Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-31 / 76. szám

1994. március 31., csütörtök Megyei körkép 3 SZÜLÉSZET EGYELŐRE NEM LESZ Halad a kórházépítés Nagykőrösön V. ■*_A íi'fí i / , 4. SiP»“' ■ ________ i Május végére elkészül az új szárny szerkezete. Egyházközségi képviselők találkozója Ersekcsanádon- Az eredeti terveknek meg­felelően halad a kórház új szár­nyának építése Nagykőrösön, a Fáskert utcában. Május végére elkészülnek a szerkezeti mun­kák, a következő év végére pe­dig akár költözhetnek is az or­vosok a régi épületből — mondta Kreszán Albert, a Köz­épület Építő Rt. vezérigazga­tója. Nagykőrösön hétfőn tájékoz­tatták a sajtó képviselőit az építkezésről. A meghívott ven­dégekkel dr. Elek Attila igaz­gató-főorvos ismertette a terve­zett 166 ágyas, új szárnnyal ki­egészített, korszerű kórház el­osztását. A Nagykőröstől 1982-ben elvett kórház helyett egy valóban modem, a térség igényeinek megfelelő intéz­ményt építtet magának a város, számos olyan funkcióval, mely a szomszédos nagytelepülések: Kecskemét és Cegléd számára sem lesznek érdektelenek a jö­vőben. A tájékoztatóból kitűnt, hogy alapvetően három kérdés fog­lalkoztatja a körösieket. A kö­zelmúltban sokan tették szóvá, miért nem lesz szülészet az új kórházban? Erre válaszolva dr. Kruppa Ildikó, az egészségügyi bizottság képviselője elmondta, hogy bármennyire szeretnék a helybeliek, ehhez a Szakmai Kollégium nem járult hozzá, mivel Nagykőrösön nem jutna egy napra egy születés. Dr. Elek Attila ehhez hozzáfűzte, hogy az épület maga sem felelne meg e célra. így aztán Kiss János polgármester sem tudott mit ta­nácsolni, minthogy az időköz­ben erre a célra szerveződött kü­lön alapítvány gyűjtögesse a pénzt 1996 utánra, addig ugyanis semmi esély a szülészet megnyitására. A közhangulatot észrevehe­tően foglalkoztatja - különösen a vállalkozókat - miért nem vonják be fokozottabban a helybelieket az építkezésbe? Kreszán Albert, a fővállalkozó erre úgy reagált, hogy ő örülne a legjobban, ha az alvállalkozókat a körösiek közül választhatná ki, de csak abban az esetben, ha megfelelnek a követelmények­nek. Sokkal élesebben merült fel a pénzügyi fedezet kérdése. Dr. Abrahám Tibor országgyűlési képviselő többször is megkér­dezte: nem vállalt-e túl nagy terhet a város a 650 milliós hi­tellel? Kiss János polgármester elmondta, dönteni kellett: akarja-e a város a kórházat vagy sem? Mivel a válasz igen volt, mindent meg kell tenni, hogy minél több cél- és címzett tá­mogatást kapjon Nagykőrös, hogy csökkenteni lehessen a vá­rosra nehezedő terhet. Ehhez összefogásra van szükség - mondta a polgármester - és nem ellendrukkerekre. Bán János Az Érsekcsanádi Római Ka­tolikus Egyházközség képvi­­selő-testülete összejövetelt ren­dezett vasárnap, 19 környékbeli plébánia egyházközségi képvi­selői számára. Ezen, az első ilyen jellegű ta­lálkozón közel 300-an vettek részt. A program délután 4 óra­kor szentmisével kezdődött. Azután Tarján Levente, a Baja belvárosi egyházközség képvi­selője, a Tóth Kálmán Szakkö­zépiskola és Gimnázium igaz­gatója tartott előadást, Keresz­ténydemokrácia és a keresztény közéletiség címmel. Utána Föl­des Ferenc piarista szerzetes, a Kecskeméti Piarista Gimná­zium történelem-latin-görög szakos tanára beszélt arról, hogy mi a „Történelmi felelős­ségünk a mában”. Zalavári László MINDEN FÖLDNEK LESZ GAZDÁJA Katymári egyezség A jól bevált gyakorlat szerint földárverés előtti egyeztető tár­gyalásra hívta össze a katymári földrendező bizottság a licitálni vágyókat. Az április 7-én kez­dődő árverésen a 45 ezer arany­koronás földalap harminc száza­léka kerül kalapács alá. Katy­­máron idén januárban kerülhe­tett sor az első árverésre, mert a földalapok körüli vitás kérdése­ket bíróságon oldották meg. A vita lényege a kárpótlási és a részarány,tulajdonosi földala­pok minőségi eltérése volt. A bíróság jóváhagyta az eredetileg kijelölt alapokat, így januárban a kárpótlásra szánt földterületek 70 százaléka talált gazdára. Bencsik Lázár, a földrendező bizottság elnöke arról is tájé­koztatta lapunkat, hogy tavaly további 400 hektár kárpótlási föld kijelölését kérték a kárren­dezési hivataltól. Nagyon nagy igény van a földre, két-három­­szoros túljelentkezés jellemző. Az egyeztető tárgyaláson kide­rült, 10-40 százaléknyi kárpót­lási jeggyel kell visszalépniük a gazdáknak ahhoz, hogy min­denki ötszáz forintos áron jut­hasson a kiszemelt területhez. Katymáron az új földtulajdono­sok fele adta bérbe területét a helyi szövetkezetnek. A gazdák a többi földet maguk művelik, átlagosan 10-20 hektárt vetett be egy-egy termelő. Sokaknak gondot okozott a talajművelési, vetési költségek előteremtése, ezért olyan cégekkel szerződ­tek, akik megelőlegezik a ve­tési, növényvédelmi kiadásokat. A földkiadó bizottság elnöke, Dankó István a részarány-tulaj­donok kiméréséről adott tájé­koztatást. A több mint ezer tu­lajdonos egyötöde kérte az önálló ingatlanná alakítást, de közülük legtöbben csoportosan mérették ki földjeiket. Előrelát­hatólag nyár elejére befejeződik a résztulajdonok kimérése, de a bizottsági határozatok csak a földhivatal záradékolt térképei­nek elkészülte után adhatók ki. Pásztor Erzsébet HIÁNYZOTT A KADARKA Borverseny Vadkerten Az elmúlt hét végén Soltvad­­kerten második alkalommal rendeztek városi borversenyt. A dr. Urbán András által vezetett bíráló bizottságnak nem volt könnyű dolga a sok kiváló bor rangsorba állításánál. Pedig az elmúlt év nem igazán kedvezett a szőlőtermelőknek, mert a szá­raz, forró nyárban nem alakul­tak ki a fajtákra jellemző savak. A többségükben fehér borok minősége még a zsűrit is meg­lepte, mert kiválóakat bírálhat­tak. Sajnos, hiányoztak a me­zőnyből a tájra jellemző régi fajták, mint például a Kadarka és a Pozsonyi. A versenyen muzeális borok is voltak: a Szőlőskert Pince­­szövetkezet 83-as Irsaija, amiért különdíjat kapott, vagy dr. Ju­hász Imre 86-osa, s elsődíjas lett Kövidinkája. Ezerjó boráért különdíjat érdemelt Soproni Zoltán, s ugyancsak első díjat adtak át Nyerges Mihálynak. Frittmann János Cserszegijével, a Jóreménység Szakszövetkezet pedig Kékfrankosával lett első­díjas. Hirsch Pál Merlotjáért a vörösborok különdíját kapta. A versenyre főleg új borok­kal jelentkeztek a termelők, a régebbi évjáratokon már a fá­radtság jelei mutatkoztak. A díjátadó ünnepségen Kévés Imre vállalkozó borfelismerő versenyt rendezett. Ezen a ve­télkedőn Kugelmann Sándor je­leskedett, öt mintából hármat azonosított. P. S. VÁLASZTÁSI ABC 4. Mikor kifogásolható az ajánlás? Célszerű, ha az ajánlószel­vény valamennyi rovatát a vá­lasztópolgár saját kezűleg tölti ki. Természetesen lehe­tőség van arra, hogy a válasz­tópolgár az ajánlási szelvény kitöltéséhez igénybe vegye családtagjainak vagy a pártok aktivistáinak vagy a független jelölt megbízottjainak segít­ségét. Ebben az esetben a fel­sorolt rovatokat - egy kivéte­lével - más személy is kitölt­heti. Azonban a saját kezű aláírás senki által nem pótol­ható, ezt kizárólag a választó­­polgár teheti meg. Előfordulhat, hogy az aján­lószelvény kitöltése során el­írás (például betűhiba, dá­tumhiba, helyesírási hiba) tör­ténik. Abban az esetben, ha az elírás az ajánlószelvény hite­lességét nem vonja kétségbe, akkor az ajánlószelvényt ér­vényesnek kell tekinteni. Ha az ajánlási szelvény kitöltését az alapvető adatok tekinteté­ben valaki elrontotta, akkor mód van az ajánlási szelvény kicserélésére - legfeljebb egy ízben - a polgármesteri hiva­talban. Az ajánlószelvények kitöl­tésével kapcsolatos tudniva­lókról minden választópolgár érdeklődhet a lakóhelye sze­rinti polgármesteri hivatal Vá­lasztási Információs Szolgála­tánál. Az egyéni választókerület jelöltjeit - a megfelelő számú ajánlószelvényekkel és hiva­talos iratokkal - az egyéni vá­lasztókerületi választási bi­zottságnál kell bejelenteni 1994. április 8-án 16.00 óráig. Az ajánlószelvényekkel kapcsolatos kifogásokról az országgyűlési egyéni válasz­tókerületi bizottság dönt. Ha az egyéni választókerü­leti bizottság döntése ellen to­vábbi kifogást vagy jogorvos­latot nyújtanak be, az ajánlási szelvényeket kizárólag a ki­fogás elbírálása érdekében le­het átadni az illetékes válasz­tási szervnek, bíróságnak. (Folytatjuk) SZENTKIRÁLY, LAKITELEK, NYÁRLŐRINC: Visszacsalogatják a madarakat • Almási Ferenc és Matúz Lajos száz odút rakott ki a fákra. Újabb száz madárodú kihe­lyezését fejezték be a napokban annak a táj- és környezetvé­delmi programnak a keretében, aminek megvalósítását a múlt év végén kezdték el három tele­pülésen: Szentkirályon, Lakite­leken és Nyárlőrincen. A prog­ramot dr. Járfás József egyetemi tanár dolgozta ki, végső célja a vegyszermentes termelés, amit kilenc év alatt lehet elérni. A három település képviselő­testülete úgy döntött, hogy anyagilag és erkölcsileg egy­aránt támogatják a program gyakorlati kivitelezését, amit a kecskeméti Biokertész Mérnöki Iroda vállalt fel. Első lépésként tavaly decemberben Szentkirá­lyon helyeztek ki száz madáro­dút, a napokban pedig a közsé­get Lakitelekkel összekötő út mentén szereltek a fákra fész­kelő-lakóhelyeket. Rövidesen Nyárlőrincen is elkezdik ezt a munkát. Kérdésemre, hogy a szűkös önkormányzati költség­­vetésből miért áldoznak ilyen közvetlenül meg nem térülő célra, Anka Balázs, Lakitelek polgármestere így válaszolt:- Bár igaz, hogy ipar nincs, nem is volt a környékünkön, de a mezőgazdasági üzemek is nagy károkat okoztak a termé­szetben: a kemizálással, a meli­orációval stb. Felborult a termé­szet egyensúlya, a kártevők egyes természetes ellenségei kipusztultak, ezért még többet és többet kell permetezni, ami­vel újabb és újabb hasznos élő­lényt pusztítunk ki... Elődeink még ismerték annak módját, hogyan lehet a természettel szövetségben élni. Édesapám elbeszéléséből tudom, hogy a Tisza minden tavasszal elárasz­totta a kukoricaföldjét, hordalé­kával megtrágyázva, vizével megáztatva. Itt akkorára nőtt a kukorica, hogy a feje fölé emelt kapanyél sem látszott ki belőle. Számomra ez is azt példázza, hogy a természet biológiai egyensúlyának visszaállítása csak hasznos lehet számunkra. — almási — Kinek dolgozik a falugazdász? (Folytatás az 1. oldalról) Mivel Rozsnyói úr hivatalunk­nál jelezte jelentkezési szándé­kát, az ő pályázatát sem hagy­hattam figyelmen kívül.- A pályázatok elbírálása va­lóban nem a mi feladatunk - ve­tette közbe Anka Balázs -, de az ajánlások benyújtásához meg kellett volna ismerkednünk va­lamennyi pályázó, így Rozsnyói Zoltán jelentkezési anyagával is. Ez azonban nem történhetett meg, annak ellenére sem, hogy amikor egy késői időpontban nálam jelezte pályázási szándé­kát, megkértem, minél előbb mutassa be szakmai életrajzát. Harmatos Áronné képvise­lőnő arra a kérdésre szeretett volna választ kapni, hogy a szenkirályi önkormányzat tá­­mogatta-e vajon Rozsnyói Zol­tán kinevezését, mint ahogy azt néhány héttel ezelőtt Madari úr egy politikai összejövetelen el­mondta?- A szentkirályi önkor­mányzat írásos ajánlást nem adott Rozsnyói Zoltán kineve­zéséhez. Ennek ellenére úgy gondolom, szakmailag helyte­lenül döntöttem volna, ha nem veszem figyelembe pályázatát, mert őt találtam a leginkább megfelelőnek a falugazdászi feladatok ellátására - tudtuk meg Madari Jenőtől, a megyei földművelésügyi hivatal vezető­jétől. Abban a kérdésben a lakite­leki képviselők egyelőre nem határoztak, hogy ilyen körül­mények között hol és hogyan tudja a munkáját végezni Rozs­nyói Zoltán, Szentkirály és La­kitelek közös falugazdásza. Tóth Katalin Mélykúton helyet kap a falugazdász A falugazdász Mélykúton egyelőre a polgármesteri irodá­ban fogadja ügyfeleit, de a tes­tület döntése szerint a készülő egyesületek házában kap majd helyet. Ebben a helyiségben ad­ják majd ki a járlatleveleket is, így a mezőgazdasági jellegű te­vékenység a volt óvoda épület­ben talál otthonra. Az iroda megnyitása a húsvéti ünnepek után várható. A kécskei vendéglők nyitva tartásáról A napokban tárgyalta Tisza­­kécske képviselőtestülete a zaj­keltő tevékenység korlátozásá­ról szóló rendeletét. Mivel a te­lepülés üdülőterület, hamarosan beindul a Tisza-parti élet. A szórakozóhelyek sokszor han­gosak, s a pihenni vágyó nyara­lók nem tudnak aludni. Ezért a testület úgy döntött, hogy a vál­lalkozók nyitva tartási idejét korlátozza. Eszerint hétközna­pokon 24 óráig, hétvégeken pe­dig hajnali 2 óráig tarthatnak nyitva a vendéglátó egységek. Keceli döntések Hétfőn a keceli képviselők elutasították a szociális otthon vezetői munkakörére beérkezett két pályázatot, mivel egyik sem felelt meg a képesítési előírá­soknak. Az eddigi vezetőt, Kó­­kai Istvánnét bízták meg nyug­díjazásáig az irányítással. Egy­hangúlag elfogadták a múlt évi költségvetésről szóló beszámo­lót. Pályázat alapján öt vállal­kozás kapott területet beruhá­záshoz. Úgy döntöttek, hogy a Szőlőfürt-óvodát megveszik. KÖZÉLETI HÍREK • Juhász Pál országgyűlési képviselő, az SZDSZ agrárszó­vivője lakossági fórum kereté­ben ismerteti pártja agrárprog­ramját április 1-én 17 órától Pe­­tőfiszálláson a Művelődési Házban. Ugyanezen a napon 19 órától Juhász Pál Kiskunfélegy­házán a Művelődési Központ­ban beszél a mezőgazdaság ki­bontakozásának lehetőségeiről. • Kormány zatifelelősségvagyd­­lenzéki szerep? címmel rendezi meg lakossági fórumát az MSZP kiskunmajsai szervezete március 31-én (ma) 18 órától a művelődési központban. Az est vendége Gál Zoltán, a párt frak­cióvezetője lesz. • Bíró Zoltán, a Nemzeti Demokrata Szövet­ség társelnöke választási gyű­lést tart Balotaszálláson a műve­lődési házban április 1-jén 15 órakor. Ugyanezen a napon 18 órakor Tompán a művelődési házban tart fórumot. • Solton a művelődési házban március 31-én (ma) 19 órai kezdettel Mészáros László, az MDF kép­viselőjelöltje tart fórumot, melynek vendége Szabó Iván pénzügyminiszter lesz. A Vállalkozók Pártja jelöltje KOVÁCS JÁNOS várja Önöket 1994. március 31-én, 18.00 órakor, a Széchenyi I. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskolába (6000 Kecskemét, Nyíri út 32. sz ), ahol válaszol az Önök kérdéseire. fpÄT GAZDAGSÁGOT (Fizetett politikai hirdetés!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom