Petőfi Népe, 1994. május (49. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-10 / 109. szám

6 Barátaink, az állatok 1994. május 10., kedd • Ha az emberiség olyan bölcs lenne, mint amilyennek hiszi magát, sokkal nagyobb tisztelettel viseltetne a bolygónkat lakhatóvá tevő növényvilág, és az azt évmilliókkal ezelőtt benépesítő ál­latok iránt. Az együvé tartozás nagyszerűségéből a macska- és kutyatartók sejtenek meg vala­mennyit, reményt adva arra, hogy egyszer eljön az a kor is, amikor a Föld lakói nem egymás kárára élnek majd. Hogy mikor, mirajtunk, emberekeken múlik. Azért jó lenne eszünkbe idézni, mi érkeztünk utoljára ebbe a „társaslakásba”. S ha nem tartjuk be a házirendet, a Te­remtő szigorúan megbüntethet minket. Becsüljük meg otthonunkat, a Földet. Amíg nem késő. Alig van más állatfaj, amely olyan sokat és érthe­tően „beszélne” az ember­rel, mint a macska. Az a helytelen felfogás, mely a macskát hamisnak és ki­számíthatatlannak tartja, kizárólag a macskanyelv­ismeret képességének hiá­nyából ered. Aki beszéli is a macsanyelvet, adott hely­zetben pontosan megérti az állat kívánságát, de azt is, amit a cica tervbe vett. A macskabeszéd négy fontos eleme; a testbeszéd, a mi­mika, a hangadás és a kü­lönféle jelzések. 9 Aki macskát választ lakótársul, az demokrata. Tudja: csak a kölcsönös alkalmazkodás lehet a családi békesség alapja. Testbeszéd 9 A gondozott, kiegyensú­lyozott macska zászlóként ma­gasra emeli a farkát, enyhén merevíti lábait, amikor az em­ber felé közeledik, hogy kö­szöntse. • Lusta és elégedett a macska, ha karmaival dagaszt, vagy kedvenc tartózkodási he­lyén festőién elterülve maga elé révedezik, és hangos dorombo­lással fejezi ki a világgal való teljes elégedettségét. • A hátán hempergő, felénk hasát mutató, dagasztó macska viselkedése azt jelenti, hogy az állat teljesen biztonságban érzi magát. • Egész más a magát ve­szélyhelyzetben, fenyegetettnek érző macska testbeszéde. Meg­próbál félelmetesnek látszani, vagyis a farkát felmerevíti és felborzolja rajta a szőrt, füleit hátralapítja, villogtatja fogait, kiereszti a karmait és rettentő hangokat hallat. 9 Ha a macska félelmet érez, fejét lesunyva felgörbíti a hátát. A bajszát és füleit hátrasímítja, egyik mancsát védekező állásba emeli. 9 A kutyával teljesen ellen­tétesen, az ide-oda lengő farok a macska esetében nem örömet, hanem dühöt fejez ki. A mimika Szorosan kapcsolódik a mi­mika a testbeszédhez: az állat hangulata szerint változtatja a pupillái méretét, fülei és bajsza helyzetét. 9 Ha szemeit félig lehunyja, azt fejezi ki ezzel, hogy elége­dett és biztonságban érzi magát. 9 A tágra nyitott szemek, hátrasunyt fülek, fejhez simuló bajusz az állat félelméről vagy támadókedvéről árulkodik. 9 A kíváncsiskodó macska „hegyezi” a fülét, pupillái tágra nyíltak és a bajusz előre mutat. A hangadás A macskakísérletek több mint tizenhat hangjelzésről számolnak be, amelyekkel a macska valamit közölni sze­retne velünk. A közismert do­rombolás, melyről a mai napig nem sikerült kideríteni milyen módon képezi a cica, a legbiz­tosabb kifejezés az állat jó köz­érzetének és elégedettségének. 9 A fenyegető morgással és hangos fújással hozza a cica a többiek tudomására: jobb, ha békén hagyjuk. A legkülönfélébb hangválto­zatokkal fejezi ki kívánságait, s ezek közül az élelmet vagy az ajtó kinyitását kérő nyávogás „macskanyelven nem beszélők” számára is pontosan érthető. A kutyához hasonlóan a macska is jelöl. Macskajelek 9 A vizeletével jelöli meg birodalma határait. 9 A száján, homlokán, álián és farkán levő mirigyekből ki­választott szaganyagokat is el­helyez a területén, amellyel egyértelművé teszi, hogy véle­ménye szerint ez az ő birtoka. 9 Amikor egy macska fejét a gazdája lábaihoz dörzsöli, meg­jelöli őt, amely azt jelenti: „ez az ember hozzám tartozik”. 9 Két macska barátkozásá- nak fontos része egymás hason­lóképpen történő megjelölése. Egy igazi gazdinak mindez bevezetés a macskanyelvbe... Z imbabwében maguk a vadő­rök fűrészelik le jiz orrszar­vúak fejdíszét. De nem ölik meg ezért az állatot, mint sok vadorzó, hanem csak elkábítják előtte. Az orrszarv nélküli állat a vadászok számára már nem értékes zsákmány. Úgy tartják, hogy az orrszar­vúak orrszarva potenciajavító a férfiak számára. Főleg Ázsiá­ban tulajdonítanak ennek va­rázserőt. Előszeretettel fo­gyasztják a férfierő megnöve­lése céljából, összetörve, por alakban vagy folyadékba téve. Valójában semmi hatóereje nin­csen! Az orvvadászok gondol­kodás nélkül leölik az orrszar­vúakat, s busás összegeket kap­nak egy-egy orrszarvért. (Akár 5 ezer dollárt is!) Sok-sok állat esik áldozatul az emberek hiúságának is. Pél­dául az elefántoknak azért kell meghalniuk, mert a patájukból dísztárgyakat készítenek, vagy Állati dolgok gyümölcsös tálnak használják. Agyarukból szintén dísztárgya­kat faragnak. A teknősöket azért ölik le, mert levest készí­tenek belőlük. ínyencek ízletes csemegéje a teknősbékaleves. Sok országban korlátozzák bizonyos állatszőrmék és állat­bőrök behozatalát, azonban a vadorzók mindenhova becsem­pészik áruikat. A jaguárnak áll a legjobban a ,jaguárbunda”. A jaguárszőrméből készült kabá­tokat manapság nemigen lehet eladni azokban az országokban, ahol az állatvédők nagy szám­ban vannak, s aktívan tevé­kenykednek. A japánok a frissen kifogott cápáknak levágják az uszonyát, mert ízletes levest készítenek a cápauszonyból, ami ínyencség­nek számít, s igen drágán árul­ják. Az így megcsonkított álla­tot azután visszadobják a ten­gerbe, ahol a szerencsétlen hal hamarosan elpusztul. Bizonyos medvefajtákat is megölnek, s kiszedik az epéjü­ket, mivel Ázsiában úgy tartják, hogy a medve epéje megyéd a sárgaság és vérhas ellen. Ötezer dollárt kérnek egy medve epé­jéért, s szívesen megadják ezt az összeget a hiszékeny emberek. A WWF (World Wilde Fund for' Nature) a Világ Természetvé­delmi Alapítvány szerint 8 ezer állatfajtát fenyeget a kihalás ve­szélye. A csempészet azonban napjainkban továbbra is virág­zik. A tiltott állat- és növényfaj­ták illegális kereskedelméből befolyó haszon mintegy 2-3 milliárd dollárra rúg évente, ami a kokain- és egyéb kábító­szer-kereskedelemből származó profittal hasonlítható össze. A WWF az állat- és növény­fajták védelmére óvintézkedé­sek bevezetését javasolja. A legokosabb kutyák listáján a puli 9 Bogrács még csak egyéves, de gazdája szerint nincs még egy ilyen okos kutya a világon. S hogy a puli világranglistás, no meg expo-jelképpé választották, mindez igazolja a kölcsönös rajongást. Stanley Corent, az egyik ka­nadai egyetem pszichológia professzorát - és ez esetben fő­ként műkedvelő kutyatenyész­tőt - régóta foglalkoztatja a ku­tyák intelligenciaszintje. A mi­nap jelent meg erről szóló könyve, amelyben 133 kutyafaj­tát rangsorolt. Eszerint a hat legintelligensebb fajta: a né­metjuhász, a puli, a norvég rén­szarvaskutya, a sheltie, az usz­kár és a dobermann. A könyv által kiváltott heves ellenérzéseket jellemzi például a brit „Daily Telegraph”, amely szerint a szerző „összetéveszti az engedelmességet az intelli­genciával, mert előtérbe helyezi a munkavégzést és az engedel­mességet”. Elizabeth Marshall Thomas, egy másik bestseller („A kutyák titkos élete”) szer­zője pedig egyenesen „kutyafa­sizmust” emleget Coren könyve kapcsán, aki képes volt leírni, hogy ,;ha nem parírozol nekem, akkor rossz és buta kutya vagy!” Akik azonban vették a fárad­ságot és el is olvasták a köny­vet, meggyőződhettek arról, hogy a szerző viszonylagosnak minősíti a besorolásokat, s kü­lön foglalkozik az alkalmazko­dási intelligenciával is, amely azt mutatja, mit tehet a kutya a maga számára. A munkavégzési és engedelmességi intelligencia pedig azt tükrözi, hogy mire képes a kutya az ember szolgá­latában. Ennek az alkalmazko­dási intelligenciának a mérésére Coren tesztet is kidolgozott, s szerinte ennek a segítségével hi­telesen fe lehet mérni a kutya intelligenciaszintjét. Coren vigaszt nyújt azoknak, akiknek a kutyája nem túlzottan intelligens (pl. afgán agár, csau). Ezeknek az az előnyük, hogy nem unatkoznak és nem igénylik annyira az állandó tár­saságot. A kutyák esze viszont bajjal is jár. Sok túlságosan okos ku­tya megkeserítheti a gazdája életét. „Az okos eb - írja Coren - ott terem, ha a gazda kinyitja a hűtőt, s elbújik, ha meglátja a kutyasampont. Kekszet lop a hűtőből és holtnak tetteti magát, hogy felhívja magára a figyel­met”. Egy okos uszkár megtanulta, mit jelent a „sétálni” szó és ugatva rohant az ajtóhoz, ha a gazdi kiejtette a szót a száján. A gazdi ezért betűzve mondta ugyanazt, de az eredmény is ugyanaz volt: mert egy uszkár­nak nem lehet túljárni az eszén! A szeretet könnyebbé teszi a kutyanevelést Aki a kutyáját szereti, ke­mény kézzel, szigorúan neveli, - de szeretettel. Ahogyan a kis­gyermekeknek, a kölyökku­tyáknak is tanulásra van szük­ségük, hogy megismerjék a le­hetőségeiket és korlátáikat is. Minthogy a kutya tipikus falka- áilat, pontosan tudnia kell a rangsorban betöltött helyét, a gazdáját, s azt, hogy ha az ér­demes rá, feltétlenül fogadja el „falkavezémek”. Egy kutyát csak szeretettel lehet jó, a gaz­dának örömet szerző kutyává nevelni. Meg kell tanítani az engedelmességre, arra, hogy a kapott parancsok okai és követ­kezményei között összefüggés van. A helyes kutyanevelés alapfeltétele: az eb jó és rossz tapasztalatokból tanulja meg, hogy mit kell és mit nem szabad tennie. Ezalatt semmiképpen sem kegyetlen dresszírozást ér­tünk, mivel ezzel csak az állat alázatos meghunyászkodását ér­jük el. A meghunyászkodott eb pedig hajlamos a megbízhatat­lanságra is. Sokkal inkább elő kell segíteni a természetes jó tu­lajdonságainak erősítését, kö­vetkezetes, de szeretetteljes és a kutya által teljesíthető követe­léssel. A kutya nevelése akkor kez­dődik, amikor hazavisszük őt. Különösen a kis kölyökkutya alkalmas a tanításra, hiszen eb­ben a korban a befogadóképes­sége még nagy és szívesen is tanul. A legelső néhány alapfo­galom, amit meg kell tanulnia, a saját neve, a ’’nem” és „fújj” szócska. A kutyával való rend­szeres és következetes gyakor­lás során tanulja meg a vezény­szavakat, és azt, hogy azokra milyen viselkedéssel kell rea­gálnia. Gyakorlás közben min­dig ugyanazokat a vezénysza­vakat használjuk és meleg, ba­rátságos hangon szólaljunk meg. Minden helyesen véghez­vitt parancsunk után alaposan dicsérjük meg őt, és apró juta­lomfalatkával is megerősíthet­jük elégedettségünket. 9 A kutyák már csak ilyenek, a szeretett gazdi kedvéért min­denre képesek. A gazda felelőssége, hogy mire tanítja meg őket. Gyilkolni vagy vakot vezetni, segíteni a rend őreit, vagy em­berre vadászni. Lehet visszaélni a határtalan szeretetükkel?.

Next

/
Oldalképek
Tartalom