Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-08 / 56. szám

1994. március 8., kedd Megyei körkép 3 A LAKÁSTÖRVÉNYRE VÁRVA Legyen hitelük a lakásra takarékoskodóknak A Németországban például több építési kölcsönt folyósító takarékpénztár szolgáltatásai közül is választhatnak a fiatal házaspárok, a lakásukat kinőtt nagycsaládok, a kisebb lakásra vágyó nyugdíjasok. A pénztárak tevékenységét támogatja az állam is, még­hozzá úgy, hogy egyrészt mes­terségesen alacsony, mindössze 6 százalékos kölcsönkamatokat biztosít, másrészt 4—6 évi taka­rékoskodás után - ennyi idő alatt egy lakás árának a felét gyűjthetik össze a nyugati pol­gárok - garantáltan a lakásra várók rendelkezésére bocsátja a vásárláshoz hiányzó összeget. Ezt azután 8-16 év alatt kell visszafizetniük a lakástulajdo­nosoknak. Nem csoda tehát, ha a magyar lakásszövetkezetek élénken érdeklődnek a német módszer iránt. Annál is inkább, mert a kölcsönpénztárak nem­csak az új lakásra váróknak kí­nálnak lehetőségeket, hanem a régi lakások tulajdonosainak is! Mint köztudott, az 50-100 éves bérházak felújítására nincs pénze Magyarországon sem az államnak, sem az önkormányza­toknak, sem pedig a bérlőknek, illetve - az elidegenítés után - az új tulajdonosoknak. Az Európa nyugati felén meghonosított eljárás szerint azonban az előtakarékosságban részt vevők eleve jogot nyernek arra, hogy kedvezményes kama­tozású kölcsönt igényeljenek. Ezt az összeget pedig nemcsak új lakás vásárlására fordíthat­ják, hanem a régiek felújítására is. Lehetőség van arra is, hogy egész lakóközösségek kössenek takarékossági szerződést, s ez­zel előteremtsék házuk újjáépí­tésének költségeit. Ha belegondolunk, óriási le­hetőségeket rejt magában az előtakarékossági rendszer. Nemcsak számos új otthon megteremtését, hanem a sok-sok elavult lakás, ház újjá­varázsolását is. Törvénytervezet a hegyközségekről • A szentkirályiak már 1991-ben megtartották a hegyközségavatót. Archív felvétel. A tulajdonviszonyok átren­deződésével a magántulajdonon alapuló egyéni termelés általá­nossá válásával igény jelentke­zik a termelői közösségek szer­veződésére. Erre utal, hogy a szőlő- és bortermelők körében megkezdődött a hegyközségek spontán újjászerveződése. A hegyközségi szerveződésekre jelenleg csak az egyesülési jog alapján van lehetőség, ami a termelők számára ugyan jelent­het hasznot, de a hatékony ér­dekvédelemre és a tevékeny­séghez kapcsolódó közfelada­tok ellátására nem ad lehetősé­get. A most, a kormány által már elfogadott törvényjavaslat sze­rint a hegyközség a szőlő- és bortermeléssel foglalkozó ma­gánszemélyek, illetve cégek köztestületi formában működő önkormányzata. A hegyközségek - a tervezet szerint - a borvidéki és borter­mőhelyi településeken törvényi kötelezettség alapján jönnek létre. Ez mintegy 430 települést érint. A tagság minden 1500 négyzetméternél nagyobb terü­letű szőlő birtokosa, valamint az onnan származó szőlőt, il­letve bort felvásárló, feldolgozó cég számára kötelező. A hegyközségi rendszer hár­mas tagolódású. Az alapegység a hegyközség, amely a borvi­déki és bortermőhelyi települé­seken alakul meg. A hegyköz­ségek borvidékenként hegyköz­ségi tanácsot hoznak létre, az ország 20 borvidékének hegy­községi tanácsai pedig megala­kítják a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát. A hegyközségi szer­vezetek a termelők és feldolgo­zók szakmai tevékenységének szabályozásával javítják és ga­rantálják a termékek minőségét, valamint eredetvédelmi szerve­zetként működnek. A hegyköz­ségi szervezetek - a törvény