Petőfi Népe, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-27 / 123. szám

TELEFON: 76/481-391 • HIRDETÉS • FAX: 76/481-386 VESZÉLYEK ÉS ESÉLYEK (PIPI'' MimSi 1 ! if};, 'i -í. W « m ' í; iü X | í •, - y * ; Sss g '< 9m3r$8888tc9I '* MÜ SSI ■• •»'?■ j$gg|jjj||£v : AZ ÁLLAMTITKÁR MÉRLEGE Interjú dr. Józsa Fábián országgyűlési képviselővel • Boross Péter mellett dr. Józsa Fábián.- Államtitkár úr, On milyen esélyt ad egy MSZP-SZDSZ koalíciós kormányzásnak?- Ha a választások második fordulójában nem tudunk jelentős fordulatot elérni, akkor ez szinte biztosra vehető. A két párt köze­ledésének, kölcsönös vonzalmai­nak jelei már hosszú idővel ezelőtt észlelhetők voltak, nyilvánvalóvá vált: a liberálisok közül az SZDSZ - szögre akasztva a maga "bihari pontjait” - kész a kommunista utódpárttal a közös kormány­zásra. A többi már csak meg­egyezés kérdése.- Ennek némileg ellentmon­dani látszik, hogy az SZDSZ fel­tételekhez igyekszik kötni a le­hetséges koalíciót, sőt nemré­giben azt is kijelentették, hogy nem vesznek részt a kormány­ban, ha Horn Gyula lesz a mi­niszterelnök.- Az ilyen kijelentéseknek a magam részéről nem adok hitelt. Az SZDSZ-től már megszokott szemfényvesztés része ez. Nyil­vánvaló, hogy a jobboldali szava­zatokra pályázik vele. Meg aztán eay-két ambiciózus MSZP-veze- tőnek ez a "politikai bomba" igen jól jöhetett. Kérdem: ki lát a kulisz- szák mögé? Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a háttérben titkos tárgyalások folynak.- Egy szociálliberális, balol­dali kormány létrejöttének Ön látja valamilyen veszélyét?- Önmagában a veszély nem abban van, hogy a szocialisták és a liberálisok együtt kormányoznak. Ilyen ebben az országban még nem volt - lehet kísérletezgetni ezzel. Igazán nagy baj akkor lenne, ha együttesen megszerez­nék az országgyűlési képviselői helyek több, mint kétharmadát. Mert akkor egyszeriben az egész magyar jogrendszer képlékennyé válna. A szocialisták ugyanis (olda­lukon az SZDSZ-szel) ekkor ké- nyük-kedvük szerint módosíthat­nák az Alkotmányt, a választójogi, az önkormányzati, a rendőrségi és az összes többi, alapvető fontos­ságú, kétharmados törvényt. Szél­sőséges esetben, vagy szélsősé­gesnek mondott helyzetek megol­dása érdekében akár a demokrati­kus intézmények működését is fel­függeszthetnék - s mindezt alkot­mányos felhatalmazással élve! Ebben látom az egyik nagy ve­szélyt. Ilyen helyzetben a marok­nyi ellenzék, kívülállóként, csak méltatlankodhat, bekiabálhat, de a meccset nélküle játsszák....- Jelenthet-e megoldást, hogy a SZDSZ azt kéri: a máso­dik fordulóban őt támogassa a magyar választó, nehogy az MSZP túlnyerje magát.- Ez az SZDSZ másik nagy szemfényvesztése! Világos, hogy annál könnyebben köt koa­líciót az MSZP-vel, minél több saját képviselője van; annál erő­sebbek ugyanis az alkupozíciói. Annál nagyobb részt hasíthat ki magának a hatalomból. De! A kormányban az MSZP-vezetést nem tudja megváltoztatni. Va­gyis: minden egyes, SZDSZ-re adott szavazat valójában az MSZP vezette kormányt, köz­vetve magát a szocialista pártot erősíti!- De hát baj ez? Mit jelent Kecskemétnek, az itt élő válasz­tóknak egy MSZP vezette kor­mány? És egyáltalán: Ön mint kecskeméti képviselő mit tett a városáért? Vagy az MDF kor­mánya? Erről a választók vajmi keveset tudnak.- A kérdést válasszuk ketté. Arra, hogy mit várok az MSZP gazdaságpolitikájától Kecske­métre vonatkoztatva, roppant ne­héz volna egy mondatban felelni. Először is: szerintem az MSZP- ben ketyeg egy időzített bomba. Hogy mikor robban fel, senki nem tudja pontosan, de a fémes ke­tyegést az egész országban hal­lani. És ebben a bombában a töl­tet Békési László és a maga libe­rális-monetáris gazdaságfilozófi­ája, a gyúelegy pedig a Nagy Sándor, Schalkhammer Antal, Paszternák László, Szöllősi Ist­vánná és mások által képviselt, szakszervezeti-érdekképviseleti vonal. Mi több, ide sorolom - a gyúelegy alkotóelemei közé - Bé­kési feleségét, Csehák Juditot is, az általa keltett, megalapozatlan és kielégíthetetlen szociális vára­kozás miatt. Attól félek tehát, hogy Békésit és programját felőrlik az érdekképviseletek, és elsöpri a bumerángként visszacsapó szo­ciális demagógia: a három-hat­vanas kenyér mítosza, a teljes foglalkoztatás vágya! Félek, hogy megint improduktív munkahelyek fenntartásába, bányák, kohók óri­ási veszteséggel járó üzemelteté­sébe fog ömleni a temérdek hitel, kölcsönpénz. Ezt tartom a másik nagy veszélynek. Félek, hogy újra leállnak a vidéki fejlesztési prog­ramok. Ha csak Kecskemétet né­zem, az elmúlt négy évben a kor­mány támogatásával több, mint másfél milliárd forintot fordított az önkormányzat vízre, csatorná­zásra, tanterem, tornaterem épí­tésére, és a városban mintegy 20 ezerrel nőtt a telefonok száma. Félek, hogy pénzügyileg bajba ke­rülhet az önkormányzat, és az is­kolák, kórházak, szociális ottho­nok, művelődési házak, közterüle­tek állapota újra rohamosan rom­lani kezd.- Létezhet ilyen forgató- könyv?- Már megírták. Ha egyszerre ígérünk adócsökkentést és nyug­díjemelést, valahonnan elő kell te­remteni hozzá a forrásokat. Ké­zenfekvő az önkormányzati tá­mogatások csökkentése, ugyanis ez a legnagyobb szelet a költség- vetési tortában, ráadásul innen várható a legkisebb ellenállás. De hogy az előző kérdés második ré­szére is feleljek: nehéz lenne pon­tosan meghatározni azoknak a kecskeméti érdekeltségű közü­gyeknek a számát, amelyekben képvjselőségem idején eljártam.- Érték-e kudarcok?- De mennyire! Méghozzá mindjárt az elején. Egy példa: a Ford személygépkocsialkatrész­gyár letelepítéséért Székesfehér­vár és Kecskemét vetélkedett. Pánczél Gyula képviselőtársam­mal minden követ megmozgat­tunk Kecskemét érdekében, végül mégiscsak Fehérvár vitte el a pálmát. De más területen is volt kudarcom: Szepes igazgató úrral a Művelődési Miniszténum min­den lehetséges szintjét megjártuk, eddig mégsem sikerült a nagy múltú Petőfi-iskola számára megszerezni a tornaterem-épí­téshez szükséges támogatást. Persze, nem adtuk fel...- És milyen sikerélményei voltak?- Őrzök egy kocsideréknyi kö­szönőlevelet. Talán ezernél is több azoknak a kecskeméti polgá­roknak a száma, akiknek ügyes­bajos dolgaiban intézkedtem ... Közbenjárásom vélhetően meg­gyorsította a volt városi rendőrka­pitányság főtéri épületének, vala­mint egyes, volt orosz laktanyák­nak az önkormányzat részére tör­ténő átadását, akárcsak a volt MHSZ-központét, az M. Bodon Pál Zeneiskola számára. A BRG elbocsátott dolgozóinak végkielé­gítése ügyében az eddigi rész- eredmények után még az elmúlt napokban is összehoztam egy randevút a pénzügyi államtitkár és a vállalati munkástanács között. A Habselyem Kötöttárugyár dolgo­zóinak korkedvezményes nyugdí­jazása ügyében jogi megoldást kerestem, s most várjuk a ked­vező döntést.- Voltak-e konkrétabb, kéz­zelfoghatóbb eredmények is?- Többszöri fellépésem ered­ményeként sikerült elkerülni a fel­számolását az egyik, milliárdos alaptőkéjű kecskeméti vállalatnak. Hideg alpolgármester úrral és a fő­iskolák főigazgatóival szorosan együttműködve többször kopog­tattam a különböző tárcáknál a kecskeméti főiskolai egyesülés létrehozása és megfelelő elhelye­zése ügyében. A hetényegyhá- ziak kérése nyomán intézkedést kértem forgalomlassító táblák ki­helyezésére a Kossuth utcába, majd sor kerülhetett az úttest ki- szélesítésére, az autóbuszváró öblök kiépítésére is. De hogy egé­szen friss ügyet is mondjak: messzemenően pártfogoltam az önkormányzat pályázatát, amely­nek révén új tantermek épülnek fel a Kandó Kálmán Szakközépisko­lában a művészeti szak számára, 27 millió forintos költséggel, míg a Ciróka Bábszíntársulat 13 milliót kap az új bábszínházra. A 40 mil­lió forint külön állami támogatás ta­lán már a héten megérkezik Kecskemétre.