Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-30 / 75. szám
1994. március 30., szerda PETŐFI NÉPE 7 KÉPVISELŐK A KÁRPÓTLÁSRÓL Sikertörténet vagy csalódás? • A kárpótlási jegyen legtöbben földet vásároltak. Lezárult a kárpótlási igények benyújtásának meghosszabbított határideje is. Százezernyi újabb kérelem vár feldolgozásra. A jelek szerint az egész kárpótlásról megoszlanak a vélemények. Ezért kértünk rövid nyilatkozatokat néhány országgyűlési képviselőtől. Bethlen István (MDF):-Magam nem vagyok érdekelt, mert szándékosan nem adtam be kérelmet, ezért tárgyilagos maradhattam az ügyben. A kárpótlásra ugyanaz vonatkozik, mint a privatizációra: egyiket sem lehet jól csinálni. Mindig akadnak emberek, akik úgy érzik, hogy velük igazságtalanság történt. Mindezek ellenére, minden kormánypárti optimizmus nélkül, állítom, hogy a kárpótlás sikertörténet! Több mint egymillió ember kapta vissza valamilyen formában - ha töredékében is - a vagyonát. A mezőgazdaságban volt a legeredményesebb, mert mindenki, aki felismerte ezt a lehetőséget, nemcsak azt a földterületet tudta visszaszerezni, ami régen az övé volt, hanem még valamivel többet is. Politikai elítéltek és más károsultak öt évvel ezelőtt még álmodni sem mertek arról, hogy kárpótlást kapnak, de még azt sem remélhették, hogy jön majd egy rendszer, amelyik az igazságtalanságokért bocsánatot kér! Azok, akiknek üzemét, házát vették el, valóban a régi vagyonuknak csak töredékét kapták vissza, de be kell látni, hogy szegény ország vagyunk. Mindent egybevetve: a kárpótlást sikeresnek tartom. Dr. Török Ferenc (SZDSZ):- Szerintem többet ártott az országnak, mint használt! Tulajdonképpen mindenki csalódott. A kárt szenvedettek kevés pénzt kaptak, ezért sokan elégedetlenek. A mezőgazdasági kártérítettek legtöbbje nem azt és nem olyan földet kapott viszsza, amilyet szeretett volna. Az egész folyamat létbizonytalanságot teremtett, megbénította a tulajdonviszonyok mozgását és ezzel gátolta az egész gazdaság működését. Nincs más hátra, mint a parlament által megszavazott törvény alapján minél előbb befejezni az ügyet és akkor a új földtulajdonosok, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok - ha nagyon nehezen is -, de kezdhetik az új életet. Mi nem ilyen kárpótlást javasoltunk, de az országgyűlés leszavazott bennünket. Csépe Béla (KDNP):- A kárpótlás végrehajtása erkölcsi kötelesség, ezért kezdettől fogva támogattuk, bár az az eredeti formájában hajótörést szenvedett. Nemcsak az ellenzék, hanem még az Alkotmánybíróság is módosíttatott a törvényen. Ennek ellenére vállalnunk kellett. Menet közben nem várt nehézségek is adódtak. A licitálási rendszer ellen is kifogásunk volt, az erdők visszaadása is nem várt gondokkal járt, s a kárpótlási jegyek forgalma körül is vannak kellemetlen tapasztalatok. Egy biztos: minden gáncsoskodás ellenére megmentettük a kárpótlást, s mintegy másfél millió ember valamit visszakapott egykori vagyonából. Dr. Suchman Tamás (MSZP):- Tanulságos - a kárpótlások jegyében eltelt - három esztendőn vagyunk túl. A választások után az új kormánynak még sok gondja-baja lesz a kárpótlás „eredményeivel”. Az utolsó évben már csak rossz minőségű földek kerültek új gazdákhoz, a kárpótlási erdőkkel is sok a gond. Az új tulajdonviszonyok rendezése lassan halad, ebben a tempóban három év sem lesz elegendő ennek a munkának a befejezésére. Az új kezekbe került földek tekintélyes része elhanyagolt, még nincs megművelve. Ez talán érthető is, hiszen a visszaigénylők több mint fele 60-63 éves. A visszakapott földekre „megálmodott” farmergazdaságok gépellátása igen költséges, ezért jövőjük bizonytalan. A kárpótlások, a földvisszakérések, az egyéb szorítások miatt bizonytalanná vált a szövetkezetek sorsa is. Négy éve nincs pénz a felújításokra és csupán 4 százalékuk jutott új gépekhez. A helyzetre jellemző a Földművelésügyi Minisztérium jelentése, amely szerint legalább 50 milliárd forint kellene a magyar mezőgazdaság talpra állításához. Nagy Tamás (Agrárszövetség):- A kárpótlást mindenképpen végre kellett hajtani. Én magam nem hittem soha, hogy az állami vagyont újra privatizálni lehet, de abban hittem, hogy létre lehet hozni egy olyan kárpótlási rendszert, amelyik a gazdaságot építi és szolgálja. A kárpótlási törvény nagyon sok pontban célirányt tévesztett, és ezért ezt a célját nem is érhette el. A kárpótláshoz úgy kellett volna hozzányúlni, hogy az állampolgárok esélyegyenlőségét biztosítsuk. Csak kritikusan lehet nézni, hogy van, aki már régen ott ül új vagyonában, mások pedig még választ sem kaptak a hivataltól. Annál is inkább, mert aki korábban kapott földet, az sokkal olcsóbban, sokkal jobb földhöz jutott. Most úgy látom, hogy a legfontosabb feladat megnyugvást teremteni, az állampolgárok jogos igényeit minél gyorsabban kielégíteni. Vagyis minél hamarabb legyen telekkönyvi végzés az emberek kezében, arról nem is beszélve, hogy még a földkimérések is sok helyütt igen lassan haladnak. Végül szeretném leszögezni, hogy a legnagyobb baklövésnek tartanám, ha valamilyen címen még egyszer meghosszabbítanák az igények benyújtására már egyszer meghosszabbított határidőt, mert akkor ennek sohasem lenne vége, és csak fokoznánk a bizonytalanságot! Koós Tamás A HÚSMINŐSÍTÉS ÚJ MÓDSZERÉRŐL BAJÁN Szúrószondával mérik a szalonna vastagságát A sertések vágás utáni EK-Konform minősítési rendszeréről tartott tájékoztatót a Földművelésügyi Minisztérium, a Húsipari Szövetség és a Bácshús Baján, a Pártok Házában. A keddi tanácskozás egy országos rendezvénysorozat része, melynek célja az Európai Közösség országaiban elfogadott, műszeres mérésen alapuló, a sertéshús minősítésére szolgáló rendszer megismertetése, a minősítés szervezeti, működési formájának bemutatása. A vágósertések és vágómarhák vágás utáni minősítéséről szóló rendelet értelmében az óránként 60 darabnál nagyobb kapacitással működő vágóhidak számára kötelező az új rendszer szerinti minősítés. Az ennél kisebb vágókapacitású vágóhidak a napi gyakorlatban eddig is használt átvételi módszereket alkalmazhatják a rendeletben meghatározott feltételek megteremtéséig, de legkésőbb ez év végéig - hangzott el dr. Szabó Ágnes osztályvezető előadásában. Dr. Klosz Tamás ismertette a húsminősítés technikáját és technológiáját. Az Európában • Nem mindegy milyen minőségű hús érkezik a feldolgozókba. Képünkön a bajai húskombinát. elterjedt szúrószondás műszerek működési elve, hogy a vágott sertésféltest adott ponton történő átszúrásakor a műszer által kibocsátott fény eltérő mértékben verődik vissza a világos szalonnaréteg, illetve a sötétebb színű izomréteg felületéről. A műszerrel így azonnal és objektív módon lehet mérni a szalonna és az izomréteg vastagságát. Dr. Demeter János, az FM osztályvezetője az árakról, az állami felvásárlási garanciákról beszélt. A garantált ár az E minőségi osztályban 98 ft/kg, U osztályban 90 ft/kg, míg az R kategóriában 82 forint. A hazai sertésállomány 64 százaléka minősíthető az első három osztály valamelyikébe. Az ezeknél gyengébb áru nem, vagy csak igen alacsony áron adható el a piacon. -pásztor-Elegáns, könnyű, és nélkülözhetetlen, mert mobiltelefon. ANOKIA150-es. A NOKIA 150 egyszerűen egy mobiltelefon. Mert bárhová elkíséri Önt, s néhány gombnyomással összekapcsolja az ország vagy a világ bármely telefonkészülékével. A NOKIA 150 nem csak egyszerűen egy a mobiltelefonok közül. Mert a világ legkisebb 450 MHz-en működő készüléke, mely elfér egy kabátzsebben, retikülben, övre akasztva is hordható, de ha kívánja, gépkocsiba is szerelheti. Különleges akkumulátora hosszú beszélgetési és készenléti időt tesz lehetővé. A NOKIA 150 több, mint egy mobiltelefon. Mert a skandináv formatervezés legszebb jegyeit viseli magán. Legapróbb részletei is azt a tervezői szándékot tükrözik, hogy Ön egy ékszer-szépségű formában lehessen birtokosa a ma elérhető legfejlettebb távközlési technológiának. (»)))))) WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT. MOZGÁSBAN AZ ÜZLET. Balatonvilágos: M7-es enyingi elágazás Rádiótelefon: 106 60)327100 Béhéscsaba: S600 Cvóni G.u.21. Tel.: 166) 447-111 Rádiótelefon :(06 60)314000 Budapest: 1111 Karinthy Frigyes út 21. Tel.: 166-9977 Rádiótelefon: 106 601327018 Debrecen: 4026 Kálvin tér 2/A. Tel.: 152) 318-038 Rádiótelefon: 106 60) 327800 Cj*; 9022 Páliig Dénes u. I. Tel.: 196) 318-896 Rádiótelefon: 106 60) 327400 Miskolc: 3530 Széchenyi o. 70. Tel.: 146) 411-550 Rádiótelefon: 106 60) 351000 Nagykanizsa: 8800 Deák tér 12. Tel.: 193)310-460 Rádiótelefon: 106 60) 327408 Pécs: 7621 Rákóczi utca 19. Tel.: (72) 445-111 Rádiótelefon: (06 60) 327900 Szeged: 6720 Tisza Lajos krt. 2-4.TeI.: 162) 42I-S75 Rádiótelefon: (06 60)317600 Székesfehérvár: 8000 Várkörút 44. Tel.: (22) 328-717 Rádiótelefon: 106 60) 327200 Szolnok: 5000 Baross u. I. Tel.: 156) 422-232 Rádiótelefon: (06 60) 386001 Szombathely: 9700 Weither Károly ti. 14. Tel.: 194) 324-420 Rádiótelefon: 106 60) 377000
