Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-28 / 73. szám
6 PETŐFI NÉPE 1994. március 28., hétfő KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK Amit érdemes tudni az ügynöktörvényről Nemrég fogadta el az Országgyűlés az ügynöktörvényt, s azóta is sokan értelmezik, vitatják annak egyes pontjait. Zsuffa Istvánnal, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárával, a jogszabály szakértőjével kerestünk választ mindarra amit érdemes tudni e törvényről: 1. Mi a különbség dr. Hack Péter-dr.Demszky Gábor SZDSZ-es országgyűlési képviselők 1990-ben benyújtott javaslata és a most elfogadott törvény között?- Az SZDSZ törvényjavaslata részben szűkebb, részben tágabb kört érintett volna. Egyrészt kimaradt volna az átvilágításból a felső vezetők egy része, másrészt szélesebb körre - például az egyházi vezetőkre - is vonatkozott volna. Többek között ezért nem volt elfogadható az a javaslat a parlamenti többség számára. 2. Az ilyen jellegű „kényes” törvényeket beterjesztésük előtt többpárti egyeztetésre bocsátják. Ez most elmaradt. Miért?- Egyeztetésre általában a kétharmados törvények beterjesztése előtt került sor. Az „ügynöktörvény” nem tartozott ezek közé. 3. A kartonok és egyéb bizonyítékok az 1990-ben megalakult Nemzetbiztonsági Hivatal kezében vannak. Azóta ki lehetett venni néhányat, be lehetett tenni új „dokumentumokat” a dobozokba...- Ez a dokumentumcsomag nálunk, a Belügyminisztériumban van lezárva. Meggyőződésem, hogy 1990 óta senki sem nyűit hozzá. Hogy azelőtt mi történt a kartonokkal? Ma már nagyon nehéz rekonstruálni. 4. Miből lehet egyértelműen megállapítani, ki volt ügynök és ki nem?-Azt hiszem, hogy ez legalapvetőbb problémája az egész törvényjavaslatnak. Azok a dokumentumok, amelyek alapján egyértelműen meg lehetne állapítani, hogy valaki ügynök volt vagy sem, már nem teljes körűek. De ez nem csökkenti a törvény végrehajthatóságát. A paragrafusok kimondják: azt is ellenőrizni kell, hogy valaki szigorúan titkos vagy nyílt állományú tisztként teljesített-e szolgálatot a III/III-as csoportnál? Ez például a korábbi személyzeti nyilvántartásokból fehéren-feketén megállapítható. A törvény hatálya az egykori karhatalm istákra is kiterjed. Az erre vonatkozó dokumentumok rendelkezésre állnak, a fegyveres testületnek pontos és megbízható személyzeti nyilvántartása volt és van ma is. 5. A törvény azokra is kitér, akik ezektől a szervezőktől jelentést fogadtak el és azokat döntéseikben felhasználták?-Ezek köre is egyértelműen rekonstruálható, az egykori felső szintű állami és pártvezetőkről van szó. 6. És mi a helyzet a tényleges ügynökökkel?- Ezek tevékenységét egyértelműen bizonyítani már nehezebb. De nagyon sok dokumentum maradt fenn, ezekből - még ha töredékesen is - sok minden rekonstruálható. Való igaz, hogy a jelentések legjavát, amelyek egyértelmű bizonyítékok lehetnének, megsemmisítették. De a tevékenységükért kapott juttatásokról szóló igazolások, a költségeik elszámolása, a számlák mind megvannak. 7. Mi a helyzet azokkal, akikről nem bizonyítható, hogy pénzt vettek fel, „csak” besúgtak?- Ennek megállapítása nem a mi hatáskörünk, ez ügyben nem nekünk kell dönteni. A törvény úgy rendelkezik, hogy három bíróból álló testület, minden dokumentumot mérlegelve dönti el, hogy az illető ügynök volt-e vagy sem? 8. A közeli és a távolabbi múltban sok mindent megéltünk már. Mi a biztosíték arra, hogy ártatlanul nem hurcolnak meg senkit?