Petőfi Népe, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-12 / 85. szám
1994. április 12., kedd PETŐFI NÉPE 5 AZ IZSÁKI VÁLLALKOZÓ CSALÁDJÁN ÁLLTAK BOSSZÚT? Csecsemővel a karján ölték meg az anyát (Folytatás az 1. oldalról.) A gyilkosságot kevéssel éjfél után fedezte fel J. Zoltán, aki őrjöngve kérte a szomszédok segítségét. Hívták a mentőket is, hátha van még remény, de a pillanatokon belül odaérkező Pap doktor megállapította a halál beálltát. Valamint azt is, hogy rendkívül brutálisan végzett a tettes az asszonnyal. Számtalan sebet ejtett a testén: a mellén, a hátán - mégpedig feltehetően valamilyen késsel. A rajta fekvő, az anyjától véres gyerek életben volt, jóllehet ő is megsebesült egy apró karcolástól. A rendőrség több szálon folytatja a nyomozást - mondta el tegnap dr. Molnár István főkapitány-helyettes, aki délelőtt maga is a helyszínen tájékozódott mintegy két tucatnyi kollégája addigi munkájáról. Dr. Molnár szerint a gyilkosság este nyolc és éjfél között történhetett. A szomszédoktól megtudtuk, hogy J-né szabadidőruhában volt, tehát még nem készült a lefekvéshez. Valaki este hat körül látta: a kicsit tolta a babakocsiban, míg a nagyobb mellette tekert a kerékpárján. A férj, az Izsákon közismert, harminc év körüli autószerelő-kereskedő vasárnap a pesti autópiacon járt. Három nyugati kocsit, néhány Ladát és egy mikrobuszt adott el. Emiatt nagyobb meny- nyiségű pénzzel ért haza este hat körül. Nyolc óra felé újra elment hazulról és csak éjfél után érkezett vissza tűzpiros Honda Prelude sportkocsiján az Erkel Ferenc utcai házba.- Eddig úgy tűnik, hogy nem anyagi haszonszerzés vezette a gyilkost - mondta erről dr. Molnár. A nyomozást vezető Vasas László alezredes megerősítette: a pénz és a lakásban lévő ékszerek a helyükön maradtak. Mivel sikeres vállalkozó felesége az áldozat, ezért nem zárható ki, hogy az üzleti kapcsolatokban rejlik a gyilkosság magyarázata. Más verziók szerint a tettes elmebeteg, amit némiképp megmagyaráz a brutalitás. A szomszédok többsége nem hallott semmit, nem figyelt fel szokatlan zajokra, hiszen J-ék háza előtt máskor is nagy volt a forgalom. Egyvalaki említette meg csak munkatársunknak: este kilenc körül mintha egy autóból „megpöccintette” volna valaki a kürtöt az utcában. Feltűnő volt az is, hogy éjfélkor még égtek a konyhában, a fürdőszobában a lámpák és nem engedték le az ablakokon a sötétítő redőnyt sem. Az Izsákon érthető riadalmat keltett gyilkosság ügyében nagy erőkkel folytatják a nyomozást. A fejleményekről beszámolunk. Noszlopy Megkerültek Murányi birkái? # Emlékezetes az az eredménytelen árverés, amelyet a kecskeméti Murányi József hitelezőinek kérésére tartottak márciusban a végrehajtók. Mint ismert: a lefoglalt jószágok eltűntek, üresen álltak az istállók. Ez a felvétel tegnap készült a Poór-ta- nyán, ahová „visszakerült” néhány száz birka. Gazdájukat azonban továbbra is a Gyorskocsi utcában őrzi a rendőrség. Hét község mesemondói Kulturális seregszemlét rendeznek Kunszálláson április 30-án. A Közoktatási Társulás Könyvtára még tavaly decemberben nyert egy pályázaton harmincezer forintot a rendezvény lebonyolítására, amihez a polgármesteri hivatal további ezer forinttal járult hozzá.-Bár a könyvtárak helyzete is lényegesen megváltozott, de tudnunk kell beilleszkedni az új környezetünkbe - mondat Szé- csényi Zoltánné, a könyvtár vezetője. - A környező települések közül Bugac, Fülöpjakab, Gátér, Pálmonostora, Petőfi- szállás, Városföld amatőr vers- és prózamondóit várjuk Kunszállásra - korhatár nélkül. Nem titkolt szándékunk, hogy talán néhány, régen feledésbe merült vagy eddig ismeretlen mesékre bukkanunk, melyek erről a tájról szólnak. A verseny védnöke Makány Ferenc polgármester lesz. K.M. jße^üjalM- me<fle4ietéd. €I>€N (U-től: ízesített kefir, gyümölcsdarabokkal! % kajszibarackos és '« áfonyás ízekben! Az üdítő hatású kefir jó közérzetet ad, egész napra frissességet biztosít! CDCN-Gyümölcskefir o napfény városából! Kapható Budapest és Dél-Magyarország élelmiszerüzleteiben. ÉVENTE NÉGYMILLIÓ FORINT KÁR A BARACSKAI HALASTAVAKON Erőszakos madarak pusztítják az állományt • A kárókatonákat lehet ritkítani a halastavak környékén. / Nyolc halőr vadászpuskákkal felszerelve őrzi a nagybaracskai halastavakat, akik a mostani telepítés után nem a rapsicoktól, sokkal inkább a nagy kárt okozó madaraktól kell, hogy megvédjék a halállományt. Hegedűs Imre műszakvezetőtől megtudtuk, hogy a háromszáz hektárnyi halastóból a kárókatonák, a szürkegémek és az egyéb hallal élő madarak évente mintegy két-három vagon halat zsákmányolnak, és ezzel közel négymillió forintos kárt okoznak a gazdaságnak. Van olyan nap, hogy ötszáz madár is csoportba verődik a tó felett, és olyan erőszakosak, hogy a motorcsónakokat kell bevetni riasztásukra. A falánk madarak képesek naponta fejenként 1 kilogramm halat is elfogyasztani, és csupán a távoltartásukhoz felhasznált lőszer kétszázezer forint plusz kiadást jelent. Az idén a két legnagyobb tóban 1000 mázsa kétnyaras pontyot telepítettek, valamint süllőt és csukát. Ez az állomány októberre lesz piacérett, éppem ezért most még könnyű prédája a madárseregnek. Megkérdeztük Buzetzky Győzőt a tájvédelmi körzet kirendeltségvezetőjét, milyen védettséget élveznek ezek a madarak. Elmondta, a legkártékonyabbnak tartott kárókatona ritkítását megengedték a halastavak körül. Az elmúlt évben Horvátország halastavai szervezett vadászatot rendeztek a kárókatonák elriasztására, ennek érződik most a hatása Magyarország déli részén, mert a megmaradt állomány ide telep- dett át, jócskán felduzzasztva ezzel a hazai madárlétszámot. ' Papp Zoltán Kiskunfélegyháza 220 éve mezőváros • A város nem tudja fenntartani, eladó az egykori kisvárosháza több mint kétszáz éves épülete. Mária Terézia 1774. február 4-én kiadott oklevelében nyilvánította mezővárossá Kiskunfélegyházát. A rang adományozásával további lehetőséget biztosított a dinamikusan fejlődő helység városiasodásához. De mit is kell értenünk a mezőváros megnevezés alatt? A fogalom átmeneti várostípust jelöl, amely a 13/14. századtól kezdett kialakulni Magyarországon a népesebb, a kereskedelmi utak mellett fekvő falvakból. A mezővárosokban a helyi szükségletek segítették elő a fejlődést, kiváltságaik szerényebbek voltak a hagyományos városokhoz képest, többnyire nem építettek városfalakat. Olyan jogállással rendelkeztek, amilyent lakosaik az írott kiváltságlevelekben ki tudtak küzdeni maguknak. Ilyen volt például a