Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-24 / 70. szám

Támogatják a tűzoltókat A jövő hónap elején közgyű­lést tartanak a soltvadkerti ön­kéntes tűzoltók, s ezért a na­pokban tanácskozott a vezető­ség. Az összejövetelen értékel­ték az elmúlt esztendőt, s meg­határozták az idei terveket is, amiről április 10-én természete­sen szó lesz még a nagy többség előtt. A több mint negyvenfős egyesület fele-fele arányban tag, illetve pártolótag. A három fő állású dolgozó állandó ügye­letet tart, akiknek most megha­tározták a munkaköri leírását is. Néhányan pedig Kunszentmik­­lósra, tanfolyamra járnak. A ve­zetőség áttekintette a pénzügyi helyzetüket, eszerint több mint kétmillió forintból gazdálkod­nak. Ez az összeg 90 százalék­ban önkormányzati támogatás. Mint Ocskó Zoltán, az egyesü­let elnöke elmondta, valamilyen módon szeretnék lecserélni az öreg Csepel autót, aminek mű­szaki állapota már kívánnivalót hagy maga után. Készülnek arra is, hogy május 1-jén nagysza­bású tűzoltóversenyt rendeznek. Tavaly egyébként 16 riasztá­suk volt, az idén eddig két la­­kástűzhöz vonultak, s büszkék is arra, hogy elsőként értek oda. KÖZGYŰLÉS A JÓREMÉNYSÉG SZAKSZÖVETKEZETBEN Jó híreket hallhatnak a sportcsarnokban nokban tartja évi rendes köz­gyűlését. A napirend szerint az igazga­tóság beszámol az elmúlt évi gazdálkodásról. A több lábon állás ezúttal is meghozta az eredményét. A decemberi jegy­zett tőkéjük több mint 230 mil­lió forint. Legjelentősebb üzlet­résszel bír a borászat, amely az előző évhez képest a legtöbb eredményjavulást produkálta. A palackozóban egyébként jelen­leg kisebb beruházás történik, hogy felkészüljenek a tagi szol­gáltatásra. A műanyagüzem nemcsak Bács-Kiskun megye, hanem az ország egyik legrégebbi ilyen gyártó részlege, ahol a nonstop termeléssel majdnem száz em­bernek tudnak munkát adni. Az eredmények között emlí­tést érdemel, hogy a szövetke­zetnek öt évnél hosszabb fu­tamú jelzáloggal terhelt köl­csöne nincs. A szakszövetke­zetben munkát vállalók - akik­nek száma több, mint 130 fő - szintén készíthettek maguknak eredménykimutatást, mely sze­rint az egy főre jutó kereset az elmúlt esztendőben 48 száza­lékkal volt több, mint a meg­előző évben. • A müanyagüzemben folyamatos a munka. Lehoczki Fülöp gépmester a műszakváltásokkor szokásos ellenőrzést végzi. Mint az a holnapi igazgató­­sági beszámolóban elhangzik, az adózott nyereségből - az alapszabály szerint - több mint kétmillió forintot osztalék fize­tésére fordítanak, a fennmaradó részt pedig az eredménytarta­lékba helyezik. Mindenesetre a Jóreménység Szakszövetkezet­nek - ahol mintegy ezer tagot jegyeznek - megvan minden reális esélye arra, hogy ebben az esztendőben is jövedelmező gazdálkodást folytasson. A szövetkezeti átalakulások sok gazdaságot tönkretettek, számos tag kivált, s példák sora van arra is, hogy szét­hordták a közös gazdaságot. Mindezek alól szerencsésen kivétel maradt a Soltvadkerti Jóreménység Szakszövetkezet, amely holnap délután öt órai kezdettel a városi sportcsar­• A palackozóból kikerült áruk a határon túl is ismertek. Soltvadkert és vidéke A közbiztonságról Bócsán Bócsán a legutóbbi képvi­selő-testületi ülésen értékelték a közrend és -biztonság helyzetét, melynek során megállapították, hogy a polgárőrök és a rendőr­ség együttműködése eredmé­nyes. Ezért is jutottak arra az elhatározásra, hogy a húszfős polgárőrséget anyagilag to­vábbra is támogatják. Megol­dásra vár, hogy a két kmb-s ál­lást olyan rendőrökkel töltsék be, akik szolgálatot teljesítenek, ugyanis az egyik tartósan beteg, a másik továbbképzés miatt tá­vol. Egyetértettek a képviselők azzal, hogy anyagilag hozzájá­rulnak a soltvadkerti rendőrőr­sön egy fő igazgatásrendészeti dolgozó alkalmazásához. Hátán cipelte a grófot A Vöröskereszt kiskőrösi szervezete a napokban Vadker­ten köszöntötte Király Kálmán­­nét, aki a háború idején hadi­kórházakban teljesített szolgála­tot.