- Ezt egy többlépcsős bizonyítási és jogorvoslási módszer biztosítja. A Belügyminisztérium szállítja az adatokat, a bírói testület - ha szükségesnek látja - behívja az érdekeltet és meghallgatja, majd mérlegeli az esetet és dönt. Ez ellen az érintettek fellebbezhetnek a Fővárosi Bírósághoz, amely az ilyen vitás esetekben kimondja majd a végső szót. 9. Most, amikor a bíróságok túlterheltek, minden peres ügy évekig tart, hogyan tudják még ezt a feladatot is ellátni?- Két-három, speciálisan erre szakosodó bírói testület folytatja majd ezeket a vizsgálatokat, illetve mérlegeli a fellebbezéseket. 10. Felmérte már valaki, hogy várhatóan hány ember ügye kerül majd a bírói testület elé?- Ezt senki sem tudja megmondani! Több tízezer kartont őrzünk és adott azoknak a köre, akiket a törvény értelmében át kell világítani. Hogy hányán lesznek, akik belekerülnek az átvilágítandók körébe? Ma még nem lehet megmondani. 11. A bírói testületek névsorát a Nemzetbiztonsági Bizottság terjeszti a Parlament elé a Legfelsőbb Bíróság elnökének egyetértésével. Miért nincs ebben szerepe az Alkotmánybíróságnak?- Azért, mert az Alkotmánybíróságnak nincs kapcsolata a bíróságokkal, tudomásom szerint nem is ismerik a bírákat. 12. Ki világítja át magukat a bírói testületeket?- A Nemzetbiztonsági Bizottság. 13. A „fontos tisztséget betöltő” vezető újságírók átvilágításáról különös súllyal rendelkezik a törvény. A magáncégek lapjainál a szerkesztők nem „tisztségviselők”. A külföldi tulajdonban lévő lapok szerkesztőire, a külföldi tulajdonos hatáskörébe tartozó vezetőkre hogyan tudják kiterjeszteni a törvényt?- Az újságok szerkesztőit a kormányjavaslata nem érintette, de a képviselők javaslatára ők is bekerültek a törvénybe. Eszerint valamennyi 30 ezer vagy ennél nagyobb példányszámú napi- és hetilap szerkesztőit és vezető munkatársait át kell világítani. A többségében állami tulajdonban lévő vállalatok, újságok vezetőinek átvilágítását írja elő a törvény. 14. Ez „humánus törvény” - állítja az igazságügy-miniszter. Csak a tényeket akarja nyilvánosságra hozni. Eszerint se Horn Gyulát, se Csurka Istvánt nem kell átvilágítani? Hiszen előbb Horn mondta el, hogy pufajkás volt, később Csurka ismerte el aláírását a III/III -as iratokon, s mindkettőjüket pártjuk és a Parlament „így is” elfogadja.- A törvény azoknak a múltját kívánja nyilvánosságra hozni, akik eddig titkolták. Ha kiderül egy polgármesterről, hogy ügynök, akkor is átvilágítják az illetőt, ha a választói elfogadják a múltjával együtt. 15. Ez a törvény négy éve készül, több formában is a Parlament előtt volt már. Miért most, a választási kampány kezdetére vették elő, és miért csak június elejétől lép életbe? Ezek szerint a megválasztottakat már nem fogják átvilágítani?- Azt, hogy a Házbizottság miért most tűzte napirendre a törvényjavaslatot, nem tudhatom, ez politikai döntés volt. Ami pedig a határidőt illeti? Mire egy vizsgálat befejeződhet, lejár a mai képviselők mandátuma. A törvény pedig kimondja, hogy akinek a megbízatása megszűnt, annak ügyében a vizsgálatot abba kell hagyni. Az újonnan megválasztott politikai személyiségeknek felelniük kell a múltjukért. koós Növényvédelmi repülők a Bácskában • AK-26-os helikopter 600 kilogrammos nitrogénműtrágya-terhével, felszállás közben, Óalmáson. Bácsalmáson, a tavasz eljöttét a virágnyíláson, a költöző madarak visszaérkezésén kívül a város határában röpködő sárga, növényvédelmi repülőgépek megjelenése is jelzi már évek óta. Az igazán tavaszi időjárás még késik, de a repülőgépek az idén is pontosan érkeztek. A helyi Agráripari Rt. őszi vetésű kalászosgabona-táblái felett „szántják” a légteret. Fejtrágyázást végeznek, nitrogéntartalmú műtrágyát juttatnak a vetésre. A földön közlekedő ember még ma, a technika századának a végén is csodálkozással teli vágyakozással szemléli a légtérben közlekedő gépeket. Vagy azért, mert még soha nem utazott repülőn, helikopteren, vagy azért, mert ismét érezni szeretné a repülés semmi máshoz nem hasonlítható, csodálatos érzését. Az Óalmás térségében dolgozó KA-26 típusú helikopter látványos fordulóinak, a méltóságteljes lassúhaladási sebességgel végzett tápanyag kijuttatásnak sok nézője akadt. A helikopter vezetőjével, Sári Jánossal ebédidőben beszélgettünk:- Nyíregyházán szereztem képesítést, 1978 óta repülök. Családommal Baján lakom. A géphez szorosan hozzátartozó szerelő Szűcs Ferenc pedig Jánoshalmán. A gépek (egy An- 2-es Mosztonga térségében dolgozik) a bácsbokodi székhelyű KISS-BREITIGAM ÉGJ Kft.nek a tulajdonát képezik.- Egyébként - jegyzi meg a pilóta, az a földről nézve lassúnak tűnő sebesség munka közben 110-120 km/órás sebességet jelent. Elmondása szerint a bácskai tájegységen dolgoznak, s mint e vidéken élő embernek, valóban térkép e táj - gépen szállva fölibe -, ennek ellenére a térkép repülés közben is állandóan szem előtt van. Munkájuk folyamatosan biztosított, elsősorban nagyüzemek részére dolgoznak, de van érdeklődés a kistermelők részéről is. Azért azt figyelembe kell venni, hogy a gép munkaszélessége 24 méter és ennél keskenyebb parcellákat nem tudnak vállalni. Ezenkívül a gép egy üzemórájának költsége 40 ezer forintba kerül, így hektáronként 350- 400 forint körül alakul a munkadíj, a megállapodásoktól, a körülményektől függően. A- mint Szűcs Ferenc, a törékenynek tűnő gép szerelője megjegyzi, a két csillagmotor egy üzemóra alatt 200 liter üzemanyagot fogyaszt. Az ebédidő leteltével a pilóta, Sári János ismét magasba emelte gépét, hogy Bácsalmáson a vállalt kötelezettségnek eleget tegyenek és a következő napokban már Garán juttassák ki a vegetációs időszak jelen szakaszában oly fontos nitrogénműtrágyát. Amint beszélgetésünk során kiderült, a Petőfi Népe kedvenc olvasmánya az egész Sári-családnak. Prókai Károly A NOKIA 150 egyszerűen egy mobiltelefon. Mert bárhová elkíséri Önt, s néhány gombnyomással összekapcsolja az ország vagy a világ bármely telefonkészülékével. A NOKIA 150 nem csak egyszerűen egy a mobiltelefonok közül. Mert a világ legkisebb 450 MHz-en működő készüléke, mely elfér egy kabátzsebben, retikülben, övre akasztva is hordható, de ha kívánja, gépkocsiba is szerelheti. Különleges akkumulátora hosszú beszélgetési és készenléti időt tesz lehetővé. A NOKIA 150 több, mint egy mobiltelefon. Mert a skandináv formatervezés legszebb jegyeit viseli magán. Legapróbb részletei is azt a tervezői szándékot tükrözik, hogy Ön egy ékszer-szépségű formában lehessen birtokosa a ma elérhető legfejlettebb távközlési technológiának. RÁDIÓTELEFON KFT. Balatonvilágos: M7-esenyingi elágazás Rádiótelefon: (06 601 327100 Békéscsaba: 5600 Cyóni G.u.21. Tel.: (66) 447-111 Rádiótelefon :(06 60)384000 Budapest: Ilii Karinthy Frigyes út21. Tel.: 166-9977Rádiótelefon: (06 60)327088 Debrecen: 4026 Kálvin tér 2!A. Tel.: (52) 318-038 Rádiótelefon: (06 60) 327800 Győr: 9022 Pálffy Dénes u. 1. Tel.: (96/ 318-896 Rádiótelefon: (06 60) 327400 Miskolc: 3530 Széchenyi u. 70. Tel.: (46) 411-550 Rádiótelefon: (06 60) 351000 Nagykanizsa: 8800 Deák tér 12. Tel.: (93) 310-460 Rádiótelefon: (06 60) 327408 Pécs: 7621 Rákóczi utca 19. Tel.: (72) 445-111 Rádiótelefon: 106 60) 327900 Szeged: 6720 Tisza Lajos krt.2-4.Tel.: (62) 421-575 Rádiótelefon: (06 60)327600 Székesfehérvár: 8000 Várkörút 44. Tel.: (22.1328-717 Rádiótelefon: (06 60) 327200 Szolnok: 5000 Baross u. 1. Tel.: (56) 422-232 Rádiótelefon: (06 60) 386001 Szombathely: 9700 Weither Károly u. 14. Tel.: (94) 324-420 Rádiótelefon: (06 60) 377000
