Petőfi Népe, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-22 / 94. szám
1994. április 22., péntek PETŐFI NÉPE 5 A KÉCSKEI SZÖVETKEZET A BÍRÓSÁGHOZ FORDULT Miért nem fizetnek a földtulajdonosok? A gazdasági átalakulásról Hajóson (Folytatás az 1. oldalról) A perek javában folynak, pedig a kárpótlási földek nagy része még kimérve sincs. Igazából még birtokba sem vették a földjüket, a szövetkezet viszont nem volt rest, rögtön az árverés után kiküldte a számlákat, sietett behajtani a területeket terhelő költségeket - háborognak a leendő tulajdonosok. A téesz e lépésének jogosságát azonban nehéz kétségbe vonni, hiszen a törvény kimondja: amíg az új gazda nem egyenlíti ki a számlát, addig a mérnök hozzá sem fog a föld kiméréséhez, a földhivatal pedig nem írja át a tulajdont. Az új földtulajdonosok viszont éppen fordítva gondolják: amíg nincs pontosan kimérve a föld, nem tisztázott a terület és az aranykorona mennyisége, addig bolondok lennének fizetni. Mint elmondták, nem egy esetben a meghirdetett földterület adatai nem egyeztek az árverési jegyzőkönyvben lévőkkel. Ami azt jelenti, hogy a terület az árverésre kisebb, az aranykorona-érték viszont magasabb lett. Arról már nem is beszélve, hogy az öntözőrendszerek a jelenlegi állapotukban használhatatlanok, valamint az sem teljesen világos, hogy mit takar a melioráció. Éppen ezért, amikor az árverés után a téesz kiküldte a számlákat, melyeken az összeg 10 ezer forinttól 300 ezerig terjedt, egyszerűen nem fizették ki. Volt, aki a számlát is kifogásolta, mondván, nem tüntették fel rajta a teljesítési határidőt, valamint nem derül ki az sem, miből tevődik össze az értéknövelő beruházás. Márpedig ha Két vádlottja van annak az ügynek, amelynek tárgyalását a napokban fejezte be a megyei bíróság dr. Feleky István vezette büntetőtanácsa. Mindkét vádlott harmincnégy éves és Kecskeméten, a Talfája-részen laknak. Az elsőrendű Bán József eddig hétszer, a másodrendű vádlott, Orbán György pedig három alkalommal volt büntetve. Most életveszélyt okozó testi sértés bűntette, illetve annak kísérlete, valamint személyi szabadság megsértésének vétségében találták őket bűnösnek. Az ilyen ügyekben már szinte „természetes”, hogy komoly szerepe volt az alkoholnak, az ittasságnak. 1993. február 15-én a két vádlott a Kecskemét, Úrrét 226. szám alatt tartózkodott Boros Máriánál, aki Bán József élettársa. Hármasban — mint már több esetben — ismét a részegségig folytatták az előző napon megkezdett italozást, s a délelőtt folyamán legalább öt liter bort ittak meg. Dél körül érkezett meg a tanyába annak bérlője, Boros József, aki szintén ittas volt. Bán és élettársa, Boros lánya durva szavakkal vonta kérdőre a férfit, amiért napok óta távol van és így nem segít a ház körüli munkában. Boros magyarázkodni kezdett, majd megjegyezte, pénzt adnak valamiért, joguk van tudni, mit kapnak érte - vélik a földtulajdonosok. A kifogások azonban nem befolyásolták a szándékot. A szövetkezet - miután nem érkeztek be kasszájába a kiszámlázott tartozások - fizetési felszólítást küldött, amit már a bíróság által kipostázott fizetési meghagyás követett. Eközben a helyi földrendező bizottság is több helyre fordult, egyebek közt szakértői véleményt kért a növényvédelmi állomástól, jogosak-e az értéknövelő beruházásokra megállapított összegek. A bizottság elnöke, Juhász András a legutóbbi önkormányzati ülésen számolt be arról, hogy ez a vizsgálat megtörtént, de olyan sokba kerül a dokumentáció, hogy az emberek nem tudják kifizetni. Éppen ezért a bírósági tárgyalásra sem tudták magukkal vinni, s talán ez is oka, hogy néhány pert már elveszítettek. A földrendező bizottsággal szövetkezve a helyi ipartestület is próbál lendíteni az ügyön. A kécskei Iposz elnöke, Pivon József elmondta: szakértővel vizsgáltatta meg a számlákat, és ők is kifogásolják, hogy azok nem tükrözik, miből tevődik össze a beruházás. Emellett - mintegy száz érdekelt aláírásával - levelet juttatnak el a megyei bíróság elnökéhez. Ebben egyebek közt kifejtik, hogy a perek során, sajnos, nem veszik figyelembe az alperesek véleményét. Ugyancsak levelet szándékoznak írni Sepsey Tamás államtitkárnak, kérve panaszuk kivizsgálását. Ördögi körben forognak - magyarázta az hogy Bán József ne szóljon bele az ő dolgaiba és egyébként is örüljön, hogy ott lakhat. Orbán — mintegy védelmébe véve ivócimboráját — erre megjegyezte: innen nem mész ki élve! Azonnal meg is ragadta a nála alacsonyabb és könnyebb Borost, rángatni kezdte, dulakodtak, ráestek az ágyra és tovább birkóztak. Közben Bán József az asztalról felkapott egy kést, de azt élettársa, Boros Mária kirántotta a kezéből és kiszaladt vele a szobából. Orbán viszont biztatásként mondta Bánnak: „Nem baj Jóska, van itt másik kés is”. Valóban volt is, és azt Orbán bevitte a szobába, az asztalra tette, ahonnan a még mindig dulakodó Bán magához ragadta, majd pedig belevágta Boros nyakába. Mindezt Orbán félreállva nézte. Látta azt is, hogy társa kihúzta a kést. A sérült lefeküdt az ágyra, mert Orbán nem engedte meg neki, hogy távozzon. Csak akkor tudott kiszökni, amikor fogvatartója elaludt. Este hat óra körül került kórházba, ahol sérülését ellátták és 17-én már hazaengedték. A szúrás egy hét alatt gyógyult. Nem sokkal ezt megelőzően tért vissza a szobába Boros Mária, akit minden indok nélkül a kezében tartott késsel Bán József hasba szúrt. Az asszony elnök a kistermelők szószólójaként -, hiszen nincsenek kimérve a földek, hozadékuk még nem volt, de már törleszteniük kellene. De ha nem fizetnek, akkor nem kapnak tulajdoni lapot, anélkül pedig nem válthatnak ki vállalkozói igazolványt, amire viszont szükség lenne, hogy kérelmezhessenek mező- gazdasági támogatást. Nem arról van szó - nyilatkozta Pivon József -, hogy nem akarnak fizetni, csak tudni szeretnék, mit takarnak az összegek. A Solohov szövetkezet elnökhelyettese, Eszesné Zám- bori Éva viszont így tájékoztatott. A téesz csakis azokat a költségeket számlázta ki, amit a kárrendezési hivatal annak idején elfogadott. Csak a bekerülési érték bizonyos részét kell kifizetni, az amortizációt és az állami támogatást levonták. Az általuk benyújtott iratokat a kár- rendezési hivatal azzal a személlyel vizsgáltatta meg, aki valamikor a megyei tanács mezőgazdasági osztályán ezeket a beruházásokat koordinálta, ellenőrizte. A költségekről az érdekegyeztető fórum is tudott, mértékét mégsem vitatta, nem is fellebbezett. A földrendezési bizottság is elmulasztotta a fellebbezést, holott ezt csak az árverésig tehette volna meg. Eszesné szerint igen szomorú, hogy éppen a nagy összegű költségeket nem fizették ki. így mindenki rosszul jár: a szövetkezet is veszít, az adósnak pedig a tartozása után még 20 százalékos kamatot, valamint a perköltséget is ki kell fizetnie. A témára később visszatérünk. Benke Márta meggörnyedt, kiszaladt a szobából és elhagyta a tanyát. Ilyen sérülésekkel természetesen nem tudott messze menni. Útközben ismerősökkel találkozott, akik azonnal mentőt hívtak, kórházba vitették a vérző asszonyt. Ott azonnal megoperálták, elhárították az életveszélyt. Egy hónap alatt gyógyult meg. Különösebben nem rendíthette meg, hogy Bán József megszúrta, mert élettársi viszonyukat fenntartották, csak másik tanyába költöztek. Nem volt könnyű dolga a bíróságnak, amikor pontosan meg kellett állapítania, hogy mi történt abban a tanyában, ahol a bűncselekmény történt, s ahol csupa ittas ember tartózkodott. Végülis összeállt a kép. A büntetőtanács Bán Józsefet, mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésként négy év hat hónapi fegyházra ítélte és öt évre eltiltotta a közügyektől. Orbán György egy év hat hónap börtönt kapott, két évre tiltották el a közügyektől. Mindkettőjüknél elrendelte a bíróság a kényszergyógyítást. Ugyanakkor Bán 11 ezer, Orbán pedig 12 ezer forint bűnügyi költséget kötelesek megfizetni, egyetem- legesen pedig további 28 ezer forintot. Az ítélet még nem jogerős. Gál Sándor Szerda este fórumnak adott otthont a hajósi művelődési ház, ahol Szabó Iván pénzügyminiszter tartott előadást. Részletesen elemezte az átalakulás gazdasági vonatkozásait. Amint hangsúlyozta, a változásokat az tette szükségessé, hogy bebizonyosodott, a régi úton nem lehet tovább haladni. Ugyanis annak idején kikapcsoltak egy rendkívül fontos elemet, amit érdeknek nevezünk. Szabó Iván az államot rossz vállalkozónak tartja. Ezért kell szükségszerűen magántuNagy gondja manapság a kórházaknak, hogy nemigen látnak előre, mert mindig csak egy hónap elteltével, és az így adódó pontszámok alapján kapják meg a működésükhöz szükséges költségeiket. Ugyanakkor legtöbb intézmény nagy változtatásoknak néz elébe, amelynek okán távlatokban kellene gondolkodniuk. Várható-e pozitív változás e téren? - kérdeztük dr. Mikola Istvántól, a Magyar Kórházszövetség elnökétől.- A legnagyobb problémának azt érzem, hogy óriási a kórházak között a költségve- tési-kondícióbeli különbség. Ma Magyarországon a legszegényebb kórházban az egy főre eső átlag teljesítménymutatója és az ahhoz tartozó pénzérték 19 ezer forint, a leggazdagabbaké pedig jóval 70 ezer forint fölött van. Emellett a hatalmas különbségek mellett semmiféle egységes rendszert nem lehet alkalmazni.- Mit tehetnek mégis az „örökölt” egyenlőtlenség felszámolása érdekében? Szintre hozni- Azt szeretnénk, ha az országos szorzóval történő szintre hozás nem nivellálna, hanem alulról kezdődne és a leglesza- kadtabbakat hozná föl egy magasabb szintig. Ha azonban túl magas az erre fordítandó összeg és egy irracionális gyakorlat áll lajdonba adni a javakat. A kárpótlásnál sikerült alapvető hibákat elkerülni - mondta egyebek között. - Az egyik a teljes reprivatizáció kiküszöbölése volt, hiszen akkor egy jelentős réteg nem kapott volna semmit. A gyá- rek, utak stb. telepítésével eltűnt egy egész megyényi terület. A másik lényeges, de szerencsére elkerült hiba lett volna - néhány ország kudarcra ítélt gyakorlata bizonyítja -, a vagyon ingyenes felosztása. A pénzügyminiszter három fontos törvényt említett, mögötte, akkor nem kell támogatni az adott intézményt. A szintrehozás több évet vesz igénybe, de utána elérhető, hogy a beavatkozásoknak egységes díjtételei lesznek, azaz az egészségbiztosítási pénztár egységesen vásárolja meg ugyanazért a pénzért a szolgáltatást. Ez már a szektorsemlegességnek a kapuja lesz, s jöhetnek majd a különböző tulajdonformák: az egyházi intézmények, alapítványok, közhasznú társaságok, önkormányzati intézmények. A finanszírozónak ugyanis teljesen mindegy lesz, hogy mit és honnan vásárol meg, hiszen ugyanannyi pénzt kell érte fizetnie. Illúzió azonban azt gondolni, hogy ez egyből működni fog.- Megeshet, hogy lesznek kórházak, amelyek kiesnek a versenyből, azaz megsemmisülnek. Mennyiben érinti ez a területi ellátás elvét?- Javítani fogja az ellátást. Ugyanis túl sok kórház és 100 ezernél több aktív kórházi ágy van Magyarországon, A nemzetközi standard összehasonlítása alapján elmondható: hazánkban 60-70 ezer kórházi ágynál többre nem lenne szükség. Több intézmény működését át kell gondolni a jövőben. Tudok olyan megyéről, ahol 9 kórház van, és azt is tudom, hogy ugyanitt, 2 nagy kórház, ragyogó színvonalon, az egész megyét el tudná látni. Ezt nem mely rendkívül nagy hatást fejt ki máris a gazdaságra: a számviteli, a pénzintézeti és a csődtörvény. A gazdaságban nincsenek csodák, csak logikus folyamatok. Ezek pedig nem teszik lehetővé, hogy 1998-ig az infláció egyszámjegyűre csökkenjen. A mezőgazdaságot 10 és fél százalékra tudja az állam támogatni, nyugati országokban ez 47 százalék. így ez az ágazat 10-15 évig tartó lassú áremeléssel kell, hogy a támogatás szerényebb voltát pótolja. engedheti meg magának a magyar egészségügy, ami nem jelenti azt, hogy az orvosok az átszervezés során munka nélkül maradnak. Csupán azt eredményezi, hogy a betegek részére egy korrekt, jobb, magasabb színvonalú ellátást lehet, viszonylag olcsóbban, kevesebb ráfordítással nyújtani. Nagy reményekre ad jogot, hogy az ön- kormányzatokkal is elkezdtük a tárgyalásokat. Illúziója persze ne legyen senkinek, mert ez egy végtelen történet... Egy reformot ugyanis nem lehet megcsinálni, csak csinálni lehet. Az utazásról- Az egészségbiztosítási pénz- ez esetben állni fogja az uta- zás költségeit? Ennek az óriási terhét ugyanis már nem bírná el a lakosság.- A tb-nek akkor kell állni az útiköltséget, ha az a szolgáltatás a kötelező, általános egészségbiztosítás keretében, a regionális intézményben történik. Ha egy alföldi lakos - mondjuk - Sopronban kívánja kúráltatni a hörghurutját, akkor megteheti, de ezért neki kell az útiköltséget állni. Ha azonban a területileg erre fölkészült intézményben gyógyíttatja magát, akkor a tb-nek ki kell fizetnie az útiköltséget, mert az hozzátartozik a kötelező egészségbiztosításhoz. Fodor Gábor válaszol Biztonságot. • Azt, hogy a nyugdíjak együtt emelkedjenek a bérekkel. • Lakbértámogatást. Gáz-, villany- és fűtésdíj-támogatást. • Állampolgári jogonjáró öregségi nyugdíjminimumot. Ezért a Magyar Nyugdíjasok Országos Szövetsége hivatalosan támogatja programunkat, hiszen programunk támogatja a nyugdíjasokat. Szabad Demokraták Szövetsége (Fizetett politikai hirdetés!) • Egyelőre csak fizetni kell a puszta föld után, hasznot még nem hozott az új gazdáknak. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Nem baj Jóska, van itt másik kés is...! SOK A KÓRHÁZ MAGYARORSZÁGON? Verseny az egészségügyben • A beteg maga sem tudja, hogy szegény vagy gazdag kórházba kerül.