vásártartás joga. Mária Terézia oklevele Félegyházának évente négy vásár megtartását biztosította: január 20-án, május 27-én, augusztus 18-án, és október 4-én. A mezőváros a mezőgazda- sági árucsere központja. Általában tekintve a vásártartás joga és az ehhez tartozó kiváltságok, pl. a vásárra igyekvők vámja, a földesúr tulajdona volt. Félegyháza esetében ez nem így van, mert az 1745-ben bekövetkezett redempció során a Jászkunság egésze, Félegyházával együtt különleges jogállást nyert. Megszabadulva a német Lovagrendtől, mentesült a jobbágyi kötelezettség alól. A mezőváros lakossága alapvetően a mezőgazdaságból élt, a kézműipar is ezt szolgálta ki. A kereskedőréteg kezdetben hiányzott, a forgalmat a parasztok bonyolították. Kiskunfélegyházára is a gazdálkodás, főként az állattartás túlsúlya volt a jellemző, de a 18. századtól nőtt a kézművesek száma és a kereskedelem hatósugara. így a görög kereskedők számára 1772-ben megépült a későbbi Kisvárosháza földszinti része, amelyre öt évvel később, 1777-ben húztak emeletet. A redempció utáni lehetőségek vonzották a betelepülőket. Mária Terézia 1753-ban Halasról Félegyházára helyezte át a Kiskunkapitányság intézményét, ezzel a jogszolgáltatás központjává emelte a települést. A népesség növekedése ösztönözte a közösségi épületek létrehozását, iskolák telepítését. Készen állt az Ó-templom, amely az egyetlen épület volt a városi rangra emeléskor, amely kiemelkedett a falusias jellegű, földszintes házak közül. Mária Terézia adományozó okirata tehát csak ünnepélyes írásba foglalása annak a folyamatos fejlődésnek, amellyel Kiskunfélegyháza kiérdemelte a mezővárosi megnevezést. T.G.T. Rövidesen lehet vezetni a gázt Kocséron Akár kezdődhet a gázvezeték építése Kocséron, hiszen a határidőig 338 egyéni befizetés történt - hangzott el a legutóbbi testületi ülésen. Barabás Ferenc polgármester ezzel kapcsolatban elmondta: a kért támogatást a napokban megkapja a község, valamint a költségeket is tudják csökkenteni. A nagykőrösi ön- kormányzathoz azzal a kéréssel fordultak, hogy a 6 millió forintos részüket, melyet a gázátadó állomás építéséhez kellene fizetniük, mérsékeljék 2,4 millióra. Eredetileg ugyanis 2000 köbméter gázt szántak Kocsérnak, amely magas nyomással körgyűrűn érkezett volna a községbe s ipari üzemeket, valamint a vágóhidat is ellátta volna energiával. Ezzel szemben csak lakossági gázbekötés történik, s a 2000 köbméter helyett csupán 800 köbméter az igény. A gázvezeték egyébként 650 kocséri lakást és 27 tanyát érint Nagykőrös és Kocsér között. A polgármester tájékozatójából az is kiderült, hogy OTP-hitelt lehet felvenni a beruházásra, s hogy ne kelljen a kölcsönök ügyében Nagykőrösre utazgatni, az OTP egyik munkatársa hetenként egy napot Kocséron tartózkodik. Azt az információt is megerősítette Barabás Ferenc, hogy a befizetett 50 ezer forint 15 százaléka visszaigényelhető. A gázhálózat megépítésére többen is jelentkeztek, köztük abonyi, ceglédi, fóti és egy ti- szakécskei vállalkozó, akikkel az elmúlt héten találkoztak az elöljáróság műszaki szakemberei. A pályázatokat kiértékelték, s a javaslatukat ezen a héten, pénteken terjesztik elő a testületi ülésen, ahol véglegesen a képviselők döntenek a kivitelezőről. (benke)