- A belügyi államtitkári be­osztás milyen lehetőségeket kínált mindebben Önnek?- A leglátványosabban az új megyei könyvtár történetén ke­resztül tudnám ezt érzékeltetni. A beruházás előkészítése nyolc éve történt meg. Azóta, pénz hiányá­ban, egy óriási foghíjtelek ékte­lenkedett az Arany János utca és a Jókai tér sarkán. A közel milliár­dos építkezéshez 580 millió forint címzett támogatást kért a pályázó megyei közgyűlés és Kecskemét városa. Még mint országgyűlési képviselő próbálkoztam az illeté­keseknél: ha lehetséges, vegyék be a mi könyvtárunkat is a kor­mány törvényjavaslatába. Amikor államtitkár lettem, ismét szorgal­maztam a dolgot. A pályázatból törvény lett, s ma Kecskeméten valósul meg a vidék Magyaror­szágának legnagyobb kulturális beruházása. Egyébként emiatt az Országgyűlésben nevem emlí­tése nélkül ugyan, de egyértelmű célzásokkal több képviselő meg­támadott. Az ilyesmit, persze, tudni kell elviselni.- Voltak-e olyan ügyek, ame­lyekben elfogultsággal vádol­hatják?- Hogyne. Ha a művészet, a kultúra támogatására kértek, csak a legritkább esetben tudtam elle­nállni. Ugyan eltörpül a nagyobb súlyú ügyek mellett, de a legbüsz­kébb mégis arra vagyok, hogy Rudinszki István kéziratos vőfély­könyvének megjelentetéséhez si­került támogatókat szereznem. A könyv a Belügyminisztérium, a Bács-Kiskun megyei és a kun- szentmiklósi önkormányzat közös kiadásában látott napvilágot. Nagy öröm számomra, hogy egy megroppant egészségű ember életének talán legnagyobb célját valósíthattuk meg ezzel. A mű va­lóságos tárháza az élő lakodalmi folklórnak, igazi unikum, a Magyar Néprajzi Lexikon tanúsága szerint utoljára 1926-ban jelent meg nyomtatásban hasonló Magyaror­szágon.- Tegye a szívére a kezét: eti­kusnak tartja-e ezeket? Hiszen, ha jól gondolom, a szükséges pénzeket máshonnan vagy mástól kellett elvonni.- Félreértés ne essék; én bel­ügyi államtitkárként túlnyomórészt országos ügyekért voltam és va­gyok felelős. Nagyon sok fontos, jó cél van, amelyre érdemes volna áldozni, de tudomásul kell ven­nünk, hogy minden egyszerre nem sikerülhet. Akkor pedig priori­tások kellenek. Vallom, hogy mindaz etikus, ami a közjó érde­kében, törvényes eszközzel elér­hető. Innen pedig már az or­szággyűlési képviselő rátermett­ségétől függ, hogy mit tud adni a választóinak. Ezer lehetőség van, résen kell lenni és nem szabad habozni. Kemény munka kell, el­vek, határozott kiállás - és akkor hiszem, hogy a siker sem marad­hat el. Az interjút készítette: Madarász Gyula (Fizetett politikai hirdetés) ,4*5-, JÍU n*r m. jh Tisztelt Bács-Kiskun Megyei m (£> Csakúgy, mint az egész országban, megyénkben is erős sokkhatásként érte a keresztény nemzeti pártokat a baloldal nagyarányú választási győzelme. Az első forduló eredménye egyértelműen igazolja a KERESZTÉNY NEMZETI ERŐK MEGOSZTOTTSÁGÁT, másrészt a baloldal régi keletű és érdekű, erős szervezettségét. Nem kétséges, hogy akik nem szavaztak, azok nem baloldaliak, ám az ő támogatásuk is csak szavazatokra váltva javítja esélyeinket. Most számunkra is eljött a fegyelmezett összefogás ideje! Növelnünk kell szavazataink számát! Mindenki, aki május 8-án ránk szavazott, jöjjön el ismét, és * w "W # <í> fft k> •ti rw az Ür ~&>~ arja Még mindig MEGAKADÁLYOZHATJUK a kizárólagos MSZP-SZDSZ uralom létrejöttét! Senkinek sem lehet érdeke egy kétharmados többségű baloldali parlament és kormány létrejötte. )AL ■ m Rajtunk múlik: 1/ lesz-e megfelelő ELLENSÚLY az országgyűlésben, 21 működőképes marad-e a TÖBBPÁRTI DEMOKRÁCIA. a Saját esélyeit is elveti, aki nem jön el szavazni május 29-én. Minden, keresztény nemzeti szellemiségű és kötődésű választóra számítunk! Támogassuk a keresztény nemzeti pártok: az MDF, az FKgP és a KDNP még versenyben lévő képviselőjelöltjeit! a ® ,ííl. & 'V «r Magyar Demokrata Fórum megyei elnöksége jt. A m (14F027) (Fizetett politikai hirdetés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom