Petőfi Népe, 1994. április (49. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-11 / 84. szám

1994. április 11., hétfő Választási összeállítás 5 Egyéni képviselőjelöltek Bács-Kiskunban Pártok MDF SZDSZ MSZP FIDESZ KDNP 1. vk. 2. vk. Kecskemét Kecskemét dr. Józsa Fábián dr. Szabó Attila dr. Csikai Zsolt­dr. Ujlaky István dr. Brúszel László Glattfelder Béla­Tóth Endre Ivanics István Kalmár József Szabiics Isván­­dr. Burián Miklós­Kovács János Zwack Péter (SZDSZ Fidesz és Agrárszövetség is támogatja) dr. Gaál Ödön dr. Kiss Zoltán Mertus Lajos­Tóth Sándor dr. Fekete László­Meszlényi Zsolt­­­­­­Bátayné dr. Mácsai Anikó­3. vk. Tiszakécske 4. vk. Kunszentmiklós, Lajosmizse dr. Vancsura István Mészáros László Deák István Csernus Ferenc Komáromi István Kovács Ernő Tóth Dezső Balogh József Pancza János Nagy Tamás Bállá Ferenc Erős József Kurucz József Zsikla Győző mm írni»» m msem a 5. vk. 6. vk. 7. vk. 8. vk. 9. vk. 10. vk. Félegyháza, Kiskörös, Kecel, Kalocsa Halas Baja Bácsalmás Majsa Soltvadkert Fekete Pál Font Sándor Szabadi József Pajor Kálmán Éber András Karsai Péter dr. Réczi László Juhász Pál dr. Andriska Géza dr. Szabó Erika Nagy András Goretity György dr. Garai István Aszódi Ilona Katalin Alföldi Albert dr. Várnai László dr. Kristóf István dr. Tabajdi Csaba Endre Sándor dr. Wicker dr. Kovácsffy dr. Schindler _ Bundula Csaba Julianna Csaba Árpád­dr. Murányi László dr. Réfy Miklós Besesek Béla Tarján Levente Szenté Károly dr. Dósai László Cseh Szakáll Sándor Lakatos László Csatári József Hargitai András dr. Franek Béla dr. Konkoly Csaba Gombár Pál­dr. Bokor László Antal Gábor Kollár János Győri Béla­dr. Tamás Károly­Vizi Jánosné Markó Mátyás dr. Bor Gyula Kopári László (a Fidesz is támogatja) Gila Istvánná Jesztl Károly Lakatos Lajos Kollár Károly Tajcs Sándor dr. Südi Bertalan­­­•­­Kiss János — —­>­­­­Nagy Péter Atyánszky György Krix Lajos­dr. Utassy Béla Kosa András dr. Horváth László­Marianovich Félix­­­­dr. Vámos Ferenc dr. Simek Ágnes F. Tóth Péter­­­­­Választási tudósítások »Választási tudósítások »Választási tudósítások »Választási tudósítások »Választási tudósítások KDNP-fórum Kalocsán • Focis üli: jó lenne négy évre bekerülni az első csapatba. Boross rádióinterjúja Fidesz választmányi ülés Elég jó az emlékezete a ma­gyar népnek ahhoz, hogy ne vá­lassza azokat, akiktől négy évti­zedig hiába várta sorsa jobbra fordulását - mondotta Füzessy Tibor vasárnap Kalocsán, a Ke­reszténydemokrata Néppárt vá­lasztási nagygyűlésén. A párt kampánytanácsának vezetője kifejtette: a KDNP kispártból középpárttá vált és a legjobb úton halad afelé, hogy a követ­kező választások után a nagy pártok sorába tartozzon. A KDNP - mint nemzeti, ke­resztény szociális eszmékkel és programokkal átszőtt, centrum­hoz tartozó, de ott a jobboldali- ságot képviselő párt - a magu­kat keresztényeknek valló, szél­sőségektől mentes centrumpár­tokat nem ellenségnek, még csak nem is ellenfélnek, hanem versenytársnak és a választások után lehetséges koalíciós part­nernek tekinti. A fiatal demok­raták ez utóbbi szempontból akkor jöhetnek szóba, ha a kampány, valamint a koalíciós tárgyalások során bizonyítják, hogy komolyan veszik azokat a nemzeti eszméket, amelyeket az utóbbi időkben meghirdettek. A szabaddemokratákkal való koa­líciót illetően Füzessy Tibor Szakmai és politikai együtt­működésről szóló megállapo­dást írtak alá az Agrárszövetség és a Zöld Alternatíva vezető képviselői vasárnap, Budapes­ten a Zöld Alternatíva Párt székhelyén. A dokumentum a többi között rögzíti, hogy a fo­lyamatos és intenzív érdemi együttműködés reményében