-Anci néni ma sem tud könnyejk, nélkül emlékezni.- Keserves idők voltak azok. Ha kellett, tetűket irtottam, vér­tócsát töröltem. Szegény bete­gek! Legtöbbjének se keze, se lába. Rám voltak utalva. Én csak az embert néztem. Bécs­­ben történt meg az is, hogy az egyik sérültet elvitték, s akkor kérdezett meg valaki: - Tu­dod-e, kit cipeltél a hátadon? Az Almási Gyula grófot. Nem akartam elhinni.-Hogyan került a hadikór­házba?-A háború idején 16 évesen Szegeden, a Csanádi Imre szá­zadosnál szolgáltam. Nagy be­teg volt. Már előtte is betegeket ápoltam, hiszen a battonyai, elesett nagynénémnél nevelked­tem. Amikor a németek csak úgy robogtak a motorokkal, szólt a százados úr, hogy vi­gyem oda az ablakhoz. Azután nemsoká meghalt. Visszakerül­tem Battonyára, ahol a reformá­tus iskolában induló vöröske­resztes tanfolyamra jelentkez­tem. Még Púja Frigyes lányai is odajártak. Közben a mezőhe­­gyesi ménest, ahol a bátyám dolgozott, menekítették. Az édesanyám meg a báróékhoz járt főzni. A lovakat elvitték, én meg maradtam. De édesanyám azt akarta, hogy Alsóegreská­­tára, a kastélyba menjek, hát szót fogadtam. Ott azt a felada­tot kaptam, hogy vigyek fel Pestre egy csomagot. Hintóval vittek a hegyre, s láttam a Du­nát. Negyvennégy nyara volt ekkor, mert vékony ruhában voltam. Délután visszavittek az állomásra, de már nem indult egy vonat sem, mert az oroszok • Anci néni, aki mindenes volt a hadikórházakban. bejöttek. így kerültem egy gim­náziumba, ami a 293-as vörös­keresztes hadikórház volt.-Tehát ott folytatódott a szolgálat.- Álltam a főnővér előtt. Látta a kétségbeesésem. Rám parancsolt, hogy el ne merjek menni. És csak hordták a sebe­sülteket. Azt a jajgatásokat! Keserves kórháztörténetek sorát mesélte Manci néni, s azt, hogyan jutottak el Németor­szágba, ahol ismét hadikórház­ban teljesített szolgálatot. Meg­járta a légópincéket, s a bombá­zások idején sebesülteket, halot­takat kapart ki a romok alól. Volt hadifogságban is. Sok bor­zalom után tért haza Mezőhe­gyesre, ahol megtalálta szüleit. A nagy találkozások után Király Kálmánnal is össze hozta a sors. Az első fiúgyermekük 1948-ban született, s még négynek adott életet. Annak pedig két eszten­deje, hogy Pirtóról Vadkertre költöztek. Kulturális és sportcélokat is szolgál a gyermekekért alapítvány Az elmúlt esztendő őszén a vadkerti szülők kezdeményezé­sére a helyi Kossuth Lajos Álta­lános Iskolában - ahol mintegy kilencszáz gyermek tanul - lét­rehozták a Gyermekekért Ala­pítványt. A célok között meg­fogalmazták, hogy olyan iskolai megmozdulásokat, csoportokat, egyéneket, amelyek öregbítik az intézmény hírnevét, segítik. Ezt több pályázat kiírásával is ébren tartják. Ilyen volt leg­utóbb a Kossuth-napok rendez­vénysorozat. A hangverseny után vers következett, azaz sza­valóverseny. A jelentkezők leg­jobbja Fehérvári Péter, őt kö­vette Virág Angéla és Kocsis Balázs. Különdíjat érdemelt Vincze Aliz, Kerényi Petra, Jó Réka, Fiedler Anikó és Mucsi Zalán. A kicsik megméretteté­sére is sor került. Gáspár Petrát, Kiss Anettet és Grósz Annát ju­talmazták. A Kossuth-kézilabdakupán kilenc csapat vett részt. Elsők lettek a helyiek, második a kecskeméti rákóczisok, harma­dik a lajosmizsei csapat. Díjaz­ták a legjobb góllövőt, Korsós Ágnest (Soltvadkert), a leg­technikásabb játékost, Kovács Ágnest (Jánoshalma) és a leg­jobb kapust, Mayer Krisztinát (vadkerti). Ugyancsak az évfordulóhoz kapcsolódóan még két téma­körben lehetett pályázni. Az egyik az iskola előtti Kos­­suth-szobor története, vagy az­zal kapcsolatos élmény, a másik gasztronómiai, azaz Kossuthról elnevezett ételek leírása. Roko­lya Kinga és Varga Zsuzsa, Hamar Dóra és Gaál Viktor a szobordolgozattal jeleskedett, az étkek írói közül első lett Font Zsuzsa és Korsós Ágnes, máso­dik Rokolya Kinga, Nagy Gá­bor és Varga Zsuzsa, harmadik helyezett Windecker Henrietta, Szomor Márta, Lakatos Éva, Nagy Ildikó és Tóth