elfogadása esetén - ellátnak majd egyes, a szőlő-, és borter­meléssel kapcsolatos közfelada­tokat is. A hegyközségek gazdasági tevékenységet nem folytathat­nak, gazdasági társaságban nem vehetnek részt és szőlészeti, bo­rászati vállalkozásba nem kezd­hetnek. Tevékenységük felett a földművelésügyi miniszter tör­vényességi felügyeletet gyako­rol. A felügyelet tartalmát a ter­vezet a gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslathoz hason­lóan szabályozza. A törvénytervezetet - bár a kormány megtárgyalta és elfo­gadta - ebben a parlamenti cik­lusban már nem terjeszti az Or­szággyűlés elé. CIVIL SZERVEZŐDÉSEK A bűn megelőzésére Az utóbbi években sorra ala­kultak településeinken a lakos­ság köréből szerveződő, bűn­megelőző civil közösségek. Ed­digi tevékenységüket értékelte, s jövőbeni munkájuk még haté­konyabbá tétele érdekében ülé­sezett a napokban Kiskunhala­son a polgárőrségek megyei szervezetének elnöksége. Az összejövetelen - melyen számos magas rangú rendőr­tisztviselő is részt vett - a pol­gárőrök hangsúlyozták, hogy fő feladatuknak továbbra is a bűn­­cselekmények megelőzését te­kintik. Úgy vélték, a rendőrség­gel és az önkormányzatokkal való együttműködésük mellett mégis a lakossággal kell a leg­jobb viszonyt kialakítaniuk - ennek jegyében kívánják meg­rendezni a nyár folyamán a pol­­gárőmapokat. Elnapolt tárgyalás Március 1-én újra elnapolták Baján a dr. R. Ferenc ellen foly­tatott büntetőtárgyalást. A vad­­biológust védett madarak befo­gásával és külföldre szállításá­val vádolják. Miután 11 galam­­bászhéja befogását elismerte - a vádiratban 16 szerepel, és Spa­nyolországba akarta szállítani őket, ám nem volt importenge­délye - a fő kérdés az, vajon a törvény szerint megengedett he­lyeken gyűjtötte-e be a madara­kat. Mivel ezt a tanúk meghall­gatása során sem lehetett tisz­tázni, a bíróság elnapolta a tár­gyalást. így áprilisban Kun­­szentmiklóson helyszíni szem­lével folytatódik a több mint két éve húzódó ügy tárgyalása. Egyes vélemények szerint mivel nem kifejlett példányok­ról, hanem fiókákról van szó, sehol sem szabadott volna azo­kat fészkükből kiemelni. Közben panasszal élt a Ter­mészetvédelmi Hivatal. A kun­­szentmiklósi bíróság az akkor még négy kerecsensólyom-fi­óka befogásával is vádolt dr. R. Ferencet felmentette ebben a vádpontban, és csak a héják be­fogása ügyében - pénzbünte­tésre ítélték - rendeltek el újra tárgyalást. A hivatal szerint a madarakat ők gondozták, így jogtalanul kerültek a vádlott tu­lajdonába. A ritka ragadozóma­­dámak 250 ezer forint az esz­mei értéke. Valószínű, hogy dr. R. Ferenc a vadban gazdag Ge­­menci erdőben is kutatott kere­csensólymok, illetve fiókáik után. Géczy Zsolt 1994 március 17-én a CENTRÁLBRÓKER KFT. konferenciát rendez az Önkéntes Kölcsönös Biztosítópénztárakról Helyszín: Tudomány és Technika Háza Kecskemét, Rákóczi út 2. Témák és előadók: A pénztártörvény szociális aspektusai dr. Csehák Judit A Kölcsönös Biztosító Pénztárak működésének nemzetközi gyakorlata dr. Deutsch Antal /McGill Egyetem, Kanada/ A pénztáralapítás gyakorlati kérdései dr. Hajdú István /a magyar pénztárfelügyelet tanácsadója/ Bővebb információ: CENTRÁLBRÓKER KFT.06-76-481-433 A rendezvény támogatója: a Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány DÖNTÉS A BÁCSTERV KFT-RŐL Felemelték a viteldíjakat (Folytatás az 1. oldalról) Kecskeméten a Kunság Vo­lán Rt. és a City-busz járatain az egyvonalas havi bérlet 680 fo­rintba, az összvonalas 900, a ta­nuló és nyugdíjas 225, a felmu­tatós bérlet pedig 1800 forintba kerül április 1-jétől. A képvi­selő-testület döntése után meg­kérdeztük Simon Lászlót, hogy a ritkított City-buszjáratokat visszaállítják-e? Elmondta, ezt még nem tudja, hiszen az általa javasolt és el nem fogadott je­gyárakkal tudták volna pótolni az 1,5 milliós veszteséget. A tegnapi közgyűlés egyéb­ként két és fél órás zárt üléssel kezdődött. A testület kimondta a Bácsterv Kft. végelszámolás­sal történő megszüntetését, amivel Sebő László igazgatót bízták meg. Ezelőtt a cég törzs­tőkéjéből az irodaházat kivon­ják, s 1 millió 202 ezer forintra leszállítják a törzstőkét. A Bács­terv Kft. fizetőképességét ön­­kormányzati pénzből azonban helyre kívánják állítani, ebből fedezik a létszámleépítéseket és a jelenlegi veszteséget. A közgyűlés hozzájárult, hogy a Traverz Rt. helyi adótar­tozása fejében részvényeket ad­jon az önkormányzatnak. Az István király körúton meghirde­tett telekre két jelentkező akadt. A testület az eladási árat mini­mum 72 millió forintban hatá­rozta meg. M.Gy. Útépítés Tiszaalpáron A tiszaalpári önkormányzat 8 millió forintos útfejlesztési be­ruházás megvalósításába kezd még 1994-ben. Tiszaújfalun a Petőfi Sándor utca folytatásá­ban. Az utca folytatásaként ki­alakított külterületi út kerül majd kikövezésre, amely Tisza­­újfalut közvetlenül - Alpár ki­kerülésével - köti össze a 4625. számú kiskunfélegyházi úttal. A képviselő-testület a beruházás megvalósításához 4 millió fo­rintot tervezett meg az 1994. évi költségvetésből, a költségek másik felét a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Miniszté­rium által az önkormányzati közúthálózatok és járdák építé­sének támogatására kiírt pályá­zatból szeretnék a tiszaalpáriak fedezni. KIESNEK A FÜLSZÁMOK Kötelező állatkínzás? A vasárnapi izsáki vásárban sok malactartó gazda méltatlan­kodott, ám nemcsak a gyér ke­reslet, hanem a tavaly újra be­vezetett járatlevél és fülszámo­zás miatt is. Mint Petrányi László gazdál­kodó elmondta, a magas takar­mányárak és az alacsony felvá­sárlási árak miatt nehéz eladni a malacokat. Ha valaki mégis rá­szánja magát, hogy vásárba in­dul velük, komoly tortúra elé néz. Állatorvoshoz kell menni, ez persze pénzbe kerül, tovább csökkentve az amúgy is kis hasznot. Az orvos kiállít egy egészségügyi igazolást és szám­táblát rak az állat fülébe, majd a polgármesteri hivatalban kiad­ják a járatlevelet, aztán jöhet a vásár, ahol vagy elkel a jószág, vagy nem. Ám akár új gazda óljába ke­rülnek a malacok, akár a régi vi­szi haza őket, a „fülbevalókkal” hamarosan meggyűlik a bajuk. Az állatot zavarja a fülében lévő tábla, igyekszik tőle megszaba­dulni, mindennek nekidörzsöli, s a sérült fül állandóan vérzik, majd szétszakad, a többiek mar­ják, üldözik vérző társukat. A szakadt fülből a tábla kiesik, az azonosítás lehetetlen, az egész tortúra hiábavaló volt. A fülszámozás és következ­ményei kimerítik az állatkínzás fogalmát, amit a törvény büntet. Ezt meg most rendelet írja elő! Hát hogy is van ez? - kérdezi Petrányi László. (tetézi) • Neki van fülbevalója. • Az alomból előkerült fülszámok. Szeretett hivatalba járni Mint utóbb kiderült, csaknem egy éve jár át rendszeresen Kecskemétre, és más városokba lopni egy régóta keresett, s most rendőrkézre került besurranó tolvaj. A fiatalkorú L. Mihály már ismert bűnöző volt Szege­den, de nem elégedett meg a le­­tőségekkel, amit szülővárosa nyújtott, működési területét csaknem az egész országra ki­terjesztette. Amikor a kecske­méti rajzfilmstúdió egyik mű­vésze megszólalásig hasonló fantomképet készített a szemta­núk beszámolója alapján, azon­nal egyértelművé vált, hogy a szegedi rendőrök régi ismerőse bukkant fel a hírős városban. Ő volt az, aki többek között saját irodájából lopta el az APEH igazgatóhelyettesének táskáját, és többször bukkant fel a volt megyeháza irodáiban is. A nyomozást vezető Prónai József hadnagy elmondta, hogy a fiatalember módszere roppant egyszerű volt; reggel - ha csak tehette - vonatra ült, és nekivá­gott az országnak. Leginkább zsúfolt irodákban, hivatalokban fordult meg, elemelve mindent, amire nem vigyáztak kellőkép­pen. A kecskeméti rendőrök ál­tal Szegeden elfogott fiatalem­ber alig tizenhat évesen kezdte a „szakmát”, bár első megmozdu­lása nem bizonyult túl sikeres­nek. Akkoriban a nyomozóhiva­tal ügyészének pénztárcáját lopta el, aminek következtében megrovásban részesítették. Ez­úttal feltehetően nem ússza meg ennyivel. Bán Csólyospálos közügyéiről Szerdán délután 2 órakor tartja soron következő ülését Csólyospálos község önkor­mányzatának képviselő-testü­­lete. Az elmúlt év gazdálkodá­sának mérlegét vonják meg a pénzügyi terv végrehajtásának tükrében, majd a lakásépítés­hez támogatást kérők beadvá­nyát bírálják el. Ezen az ülésen számol be a végzett munkáról a szociálpolitikai és egészség­­ügyi bizottság is. A képviselő­­testületi ülés nyilvános, azon bármely állampolgár részt ve­het. Véradók megbecsülése Szilárd István, a Magyar Vö­röskereszt főtitkára szerint a szervezet egyik legnagyobb gondja a véradók számának fo­lyamatos csökkenése. Főként a rendszeres véradók hiányoz­nak, akiket azonban csak a tár­sadalom nagyobb elismerésével lehet megnyerni. Ez - vélte a főtitkár - nem jelentheti azt, hogy az emberek pénzt kapja­nak vérükért cserébe. Megol­dás lehet viszont az, hogy a rendszeres véradók érdekvé­delmi szervezetét létrehozzák, ennek érdekében a Vöröske­reszt már megtette az első lé­péseket. Kocsmarabló Lajosmizsén A bevételt követelte egy „vendég” az egyik lajosmizsei kocsmában szombat délután. Megtámadta a tulajdonost, és ha nem segítenek mások - szintén vendégek - talán célt is ér. Szerencsére sikerült lesze­relni a támadót, akit a rendőrök azonnal őrizetbe vettek. Nincs könnyű helyzetben, ugyanis a hivatalos eljárást rablás címén folytatják. / Élelmiszerek ellenőrzése Élelmiszereink minősége nem marad el a közös piaci or­szágokban gyártottaktól. A ta­valyi élelmiszer-ellenőrzések nyomán szerzett tapasztalatok legalább is ezt látszanak alátá­masztani. Salamon Aurél, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese el­mondta: hazánkban mintegy 6 900 helyen állítanak elő élel­miszert. Közülük a múlt évben hozzávetőlegesen 2 900-ban végeztek hatósági élelmi­szer-ellenőrzést. Az ellenőrök több mint 30 ezer élelmiszert és csaknem 11 ezer bortételt vizsgáltak meg. Ezek 88,1, il­letve 90,4 százaléka megfelelt a követelményeknek. Az átlag­nál több minőségi hibát találtak a sütő-, a száraztészta, a hús- és a tejipari termékekben. KÖZÉLETI HÍREK • Lakossági fórumot tart Bácsszőlősön dr. Bandula Csaba, a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje. A rendezvény csütörtökön (március 10-én) 18 órakor kezdődik a bácsszőlősi művelődési házban. # A nőnap alkalmából kö­szönti az ünnepeiteket választó­­kerülete számos helyén dr. Brú­­szel László és dr. Újlaky István, az MSZP országgyűlési képvi­selőjelöltje. A becsengetés előtt dr. Újlaky István a Lánchíd ut­cai, dr. Brúszel László a II. Rá­kóczi Ferenc általános iskolában szekfűvel kíván minden jót a pedagógusnőknek és a taninté­zet nődolgozóinak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom