Petőfi Népe, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-26 / 122. szám
PRIVATIZÁCIÓ KI „FOGHATJA" AZ ANTENNA HUNGÁRIÁT? EXPO-műhold? A május 16. és 20. közötti időszakot felkészülten és harcedzetten várta a Postabank és Takarékpénztár Rt. által vezetett forgalmazói konzorcium. Az Antenna Hungária 730 millió forint értékű részvénycsomagját kárpótlási jegyek ellenében jegyző kisbefektetők rohamára számítottak. A vállalat ugyanis - mint hazai természetes piaci monopólium - igen vonzó befektetési lehetőséget kínál: az 1000 forint árukészlet részvényekből 10 darabot, vagy ennek névértékével azonos címletértékű kárpótlási jegyért. Az alapcserearány tehát 10:10. A 7,849 milliárd forintnyi alaptőkével rendelkező cég tavaly adózás után 550 millió forintnyi nyereséget könyvelhetett el. Ennek felét elvitte az osztalék. Bár az igazgatóság eredetileg csak 15%-os osztalékot javasolt a közgyűlésnek, a ma még 93/-ban tulajdonos ÁV Rt. 50%-hoz ragaszkodott, így aztán az elkerülhetetlen fejlesztéseket - amelyre idén 2,4 milliárd forintot szánnak - majd a privatizációs bevételekből próbálják megvalósítani. 1996-ra, az Expo évére pl. már egy új magyar műsorszóró műhold működtetését tervezik. A privatizációra komolyan készülődnek, hiszen tartósan állami tulajdonban mindössze 50%+1 szavazatnyi részvényt kívánnak megtartani. 10%-ot most kárpótlási jegy ellenében kisbefektetőknek ajánlottak fel. 3,5% az önkormányzatoké, 4% pedig már a vállalat tulajdonában van. A maradékra tőkeerős szakmai befektetők számára hirdetnek tendert, s talán már az őszre megtalálhatják a legvonzóbb partnert vagy partnereket. A kárpótlási jegy-részvény csereakciót 5 napon belül akkor sem zárják le, ha jelentős a túljegyzés. 5 nap után viszont lezárható. Igen nagy érdeklődésre számítanak, tehát az Antenna Hungária esetében sem várható, hogy egy-egy kisbefektető kezében túl sok részvény koncentrálódna. Felhőtlen az EGIS ege Ma még talány, hogy milyen áron kínálják majd a várhatóan nyáron nyilvánosan részben kárpótlási jegy ellenében forgalomba hozandó EGIS-részvé- nyeket, de hogy nem adják majd olcsón, az valószínű. Hiszen a brókercégek már most 230-240%-os árfolyamon kereskednek a papírokkal. Ez - a társaság eredményeit tekintve - nagyon is reálisnak tűnik. A magyar gyógyszeripar egyik legjobbja. Annak ellenére, hogy az import évről évre nő - 14%-os piaci részesedést szakított ki magának a hazai nagykereskedelmi eladásokkal. Ezzel a belföldi gyógyszerpiac legnagyobb szállítójává lépett elő. 1992-ben 5428 millió forint értékű terméket adott el a vállalkozás, 1993-ra ezt 28,8%-kal tudta növelni. Ugyanakkor a keleti piacokon 219,9%-kal növelte az értékesítést, igaz, a nyugati országokban 17%-kal visszaesett a forgalma. A nyereség így is meghaladta a másfél milliárd forintot, amelyet a kalkulációk szerint az idén 1,8 milliárdra tudnak feltornázni. Mindenekelőtt a piacok megtartására és bővítésére fektetnek hangsúlyt, ami az öldöklő világpiaci versenyben kemény munkát igényel. A társaság 7,8 milliárd forintos alaptőkéjének 30%-a már külföldi tulajdonban van, s ezáltal a cég teljes nyereségadó-kedvezményt élvez. Mivel a partner nem szakmai - hanem „csak” tőkeerejét adó pénzügyi befektető a cég szakmai függetlenségét nincs mitől félteni. A felhalmozott jelentős szellemi potenciál, a piacon jól bevezetett és a jó hírnévnek örvendő eredeti, a licenc és generikus termékei, a rendkívül tapasztalt és felkészült menedzsergárda, mind arra jelenthetnek garanciát, hogy a társaság meg tudja valósítani elképzeléseit. Érdemes tehát résztulajdonosként az EGIS-hez csatlakozni, de jelentős tulajdonszerzésről ábrándozni illúzió lenne. Hiszen valószínűleg hatalmas lesz az érdeklődés a részvények iránt, így sem készpénzért, sem kárpótlási jegy ellenében nem lehet majd nagyobb csomagokhoz hozzájutni. Próbálkozni azonban mindenképpen érdemes. A Prudent-Invest Befektetési Alapkezelő Rt. nyilvános forgalombahozatal útján értékesíti A PILLÉR MÁSODIK Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeit, melynek