Petőfi Népe, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-03 / 103. szám
10 Pénz, vállalkozás, piac 1994. május 3., kedd A MINISZTERTŐL KÉRDEZTÉK: Mi lesz a kívülállók üzletrészével? • A miniszter (a kép jobb szélén) az egyik alpári vállalkozó házának udvarán. Április 30-án Tiszaalpáron járt dr. Szabó János földművelésügyi miniszter. Elsőként egy svájci mintára épült, korszerűen felszerelt farmergazdaságban tett látogatást. Később a falugyűlésen a tiszaalpári polgárok kérdéseire válaszolt. Hangsúlyozta: Magyarországon nem a fővárosi, hanem a vidéki életforma a meghatározó. A mezőgazdaságban dolgozók azok, akik ha megtalálják számításukat, sikeresen tudnak gazdálkodni, ott tudják tartani családjukat és hozzátartozóikat a kistelepüléseken is. A miniszter beszélt a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről és a szövetkezetek vagyonnevesítéssel kialakult pénzügyi problémáiról. Az egyik polgár kérdésére, mely szerint valóban válságos állapotban van-e hazánk mezőgazdasága, így válaszolt:- A hetvenes évekig az ország mezőgazdasága egy kifelé virágzó, szocialista mezőgazdaság volt, amelybe rengeteg pénzt fektetett az állam. A nyolcvanas évek közepétől fokozatosan elkezdte kivonni a tőkét, annak függvényében, ahogyan a nemzetgazdaság helyzete romlott. 1989-re a téeszek egyharmad része már szanálási eljárásra volt ítélve. Ha ez a mezőgazdaság tönkrement, akkor az már a rendszer- váltás pillanatára megtörtént. El kell ismernünk, hogy valóban válságos időszakot él át mezőgazdaságunk, ez a válság azonban egy vajúdó, korszakos átmenet. Egy másik kérdező egy sok embert érintő problémára szeretett volna választ kapni: a szövetkezetek külső üzletrész-tulajdonosai hogyan kaphatják meg vagyonukat?- Jelenleg az országban több mint egymillió külső üzletrész-tulajdonosnak 50 milliárd forint értékű vagyona van. A kormány olyan elvi határozatot hozott, hogy dolgozzon ki a földművelésügyi minisztérium egy módszert arra, hogy ezeket az embereket ki tudják fizetni. Akár úgy, hogy valamilyen pénzügyi segítséggel a szövetkezeti tagokat érdekeltté teszik az üzletrészük megvásárlásában, akár az állam vásárolja meg ezeket és később privatizálja. Erre a problémára sürgősen megoldást kell találni, mert már eddig is rengeteg feszültséget okozott - tájékoztatta dr. Szabó János földművelésügyi miniszter az érdeklődőket. Tóth Katalin / Privatizáció után bajai pékeknél 1991-ben még az anyavállalat mellett 11 kisüzemmel termelt az akkori Bácska Sütő- és Édesipari Vállalat. A szakma sajátos helyzete bonyolulttá tette a privatizációt. A többlépcsős átalakulás 1994 januárjában zárult le. amikor egy magánbefektetőkből álló konzorcium vásárolta meg az akkor már öt egységre csappant kisüzemet és az anyavállalatot. Az ÁVÜ kezelésében lévő vagyon 94 százaléka lett az új tulajdonosoké, a fennmaradó 6 százalék az érintett önkormányzatok tulajdonában maradt. Dolgozói tulajdonszerzésre biztosították a törvényben előírt 10 százaléknyi vagyonrészt, de a dolgozók nem éltek a lehetőséggel.- Hányán dolgoznak jelenleg a vállalatnál ? - kérdeztük először Bakó Lajost, a kft. ügyvezetőjét.- Már csak száznyolcvanán. Ezzel a létszámmal négy termelőüzemben, három műszakban végzünk termelőmunkát. A dolgozóink kilencven százaléka munkás, csak 10 százaléka foglalkozik irányítással.- A három műszak mellett miként alakulnak a keresetek?- Úgy tűnhet, jó a pékeink fizetése, hiszen a tavalyi átlag- keresetük megközelíti a 300 ezer forintot. Ám ezért keményen meg is kell dolgozniuk. • Súlyhiány miatt egy éve nem érkezett reklamáció.- Mi, vevők, gyakran panaszkodunk az áruk minőségére. Önök a termékeiknél tudják garantálni a minőséget?