Petőfi Népe, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-04 / 104. szám
10 Tisztelt Szerkesztőség! 1994. május 4., szerda Jogunk van az esztétikus környezethez Miért dolgoztam 30 évig? OLVASÓSZOLGÁLAT Telefonok és levelek „Már elég régen akartam írni arról, hogy meg vagyunk elégedve az újsággal. Csak egy kifogásunk van: miért gyártják az újságot két darabban?” - érdeklődik egy kedves olvasónk Bácsalmásról. Nem először vetődik fel ez a kérdés olvasóink részéről és ezzel kapcsolatban a következőket kell elmondanunk: a nyomdagép konstrukciója nem teszi lehetővé, hogy a Petőfi Népe egyben készüljön (a nyomdászok úgy mondják: egy gerincen). A január óta nagyobb terjedelemben, 16 oldalon megjelenő lapot a nyomógép ilyen formában tudja előállítani. Bízunk benne, hogy a lényegesen megnövelt terjedelem, a több olvasnivaló feledteti a technikai lehetőség, illetve annak korlátja okozta észrevételt. A napokban egy izgatott hangú telefonhívást kaptunk. Olvasónkat ugyanis egy csomagküldő cég arról értesítette: értékes nyeremény birtokába jutott. Tőlünk azt kérdezte a telefonáló, hogy komolyan kell-e vennie azt, amit a csomagküldő cég levelében olvasott? El kell mondanunk, hogy újságunknak nincs köze ezekhez a bizonytalan és többnyire gyanús „nyereményekhez”. Azt javasoljuk, gondosan olvassa végig még egyszer a levelet. Valahol ugyanis el szokták rejteni a szövegben, hogy mit kell megrendelni, megvenni ahhoz, hogy a beígért „nyeremény” valóban eljusson az illetőhöz. A nyereményt talán annyira lehet komolyan venni, mint a lottót: aki kitölti, annak esélye van arra, hogy nyerjen, de erre nincs garancia. „Szentkirályról telefonálok. A mai napon késve kaptuk meg az újságot” - jelentkezett egy előfizetőnk. Köszönjük a bejelentést. Már kora reggel értesítették a területről a kiadót, hogy a kézbesítő 40 fokos lázzal fekszik. Balasi Tamás ügynökségvezető intézkedése nyomán, ha késve is, mindenki hozzájutott a Petőfi Népéhez. Megértésüket és elnézésüket kérjük. Kecskemétről, a László Károly utcából hívta fel olvasó- szolgálatunkat egy új előfizetőnk. Őt is telefonos marketingakció keretében kerestük meg néhány héttel ezelőtt. Akkor úgy döntött, hogy egy hétig kipróbálja terjesztési rendszerünket és megismeri az újságot. Mindkettő bevált, így előfizetett a lapra. Üdvözöljük előfizetőink táborában. „Nem gondolnak a gépkocsi- vezetőkre. Miért nincs gyakrabban autósoknak szóló összeállítás?” - kérdezték Bajáról. Szeretnénk, ha minden kívánságot ilyen gyorsan teljesíthetnénk: autós mellékletünk legközelebb május 13-án jelenik meg. , Várjuk kérdéseiket, észrevételeiket az újsággal, annak terjesztésével, tartalmával összefüggésben az olvasószolgálat telefonján (76/481-391) személyesen, vagy levélben: Kecskemét. Szabadság tér 1/A. Számomra érthetetlen, hogy szülővárosomban, Kalocsán kik és miért rongálják szándékosan környezetünket. Ki dirigál tudtunk és beleegyezésünk nélkül ebben az ügyben, számunkra elkeserítő és bántó módon? Valamikor szép volt a Vajas-part. Vén szomorúfűzek árnyékolták a partot. Lombjuk a vízbe hajolt és tavasszal elsőként borultak szemet gyönyörködtető, bársonyos zöldbe. Pár éve megkezdték az irtást, s tavaly sikerült komoly pusztítást végezni. Csupasz, ronda falak terpeszkednek az egyik oldalon, a másikon van még néhány fűz. Talán két éve holmi husángokat ledugdostak a part mentén a megműveletlen földbe. Vajon hová lettek? Kinek a „gondosságát” dicséri ez a minősíthetetlen munkavégzés? A magyarázatokból elég volt már. Szép volt a Meszesi út is. Lakossági tiltakozásra - annak idején - megkegyelmeztek a jegenyesornak. De csak ideig- óráig. Akkor majdnem meghatódtunk. Végigültették fiatal nyárfákkal az 5 kilométeres A petőfivárosi szemétszállítás ügyében az alábbi kéréssel fordulok az ott lakókhoz. Mi, akik elégedettek voltunk Gyulai Ferenc egyéni vállalkozó, szemétszállító munkájával, ne hagyjuk, hogy egyoldalú döntés miatt elveszítse azt. Önök között is sok a vállalkozó és a vállalkozóknál dolgozó ember, akiknek az eddig befektetett munkájuktól függ a meg-' élhetésük. Ha ma szó nélkül hagyjuk Gyulai Ferenc vállalkozó tönkretételét, lehet, hogy mi leszünk az áldozatok. A kecskeméti önkormányzat szemétszállításra kiírt pályázata teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy ebből a városrészből Gyulai Ferenc csaknem nyolc éve hordja el a szemetet, mindenki megelégedésére. Az egész város szemételhordására írtak ki Tisztelt Borbély Úr! A házi szemétszállítással kapcsolatos, Igazságos díjmegállapítást! című levelére, mely a lap április 20-ai számában jelent meg, az alábbi tájékoztatást adom. A házi szemétszállítás rendjéről Kecskeméten önkormányzati rendelet intézkedik, mely kimondja, hogy a közgyűlés kommunális és környezetvédelmi bizottsága jogosult elrendelni egy adott körzetben a rendszeres szemétszállítást, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatást. Az önök körzetére vonatkozóan az elrendelés 1994. március 22-én megtörtént. (Petőfivárosi ól van szó. A szerk.) Erről a polgármesteri hivatal mérnöki irodája írásban tájékoztatta cégünket. A házi szemétszállíutat. Aztán kitördelték, kiszántották barbár módra. Talán mutatóban maradt belőlük néhány. Megjegyzem, azokat a csemetéket ajándékba kapta a város annak a faiskolának a vezetőjétől, aki valamikor Kalocsán di- ákoskodott. S a történtek után azt mondta: ennek a városnak soha semmit ezután! S most figyeljenek a következő alamuszi lépésre: minden egyes, még meglévő öreg jegenye törzsét megégették. Ezt akkor sokan látták és szóvá is tették. így most már van rá magyarázat, miért kell mindet kivágni. Lassan, de biztosan kipusztul mindegyik, mi pedig „élvezhetjük” a kopár utat. Másutt már rég védetté nyilvánítottak volna egy ilyen utat. S még ezzel sincs vége az önkényes pusztításnak. Telefonon üzenetet kaptam: menjek már el a Hunyadi utcába. Elmentem, s a látvány: a Sóhajok hídjával szemben a református parókia előtt a fák derékba vágva, törzsük kibelezve. Talán virágtartóknak? Ezek a fák is tönkrementek, megöregedtek? pályáztatói, aminek egy kisvállalkozó felelősséggel nem is tudna eleget tenni. Ezért nem nyerhette meg a pályázatot, s így az eddigi munkája, jövője és megélhetése, ezzel együtt a mi - e területen biztosított - kényelmünk került veszélybe. Tisztelt Lakótársak! Kérem Önöket, hogy az önkormányzati képviselő útján, esetleg aláírások gyűjtésével hívjuk fel a város képviselő-testületének, polgármesterének a figyelmét arra, hogy döntéseikben vegyék figyelembe a helyi sajátosságokat és az adott területen élő emberek érdekeit is. Ennek megfelelően állítsák vissza a régi gyakorlatot, hogy a Petőfivárosból továbbra is Gyulai Ferenc hordhassa el a szemetet. * Nagy Pál, Kecskemét, Énekes u. 68. tás díjtételét az ingatlan nagysága alapján állapítjuk meg, az országos gyakorlatnak megfelelően. Az ön által javasolt elgondolás első hallásra racionálisnak tűnik, azonban, ha végiggondoljuk a folyamatot, akkor köny- nyen belátható, hogy nincs az a szervezet vagy technikai háttér, amely a személyi és életviteli változásokat naprakészen követni tudná. Megjegyzem, az április 16-án megtartott lakossági fórumon a gyakorlatban eddig alkalmazott díjkivetési módot senki sem kifogásolta. Bízom benne, hogy a fentiek alapján ön is belátja, nem adtunk okot bírósági eljárásra. Tisztelettel: Dr. Mayer Antal, ügyvezető igazgató, Városgazdasági Kft. Ezeket is ki kell vágni, akarom mondani, derékban el kell fűrészelni? Félek, az utca többi akácfája is ilyen sorsra jut. Ez legalább olyan éleselméjűségre vall. mint a piactér melletti új parkírozó ötlete. Sokan úgy hittük mostanáig, hogy a park az emberek pihenését hivatott szolgálni. Tévedtünk. A mi Vajas-parti kis parkunk az autóké lett. Talán jó is ez így. A mi városunkban padot állítani úgysem szokás, mert ellopják, megrongálják. így aztán sehol sem pihenhetünk meg. (Bocsánat, a Kossuth Lajos utcán van még néhány pad, melyeket tudomásom szerint édesapám harcolt ki ezelőtt 60 évvel.) A játszótereken sincsenek padok. Álldogálhat szülő, nagyszülő egyik lábáról a másikra, míg játszik az unoka. Azt is szeretnénk tudni, hogy a kommunális intézmény miért fizet komoly pénzeket a város söpréséért. ha rendre ott maradnak a szemétkupacok, míg a szél szét nem fújja azokat? Roznianith Jánosné, Kalocsa, Tóth Mike u. 73. Szegény árvát az ág is húzza Nagyon elszomorító és dühítő, hogy a közügyek intézői - akikre nekünk, állampolgároknak nyugodtan rájuk kellene bízni magunkat - kőszívű emberek. A kecskeméti Farkas-villa kiadása hozott ki a sodromból. Úgy látszik, csak a pénzt tekintik igazi haszonnak, a gyermek, az ember nem számít. Ezek a gyerekek, amikor el kellett, hogy vegyék őket szüleiktől, nagyon bánatosak voltak, mert bármennyire is nem törődtek velük, mégis csak a szüleik voltak. De a Farkas-villa nyújtotta környezetben, a szép kertben jobban elterelődik a figyelmük, mint egy emeletes, rideg épületben. Hiszen mindenki a szabadba, a jó levegőre kívánkozik. Még a kutyáknak is kifutókat jelölnek ki! Úgy látszik, csak ezeken a szerencsétlen gyermekeken lehet spórolni. Merthogy 1994 januárjától a havi 3600 forint gondozási díjat is megvonták a 18 éven felülieket nevelő szülőktől. Pedig - tudomásom szerint - 24 éves korig járna ez a „hatalmas,, összeg a gyermekeknek, amit egyébként minden megyében megkapnak, csak Bács-Kiskunban nem. Kérdés, miért nem kaphatják ezt a kis összeget sem ezek a gyermekek, s ki az a nagypénzű ember, akinek ezeknek a gyerekeknek a kárára is kell a Farkas-villa? G. I.-né nevelőszülő, Kecskemét Szoborpark, szeméttelep? Kecskemét belsővárosi fejlődése a Széchenyi térre és a Lu- gossy utcába is juttatott néhány örömteli létesítményt. Mindannyian örültünk annak, hogy a régi kertmozi helyén, a lebontott épületek eltűnése után, szoborpark létesült. Azon viszont bosszankodunk, hogy az utóbbi időben a bokrok alját illemhelynek, öltözőnek és hálóhelynek használják a semmittevő fiatalok és idősek, hátrahagyva szemetelő, romboló tevékenységük nyomait. A sok részeg ember a park padjain vagy a fü- vön feküdve próbál kijózanodni, hogy visszatérhessen egy újabb hörpintésre oda, ahol le- részegedett. Miattuk ezt a parkot pihenésre már nem veszi igénybe senki. Most, hogy beköszöntött a jobb idő, sokan keresik, látogatják majd a kerámiastúdiót. Errefelé visz az útjuk és szörnyű látványban lesz részük, mely nem öregbíti a- múgy szép városunk hírnevét. E. S., Kecskemét (Név és cím a szerk.-ben.) Tisztelt Szerkesztőség! Szeretném. ha az alábbi gondolataimat közzétennék, mert úgy tudom, sok tízezren vagyunk, a- kik teljes bizonytalanságban élünk. Több mint harminc évet ledolgoztam jó szakmával, fizikai munkával és jó közepes fizetéssel. 1993-ban engem is elért a rendszerváltás utáni demokratikus kormányzat nagy vívmánya, a privatizáció és a munkanélküliség. Ötven éven felüli vagyok, s még több év van hátra a nyugdíjig. Hol találok már munkát? Miből éljek? Álljak oda a szé- gyenplaccra segélyért az ön- kormányzathoz? Hát azt nem! Én a munkámat tettem az állam asztalára és úgy gondolom, hogy az ilyen embereknek van jussuk onnan levenni, ha gond van. De az elmúlt 40 évben és a nagyon lassan elmúló 4 évben nem ez volt az elv. Hiába a szó, ők kilencven százalékban még mindig a régi rend urai. Évtizedekig fizettük - én és a vállalatom - az SZTK-hozzájá- rulást, ami mai pénzben több millió forint lenne. Ennek ellenére előnyösebb helyzetben van az, aki sohase, vagy csak pár hónapot vagy évet dolgozott. Gonclolok a cigányok egy részére, az úgynevezett munka- nélküliekre és az egészségromlásig ivó alkoholistákra. Ezek vagy állami támogatást, vagy rokkantnyugdíjat, vagy önkorzelmúltban kialakult közlekedési balesetforrásra hívom fel az illetékesek figyelmét. A megértő ember szó nélkül hagyja, ha a közlekedésben akadályozzák például építkezés, tatarozás vagy közműépítés miatt, mert tisztában van azzal, hogy mindezek természetes velejárói annak, hogy a város nap- ról-napra fejlődjön, korszerűsödjön/ Viszont bosszantó, há emiatt bizonytalanná válik a forgalomirányítás, ha az építkezéssel együtt nem gondolnak arra, hogy az emberek bizzton- ságban legyenek. A kecskeméti könyvtár foghíjas területen épül, amely fokozott közlekedési veszélyt rejt magában. A Revű Konsu- mex-üzlet előtt parkoló gépkocsik nagyban akadályozzák a Azért írok önöknek, mert nem tudom, hogy ezzel a problémával ki foglalkozik Kecskeméten. Nevezetesen azzal, hogy a petőfivárosi Énekes utcában lakók közül igen sokan szélnek eresztik a kutyáikat napközben. A „gazdátlan” ebek riogatják a járókelőket, legfőképpen a gyerekeket. A fiam sírva bujkál előlük, amikor az iskolából jön hazafelé. Úgy tudom, hogy a városban van Velem történt a következő eset. Községünkben, Kisszálláson 1992 októberében földlicitálást tartottak, amelyen a jelenlévők megkapták a kárpótlási határozatot és a megillető területről készült térképet. Ezt követően, 1993 januárjában megtörtént a földek kimérése. Az akkori licitálásra kijelölt táblában van a tanyám és a hozzátartozó 3409 négyzetméter földtulajdonom. A kimérés során a földterületemet teljesen átrendezték és az említett terület körülbelül egy- harmadát a kárpótlási földhöz mérték. Ezt én úgy fogom fel, hogy tőlem jogtalanul elvették. Ezért felhívtam telefonon a kiskunhalasi földhivatal földmérőjét. H. Gy. urat, hogy korrigálja a jogtalan elmérést. Ez közvetlenül a földek kimérése után, 1993 januárjában történt. Tisztában vagyok a földhivatal leterheltségével, ugyanakkor mányzati segélyt kapnak. Miből? Abból a pénzből, amit mi, most bajbajutottak már rég megtermeltünk. A munkahelyeket betöltő - úgy tudom, mintegy 300 ezer - nyugdíjassal kapcsolatban is vannak gondolataim. Ugyanis én ezért lettem munkanélküli. Ok beépített emberei a régi rend urainak úgy a vállalatoknál, mint az önkormányzatoknál és egyéb intézményekben. Csak a nevük után tett szó változott (elvtárs helyett úr), de ők nem változtak és úgy érzem, nem is fognak változni. Ők két fizetést kapnak, pedig egyet sem érdemelnének munkájuk után. hiszen 60 éves korukra el sem fáradtak. Sajnálom azokat a fizikai dolgozókat, akik kemény munka után alig várták a nyugellátást, s most nagyon kevés a nyugdíjuk. Miért kevés? Azért, mert ezt az alig vagy soha nem termelő sok százezer ingyenélőt támogatja a magyar kormányzat. Kérdezem én, most mitévő legyek? Tisztelt Szerkesztőség! A nevemet ne közöljék. Nem azért, mert szégyellem, hanem azért, mert féltem a családomat a megtorlástól, hiszen sok ilyen eset történik ebben az országban. Elnézést az írás külalakjáért, de fáradt már a kezem. forgalmat. E terület szabaddá tételével biztosítani lehetne, hogy az építkezésről kifelé haladó gépkocsik ne kényszerüljenek szemben haladni a forgalommal és csak úgynevezett hajtűkanyarral térhessenek rá a Kiskörútra. Ezt 90 fokos kanyarral is meg lehetne oldani. Az Arany János utcát megközelítő útszakasz így eltolható lenne az említett üzlet irányába, s-ezzel- szabaddá A'álna az építkezés bejárata. Szükséges lenne ellenőrzéssel szigorítani az Arany János utcára való behajtást, melyet közlekedési tábla szabályoz, csak éppen azt senki nem veszi figyelembe. A gyalogosforgalom pedig a beteljesült káosz látszatát kelti, különösen csúcsforgalomban. L. J., Kecskemét (Név és cím a szerk.-ben.) olyan rendelet, amely a kutyák szabadon tartására vonatkozik (pórázon sétáltatásra, szájkosárra), de van-e olyan szervezet, mely érvényt szerez a rendeletnek? Sajnos, a jelek szerint nincs. Ákkor készüljünk fel arra, hogy mindennap félve, sírva menekülnek a gyerekek a kiengedett kutyák elől az Énekes utcában? érthetetlen, hogy másfél év elteltével sem kaptam érdemi választ, holott kérésemet 1994 februárjának elején megismételtem. Erre apropót adott, hogy újabb kimérések voltak a faluban. Sajnos, nemhogy földet, még választ sem kaptam azóta levelemre. Tudomásom szerint - s az országgyűlés törvényei is ezt mondják ki - a magántulajdon sérthetetlen. A kérdésem tehát az, hogy a kiskunhalasi földhivatal milyen jogcímen (törvény, rendelet, jogszabály, helyi döntés stb.) tudja megindokolni a kisajátítást? Földemet sem állami beruházás, sem természet- védelmi, úgynevezett különös státusz nem érinti. A nevemet és a község nevét ne hozzák nyilvánosságra. Levelem földhivatali azonosítása végett az alábbi aláírást kérem: N. J., 1184-0379/5 (Név és cím a szerk.-ben.) Levél a petőfivárosiakhoz NAPJAINK HUMORÁBÓL • Nem tudod, mi lehet a megfejtés, Jenő? Hat betű, házastárs, és egyben lábbeli is lehet. A fórumon nem volt kifogás G., Kerekegyháza Közlekedési veszélyforrás! Az alábbiakban egy, a köKutyák az utcákon H. J.-né, Kecskemét Kárpótlás magántulajdonból?
