Petőfi Népe, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-10 / 109. szám
6 Barátaink, az állatok 1994. május 10., kedd • Ha az emberiség olyan bölcs lenne, mint amilyennek hiszi magát, sokkal nagyobb tisztelettel viseltetne a bolygónkat lakhatóvá tevő növényvilág, és az azt évmilliókkal ezelőtt benépesítő állatok iránt. Az együvé tartozás nagyszerűségéből a macska- és kutyatartók sejtenek meg valamennyit, reményt adva arra, hogy egyszer eljön az a kor is, amikor a Föld lakói nem egymás kárára élnek majd. Hogy mikor, mirajtunk, emberekeken múlik. Azért jó lenne eszünkbe idézni, mi érkeztünk utoljára ebbe a „társaslakásba”. S ha nem tartjuk be a házirendet, a Teremtő szigorúan megbüntethet minket. Becsüljük meg otthonunkat, a Földet. Amíg nem késő. Alig van más állatfaj, amely olyan sokat és érthetően „beszélne” az emberrel, mint a macska. Az a helytelen felfogás, mely a macskát hamisnak és kiszámíthatatlannak tartja, kizárólag a macskanyelvismeret képességének hiányából ered. Aki beszéli is a macsanyelvet, adott helyzetben pontosan megérti az állat kívánságát, de azt is, amit a cica tervbe vett. A macskabeszéd négy fontos eleme; a testbeszéd, a mimika, a hangadás és a különféle jelzések. 9 Aki macskát választ lakótársul, az demokrata. Tudja: csak a kölcsönös alkalmazkodás lehet a családi békesség alapja. Testbeszéd 9 A gondozott, kiegyensúlyozott macska zászlóként magasra emeli a farkát, enyhén merevíti lábait, amikor az ember felé közeledik, hogy köszöntse. • Lusta és elégedett a macska, ha karmaival dagaszt, vagy kedvenc tartózkodási helyén festőién elterülve maga elé révedezik, és hangos dorombolással fejezi ki a világgal való teljes elégedettségét. • A hátán hempergő, felénk hasát mutató, dagasztó macska viselkedése azt jelenti, hogy az állat teljesen biztonságban érzi magát. • Egész más a magát veszélyhelyzetben, fenyegetettnek érző macska testbeszéde. Megpróbál félelmetesnek látszani, vagyis a farkát felmerevíti és felborzolja rajta a szőrt, füleit hátralapítja, villogtatja fogait, kiereszti a karmait és rettentő hangokat hallat. 9 Ha a macska félelmet érez, fejét lesunyva felgörbíti a hátát. A bajszát és füleit hátrasímítja, egyik mancsát védekező állásba emeli. 9 A kutyával teljesen ellentétesen, az ide-oda lengő farok a macska esetében nem örömet, hanem dühöt fejez ki. A mimika Szorosan kapcsolódik a mimika a testbeszédhez: az állat hangulata szerint változtatja a pupillái méretét, fülei és bajsza helyzetét. 9 Ha szemeit félig lehunyja, azt fejezi ki ezzel, hogy elégedett és biztonságban érzi magát. 9 A tágra nyitott szemek, hátrasunyt fülek, fejhez simuló bajusz az állat félelméről vagy támadókedvéről árulkodik. 9 A kíváncsiskodó macska „hegyezi” a fülét, pupillái tágra nyíltak és a bajusz előre mutat. A hangadás A macskakísérletek több mint tizenhat hangjelzésről számolnak be, amelyekkel a macska valamit közölni szeretne velünk. A közismert dorombolás, melyről a mai napig nem sikerült kideríteni milyen módon képezi a cica, a legbiztosabb kifejezés az állat jó közérzetének és elégedettségének. 9 A fenyegető morgással és hangos fújással hozza a cica a többiek tudomására: jobb, ha békén hagyjuk. A legkülönfélébb hangváltozatokkal fejezi ki kívánságait, s ezek közül az élelmet vagy az ajtó kinyitását kérő nyávogás „macskanyelven nem beszélők” számára is pontosan érthető. A kutyához hasonlóan a macska is jelöl. Macskajelek 9 A vizeletével jelöli meg birodalma határait. 9 A száján, homlokán, álián és farkán levő mirigyekből kiválasztott szaganyagokat is elhelyez a területén, amellyel egyértelművé teszi, hogy véleménye szerint ez az ő birtoka. 9 Amikor egy macska fejét a gazdája lábaihoz dörzsöli, megjelöli őt, amely azt jelenti: „ez az ember hozzám tartozik”. 9 Két macska barátkozásá- nak fontos része egymás hasonlóképpen történő megjelölése. Egy igazi gazdinak mindez bevezetés a macskanyelvbe... Z imbabwében maguk a vadőrök fűrészelik le jiz orrszarvúak fejdíszét. De nem ölik meg ezért az állatot, mint sok vadorzó, hanem csak elkábítják előtte. Az orrszarv nélküli állat a vadászok számára már nem értékes zsákmány. Úgy tartják, hogy az orrszarvúak orrszarva potenciajavító a férfiak számára. Főleg Ázsiában tulajdonítanak ennek varázserőt. Előszeretettel fogyasztják a férfierő megnövelése céljából, összetörve, por alakban vagy folyadékba téve. Valójában semmi hatóereje nincsen! Az orvvadászok gondolkodás nélkül leölik az orrszarvúakat, s busás összegeket kapnak egy-egy orrszarvért. (Akár 5 ezer dollárt is!) Sok-sok állat esik áldozatul az emberek hiúságának is. Például az elefántoknak azért kell meghalniuk, mert a patájukból dísztárgyakat készítenek, vagy Állati dolgok gyümölcsös tálnak használják. Agyarukból szintén dísztárgyakat faragnak. A teknősöket azért ölik le, mert levest készítenek belőlük. ínyencek ízletes csemegéje a teknősbékaleves. Sok országban korlátozzák bizonyos állatszőrmék és állatbőrök behozatalát, azonban a vadorzók mindenhova becsempészik áruikat. A jaguárnak áll a legjobban a ,jaguárbunda”. A jaguárszőrméből készült kabátokat manapság nemigen lehet eladni azokban az országokban, ahol az állatvédők nagy számban vannak, s aktívan tevékenykednek. A japánok a frissen kifogott cápáknak levágják az uszonyát, mert ízletes levest készítenek a cápauszonyból, ami ínyencségnek számít, s igen drágán árulják. Az így megcsonkított állatot azután visszadobják a tengerbe, ahol a szerencsétlen hal hamarosan elpusztul. Bizonyos medvefajtákat is megölnek, s kiszedik az epéjüket, mivel Ázsiában úgy tartják, hogy a medve epéje megyéd a sárgaság és vérhas ellen. Ötezer dollárt kérnek egy medve epéjéért, s szívesen megadják ezt az összeget a hiszékeny emberek. A WWF (World Wilde Fund for' Nature) a Világ Természetvédelmi Alapítvány szerint 8 ezer állatfajtát fenyeget a kihalás veszélye. A csempészet azonban napjainkban továbbra is virágzik. A tiltott állat- és növényfajták illegális kereskedelméből befolyó haszon mintegy 2-3 milliárd dollárra rúg évente, ami a kokain- és egyéb kábítószer-kereskedelemből származó profittal hasonlítható össze. A WWF az állat- és növényfajták védelmére óvintézkedések bevezetését javasolja. A legokosabb kutyák listáján a puli 9 Bogrács még csak egyéves, de gazdája szerint nincs még egy ilyen okos kutya a világon. S hogy a puli világranglistás, no meg expo-jelképpé választották, mindez igazolja a kölcsönös rajongást. Stanley Corent, az egyik kanadai egyetem pszichológia professzorát - és ez esetben főként műkedvelő kutyatenyésztőt - régóta foglalkoztatja a kutyák intelligenciaszintje. A minap jelent meg erről szóló könyve, amelyben 133 kutyafajtát rangsorolt. Eszerint a hat legintelligensebb fajta: a németjuhász, a puli, a norvég rénszarvaskutya, a sheltie, az uszkár és a dobermann. A könyv által kiváltott heves ellenérzéseket jellemzi például a brit „Daily Telegraph”, amely szerint a szerző „összetéveszti az engedelmességet az intelligenciával, mert előtérbe helyezi a munkavégzést és az engedelmességet”. Elizabeth Marshall Thomas, egy másik bestseller („A kutyák titkos élete”) szerzője pedig egyenesen „kutyafasizmust” emleget Coren könyve kapcsán, aki képes volt leírni, hogy ,;ha nem parírozol nekem, akkor rossz és buta kutya vagy!” Akik azonban vették a fáradságot és el is olvasták a könyvet, meggyőződhettek arról, hogy a szerző viszonylagosnak minősíti a besorolásokat, s külön foglalkozik az alkalmazkodási intelligenciával is, amely azt mutatja, mit tehet a kutya a maga számára. A munkavégzési és engedelmességi intelligencia pedig azt tükrözi, hogy mire képes a kutya az ember szolgálatában. Ennek az alkalmazkodási intelligenciának a mérésére Coren tesztet is kidolgozott, s szerinte ennek a segítségével hitelesen fe lehet mérni a kutya intelligenciaszintjét. Coren vigaszt nyújt azoknak, akiknek a kutyája nem túlzottan intelligens (pl. afgán agár, csau). Ezeknek az az előnyük, hogy nem unatkoznak és nem igénylik annyira az állandó társaságot. A kutyák esze viszont bajjal is jár. Sok túlságosan okos kutya megkeserítheti a gazdája életét. „Az okos eb - írja Coren - ott terem, ha a gazda kinyitja a hűtőt, s elbújik, ha meglátja a kutyasampont. Kekszet lop a hűtőből és holtnak tetteti magát, hogy felhívja magára a figyelmet”. Egy okos uszkár megtanulta, mit jelent a „sétálni” szó és ugatva rohant az ajtóhoz, ha a gazdi kiejtette a szót a száján. A gazdi ezért betűzve mondta ugyanazt, de az eredmény is ugyanaz volt: mert egy uszkárnak nem lehet túljárni az eszén! A szeretet könnyebbé teszi a kutyanevelést Aki a kutyáját szereti, kemény kézzel, szigorúan neveli, - de szeretettel. Ahogyan a kisgyermekeknek, a kölyökkutyáknak is tanulásra van szükségük, hogy megismerjék a lehetőségeiket és korlátáikat is. Minthogy a kutya tipikus falka- áilat, pontosan tudnia kell a rangsorban betöltött helyét, a gazdáját, s azt, hogy ha az érdemes rá, feltétlenül fogadja el „falkavezémek”. Egy kutyát csak szeretettel lehet jó, a gazdának örömet szerző kutyává nevelni. Meg kell tanítani az engedelmességre, arra, hogy a kapott parancsok okai és következményei között összefüggés van. A helyes kutyanevelés alapfeltétele: az eb jó és rossz tapasztalatokból tanulja meg, hogy mit kell és mit nem szabad tennie. Ezalatt semmiképpen sem kegyetlen dresszírozást értünk, mivel ezzel csak az állat alázatos meghunyászkodását érjük el. A meghunyászkodott eb pedig hajlamos a megbízhatatlanságra is. Sokkal inkább elő kell segíteni a természetes jó tulajdonságainak erősítését, következetes, de szeretetteljes és a kutya által teljesíthető követeléssel. A kutya nevelése akkor kezdődik, amikor hazavisszük őt. Különösen a kis kölyökkutya alkalmas a tanításra, hiszen ebben a korban a befogadóképessége még nagy és szívesen is tanul. A legelső néhány alapfogalom, amit meg kell tanulnia, a saját neve, a ’’nem” és „fújj” szócska. A kutyával való rendszeres és következetes gyakorlás során tanulja meg a vezényszavakat, és azt, hogy azokra milyen viselkedéssel kell reagálnia. Gyakorlás közben mindig ugyanazokat a vezényszavakat használjuk és meleg, barátságos hangon szólaljunk meg. Minden helyesen véghezvitt parancsunk után alaposan dicsérjük meg őt, és apró jutalomfalatkával is megerősíthetjük elégedettségünket. 9 A kutyák már csak ilyenek, a szeretett gazdi kedvéért mindenre képesek. A gazda felelőssége, hogy mire tanítja meg őket. Gyilkolni vagy vakot vezetni, segíteni a rend őreit, vagy emberre vadászni. Lehet visszaélni a határtalan szeretetükkel?.