első tulajdonosa az Állami Vagyonügynökség A JEGYZÉSI IDŐSZAK: 1994. április 21-től 1994. június 24-ig tart. Kibocsátásra kerül 2.000.000 db 1.000 Ft névértékű, névre szóló befektetési jegy. A jegyzés során 2 db 1.000 Ft értékű kárpótlási jegyért 3 db 1.000 Ft névértékű befektetési jegy jegyezhető. Forgalmazó: K&H Brókerház Jegyzési helyek: Kereskedelmi Bank Rt., Ibusz Bank Rt., OTP Bank Rt., Budapest Bank Rt., Coopturist Rt.,Cenzor Bróker Kft. kijelölt fiókjaiban. ÁLLAMI VAIiV( L\ÜiYAOliSL(i Patikaprivatizacios kalandok A közelmúlt egyik legnagyobb, privatizációhoz kötődő témáját a gyógyszertárak, gyógyszertári központok tulajdonviszonyának rendezése jelentette. A több éve elhúzódó ügy az érintetteknek még az utolsó pillanatban is tartogatott meglepetéseket. Részleteiről, ellentmondásairól Kőtörő Miklóst, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés és a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökét kérdeztük.- A történet még az önkormányzatok megalakulását megelőzően, az önkormányzati törvény megjelenésével kezdődött, amely az állami tulajdonból ön- kormányzatiba kerülő vagyontárgyak tulajdonjogát is rendezni kívánta. E vagyon egy része a törvény előírásainak megfelelően azonnal átkerült az önkormányzatok tulajdonába, a nagyobb rész rendezése azonban inkább csak ígéretként volt jelen e törvényben azzal, hogy átadásáról külön törvények gondoskodnak. Az intézményi ingatlanok és egyéb vagyontárgyak végső tulajdonjogát rendező újabb törvényi szabályok megjelenése azonban egyre késett (a mai napig is csak részben jelentek meg). Az önkormányzatok várták például, hogy tulajdonrészt kapjanak az áram- és gázszolgáltatásból, és más, a közművesítés köréhez tartozó vagyonból, ám minderre a mai napig sem jelent meg rendelkezés. Az önkormányzatok számára ugyancsak fontos kérdést jelentett a közüzemek sorsa. A később megjelenő vagyontörvény rendezte ezek helyzetét; a vízművek például ekkor kerültek át a települések tulajdonába.- A gyógyszertári központok is közüzemnek minősültek?- Mi, a MÖOSZ keretében is, mindenképpen ezt az álláspontot képviseltük, illetve hogy a törvény értelmében a gyógyszertárakat és központjaikat a települések kapják tulajdonba. Ebből a szempontból a korábbi megyei tanácsok gyakorlata eltérő volt; egy részük testületi határozattal közüzemmé nyilvánította ezeket. Mások szerint a központok nagykereskedelmi jellegű szolgáltatása beárnyékolta a patikák tisztán közüzemi jellegét. Később, a tisztázás érdekében számos alkalommal találkoztak egymással az érdekelt minisztériumok, szakkamarák és az ÁVÜ illetékesei, hisz nyilvánvaló volt, hogy kétféle rendezés nem lehetséges. Ha a megyék egyik részében közüzem, a másikban nem, ez azt jelentené, hogy a magyar- országi patikák egy része állami tulajdonban marad, a többi pedig önkormányzati tulajdonba kerül.- A megegyezés azonban mégsem jöhetett létre.- Hosszú ideig tárgyaltunk ezekről a kérdésekről, amikor az egyik országgyűlési képviselő javaslatára törvénymódosítást fogadott el a parlament, amelynek értelmében nem minősítette ön- kormányzati tulajdonba átadha- tónak a gyógyszertárakat és központjaikat. Ezt a megoldást mi sérelmeztük, már csak azért • Kőtörő Miklós is, mert az eredeti önkormányzati törvény 2/3-os volt, a módosítás viszont csak alig több, mint 1/2-es. Bíztunk abban, hogy a parlament a módosítást visszavonja. Ebben az időszakban itt, Bács-Kiskunban a településeket is arra biztattuk, kérjék a vagyonátadó bizottságtól a patikákat. Amikor a módosító javaslat felülbírálása sem hozott számunkra kedvező döntést, a MÖOSZ keretében megállapodtunk abban, hogy ebben az új helyzetben minden megye külön-külön igyekszik stratégiát találni. Bács-Kiskun önkormányzata nevében úgy döntöttünk, hogy - sérelmeinket félretéve, és jogainkról végül is le nem mondva - elfogadjuk a parlament legújabb döntését. Tudomására hoztuk az ÁVÜ illetékeseinek is, hogy elfogadjuk, pontosabban „eltűrjük” ezt a helyzetet. Hat megye pert kezdeményezett az ÁVÚ ellen, ám a bíróáágok nem csak első-, hanem másodfokon is elutasították kérésüket. Amikor nyilvánvaló lett, hogy minden hiába, a pereskedő megyék egy része kiegyezett. Megállapodásuk lényege az volt, hogy az ÁVÜ-vel közösen működtetnek majd a bevételekből egy alapítványt, amely a veszteséges patikák működését segíti.- Az ÁVÜ a közelmúltban az ország számos patikáját hirdette meg, ám a privatizációs történet még mindig tartogatott váratlan fordulatot.- A közelmúltban a MÖOSZ közgyűlésén áttekintettük eddigi döntéseinket. Mindannyian sérelmeztük, hogy az önkormányzati törvény által ígért - igen jelentős, mintegy negyvenmilliárd forintnyi - vagyon nem került önkormányzati tulajdonba. A megyék között végül is Békés volt az, amely nem békült ki helyzetével, és felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, amely a korábbi, 2. fokú megyei bírósági döntést hatályon kívül helyezte és kimondta, hogy az önkormányzati törvény által adományozott jogot semmilyen későbbi törvény nem módosíthatja. Tehát a gyógyszer- tárakat és központjaikat önkormányzati tulajdonba kell adni. Az önkormányzatok pedig végre örülhetnek, hogy hozzájuthatnak e jelentős tulajdonhoz. (károlyi) TALLÓZÓ Félúton a privatizálás- Az elmúlt négy évben a privatizáció és a zöldmezős beruházások révén megközelítőleg 7 milliárd dollár friss tőke áramlott be az országba - mondta Szabó Tamás privatizációs ügyekért felelős tárca nélküli miniszter azon a konferencián, amelyet a magánosítás négy évének értékelése céljából tartottak. (Pesti Hírlap, V. 9.) „így privatizálunk mi”- Félúton tart az állami tulajdon magánosítása, így a folytatás elengedhetetlen a gazdaság versenyképességének növelése, új munkahelyek megteremtése és a működéshez szükséges tőke biztosítása érdekében - hangsúlyozta Szabó Tamás privatizációért felelős miniszter, azon a konferencián, melyet „így privatizálunk mi” címmel rendeztek Budapesten. (Napi Délkelet, V. 7.) Patikaprivatizáció Az ÁVÜ nem kívánja leállítani a patikaprivatizációt - a meghirdetett 61 patikára július 7-éig lehet pályázni, a szerződéskötések szeptemberben, októberben várhatók. Hatvani Szabó János, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója kijelentette, a gyógyszertárak privatizációja nem bevételorientált, a vételár felét az ÁVÜ visszairányítja a megyei gyógyszerészeti alapítványoknak. A tervek szerint június végén egy újabb gyógyszertárcsomag felajánlására kerül sor. (Csongrád megyei Hírlap, V. 9.) Függő játszmák a papírgyárakban- Tavaly nyolc papírgyárat értékesített az Állami Vagyonügynökség, s ezért sikeresnek minősítették a papíripar privatizációját az ÁVÜ sajtóértekezletén. Továbbra is vita folyik a Dunapack és a Szolnoki Papírgyár sorsáról. (Népszabadság, V. 6.) A külföldi tőke és a baloldali előretörés- A baloldal hatalomra jutása nem feltétlenül jelenti azt, hogy a külföldi tőke azonnal meghátrál. Ha az adórendszer befektetésbarát, a privatizáció folytatódik, és a fizetési mérleg javítására kidolgozandó program belátható időn belül eredménnyel kecsegtet, akkor nem valószínű, hogy a külvilág elfordulna hazánktól. (Világ- gazdaság, V. 10.) Rácz: nincs szükség két vagyonkezelőre- Szakmai véleményem az, hogy két, egymással párhuzamosan működő szervezetre ennek a kis országnak nincs szüksége - válaszolta tudósítónk kérdésére az Észak-Magyarországi Gyáriparosok Szövetsége meghívására Miskolcon tartózkodó Rácz Ernő, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettese. Mint elmondta, a politikusok valószínűleg el fogják dönteni, melyik szervezet az életképes. - Ha a praktikum oldaláról közelítjük meg a dolgokat, akkor az Állami Vagyonügynökség az, melynek meg kell szűnnie - tette hozzá. Kárpótlási kínálat júniusig- Masped, Antenna Hungária, OTP Bank, Egis. - Eddig százmilliárd forintot meghaladó címletértékű kárpótlási jegyet adtak át a tulajdonosoknak. Egyes becslések szerint az elsődleges forgalomban a privatizáció és a földárverések során 25-30 milliárd forintot használtak fel. (Népszabadság, V. 7.)
