Petőfi Népe, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-04 / 104. szám
1994. május 4., szerda PETŐFI NÉPE 7 AZ ELLENTÉTEK JEGYÉBEN, DE UDVARIASAN Pártelnökök nyílt vitája • A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem politológiai tanszékének szorítójában a hat legtekintélyesebb parlamenti párt: az Egyesült Kisgazdapárt, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, az Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége pártelnökei, miniszterelnök-jelöltjei találkoztak. A választási küzdelem finisében a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem politológiai tanszéke szorítóba hívta a jelenleg hat legtekintélyesebb parlamenti párt - ábécé-rendben sorolva, az EKGP, a Fidesz, a Kereszténydemokrata Néppárt, az MDF, az MSZP és az SZDSZ pártelnökeit, miniszterelnökjelöltjeit. A teremben meglehetősen fagyos hangulatban indult a vita, a levegőben érezni lehetett a választási hadjárat politikai feszültségét, hiába töltögették kedélyesen egymás poharába a hűsítő ásványvizet a pártelnökök, még sokáig szinte tapintani lehetett az ellentéteket. Ingujjra vetkőzve Értő, érdeklődő közönséget verbuváltak a rendezők, s ezért már a bevezető kérdések után melegük lett a vendégeknek. Ingujjra vetkőzve próbálták kivédeni a sokszor élesen fogalmazott kérdéseket is. Már az első körben szembe kellett nézniük a hallgatóság rosszallásával azért, mert a választási küzdelemben egyik-másik párt a kelleténél jobban elveti a sulykot, saját politikai elképzelései helyett mások lejáratására törekszik. Változtatni vagy sem? Ezzel kapcsolatban Boross Péter leszögezte: az emberek félnek a változástól, sokan még nem döntötték el, kire szavazzanak, pontosan kell látniuk tehát az előttük álló választás tétjét. Kuncze Gábor kétségbe vonta az MDF elnökének tapasztalatait, szerinte az emberek változást akarnak és nem a múltba tekintenek, hanem aszerint szeretnének dönteni, melyik párttól remélhetnek orvoslást a társadalom mai gondjaira.A gazdasági kérdések elől szinte egyetlen pártvezér sem térhetett la. Szabó János a kistulajdonosi birtokrendszerre épülő mezőgazdaságban látja az ország felvirágzásának lehetőségét, Orbán Viktor egy gazdasági félfordulatot sürget, a KDNP egyértelműen a gazdasági növekedés mellett voksol. Az SZDSZ megfontolásra int: előbb meg kell alapozni a növekedés későbbi feltételeit, csak azután lehet látványos eredményekre számítani. Horn Gyula rámutatott: előbb fel kell mérni a gazdaság valódi állapotát, meg kell teremteni az egyensúlyt, az inflációt kézben tartva szabad csak a gazdasági növekedés útjára lépni. Szomszédok, kisebbségek Különös súlyt kapott a vitában a szomszéd országokhoz fűződő viszonyunk, a kisebbségben élő magyarság helyzete. A pártelnökök álláspontja e kérdésben alaposan eltér egymástól. Vannak, akik a szomszédainkkal megkötendő alap- szerződések hívei, mások ellenzik azt, és miként Orbán Viktor is, nemzetközi konferenciát javasolnak a vitás kérdések rendezésére. Hasonló állásponton van az MDF is. Boross Péter szerint a jövendő kormány külpolitikai teendői között nem feltétlenül első helyen szerepel majd e kérdés rendezése. Mindenki másképp A vita csúcspontját talán akkor érte el, amikor az egyik hallgató a választások tétjéről kérdezte a vendégeket. Boross Péter szerint azok a választók állhatnak majd a „győztesek” oldalán, akik a kipróbált, nagyobb pártokra adják szavazatukat. Horn Gyula azt fejtegette, hogy nem rendszerváltás, csupán kormányváltás a tét, de Orbán Viktor ezzel élesen vitába szállt. A Fidesz elnöke szerint ha a választások után visszatér a régi nomenklatúra, nem pusztán kormányváltás történik. Augusztusi program A vita végére enyhült a feszültség olyannyira, hogy már ékelődni is kedvük támadt a politikusoknak. Arra a kérdésre, hogy mi az augusztusi programjuk, Boross Péter úgy vélte, hogy a kormányzati teendőkkel lesz elfoglalva. Majd Horn Gyulához fordult: „Tényleg, te mit csinálsz augusztusban?” Az MSZP elnöke csak ennyit mondott: „El leszünk foglalva az átvétellel...” Ferenczy Europress BEMUTATJUK A MEGYE KÓRHÁZAIT Kecskeméti Honvédkórház \ 5. Gondozás és gyógyítás • Dr. Mátyás Klotild adjunktus. (Fotó: Nyúl E. G.) 1990 óta gondozzák a Kecskeméti Honvédkórház ideg-elmeosztályán a sclerosis multiplexben szenvedő betegeket. Dr. Mátyás Klotild adjunktus ma 40 beteggel tartja a kapcsolatot, az ő feladata a betegek klinikai vezetése, ambuláns ellátása, s állapotuk figyelemmel kísérése. A honvédkórházban rendelkezésre állnak olyan speciális diagnosztikus eljárások, amelyek segítik a betegség pontos kór- ismézését. A gondozás azt a célt is szolgálja, hogy a betegek állapotának rosszabbodását hamar észleljék, s időben kezeljék. A sclerozis multiplex ma még gyógyíthatatlan betegség, aß agy állományában