Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-31 / 76. szám
5 1994. március 31., csütörtök Megyei körkép TITKOSÜGYNÖK - RENDŐRPÁRVIADAL MAGYARORSZÁGON Kecskeméti kulcsfigura a Magda-ügyben? • Amikor még „csak” rendőrök nyomoztak Kecskeméten. (Folytatás az 1. oldalról.) Hogyan is kezdődhetett volna a Magda-sztori másként - a most napvilágot látott fejtegetés szerint - mint azzal, hogy szerb gengszterek meg akarták ölni a cseh elnököt, Václav Havelt. Tiszta sor: a játékautomatákban utazó bandának meggyűlt a baja a helyi alvilággal, ezért kinyírják Václavot. De semmi pánik, mert a cseh titkosszolgálat szerencsére résen volt. Magyarországra exportálták a szerbeket, akik kapcsolatba kerültek Magda Marinkéval. Magda megharagszik a bukott Havelmerénylők vezérére, Zoran Koprovicára, és megöleti. A feltehetően a Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat által sugallt, most napvilágot látott történet további folytatása az, hogy a Nemzetbiztonság kecskeméti és szegedi fegyvercsempészek után nyomozott. Emiatt - ez is logikus!?!) - maguk juttatták fegyverhez Horváth Antalt, sőt a két hónapja őrizetbe vett Dobnik Jánost is. De jaj, a Horváth család meggyilkolása után a nem eléggé körültekintő kecskeméti gyilkosságiak megfogták Dobnikot és „piti” fegyverrejtegetéssel gyanúsították. Ezzel - mint írja a fővárosi újság - „súlyos csapást mértek, azokra, akik álcázott akcióikkal igyekeztek a fegyverkereskedők nyomára jutni.” Nem bonyolítjuk tovább, hiszen sokkal érdekesebb az új szereplő, a fiatal - mindössze 22 éves - kecskeméti vállalkozó személye. Ő állítólag úgy került a sztoriba, hogy beugratta a rendőrséget. Bejelentette, hogy a budapesti zsinagógából ellopott kincsek egy része egy szentendrei kereskedőnél van. Nosza, nagy csinnadrattával - illetve operatív, titkos módszerekkel - kivonult az említett házhoz a kommandó, ám a közelben meglepetésre újságírók leselkedtek. Több sem kellett, lefújták az akciót, és még meg sem kérdezték a kereskedőt: „ugyan mondja már meg, nincs itt néhány aranykehely eldugva”.-Valójában az történt, hogy a vagyonvédelmi cégem véletlenül olyan adatokra bukkant, melyek szerint a kereskedőnél lehet a kincsek egy része - mondta el tegnap a nevének elhallgatását kérő vállalkozó, akinek ezt a kérését azért teljesítjük, mivel a rendőrség sem adta ki a nyilvánosságnak eddig. - Jelentettem a dolgot a szentendrei kapitányságon, és ők megszervezték az akciót. Erről értesítettem néhány újságot. Részben azért, mert úgy gondoltam, a nyilvánosság a rendőrség ellenőrzésének egyedüli eszköze. A vállalkozó nem tagadta, hogy barátja a volt légionárius Ivánnak, azaz Dobniknak. Azt viszont igen, hogy igazat írt volna az újság, miszerint „azért akarta a sajtó útján megszorongatni a rendőrséget, hogy helyezzék szabadlábra a Kecskeméten raboskodó Dobnikot”. A cikk szerint még „azt is elfecsegte, hogy azért akarja mindenáron kiszabadítani Ivánt, mert az a Nemzetbiztonsági Hivatal embere, aki - egyebek mellett a nála megtalált csalifegyver segítségével - javában dolgozott a dél-alföldi fegyvercsempészek lebuktatásán...”- Ont végülis a múlt hét keddjén a rendőrség őrizetbe vette, majd pénteken szabadlábra került. Miért?- Azt mondták, szolgálatititok- sértéssel (ez nyilván a szentendrei akcióval függhet össze), valamint zsarolással gyanúsítanak.- És ez...?- A cégem megvett Taksonyban egy házat, amiben büfé és presszó is van. A lakó nem akart időben kiköltözni, ezért én megbíztam egy vállalkozót azzal, hogy „segítsen” a költözésben. A szerződésben - ezt a rendőrség lefoglalta - az állt, hogy csak törvényes eszközöket alkalmazhat, erőszakot nem. Végül a lakó maradt, és kiderült róla, hogy az SZBSZ egyik magasrangú tisztjének a rokona. Nála jelentett fel...- Ónt az SZBSZ fogta le?