Petőfi Népe, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-24 / 120. szám

10 Pénz, vállalkozás, piac 1994. május 24., kedd A falusi vendégfogadók készülnek az expóra • Lovasbemutató francia vendégek előtt az úrihegyi Kövesi-farmon. (Fotó: Gaál Béla) Nem a lecsúszás, az elszegé­nyedés kezdetét, hanem meg­lévő értékeink tiszteletét és fel­fedezését jelenti az, ha egy-egy család falun vagy tanyán tölti szabadságát. Ezt Csáky Csaba, a Magyar Falusi-Tanyai Ven­dégfogadók Szövetségének el­nöke mondta a napokban Deb­recenben. Az 1989-ben megalakult szövetség eddigi munkáját ösz- szegző és terveit bemutató saj­tótájékoztatón hangsúlyozták: a falusi-tanyai vendégfogadás új- rahonosításával szeretnék el­érni, hogy a hozzánk látogató turisták az ország egészét ismer­jék meg, ne csak a fővárost, a Balatont és a pusztákat. Jelen­leg a szövetségnek 280-300 te­lepülésen van szálláshelye. Hat­száz család foglalkozik vendég­látással, s csaknem ötezer ven­dégágy várja naponta a turistá­kat. Csáky Csaba elmondta, hogy felméréseik szerint csaknem kétszázezer, szálláshely kialakí­tására alkalmas pajta, fészer, hétvégi ház, pince, melléképület található hazánkban. Ezek több­sége kis költséggel átalakítható lenne vendégfogadóvá. A szö­vetségnek az a célja, hogy az 1996-os világkiállítás idejére e meglévő helyekből 25 ezret ténylegesen alkalmassá tegye­nek vendégvárásra. A falusi-tanyai vendégfoga­dók szövetsége ennek érdeké­ben még a múlt évben azzal a felhívással fordult a vidéki la­kosokhoz, hogy hasznosítsák „rejtett kincseiket”. Ugyanak­kor arra kérte a parlamentet, a kormányt, és az önkormányza­tokat, hogy adókedvezmények­kel, hitelgaranciákkal és pénz­ügyi támogatással segítsék a fa­lusi turizmus fejlesztését. Csáky Csaba a sajtótájékozta­tón reményét fejezte ki, hogy az új kormányzat is minden támo­gatást megad a falusi turisztiká­nak. Az elnök szerint erre azért is nagy szükség lesz, mert legnagyobb versenytársunk, Ausztria számos állami ked­vezménnyel segíti, hogy a vi­lágkiállítás idejére megtöbbszö­rözzék a falusi-tanyai szálláshe­lyek számát. CÉGBÍRÓSÁGI HlREK A Bács-Kiskun Megyei Cég­bíróságon legutóbb bejegyzett kft.-k: RIVINI Kér. és Szóig., Baja; Baja-KVENTA Kér. és Szóig., Baja; Kele és Társa Kér. Ip. és Szóig., Kecskemét; FER- ROTRANS Kér., Kecskemét; PRO-WEST Kér. és Szóig., Baja; Márki és Társai Kér. Fafeld., Kecel; Autó-Kút Kér. és Szóig. Raktározási, Kecske­mét; STAR-CONTROLLING Könyvelőiroda, Kiskunfél­egyháza; Ágas Term, és Kér., Agasegyháza AL HOMSI Kér., Baja, AUTOPROMT Au­tóalkatrész Kis- és Nagykeres­kedelmi, Kecskemét; Németh és Társa Műsz. Kér. és Szóig., Baja; ÖKO-TECH Beruházó és Szervező, Kiskunmajsa; FLEXTERM Ker„ Kecskemét; HOR-SA Kér. és Szóig., Hévíz (fióktelep: Baja); Iroda Stúdió Kér. és Szóig., Kecskemét; Va­dászkastély Kér. és Vend., Kun- szentmiklós; LIONIMPEX Ip. Kér. és Szóig. Kecskemét; ADMIRÁL Szállító Kér. és Szóig., Baja; KAMEK Faip. és Kér., Tiszakécske; VOSZ- TOK-TRADE Kér. és Szóig., Baja; NAMISZ Kér. és Szóig., Baja; Becsei Termelő Termel- tető-Szolg. és Kér., Dávod; HYTOP Kér. és Szóig., Baja. Oroszország súlyos adóssága Oroszország 80 milliárd dol­lárnál valamivel magasabb külső adósságállománnyal kezdte az idei évet, s az 1994-ben esedé­kessé váló kamat- és tőketörlesz­tések összege 32 milliárd. Az ál­lami duma költségvetési bizott­ságának közlése szerint az idei fizetési kötelezettség messze meghaladja a gazdaság teherbíró képességét. A kormány egyéb­ként már a költségvetésbe is mindössze 4,7 milliárd dollárt ál­lított be a külföldi adósság után járó törlesztések címén. Mit várhatunk a bankprivatizációtól? Veszik vagy nem veszik? Hónapok óta beszél a kormány­zat a nagybankok privatizálásá­ról, illetve az ezzel elengedhe­tetlenül együttjáró bankkonszo­lidációról. Hol tart ez a folya­mat? A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. privatizációja a hírek szerint előrehaladott állapotban van: minden valószínűség sze­rint egy külföldi szakmai befek­tetőcsoport veszi meg, amely­nek e pénzintézettel komoly üz­leti, stratégiai szándéka van. A részvények, illetve a szavaza­toknak egy híján 75 százaléká­ról tárgyalnak, a fennmaradó 25 százalék plusz egy szavazat az állam kezében maradna. E kül­földi befektetőcsoportnak két közismert tagja van: az egyik a tekintélyes Bayerische Landes­bank, a másik a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amelyik kifejezetten a volt keleti tömb országainak gazdasági támogatására alakult. A társaság mára túljutott a ko­rábbi elnök vezérigazgató, a li- terátor Attali okozta gondokon, s ma a Nemzetközi Valutaalap volt elnökének kezében konszo­lidálódott, erős pénzintézetnek számít. (Az egyik alelnöki posz­tot Németh Miklós, volt magyar miniszterelnök tölti be.) A Budapest Bank is a magá­nosítás küszöbére érkezett, de a részletekről még a bennfentesek is viszonylag keveset tudnak. A kisebb, korábban is vegyes tu­lajdonú bankok közül az Inter- európa Bankban már megszűnt az állami részesedés, ebben a pénzintézetben a vezető szere­pet a világ egyik legrégibb itá­liai bankja, az Istituto Bancario San Paolo de Torino játssza, a részvények mintegy 23 százalé­kának tulajdonosa. A többi részvény 38 magyar vállalati és pénzintézet között oszlik meg. Hogyan érinti az ilyen jellegű magánosítás a magyar betéttu­lajdonosokat? Nagyobb bizton­ságban tudhatják a pénzüket az új tulajdonosok irányítása alatt? Minden bizonnyal. Igaz, a ma­gánosítás tényétől függetlenül e bankokra is érvényesek a betét- garancia általános szabályai - miszerint egy személy egy bankban csak egymillió forint erejéig tudhatja biztonságban a pénzét, de az új „gazda” kezében - tekintélyes tőkehátterük és nemzetközi jóhírük védelme ér­dekében - nyilvánvalóan kisebb a megtakarítások elveszítésének veszélye. Csak egyetlen példa: a Magyar Külkereskedelmi Ban­kot részben megvásárló EBRD 10 milliárd ECU, azaz több mint 10 milliárd dollár alaptőkével rendelkezik, ami több mint ezermilliárd forintnak felel meg. Olyan rangos mezőnybe kerül­hetnek a magánosítás révén a magyar bankok, amelyben az eddigi legnagyobbak is gyenge kezdőnek érezhetik majd magu­kat. Bácskai Tamás Csődök, felszámolások a számok tükrében Nem csökkent áprilisban a Fővárosi Bírósághoz benyújtott csőd-, illetve felszámolási ké­relmek száma - tájékoztatták a sajtót a bíróságnál. Eszerint Budapest térségéből tartósan 140 körüli felszámolási eljá­rásra vonatkozó kérelem érke­zik a bírósághoz havonta, míg a csődigények általában 10 alatt maradnak. Az elmúlt hónapra vonatkozó statisztikai adatok szerint az év negyedik hónapjában a Fővá­rosi Bíróság 144 felszámolási eljárás indítására vonatkozó be­adványt regisztrált, kilenccel többet, mint egy hónappal ez­előtt. A kérelmek többsége kft.-re vonatkozott: felét az úgynevezett egyéb hitelezők — szállítók - kezdeményezték. A bíróság április. folyamán összesen 138 felszámolási eljá­rást zárt le, ebből 133 nem volt érdemi, a bíróság hiánypótlásra utalta vissza, vagy más okból zárta le az eljárást. Összesen 5 felszámolás ért érdemi véget áprilisban. Az elmúlt hónapban a bíróság 7 csődeljárásra vonat­kozó kérelmet fogadott, öttel többet, mint márciusban. Ha két bankból egy lesz A második Csalagutat tervezik A Eurotunnel brit-francia részvénytársaság egy második Csatorna-alagút építését tervezi, most a közúti forgalom szá­mára. II. Erzsébet királynő és Francois Mitterrand francia el­nök épp csak pénteken nyitotta meg az 1987 óta épült vasúti alagutat, amelyen legföljebb jövő nyárra lesz teljes a forga­lom, de a cégnél úgy vélik, hogy az első alagút már tíz éven belül túlterhelt lesz. A The Sunday Telegraph című brit lap érdeklődésére a Eurotunnel tár­saság egy szóvivője megerősí­tette, hogy megkezdték a máso­dik alagút tervezését, amely az első közelében kötné össze a brit és a francia partot. Epítővállalati és bankszakér­tők szerint az első alagúttal szerzett tapasztalatok nyomán a másodikat már gyorsabban és főleg olcsóbban lehet majd megépíteni. A pénteken felava­tott alagút mintegy tizenöt mil­liárd dollárba került, több mint kétszer annyiba, mint azt 1987-ben tervezték. Az ember manapság össze­rezzen, ha arról hall, vagy olvas, hogy valamelyik bank a csőd szélén táncol, s a gyengén gaz­dálkodóra egy másik pénzinté­zet feni a fogát. Mi, betétesek, féltjük ilyenkor a megtakarítá­sainkat. Amennyiben a megvásárolt bankok önálló pénzintézetek maradnak, vagy azzá alakulnak át (mint ahogyan az a Polgári Bank esetében is történt), akkor nincs semmi baj, a kliensek pénze nem kerül veszélybe. A betétbiztosítási törvény ugyanis minden egyes pénzintézetnél egymillió forintban határozta meg azt a felső összeghatárt, ameddig személyenként garan­tálják az elhelyezett forintok visszafizetését. E rendelkezések arra vezettek, hogy az ésszerűen gondolkodó betétesek ma már megosztják megtakarításaikat a különböző pénzintézetek kö­zött, ezzel a „trükkel” is meg­sokszorozhatják biztonságban lévő forintjaikat. A bankvilágban sem lehet azonban kizárni az összeolva­dásokat, a cégek esetleges válá­sának. házasságának lehetősé­gét. Ausztriában például az or­szág második legnagyobb bankja és a Bécsi Közösségi Központi Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank összeolvadt és Bank Austria néven működik tovább. Ilyen esetben valóban méltánytalan volna azoknak a betétgaranciáját az egyetlen banknál elérhető összegre korlá­tozni, akiknek mondjuk koráb­ban mindkét bankban betétjük volt. E téren ma még joghézag van, ha ilyesmi Magyarorszá­gon megesne, bizony sokan rosszul járnának. Mielőbb ki kellene mondani, hogy az ösz- szeolvadás esetén a biztosítás a valamennyi részt vevő bankban tartott betét felső határa erejéig érvényben marad. Azon is érdemes volna el­gondolkodniuk a bankügyekkel a jövőben foglalkozni kívánó törvényhozóknak, nem volna-e célszerű évről évre az infláció mértékének arányában fel­emelni a biztosítás felső hatá­rát? A törvényben korábban kimondott 1 millió forint, tekin­tettel az inflációra, ma már leg­alább 25 százalékkal keveseb­bet ér. B.T. Szorgalmas szentpétervári lakásmaffia A napokban Szentpéterváron fényes nappal egy új Volga bele­hajtott egy kenyérszállító teher­autóba. Az ütközést követően két fiatalember ugrott ki a személy- kocsiból. Egy szempillantás alatt a saját kocsijukba kényszerítet­ték a megszeppent sofőrt, akivel meg sem álltak egy kávéházig. Nem vendéglátásra invitálták ál­dozatukat, hanem a mellékhelyi­ségébe taszigálták, ahol kártérí­tésként 7 ezer dollárt követeltek tőle. Szándékuk komolyságát bi­zonyítandó hozzábilincselték a fűtőtesthez, és otthagyták né­hány napra. Mivel a teherautó vezetőjének nem volt valutája, felajánlották neki: írjon alá egy-szerződést ar­ról, hogy átadja az összes vagyo­nát, és lakását egy másikra cse­réli. A szentpétervári rendőrség bűnügyi csoportjának egyik ve­zetője elmondta, hogy ehhez ha­sonló esetek naponta történnek a városban. A bűnözőknek első­sorban az áldozat lakására fáj a foguk, mivel a legolcsóbb egy­szobás lakás is 15 ezer dollárba kerül. Az utóbbi két évben Szentpé­terváron elharapóztak az ingat­lanokért elkövetett bűncselek­mények. A szentpétervári lakás­hiány miatt a lakás csalás és zsa­rolás tárgyává vált. Csak az el­múlt év közepétől számítva a he­lyi hatóságok 700 alkalommal akadályoztak meg törvénytelen ingatlanügyletet. A bűncselekmények áldozatai elsősorban kiskeresetű emberek, egyedül élő nyugdíjasok, akik el­len kész hajtóvadászat folyik. Más esetekben alkoholisták es­nek áldozatul, akik a lakásukért kapott pénzt azonnal elisszák, s így hajléktalanná válnak. A bű­nözők a lakások megszerzéséért bármilyen eszközt bevetnek az életveszélyes fenyegetésektől az emberrablásig, és előfordul gyil­kosság is. A szakemberek szerint nehe­zíti a helyzetet, hogy a város­ban több ellenőrizhetetlen in­gatlanközvetítő magánvállalat működik, amelyek törvénytelen lakásügyieteket bonyolítanak le. Mivel rendezetlen az in­gatlankereskedésre vonatkozó szabályozás, a városi vezetés nem tudja ellenőrzése alá vonni az effajta tevékenységet végző cégeket. A helyi hatóságok előrejel­zése szerint az ingatlanokkal való visszaélések száma ebben az évben tovább növekszik. A ha­tóságok tehetetlensége miatt a szentpéterváriak kezdik elvesz­teni a városi vezetésbe vetett bi­zalmukat, miközben az ingatlan- piacon virágzik a bűnözés. A világkereskedelmi központok karrierje # A lipcsei nemzetközi vásár zászlótornya, a jól ismert szimbó­lummal, a kettős M-betűvel. Hamarosan újabb közismert szim­bólummal gazdagodik a német nagyváros? Van jelképes jelentősége is annak, hogy egy volt szocialista ország városában, Drezdában é- pül a világ 264. világkereske­delmi központja. A listára hama­rosan Rostock és Lipcse mellett Ogyessza és Vilnius is felkerül. A WTC (World Trade Cen­ter, világkereskedelmi központ) szervezetének „zászlóshajója” a New York-i 110 emeletes iker- tornyos monstrum. A 411 méter magas épület egymillió négy­zetméteren 60 ország 1200 cé­gének biztosít irodahelyiséget, 50 ezer alkalmazottnak munka­helyet és évi másfél millió turis­tának látványosságot. A drezdai szerényebb lesz: 60 ezer négy­zetméter iroda, hotel, étterem, szupermarket. 1996 tavaszára készül el. Jelenleg 71 ország 263 épüle­tének homlokzatán ékeskedik a három betű. A WTC-tagság évi 150 ezer dollárba kerül, csak­nem félmillió, jobbára kis- és középvállalkozót hoz össze, méghozzá a technika legkorsze­rűbb eszközeivel. A WTC-é a világ egyik leg­nagyobb adatbankja. Ha valaki mondjuk, szűrőberendezéseket akar venni és bőrt eladni, má­sodpercek alatt a rendelkezé­sére állnak a szükséges címek, telefon- és faxszámok, az ille­tékesek nevei, stb. Hírszolgá­lata, a Mailbox pontos és vil­lámgyors, lapjai, köztük a New York-i WTCA-News és a tokiói World Traders gazdasági hátté­relemzésekkel könnyítik a ta­gok munkáját, külön központ segíti a kapcsolatok felvételét és ápolását az üzleti utazásoktól kezdve a nemzetközi tanácsko­zások megszervezéséig. Kevéssé ismert, hogy az öt­let, vagyis egy magántőkével működtetett világkereskedelmi hálózat kiépítése, már több mint ötvenesztendős: őse 1943-ban született New Orleansban, ak­kor még International House néven. A világhódító idea atyja egy Guy F. Tozzoli nevű, olasz származású amerikai, aki most, fél évszázad múltán is, immár aggastyánként a szervezet tisz­teletbeli elnöke. Az igazi áttörés azonban a Tozzolinál jóval ismertebb névnek köszönhető, méghozzá nem is egy, hanem két Rocke­fellernek: Dávidnak, a Chase Manhattan Bank elnökének és fivérének, a többszörös ameri­kai elnökjelöltnek, New York állam kormányzójának, Nel­sonnak. Ok támogatták Tozzolit a mindmáig rekorder manhat­tani WTC-felhőkarcoló felépí­tésében. Az ikertomyos gigász 1973. április 4-én készült el. S mikor tűnik fel a WTC-jelzés egy magyarországi épületen?

Next

/
Oldalképek
Tartalom