lévő idegrostok hüvelyének sérülése okozza, s a betegség gyógyítása azért nehéz, mert nem tudni pontosan: ez a sérülés minek következtében jött létre. A betegek között több a nő - általában a 35 éven felülieket támadja meg -, s a kór lefolyása is többféle lehet. Van, amikor szinte minden előjel nélkül alakul ki, s van, amikor szédülés, zsibbadás, látászavar, végtagi gyengeség, végtagbénulás az első tünet. A betegség diagnosztizálására, a betegség típusának megállapítására - egyedüliként a megyében - többféle vizsgálat áll a honvédkórházban rendelkezésre: immunológiai vizsgálatok, elekrofizio- lógiai úgynevezett kiváltott válasz vizsgálatok. A diagnózis ismeretében kerülhet sor a szte- roidos kezelésekre, amelyek gyulladáscsökkentőek, a rendkívül sérülékeny immunrendszerre hatnak. Ha szükséges, további vizsgálatok céljára Budapestre, Szegedre küldik a megyéből érkező betegeket, akiket ez után is a honvédkórházban gondoznak. Dr. Mátyás Klotild irányításával SM-klub is működik a kórházban, ahol havonta egyszer találkoznak a sclerozis- ban szenvedő betegek, akik emberfeletti erőfeszítéssel igyekeznek úrrá lenni a ma még gyógyíthatatlan kóron. Hiszen családjuknak, szeretteiknek szükségük van rájuk. Á.E. Sorozatunk következő részében - szombaton - a laparoszkópos epekő-eltávolításról írunk. Várjuk kérdéseiket, amelyekre a sorozat végén válaszolunk. L ászló Károly, a mérnök író Kecskemét városában született, 1815. március 30-án. Itt töltötte gyermekkorát, itt kezdte meg tanulmányait a református kollégiumban. Érettségi után hajlamai a reáltudományok felé irányították; a mérnöki diploma megszerzését tűzte ki életcéljául, Pesten végezte az egyetemet. 1848-ban már mérnökként működött, majd a forradalom és szabadságharc eseményei során lelkesedéssel állt a szabadság védelmezőinek sorába. A tüzérségnél szolgált és már az első harcokban kitűnt bátorságával; rövidesen századosi rangra emelkedett. A szabadságharc vége táján még részt vett a temesvár-szen- tandrási ütközetben, majd pedig nehéz hányattatások után Bem tábornokkal Törökországba Száz éve menekült. Ott Kossuthhoz csatlakozott és hosszú évekig környezetében élt, mint annak egyik leghívebb embere, titkára, barátja. Együtt hajóztak az Egyesült Államokba. A Kossuthtal töltött emigrációs időszakról László Károly részletes naplót vezetett. A feljegyzések alapján írta meg Naplótöredék című kétkötetes munkáját, mely 1887-ben jelent meg. Ez a jelentős irodalmi mű értékes történelmi forrásanyagot tartalmaz a Kossuth-emigráció politikai tevékenységéről. Amerikából küldött levelei szinte rendszeresen jelentek meg a Vasárnapi Újságban. Mindez azt bizonyítja, hogy László Károly sohalt meg sem feledkezett meg hazájáról, régi barátaival is igyekezett - lehetőség szerint - kapcsolatot tartani. 1852. júliusában Kossuth Amerikából Angliába utazott. László Károly azonban New Yorkban maradt, ott mérnöki munkát vállalt, majd Mexikóba költözve az állami birtokok felmérésénél dolgozott. Innen, értékes mahagóni faburkolatot küldött haza a Magyar Tudományos Akadémia termeinek díszítésére. Az érzékeny lelkületű mérnökben a kiegyezés után felerősödött a hazája iránti vágy, ezért már 1867-ben visz- szatért Magyarországra. Először Dunapatajon vállalt mun• Útravalót innen vitt. kát, majd 1871-ben Kecskemét város hívta meg mérnökének. - A mai László Károly utca 2. számú házának falára erősített kőtáblán díszük ez a felirat: „Ebben a házban lakott 1871-től 1872-ig László Károly (1815- 1894.) 1848-as honvéd százados, aki az emigrációban Kossuth Lajoshoz csatlakozott, s mint bizalmasa, amerikai útjára is elkísérte.” Úgy látszott, hogy a világjárt mérnök életének hajója szülővárosában végleges kikötőbe ért, annál is inkább, mert Kecskemét város főmérnökévé választotta. Ebben a tisztségében László Károly elkészítette a város részletes belterületi térképét. 1882-ben azonban-életkörülményei megváltozása miatt - leköszönt városi mérnöki állásáról és a Tiszaszabályozó Társulat igazgató mérnökeként az árvízvédelemnél vállalt munkát. Újkécskére költözött, később pedig Bátya községbe vonult vissza; ott halt meg 1894. május 4-én, életének nyolcvanadik évében. A Duna melletti Foktő községben temették el. Szülővárosa, Kecskemét 1983-ban hazahozatta Foktőről kalandos életű, nagy múltú fiának földi maradványait és a Köztemető kegyeleti parcellájában helyezték örök nyugalomra. Sírkövének felirata: „Itt nyugszik László Károly (1815— 1894.) városi főmérnök, 1948-as honvéd százados, aki az emigrációban Kossuth Lajoshoz csatlakozott, s mint meghitt, bizalmas embere Amerikába is elkísérte.” Dr. Krajnyák Nándor ESÉLY A VÁLTOZÁSRA 1 .választókörzet Május 8-án 8-as lista Bármelyik jó választás Vállalkozók Pártja (fizetett politikai hirdetés) (8833) 2. választókörzet