- Igen. A „kiszivárogtatott”, rendőrségi forrásokra hivatkozó cikk szerint a kecskeméti kulcsfigura kapcsolatban állt két szentendrei rendőrrel, akik úgymond az alkalmazottai voltak. Velük járt „pénzt behajtani” Taksonyban, míg azt a férfit, akit a költöztetéssel megbízott, váltóhamisítással és szerb bűnözői kapcsolatokkal gyanúsítják. Mint kiderül: „azzal a hálózattal, amely a Szentendre-Kecskemét-Szeged vonalat uralja.” Ez volt az a mondat, amelynél a kecskeméti nyomozók egyik magasrangú rendőrtisztje eldobta az újság aznapi számát... Noszlopy MÉG A DOLGOZÓK IS TULAJDONOSOK LEHETNEK Magánkézbe kerül a Kaloplasztik • A gumi szakadási nyúlásmérése a Kaloplasztiknál. Az Állami Vagyonügynökség az elmúlt napokban döntött a kalocsai Kaloplasztik Műanyag- és Gumiipari Kft. privatizációjának ügyében. Eszerint a cég állami tulajdonban lévő vagyonrészét egy öt tagú „lízingközösség” bérli, helyesebben lízingeli nyolc évig, s ha a díjat maradéktalanul kifizették, a vagyon a közösség tagjainak magántulajdonába megy át. Mielőtt viszont a szerződést megkötnék, a kft. alkalmazottainak lehetőségük van arra, hogy a vagyon 10 százalékáig kedvezményes áron tulajdonrészt szerezzenek. A részletekről Nyírádi Jánost, a cég jelenlegi ügyvezetőjét, a lízingközösség „szóvivőjét” kérdeztük. — Pontosan kik azok a személyek, akik a céget lízingelik, s mennyiért? — Lehetőség van arra, hogy ez formálisan titok maradjon, ezért nem árulom el az összeget, s a neveket sem. Én közöttük vagyok. A Kaloplasztik privatizációját a vagyonügynökség először tavaly májusban kísérelte meg, de az akkor eredménytelen maradt. Novemberben írtak ki újabb pályázatot, s ebben már lehetőséget biztosítottak a lízingelésre is. A káefté menedzsmentjének öt tagja ekkor úgy döntött, hogy megpróbálkozik a lízinggel. Beadtuk a pályázatot, megjelöltük az általunk reálisnak vélt lízingdíjat, részletes üzleti tervet és szakmai önéletrajzokat készítettünk, s az ÁVÜ igazgatótanácsának március 9-ei döntésével mi nyertük el a lehetőséget. — Mekkora vagyonról van szó, s ez mikor lesz az Önöké? — A cég több mint 90 százalékban állami tulajdon, a kalocsai és a dunapataji önkormányzatnak van még része. A privatizáció az állami vagyonra terjed ki, amelynek könyv szerinti értéke csaknem 280 millió forint. Ez akor lesz a mienk, ha a teljes lízingdíjat kifizettük. Ez történhet a nyolcéves futamidő végén, vagy korábban is. —Akkor tehát a Kaloplasztik nyolc évig még állami tulajdon? — Formálisan igen, sőt, az ÁVÜ jelentős tulajdonosi jogosítványokat meg is tart. Hozzájárulásuk nélkül például a cég nem alakulhat át, s azt is kikötötték, hogy nyolc éven keresztül nem csökkenhet a vagyon. — Mikor kezdődik a lízing? — Amint aláírtuk a szerződést. Előbb azonban nyilatkozniuk kell az alkalmazottaknak. Az érvényes vagyonpolitikai irányelvek szerint ugyanis a vagyon tíz százalékáig az alkalmazottak kedvezményes áron - legfeljebb ötven százalék kedvezménnyel - tulajdont szerezhetnek. A dolgozóknak az egész ügyletet bonyolító Corvinbank 100 ezer forintos üzletrészeket ajánl fel 30 ezer forintért. (Ebből arra lehet következtetni, hogy a lízingdíj a névleges vagyonértéknek körülbelül 60 százaléka. B. F. I.) Miután az alkalmazottak nyilatkoztak, kiderül, hogy pontosan mekkora az a rész, amit mi lízingelünk. A napokban ismertetjük ezt a lehetőséget a dolgozókkal, s utána 30 nap a kivárási idő. Bálái F. István Pénzügyi támogatások a kutatások fejlesztéséért Az elmúlt három évben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által támogatott programok jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében nemesített és hasznosított gabonafajták vetőmagjait mintegy 7 millió hektáron felhasználták a köztermesztésben. A magok nagyobb részét külföldön vetették el, hozzávetőlegesen 4,4 millió hektáron. A Központi Műszaki Fejlesztési Alap felhasználásáról szólva elhangzott: az OMFB Pályázati Irodájához 1991 eleje óta ez év februárjáig több mint 4 ezer pályázatot nyújtottak be. A szakértői testület 1 225 pályázatot fogadott el, és közel 12 milliárd forint támogatást ítélt oda. A pénzügyi támogatást a pályázók kamatmentes kölcsönként kapják, amelyet türelmi idő után, részletekben kell kifizetniük. EK-segély határátkelőkre Nyolcmillió ECU-t juttat hazánknak az EK a keleti és a déli határszakasz katasztrofális helyzetben lévő átkelőinek a bővítésére, az ország költségvetéséből pedig az idén a korábbiak sokszorosa, 1,3 milliárd forintot költenek arra a célra - jelentette be szerdán Gyulán Hans Beck, az Európai Közösség Budapesten akkreditált nagykövete és Arnold Mihály vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka az Aranykereszt Szállóban tartott sajtótájékoztatón. A gyulai tájékoztatóra abból az alkalomból került sor, hogy az Európai Közösség nagykövete március 29-től 31-ig megtekinti a magyar-ukrán és a magyar-román határ átkelőit. A látogatás célja, hogy a nagykövet megismerje az Éurópai Közösség által támogatott, a balti és a közép-európai államokat segítő PHÁRE-program részeként szereplő határ-átkelőhely fejlesztési terv megvalósításának lehetőségeit. Az Európai Közösség nagykövete a látogatás első két napjának a tapasztalatairól számolt be a sajtótájékoztatón. Magyar Suzukik külföldre Megérkeztek az első nyugati megrendelések az esztergomi Magyar Suzuki Rt.-hez, miután az Éurópai Unió országaiban sorra elkészülnek a Suzuki típusbizonyítványai. A Suzuki Europe értékesítési hálózatán keresztül elsőként olasz, holland és német dealerek rendeltek nagyobb mennyiséget a Magyarországon gyártott Swiftekből. A tervek szerint a cég az idén 10- 15 ezer gépkocsit exportál, melyekből Nyugat-Európán kívül szállítanak Kínába, sőt próbamegrendelésre Macedóniába is. Az cég vezetői beszámoltak arról is, hogy várakozásaikat felülmúlóan sikeres a társaság másfél hónapig tartó részletfizetési akciója. Kiszolgáltatott vásárlók (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap délelőtt Kecskemét ismert cukrászának, Fodor Istvánnak az üzemét keresték fel, ahol szintén nem volt jelen a tulajdonos, de amíg megérkezett, egyik alkalmazottja mutatott meg mindent. A fogyasztóvédelem ellenőre azt vizsgálta, hogy a felhasználásra való alapanyagokon fel van-e tünteve a gyártás és a felhasználhatóság ideje. A befőttekről a címke azért hiányzott, mert a nagykőrösi Toldi élelmiszeripari középiskolából szerzik be. Az iskola is jól jár, hiszen bevételhez jut - mondta el Fodor István. A megyei tapasztalatokat Fehér Ferencné ellenőr foglalta össze: sajnos sok cukrászüzemre évek óta nem költenek és komoly szabálytalanságokat észleltek a Kiskunsági Vendéglátó Kft. egységeinél. A hidegkonyhai termékeket forgalmazó cégeknél próbarendeléseket kértek az ellenőrök. Volt példa arra, hogy a 644 forintos ötszemélyes hidegtálon csupán 55 dekagramm kolbász volt. A vevők a legtöbb helyen kiszolgáltatottak, mivel szabadáras termékekről lévén szó, nem tudják, pontosan mit kapnak a pénzükért. A legtöbb helyen nincs feltüntetve az sem, mikor készült a termék, amelynek a fogyaszthatósága 48 óra. A szabálytalanságok büntethetősége minimális, a néhány ezer forintos bírság senkit nem riaszt vissza attól, hogy betartsa az előírásokat. Nagy Ágnes Milyen a szabályos taxióra? • Fontos a jó memória. Sok vihart kavart az utóbbi hónapokban a taxiórák ügye. Ma már csak az APEH által engedélyezett, adómemóriás szerkezetekkel, minden utasnak számlát adva fuvarozhatnak a taxisok.- A szabályok megszegőit olyan súlyos büntetés fenyegeti, hogy nem éri meg feketén fuvarozni - tudtuk meg Fazekas Lászlótól, az APEH munkatársától. - A taxaméterek kötelező használatával egy időben megtörténtek az első csalások is, néhányan megpróbálták kijátszani az adóhatóságot. Elég volt az egyik mérőeszköz-típuson felfedezni egy csöpp kis rést és máris kevesebbet memorizált a készülék. Éppen ezért az APEH az Országos Mérésügyi Hivatallal közösen felülvizsgálta a már engedélyezett taxamétereket és a kérdéses típust kijavíttatta.