-Tudjuk tartani a minőségi előírásokat. Folyamatos, többszintű ellenőrzést végzünk: egyrészt a laboratóriumban, másrészt a művezetőink, üzemvezetőink és a szakhatóságok is odafigyelnek arra, hogy ne legyen probléma a minőséggel.- Gyakori gond, hogy az 1 kilogrammos kenyér 80, 90 de- kás. És ugye, ez a fogyasztó zsebére megy.-Örülök ennek a felvetésnek, mert azt büszkén mondhatom, hogy nálunk efféle súlyhiány miatti probléma már legalább egy éve nem fordult elő.- Ha már a problémáknál tartunk. Nagyon népszerű a barna, félbarna kenyér a lakosság körében. Az utóbbi időben mégsem lehet hozzájutni. Miért?-Több mint kilencvenötféle sütőipari és hatvanháromféle édesipari termékünk van. Köztük a barna kenyér is, mely hatnapos eltarthatóságú. Szeletelve, egészben is forgalomba hozzuk, de keveset rendelnek belőle a boltok. A kenyérgyári szakboltunkban szerdán mindig kapható. A boltba egyébként sokan járnak, emiatt meghosszabbítottuk a nyitva tartását is. Hét végén sokan kijönnek ide autóval, talán azért, mert a kemencéből kikerülő kenyérillatnak sajátos varázsa van.- Végezetül engedjen meg egy utolsó kérdést! Érezte-e úgy, hogy nem lesz elég a kenyér?- Ünnepek előtt gyakran, pedig ilyenkor készenlétet tartunk. A pótrendeléseket is el tudjuk fogadni, sőt, többet sütünk, de hiába. Látom azt a hosszú kocsisort, és elképzelem, hogy elfogy a kenyér... Szerencsére, ilyen még nem fordult elő! Rab Rita MOGORVA MONOLÓG Akit felőröltek a hatóságok malmai Csak akkor mondom el az esetünket, ha nem írja meg sem nevünket, sem azt, hogy mivel foglalkozunk. Arról ugyanis ránk ismernének és Isten mentsen meg bennünket a hivatalok bosszújától! Élelmiszer-feldolgozásra vállalkoztunk a feleségemmel meg az öcsémmel, mert a szakmám eszköz- és gépigényes. Rengeteg pénz kellett volna hozzá, hitelt pedig nem kaptam. Arra ugyan előre figyelmeztettek, hogy az élelmiszer-feldolgozást engedélyező hatóságok megkövetelik, hogy minden pontosan úgy legyen, ahogyan előírják, s azt is mondták, hogy drágán dolgoznak, de hát én álltam elébe. Nem szokásom megijedni a feladatoktól, a nagy tarifán meg úgysem tudok változtatni. Nagy optimizmussal fogtam a vállalkozás elindításához. Ez azzal kezdődött, hogy a hatóságokkal megbeszéltük, hogyan alakítsam ki az üzemet. A tűzoltókkal és a rendőrökkel nem is volt probléma, annál több az egészségügyisekkel. Véleményem szerint ők maguk sem ismerik pontosan a szabványokat, vagy talán nincsenek is ilyenek. Elképzelhető, mert korábban ezt a tevékenységet csak egyetlen mamutcég folytatta az országban. Tény, hogy az első megbeszélés alapján elkészített üzemben hiányosságokat találtak. A pótlás után újabbakat, illetve módosításokat kértek. Nem nagy dolgok voltak ezek, nem kerültek sokba. Csak az idő, ami elmúlt közben. A hatóságok határideje a legtöbb esetben 30 nap, s ők nagyon szeretik megvárni az utolsó napot. Hét hónapba telt, mire végre megkaptam a szükséges engedélyeket (s valóban nagyon sokba kerültek). Ez idő alatt egy fillér bevételünk nem volt, viszont fizetnünk kellett az üzem bérleti díját - havi hatvanezer forintot -, a rezsit, meg a hár- mónk tb.-járulékát és már bér- terhét. Sőt, bért is fizetünk magunknak, hiszen élnünk kellett valamiből. Honnan vettem a pénzt minderre? Az alapanyagra tartalékolt összegből. Hírek szerint pár nap múlva a KERMI-engedélyt is megkapjuk, kezdhetnénk a gyártást. De csak egy hétre való nyersanyagunk van. Most pénzért kilincselek, előlegért a megrendelőinknél, hitelért a bankoknál. De hát miért kerülhettünk ilyen helyzetbe?! Magyarországon bármit meg lehet csinálni a vállalkozókkal?! Lejegyezte: Almási Márta ( Növekedett a gazdálkodó szervezetek száma Öt százalékkal növekedett az év első negyedévében a gazdálkodó szervezetek száma - állapítható meg a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. Eszerint 1994 januárja és márciusa között 4699-cel gyarapodott a jogi személyiségű gazdasági szereveztek száma, így ekkor már összesen 89 860 cég tevékenykedett Magyarországon. A jelentés szerint ugyanebben az időszakban 477 szervezet szűnt meg. A működő társaságok nagy része, 89 százaléka társaság, 10 százaléka szövetkezet, és 1 százaléka állami vállalat. A jogi személyiségű szervezetek többsége, 35 százaléka tevékenykedik a kereskedelem és javítás ágazatában. 20 százalék az iparban, 18 százalék pedig ingatlanügyekkel és egyéb szolgáltatással foglalkozik. Tovább növekedett - több mint 4000-rel - a kis létszámú szervezetek száma. Az év első negyedében 32 csődeljárás indult, így összesen, a csődtörvény életbe lépése óta, 3106 jogi személyiségű társaságot vontak csődeljárás alá. Legtöbbjük az iparban (32 százalék) és a kereskedelem, javítás ágazatában (26 százalék) tevékenykedett. A befejezett csődök száma január és március között 150 volt, melyből 45 ért véget egyezséggel. Az elmúlt három hónapban a felszámolási eljárásokra vonatkozó kérelmek 464-gyel gyarapodtak, s így jelenleg 5185 eljárással fogalko- 2ik a bíróság. Az APEH adatai szerint március végén 104 023 jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet volt, 6 százalékkal több, mint múlt december végén. Ezek 71 százaléka volt betéti társaság, 14 százaléka gazdasági munkaközösség, 12 százaléka lakásépítő közösség. Legtöbbjük, 32 százalékuk a kereskedelem és javítás ágazatában működött, 29 százalékuk ingatlanügyekkel foglalkozott, míg az iparban csupán 14 százalékuk tevékenykedett. Rába teherautógyár Kínában Avató előtt A csatornaalagutat működtető brit-francia rt., a Eurotunnel brit társelnöke, Sir Alastair Morton bejelentette, hogy további halasztás várható: a „Le Shuttle” - az autókat és utasaikat vonaton szállító szolgáltatás - csak jövő nyártól üzemel teljes kapacitással. Egyelőre változatlan, hogy II. Erzsébet királynő és Francois Mitterrand francia elnök május 6-án ünnepélyesen és hivatalosan megnyitja a csatornaalagutat. A Győri Rába Rt. kínai céggel, a Handani Vegyipari Gépgyárral tervez vegyes vállalatot létesíteni. A szándék- nyilatkozat szerint a leendő vegyes cég évi ötezer Rába L26 típusú nehéz tehergépkocsit állítana elő fokozatosan, a piac szükségleteinek megfelelően. A háromtengelyes, huszonhat tonna összsúlyú járművet jól ismerik Kínában, hiszen több mint ezer fut belőlük az ázsiai országban. A mostani, tizenöt évre tervezett együttműködés műszaki, gazdasági, pénzügyi részleteit a rövidesen Győrbe látogató kínai delegációval tárgyalja meg a Rába menedzsmentje. Zalán Barnabás vezérigazgató szerint a Rába stratégiai jelentőségűnek tekinti a formálódó együttműködést. Első lépésben helyi összeszerelésről lenne szó. Később fokozatosan kerülnek a konstrukcióba kínai alkatrészek, részegységek. Autópálya Berlin és Vlagyivosztok között? Bár a Berlintől Vlagyivosztokig tartó folyamatos autópálya a jövő zenéje, a növekvő kelet-nyugati kereskedelem mellett azonban már több mint álom. Egyedül a Varsón keresztül Moszkváig tartó szakasz költsége - német szakvélemény szerint - eléri a 14 milliárd márkát. Ez az egyik eredménye annak a konferenciának, amelyet nemzetközi részvétellel nemrég rendeztek meg Hamburgban. A Közép- és Ke- let-Európa Egyesület egy olyan külkereskedelmi szövetség, mely több mint 200 németországi és új, kelet-európai partnerországi vállalatot fog össze. Sehol sem olyan fontos az összekötő utak és csomópontok kiépítése, mint a közúti hálózatnál. Eddig Nyugat-Európá- ban a fő úttengelyek észak-dél, míg Kelet-Európábán nyugatkelet irányban futottak. Egy német-lengyel vegyes vállalat nemrég vette át egy - a Frank- furt/Swiecko határátkelőhely mellett - az Oderán átvezető au- tópályahíd építését, melynek feladata egy eddig különösen szűk közlekedési keresztmetszet megszüntetése. A hosszú távú közúti szállítás relatív drága, ezért - legalább is bizonyos tömegáruknál - a vízi út alternatívát kínál. Ma a szállítási költségek tonna/km-ben kifejezve a közúton 0,25, a vízi úton 0,04 DM-be kerülnek. Az 1992-ben megnyitott Rajna- Majna-Duna csatornán az Északi- és a Keleti-tenger között a különbség már meglehetősen érzékelhetővé válik. A szállítások növekedése már az első évben meghaladta a 4 millió tonnát, bár még a nyolcvanas évek elején az akkori közlekedés miniszter kevesebb mint 3 millió tonnát prognosztizált. Különösen kézenfekvőnek tűnik a nemzetközi összeköttetés javítása. Kelet-Európába hagyományosan a vasút számít fő közlekedési szállító eszköznek. A Bécs-Budapest vonal egykoron a váltóáramú villamos hálózatával különösen haladónak számított. Az 1996-os Budapesti Világkiállítás megnyitásáig felújítják, hogy megfeleljen a mai technikai követelményeknek. A modernizálást a német kormány által biztosított hitel tette lehetővé, mint az Scham- schula György, magyar közlekedési miniszter Kelet- és Közép-Európa Egyesület előtt tartott beszédéből kiderült. A német vállalatok már régóta gyártanak a kelet-európai vasutak számára. A Deutsche Waggonbau az egykori NDK- ban 1948 és 1972 között kereken 100 ezer vasúti járművet szállított keleti partnereinek. Oroszország, Fehér-Oroszor- szág, Kazahsztán és a balti államok ma is a fő felvevő országok. 1993-ban a román és a Magyar Államvasutakkal is pótlólagos szállítási szerződéseket kötöttek. Továbbá 1994 elején a „Berlini AEG” és orosz partnere megállapodást kötött erős, háromfázisú váltóáramú, óránként 300 kilométeres sebességet elérő mozdonyok gyártására. Ezzel az AEG bejutott a világ legfontosabb vasúti piacára. Különösen nagy növekedést könyvelhet el a légi közlekedés. 1993 nyarán hetente több mint 600 légi összeköttetés létesült Németország és a kelet európai városok között, beleértve Kazahsztánt és Üzbegisztánt is, 10%-kal több, mint az előző évben. Az úticélok között Budapest áll az első helyen (heti 117), őt követi Moszkva (116), Prága (112) és Varsó (89). • Az „AEG Vasúti Gépjármű Kft.” összeszerelő csarnoka a Berlin melletti Henningsdorfban, ahol nemcsak a kínai metró számára készítenek szelvényeket, hanem Oroszország részére mozdonyokat is. (Fotó: IN/AEG) Hazai termékek katalógusa Hazai termékek ajánlásához készített katalógust mutattak be hétfőn Szombathelyen, a Pacific Kereskedelmi Kft. bemutatótermében. Az OMFB és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma támogatásával egy éve létrejött vállalkozás ugyanis azt tűzte céljául, hogy a régióban elősegíti a nívós magyar termékek külföldi piacra jutását. Tevékenységük alapján a környékbeli osztrák, szlovén és szlovák cégek folyamatosan tájékozódhatnak az ajánlatokról. Közvetítésükkel a keleti magyar megyék piacképes termékei is elhelyezhetők a pannon térségben, ahol a piackutatásban segít hazánk bécsi kereskedelmi kirendeltsége. Turul cipő és szandál vásár! Május 4-én Kecskeméten az Ifjúsági Otthon udvarában.- Női alkalmi cipők és utcai lapos cipők- Szandálok, síingek már 600 Ft-tól kaphatók- Férfi mokkaszinok, bio papucsok- Vastagtalpú olaszjellegű szandálokat a mindenkori divatnak megfelelően megvásárolhatnak mérsékelt árakon! (i26esj
