizsban sajátos személyiség- vizsgálatra kapott megbízás^ 300 pszichológus és pszichiáter. Egyetlen kérdésre kerestek választ: az átlagostól eltérő személyiség mennyire különleges eset? Netán kimutatható rajta az őrültség jele is? Véleményüket könyvben tették közzé a neves professzorok. Jó néhány alanyukról korábban is tudni lehetett a defektet: Be- rija, a szovjet titkosszolgálat főnöke szexuálisan perverz. Ceausescu, a román diktátor paranoiás. fokozatosan kialakuló téveszmerendszer őrültje volt. Churchillről azonban nem gondolták a hálás angolok, hogy „a gyermekkorához kapcsolódó kisebbségi érzésben szenvedett". Mindenesetre Hitlert legyőzte, akiről viszont azt írják, hogy szexuálisan tévelygő, mazochista, önkínzó volt. Sztálin „intellektuálisan erősen korlátolt volt, paranoiás tünetekre utal a kritika könyörtelen elfojtása, a megalománia és a bizalmatlanság. Kegyetlensége az abszolút hatalomból következett, elzárkózottsága beteges tünetnek is tekinthető." Thomas Mann érzelmi bizonytalanságának jelét látják abban, hogy a homoszexualitás ugyanúgy jelen volt az életében, mint a hete- roszexualitás. Rita Hayworth, az amerikai revüftlmek felejthetetlen sztárja életét végigkísérte a zsarnok apa hatása, arra kényszerítve őt. hogy kétes értékű szerepeket vállaljon. Edith Piairól, a franciák halhatatlan énekesnőjéről azt írják, hogy szorongó, erkölcsi gyötrődés kínjai közepette élő, a csődtől folyton szorongó ember volt. A rock királya, Elvis Presley gyerekes nagyzási hóbortban szenvedett. • Tragikus sors Edith Piafé. „Az eletrajza hosszú, tájI dalmas dráma” - mondta róla valaki, Mallarmé viszont így fogalmazott: „Ő az igazi atyja minden mai fiatalnak, a nagyszerű Verlaine, akinek emberi magatartását éppoly szépnek tartom, mint az íróit”. Ez utóbbi azért talán túlzás. Paul Verlaine - aki 150 éve, 1844. március 30-án született - kettős életet élt, egyszerre létezett benne az angyal és a démon. Tiszta, szelíd, ártatlan, istenes verseket írt, olykor rendezett családi életet élt, maga volt a földre szállt angyal, ugyanakkor az alkohol démona számtalanszor elcsábította. Szerb Antal szerint „Verlaine kétségbevonhatatlanul hazug, alattomos, gyáva képmutató, embertelen és gonosz volt”, s valóban, élete kész rémregény. Bár voltak józan pillanatai, különösen mikor börtönben ült, mert rálőtt testi-lelki jóbarátjára, Arthur Rimbaud-ra, általában azonban részeg volt. S ráadásul a rosz- szabbik fajtából. Képes volt például előrehaladott terhes feleségét megrugdosni, egyszer még fel is akarta robbantani az asszonyt. Élete végére a szó szoros értelmében ronccsá itta magát, mocskos utcanők között élt, egyik lábára megsántult. májbajos lett, cukorbeteg, szívbajos, amint Jules Renard írta egy találkozásuk után: „Az ijesztő Verlaine; mogorva Szókratész és mocskos Diogenész, van benne valami a kutyából és a hiénából. Reszketve hull a székre, amelyet gondosan mögéje helyeznek.” Ilyen élet közepette Verlaine nem is lehetett más költő, mint szimbolista, hiszen a szimbolista költő nem az élményt mondja el, hanem az élmény által kiváltott hangulatot, így az élmény lehet beteg és mocskos is, a hangulat pedig gyönyörű és tiszta. Jó példa erre a kettősségre az az eset, amikor a fiatal angol költő, George Moore meglátogatta, hogy verset kérjen tőle folyóiratába. Moore éppen egy szörnyű veszekedés közepén találta Verlaine-t, a költő és züllött élettársa még verekedett is. Moore gyorsan előadta kérését, majd elmenekült. Egy óra múlva visszament a versért, s Verlaine átadott neki egy gyönyörű,' tiszta, szelíd költeményt. Köztudott az is, hogy Amour című, mélyen kától ikus verseket tartalmazó kötetével egy időben írta Párhuzamosan című kötetét is. amelynek versei sokféleképpen jellemezhetők, istenesnek azonban a legkevésbé. Külön fájdalmas fejezet Verlaine életében Rimbaud-hoz fűződő viszonya. Sokáig éltek együtt, s állandóan kínozták egymást. Verlaine fiatal barátja miatt elhagyta a családját, s a két költő szinte ki sem józa- nodva csavarogta be Angliát és Belgiumot. Állandóan veszekedtek, s egy vita során Verlaine rálőtt Rimbaúd-ra. Két év börtönt kapott. Kiszabadulása után Rimbaud ájultra verte Verlaine-t, s ezzel végleg szakítottak. Sokak szerint egyébként Rimbaud vitte rossz utakra Verlaine-t. Verlaine élete és művészete bizonyította a legfényesebben, hogy a művészi szempontból értékes ember nem feltétlenül értékes erkölcsi szempontból is, és nem igaz. hogy csak nagy jellem lehet nagy alkotó. S Verlaine igazán nagy költő volt, Leconte de Lisle halála után a költők fejedelmévé is megválasztották, igaz, hogy ekkor már fel sem tudott kelni az ágyából, s két évre rá meg is halt. Az esztéták a hangulatok fejedelmének tartják, akit gyengesége szolgáltatott ki a hangulatoknak, s akinek szenvedései magasabb célt szolgáltak: azért volt beteg, hogy nagy költő lehessen. Költészetének egyik legfőbb értéke sajátos őszintesége. Mivel Verlaine költészetét nem csúf élete ihlette, hanem a vágy a tisztaság után, szép és tiszta verseket írt. Verlaine munkálta ki a szimbolista költészet alaptörvényeit, valahogy így: „A határozatlant egyesítsd a határozottal: az árnyalatot keresd és ne a színt; menekülj a csattanótól, a szellemességtől, a tisztátlan kacajtól, az ékesszólásnak csavard ki a nyakát és ne hagyd, hogy zsarnokod legyen a rím, ez a krajcáros ékszer, amelyet egy bolond néger faragott; zenét újra és mindig, ez a költészet ... minden más csak irodalom.” Többen vélik úgy, hogy - amint boldog népeknek nincs történelmük - boldog embereknek nincs költészetük. Emiatt, bármily furcsa, Verlaine rettenetes életét több költő irigyelte, mint ahány megvetette. Számosán követték a romlás, a mámor, a bűn útján. Az utána következő lírikusok egész sora tartotta szinte kötelezőnek magára nézve az „elátkozott költő” szerepét a lehető leghitelesebben megformálni. A magyarok persze lelkesen csatlakoztak az európai trendhez, amint Szerb Antal is kiválóan rámutatott: „hogy Ady Endre mámorba pocsékolta életerejét, abban a Verlaine-i példa nem egészen ártatlan”. Kovács Tamás I-------------------A ngyal és démon