az Agrárszövetség helyet biztosít a Zöld Alternatíva társelnökeinek a párt országos, illetve buda­pesti listáján. A Zöld Alterna­tíva vállalta továbbá azt is, hogy ahol nincs önálló jelöltje, ott szimpatizánsait arra ösztönzi: szavazataikat az Agrárszövet­ség egyéni jelöltjeire, illetve te­rületi listáira adják. A két párt programjában kitüntetett helyet személyes véleményének adott hangot, miszerint nehezen kép­zelhető el az összeölelkezés egy olyan kétarcú politikai erővel, amely 1989-ben a legradikáli­sabban hirdette meg a rendszer- váltást, 1992-ben ezzel szakí­tott, és most úgy tűnik, esetleg a szocialistákkal alakítanak kor­mányt. A kereszténydemokra­táknak azonban a szocialisták felé semmilyen közeledési szándékuk nincs. Füzessy Tibor pártja eszmei alapállásáról szólva elmondta, hogy a kereszténydemokrácia szelleme a magántulajdont nem korlátlanul, hanem a szociális piacgazdaság elvei alapján fo­gadja el. Azaz olyan szociális fékek beépítésével, amelyek megakadályozzák, hogy a ma­gántulajdon, a szegények elle­nében, elnyomorításuk irányá­ban hathasson. A keresztény- demokraták többpárti parla­menti demokrácia alapján álló, erős, jól szervezett államot kö­vetelnek. Olyan államot, amely alkalmas a visszásságok, a visz- szaélések elleni fellépésre, ké­pes az ország és polgárai meg­védésére, és ha szükséges, ak­kor e célok érdekében a gazda­ságba is beavatkozik. foglal el a környezetvédelem és a környezetgazdálkodás. Nagy Tamás, az Agrárszö­vetség elnöke üdvözölte, hogy a kormány lehetőséget kíván te­remteni a kívülálló szövetkezeti üzletrész-tulajdonosoknak üz­letrészük valamilyen formában történő eladására. Kijelentette, hogy e megoldást pártja majd’ egy éve szorgalmazza minden szóba jöhető fórumon. Az üzlet­részek forgalmának megköny- nyítése érdekében vagy az ál­lamnak kellene kárpótlási je­gyért ezeket felvásárolnia, vagy olyan hitelkonstrukciót létre­hozni, amely segítségével a me­zőgazdasági szövetkezetekben dolgozó aktív tagok megvehet­nék a felkínált üzletrészeket. Boross Péter a jelöltállítások ismeretében sem tart a balrato- lódástól, és reményei szerint a baloldalra adott voksok száma a választások után sem lesz na­gyobb arányú a kívántnál. A miniszterelnök a Vasárnapi új­ság című rádióműsornak nyilat­kozva úgy vélekedett, hogy a számok önmagukban nem mondanak semmit, mert az ajánlószelvények gyűjtése nem egy esetben „erre mozduló kampánycsapatok produkcióját, és nem a képviselőjelöltek sze­mélyes kvalitásait fejezi ki”. Boross Péter visszautasította, hogy ő vagy a kormány dilet­táns munkát végez, vagy vég­zett volna. Okfejtése szerint a mai kormánynak volt mersze felvállalni a korszerűtlen, el­avult, gazdaságtalan, rossz ipar­szerkezet felszámolását, és eközben a valutatartalék majd tízszerese lett annak, ami felett a korábbi kormányzat rendelke­zett. Boross Péter kifejtette azt is, hogy az örökölt adósságál­lomány miatt nem tudott a kor­mány jelentősebb hiteleket fel­venni az átalakulás finanszíro­zásához, de megindult a vissza­fordíthatatlan folyamat. Bár ez még nem érezhető a háztartá­sokban, mégis a jövő ígéretét hordozza magában. A külföl­diek magyarországi tulajdon- szerzésével kapcsolatban utalt arra, hogy a fejlett technika be­hozatala a hatékony gazdaság megteremtésének feltétele. Szó sincs azonban arról, hogy ennek aránya akárcsak megközelítené a bármelyik nyugat-európai or­szág által befogadott külföldi tőkét. Megnyugtatásként hozzá­tette: a kormány nagyon ügyel arra, hogy a külföldi beruházá­sok aránya ne lépje túl azt a ke­retet, amellyel megkérdőjele­ződhet az ország önrendelke­zése, netán szuverenitása. A fél éve hivatalban lévő mi­niszterelnök megerősítette azt is, hogy további négy évre kor­mányfő kíván maradni, hogy érvényesíteni tudja azokat a fel­ismeréseket, amelyek megérle­lődtek benne. Elődjéhez hason­lóan lélekben ő is 15 millió ma­gyar miniszterelnökének tartja magát, de csak úgy, mint Antall József, és visszautasította, hogy ebben a határok megváltoztatá­sára irányuló szándékot lássa­nak, netán erőszakos határrevi- zióra következtessenek. A választások előtti utolsó tanácskozására ült össze a Fi­desz Országos Választmánya vasárnap Egerben. A négy liberális párt jelöltjei együttesen jóval több ajánló­szelvényt gyűjtöttek, mint a többi párt, ezért komoly esély van arra, hogy a választások után liberális összetételű kor­mány alakuljon. Ezt Szájer Jó­zsef, a Fidesz Országos vá­lasztmányának elnöke jelentette ki sajtótájékoztatóján a testület ülését követően. Az Országos Választmány értékelése szerint - mondta Szájer József - nem kérdés, hogy a jelenlegi kon­Mintegy százfőnyi érdeklődő előtt tartotta vasárnap délután Halason kampánynyitó nagy­gyűlését a Független Kisgazda- párt. Gyimóthy Géza pártfőtit­kár szólt az általa legfontosabb­nak tartott kisgazda célkitűzé­sekről, s pártja elvárásairól, az elmúlt négy esztendő kormány­zati hibáiról, s a választások várható esélyeiről. Mint el­mondta, a kisgazdák jogosan várják el a kormánytól, hogy a mezőgazdaság érdekeit védje, hiszen ez az ágazat képes egye­dül talpra állítani az országot. A Jobb sorsra érdemes a kis­gazdapárt, mert ha egységes marad, 1994-ben valóban esé­lyes lett volna a képviselő-vá­lasztáson az első hely megszer­zésére - mondotta Szabó János földművelésügyi miniszter, az Egyesült Kisgazdapárt elnöke az Orosházán megtartott válasz­tási nagygyűlésen.-A 36-os kisgazda képvise­lőcsoport a pártok közül a leg­többet tudta megvalósítani az eredeti programjából - mon­dotta a pártelnök. A négy év alatt a termőföld 90 százaléka magánkézbe került (ez majd­zervatív kormánykoalíció bú­csúzni kényszerül. A választá­sok tétje ezért az, hogy a jelen­legi kormányt baloldali vagy liberális dominanciájú kormány váltja-e fel. A Fidesz csak olyan koalícióban hajlandó részt vál­lalni - folytatta -, amely mögött biztos parlamenti többség áll és amely elkötelezett a pluralis­ta társadalom, a parlamentális demokrácia, a magántulajdonon és a piaci elveken alapuló gaz­daság, valamint egy sokszínű, szabad nemzeti kultúra iránt, il­letve törekszik az ezeket korlá­tozó monopóliumok felszámo­lására. párt kormányra jutása esetén első és legfontosabb teendő az újranevesítés lenne. A válasz­tási esélyeket latolgatva Gyi­móthy Géza úgy vélte, egyedül a kisgazdák képesek az MSZP-vel szemben felvenni a versenyt. A magyar nemzettől idegen a liberális eszme, min­denképpen egy keresztény nemzeti koalíciónak van esélye az új kormány megalakítására, mondta a főtitkár, s ennek fő ereje a Független Kisgazdapárt lesz, reálisan húsz százalék fe­letti parlamenti győzelemmel. nem kétmillió embert érint), az állami gazdaságokban és az élelmiszeriparban pedig rövide­sen a 80 százalékot éri el a ma­gántulajdon aránya. Az 1100 évvel ezelőtti honalapítás óta legnagyobb tulajdonváltás so­rán a nép visszakapta a jussát, s az idei év feladata a megszerzett föld megműveléséhez szüksé­ges eszközök biztosítása. Szabó János beszédében nagyra érté­kelte a most megszületett föld­törvényt, amely, véleménye szerint, egy emberöltőre meg­adta a föld sorsának jogi kere­teit. Együttműködési megállapodás Kisgazda kampánynyitó Megvalósult a program

Next

/
Oldalképek
Tartalom