Petőfi Népe, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-03 / 103. szám
1994. május 3., kedd PETŐFI NÉPE 13 NAPI PÉNZÜGYEK Mérséklődő forintmegtakarítások A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt évet 3468,8 milliárd forintos mérlegfőösszeggel zárta, amely 29 százalékkal haladta meg az előző évit. A bank ösz- szes bevétele 236,3 milliárd forint volt, összes ráfordítása 223,4 milliárd forintot tett ki, s ezek különbözeiéként adózatlan nyeresége 12,82 milliárd forintot ért el. Az adózott nyereség 2,5 milliárd forint volt. Az adózás előtti nyereség egy év alatt 3,9 milliárd forinttal emelkedett. Mindez a Magyar Nemzeti Bank a napokban megtartott éves rendes közgyűlésén hangzott el, ahol az államot mint a részvények tulajdonosát, Szabó Iván pénzügyminiszter képviselte. A múlt évi nyereséget növelte, hogy 1991-től az MNB a költségvetés finanszírozásában növekvő mértékben piaci kamatozású állampapírok vásárlásával vett részt. Ennek súlya 1993-ban jelentősen növekedett. Az MNB eredménye szorosan összefügg a magyar gazdaság helyzetével. Tavaly a fő nemzetgazdasági folyamatok több alapvető ponton lényegesen eltértek az eredetileg várttól. A külső okok mellett az exportra fékezőleg hatott a hazai veszteséges tevékenységek leépülése. A vártnál lassabban bővültek a gazdaságos exportra képes termelőkapacitások. A belföldi felhasználás viszont 9 százalékkal emelkedett. A hazai kereslet az előirányzatnál erőteljesebben nőtt, mert a vállalkozások feltöltötték lecsökkent készleteiket. Az ipari termelés évek óta első ízben nem csökkent, hanem 4 százalékkal növekedett. A mezőgazdasági termelés visszaesése folytatódott, elérte a 6 százalékot. A bruttó hazai termék 0-2 százalékkal csökkent. A külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg 1992. III. negyedévétől kezdődően hónapról hónapra hiányt mutatott. A csökkenő kamatok miatt mérséklődött a lakosság megtakarítási hajlandósága, a megtakarítási ráta az 1992. évi 12,2 százalékról 1993-ban 6,6 százalékra csökkent. Elsősorban a forintmegtakarítások növekedése e- sett vissza. Termőföldárverés a megyében A Bács-Kiskun Megyei Kár- rendezési Hivatal termőföldárverést hirdet 1994. május 24-én, 11 órai kezdettel Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában az Ágasegyházi Mathiász Mezőgazdasági Szakszövetkezet, a Helvéciái Állami Gazdaság, a Felsőlajosi Almavirág Mezőgazdasági Szakszövetkezet, valamint a Helvéciái Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet által kijelölt földekre. Ugyancsak május 24-én, 11 órától Kiskunhalason, a Vasutas Művelődési Házban tartanak árverést. Itt a Balotaszállá- si Aranyhomok Mezőgazdasági Szakszövetkezet, a Balotaszál- lási Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, a Kiskun- halasi Vörös Október Mező- gazdasági Termelőszövetkezet és a Kiskunmajsai Jonathán Tsz által kijelölt nagyüzemi táblák kerülnek kalapács alá. Ugyanebben az időpontban Bácsalmáson, a városházán is lesz árverés. Itt Tataházi Petőfi Tsz, a Kecskeméti Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság és a Mélykúti Alkotmány Tsz által kijelölt földekre lehet licitálni. Május 24-én Baján, a Pártok Házában is tartanak árverést. Itt a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát által kijelölt földek találhatnak gazdára. Május 25-én, 11 órai kezdettel Kiskőrösön, a Petőfi tér. 3. alatti irodaházban rendeznek termőföldárverést. Ezen a helyszínen a Kiskőrösi Á.G., a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság által kijelölt nagyüzemi táblákra lehet licitálni. MENNYIT ÉR A FORINT? AZ MNB VALUTAÁRFOLYAMAI (Érv.: 1994. május 2-án) Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, Ft-ban angol font 153,12 154,62 156,12 ausztrál dollár 72,30 72,97 73,64 belga és lux. frank (100) 296,72 299,47 302,22 dán korona 15,56 15,71 15,86 finn márka 18,90 19,07 19,24 francia frank 17,84 18,01 18,18 görög drachma (100) 41,65 42,05 42,45 holland forint 54,40 54,92 55,44 ír font 149,24 150,64 152,04 japán yen (100) 99,26 100,19 101,12 kanadai dollár 73,06 73,82 74,58 kuvaiti dinár 340,70 344,03 347,36 német márka 61,03 61,63 62,23 norvég korona 14,07 14,21 14,35 olasz líra (1000) 63,63 64,24 64,85 osztrák schilling (100) 867,85 876,20 884,55 portugál escudo (100) 59,54 60,11 60,68 spanyol peseta (100) 74,99 75,72 76,45 svájci frank 71,96 72,62 73,28 svéd korona 13,22 13,34 13,46 USA-dollár 100,97 101,97 102,97 ECU (Közös Piac) 117,92 119,04 120,16 AZ MNB DEVIZAÁRFOLYAMAI (Érv.: 1994. május 2-án) Devizanem árfolyam 1 egységre, Ft-ban angol font 154,61 ausztrál dollár 72,56 belga frank (100) 299,46 dán korona 15,72 finn márka 19,05 francia frank 18,00 holland forint 54,90 ír font 150,59 japán yen (100) 100,21 kanadai dollár 73,92 kuvaiti dinár 344,16 német márka 61,60 norvég korona 14,22 olasz líra (1000) 64,21 osztrák schilling (100) 875,92 portugál escudo (100) 59,97 spanyol peseta (100) 75,62 svájci frank 72,58 svéd korona 13,36 tr. és cl. rubel 27,50 USA-dollár 102,01 ECU (Közös Piac) 119,06 A vállalkozások fejlesztéséért Csökkennek a reálkeresetek, ugyanakkor nőnek a járulékok Ma Magyarországon nem csak azok vannak nehéz helyzetben, akik elvesztették a munkájukat. Sajnos, azok is gyakran pénzzavarral küzdenek, akiknek van még állásuk. De hogyan is alakultak a keresetek az elmúlt három évben? A Kopint-Datorg legújabb jelentése szerint a reálkeresetek tizenhat százalékkal csökkentek. Leginkább a kohászat, a bányászat, az élelmiszeripar, az építőanyag- és a könnyűipar által ■ foglalkoztatottakat sújtotta bevételeik visszaesése. Ezeken a területeken a termelés is jelentősen csökkent, bár ebben legkevésbé a dolgozók voltak a hibásak! A keresetek azonban a termelékenységtől szinte függetlenül, attól eltérő mértékben változtak. Ez azt bizonyítja, hogy a piacgazdaság még gye- rekcipőban jár hazánkban, az összefüggések nincsenek kellő hatással egymásra... S míg a kifizetett bérek csökkentek, addig az azokat terhelő járulékok nagymértékben nőttek. Igaz, ezeket a munkáltatók fizetik, de óhatatlanul visszahat a munkaválla/fizetett politikai hirdetés/ lókra is. A munkáltatókat ugyanis gyakran az tartja visz- sza az esetleges munkabéremeléstől, hogy ezzel egyenes arányban a járulékok is emelkednek. Vagyis: ezer forint béremelés ezerötszázhetven forintjába kerül a cégeknek, ugyanis minden egyes munkabérfillér után társadalombiztosítási-, szolidaritásialap-járulékot kell fizetniük, plusz még fedezniük kell a szociális szolgáltatásokat, a korengedményes nyugdíjazás, a végkielégítés, a közlekedési és egyéb, nem csekély költségeit is. Ezzel az óriási bérjárulékkal Lengyelország és Csehország mögé szorulunk a nemzetközi összehasonlításban, nem csoda hát. ha ezek az országok megelőznek minket a működő tőke befogadásában és a bérmunka-megrendelések terén is. Ilyen magas járulékot ugyanis még otthon sem kell fizetniük a nyugati tőkéseknek. Ha tehát vonzóak akarunk maradni a külföldi megrendelők előtt, lépéseket kellene tennünk az effajta terhek csökkentése érdekében is. A kis- és középvállalkozásoknak a gazdasági növekedésében, valamint a foglalkoztatásban betöltött szerepére tekintettel a kormány továbbra is fontosnak tartja gazdaságpolitikájában ezek kiemelt kezelését. 1989 óta a gazdasági szervezetek száma ötszörösére, az egyéni vállalkozások száma pedig több mint kétszeresére növekedett. Mindezek hatására ma már a foglalkoztatottak 75 százaléka ebben a szektorban tevékenykedik, s egyes ágazatokban a kis- és középvállalkozások aránya már megfelel az EK-or- szágokénak. E vállalkozói kör fejlődése jelentősen hozzájárult a piacgazdasági viszonyok kialakulásához, de megerősödésük és teljesítményük növelése további támogatásokat igényel. Mindezek figyelembevételével az általános cél a vállalkozások mennyiségi gyarapodásának ösztönzése helyett stabilitásuk és versenyképességük erősítése. A hitel- és garanciarendszerek kibővítésére, továbbá a még hiányzó tőkepiaci intézmények létrehozására, illetve ezek szervezeti, pénzügyi feltételeire az 1995-ös költségvetés és a vagyonpolitikai irányelvek előkészítése során kell konkrét javaslatokat kidolgozni. Az elkülönített állami pénzalapok éves beszámolóiban be kell mutatni a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokat és bővíteni kell e szektor részesedését. Az állami megrendelésekkel, a külkereskedelemmel kapcsolatos jogi szabályozás kialakítása és felülvizsgálata során biztosítani kell, hogy e vállalkozások ne kerüljenek versenyhátrányba. A kabinet támogatja a kis- és középvállalkozói infrastruktúra, elsősorban az üzleti információs és az oktatási rendszer továbbfejlesztését. Egyetért azzal, hogy a PHARE-programban rendelkezésünkre álló EK-tá- mogatás társfinanszírozásához szükséges hazai forrásokat biztosítani kell és törekedni kell egyéb külföldi segélyek, támogatások megszerzésére. A miniszterek döntöttek a Vállalkozásfejlesztési Tanács létrehozásáról is, amelynek tagjai a PM, a BM, a MüM, az MKM, az FM,azNGKM,azNM,aKTM,a KHVM, az OMFB, a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter, valamint a gazdasági érdekképviseletek és szakmai szervezetek képviselői. Bízom benne e_e Ha On azt akarja, hogy a magyar mezőgazdaság talpra álljon. szavazzon Bálint gazda pártjára. SZDSZ Együtt sikerülni fog! L