Melinda. Az alsó osztályos gyerekek Kossuth-albumokat, irodalmi és képzőművészeti pályázatokat adtak be. Az osztályok helyezé­sei: 2. e, 1. a, 1. d és 1. b. • A Kossuth-kézilabdakupán a kilenc csapat közül a helyiek győztek. A szakosztályoké lett a báli bevétel Pénzügyekről Tázláron Tázlár képviselő-testülete tegnap délután ülést tartott. Na­pirendjükön a múlt évi költség­­vetés végrehajtása szerepelt, amelyet Papp Józsefné polgár­­mester terjesztett a honatyák elé. Az önkormányzat 60 millió forint bevételből gazdálkodott úgy, hogy abból - a remélhető­leg jövőre sorra kerülő gázprog­ramra - tartalékoltak. A képviselők ezt követően döntöttek a falugyűlés, a köz­meghallgatás időpontjáról is. Soltvadkerten is befejeződött a farsangi mulatság szezonja, amit a nagyszabású hagyomá­nyos sportbál zárt. A helyszín természetesen a sportcsarnok volt. Ahhoz, hogy a több mint hatszáz ember jól érezze magát, sokan fogtak össze. Ledniczky Vilmosnak, az egyesület elnö­kének számos segítője akadt. A vacsorára való alapanyagot a Linka Sonka Kft.-től kapták, s Vajda József vendéglős készí­tette el. Alaposan kivette a ré­szét a szervezésből Bajúsz Péter sportcsarnok-igazgató, Zsikla Mihályné, az egyesület könyve­lője, Katzenbach Béláné és so­rolhatnánk a többieket is. Ám csak így valósulhatott meg a szép összegű bevétel, amit az öt szakosztály - a megyei első osz­tályú labdarúgó, az NB Il-es női és férfi kézilabda, a 70 fős bir­kózó, és a 25 fős asztalitenisz - között osztottak szét, ezzel is segítve munkájukat. E hagyományos, jó színvo­nalú és hangulatú rendezmény egyébként azt a célt is szolgálja, hogy a bálozók kedvet kapjanak a sportmérkőzések látogatására, hiszen a jó eredményeket befo­lyásolhatják a szurkolók is. Városi borverseny másodszor Soltvadkerten március 26-án második alkalommal rendeznek városi borver­senyt, amelyre fajtánként - fehér és vörös - két üveg hét deciliteres borral jelentkez­hetnek a gazdák. Az ünnepé­lyes eredményhirdetés és a díjkiosztás ugyancsak szom­baton lesz este hat órakor a Hangulat presszóban. Ajándékkönyvek Magyarkanizsára A közelmúltban könyv­gyűjtést szerveztek Soltvad­kerten, hogy a köteteket eljut­tassák a magyarkanizsai gye­rekeknek. Az adományt dr. Windecker Zoltán, a polgár­­mesteri hivatal csoportveze­tője vitte el. Kanizsáról a na­pokban Hulmann László, az oktatási és művelődési in­tézmény igazgatója hozta el a megajándékozottak köszöne­tét, közöttük a József Attila Könyvtár százötven kis olva­sójának aláírását is. T ermészetg y ógyász­­tanfoiyam Tázláron Ez év májusáig tart a táz­­lári művelődési házban az a természetgyógyász-tanfo­lyam, amely heti egy alka­lommal történő elfoglaltságot jelent. Az érdeklődőket Ma­jor Etelka szabadszállási ter­mészetgyógyász tanítja a ref­­lexológiára. A rendszeres lá­togatók eddig harmincán vannak. Záróvizsga társasági táncból Március 26-án, szombaton délután öt órakor minden ér­deklődő megnézheti a tázlári művelődési házban, hogy az ifjúság hogyan sajátította el a társasági táncok lépéseit. Ugyanis ekkor lesz a negy­­verífős csoport nyilvános zá­róvizsgája. Csütörtökönként fórum A soltvadkerti falugazdász, Somogyi László minden csü­törtökön este hat órai kezdet­tel fórumot rendez a helyi fa­házban. Ugyanitt, a klubszo­bában kedden és pénteken 8- 12 óráig ügyfélfogadást tart. Cserkésztörténet ajándékba Tóth Sándor, Kecskeméten élő, nyugdíjas MÁV-főtaná­­csos a közelmúltban Berkecz László polgármesternek a megyeszékhelyen átadta azt a dokumentum értékű fotó­albumot, amely a vadker­ti cserkészcsapatról még 1929-ben, az ajándékozó édesapjának kaskantyúi bir­tokán készült. Pótvásár Március 29-én, kedden Soltvadkerten országos állat- és kirakodóvásár, azaz pótvá­sár lesz. Cukorbetegeknek Március 28-án 17 órakor a vadkerti művelődési házban lesz a diabetesklub legköze­lebbi összejövetele. Az oldalt írta és szerkesztette: Pulai Sára

Next

/
Oldalképek
Tartalom