- Szemüket azért továbbra is a taxisokon, illetve a mérőberendezéseken tartják, hogy ne ismétlődhessen meg a visszaélések?- A készülékeket újra és újra megvizsgáltatjuk. Jelenleg hét típust tart elfogadhatónak az adóhatóság. Az engedélyezett taxaméterek listája a következő: PRINT AX AP 501., NT 93. AP 502., RASE 93. AP 503., HALE MCT-04 AP 504., FEVITA-X AP 505., PRINTAX AP 506., DIGITAXI PRINT AP 507.- Miben hasonlítanak vagy miben különböznek ezek a készülékek?- Közös tulajdonságuk, hogy megfelelnek a pénzügyminiszteri rendelet követelményeinek: alkalmasak a viteldíj megállapítására, az üzembehelyezést követően lezárhatók, a hitelesítés után az adatokat tároló memóriaegység hozzáférhetetlen, mínusz 20 és plusz 60 fok közötti hőmérsékleten belül hibátlanul működnek. A készülékek 8 féle tarifára átállíthatok, rögzítik többek között a taxi üzemmódban megtett kilométereket, valamint az érkezési és indulási időpontokat, a naponként összegzett bevételt. Természetesen mindezen túl a kijelzőn és a számlán egyaránt szerepelnek az utas számára is fontos adatok: a tarifa, az időpontok, a megtett kilométer, a számla végösszege, sőt a taxis neve, adószáma és a gépkocsi rendszáma is. A SZAKÉRTŐ HOZZÁSZÓL Vízágyúval ruszkifácánt? Évek óta visszatérő problémát tűztek ismét napirendre a kecskeméti városatyák. Nevezetesen, tűzoltófecskendők bevetésével elriasztani a temetői varjakat. Nem sejtik azonban, hogy a riasztás kíméletlen pusztítást jelent. Tavasz van. A madarak jó része túl van a tojásrakáson, néhány nap, s a fiókák is kikelnek. Számukra a vígágyú biztos halált jelent, s a kismadarak megölése nem túlzottan etikus dolog. De nemcsak a varjúfiókák vannak veszélyben. Egy temetői varjúkolóniában szinte biztos, hogy egy-két erdei fülesbagoly is varjúfészket foglal. A földről nem látszik, hogy melyikben költ bagoly, s a vízsugár sem tud különbséget tenni. Nagyon sok erdei énekes is megtelepszik a varjútelep fáin, az alcsonyabb régiókban. Ezek pusztulása is elkerülhetetlen egy ilyen drasztikus beavatkozás során. A varjútelep létszámbeli csökkentésére abban az esetben, ha az valóban gazdasági vagy lakossági érdeket sért, - ez azonban a jelenlegi állománynál nem áll fenn - mégis van lehetőség. Ezt alapos, előzetes felméréseknek kell igazolniuk. Természetesen nem a kifejlett példányok leöldöséséről van szó, bár ez megfelelő előírások betartásával engedélyezhető. De nem is volna sok értelme a lövöldésnek, hiszen a télen itt tartózkodó madarak Lengyelországból és az Ural környékéről érkeznek hozzánk. Talán ez adja az alapot arra, hogy a vadászok ruszkifácánnak mondják a varjakat. Valószínűbb azonban, hogy „szegény” külsejük, s olykor tömeges megjelenésük ragasztotta rájuk e nevet. A mi varjainknak is több eszük van annál, hogy itt vészeljék át a csikorgó telet, a Pó-síkság kellemesebb időjárását választják. Enyhébb téli napokon, mikor a vízágyból kizúduló víz felszáradhat, megkísérelhető a fészkek egy részének „lemosása”. Ez a kifejlett madarakat nem zavarja, hiszen napközben a város körüli földeken táplálkoznak, s az itt telelő példányok tavaszra hazamennek. A Földközi-tenger mellől visszaérkező madaraink kevesebb fészket találnak, s ez ad lehetőséget az állomány csökkentésére. A varjú ugyanis lusta fészeképítő, szívesebben megverekszik egy kész fészekért, mintsem, hogy újat építsen. S a lakás nélkül maradt madár rendszerint egy másik kolóniához költözik. Nem lehet azonban cél a varjak teljes kipusztulása egy területről, hiszen ezek a madarak ugyanúgy hozátartoznak a városi élethez, mint a fecskék, a verebek vagy a feketerigók. S akinek a varjak károgása sérti a nyugalmát, annak le kéne mondani a fülemüle énekéről is. Kár lenne érte. Kár. Kár. Kár. Lisztes János Kiskunsági Nemzeti Park
