Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-22 / 68. szám
1994. március 22., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac ll A fülöpszállási ménesgazda • Kovács Ferenc az egyik gyögyörü lipicaival a tanyáján. Szép lipicai ló várakozik nyugodtan az Utazás ’94 kiállítás egyik kiállítócsamoka bejáratánál. A látogatók megállnak, megcsodálják a remek állatot. Egy csikósruhás legény invitálja az érdeklődőket a Pusztatourist és a fülöpszállási Lipicai-tanya tájékoztatójára. A találkozó szenzációja a megújult Pusztatourist bemutatkozása; hírverés egy új kapcsolatnak: Kovács Ferenc vállalkozó, ménesgazda megnyitja a fülöpszállási lipicaifarmját és a Biczó-csárdát az idegenforgalom előtt.- Ma még a megyét jól ismerők sem tudják, hogy van egy népes lipicai ménes Bács-Kiskunban, a Kiskunság szívében, Izsák, Fülöpszállás, Szabadszállás határán; a Hármasi-pusztán.- Remélem azonban, hogy ha megnyitom tanyáimat a látogatók előtt, ennek hamar híre megy - mondja Kovács Ferenc. - Európában nincs másik ilyen nagy tenyészet magánkézen. Azt azonban nem csodálom, hogy eddig még nem tudott erről a megye közvéleménye, ugyanis csak néhány hónappal ezelőtt telepítettem ide a ménest.- Miért pont Fülöpszállást választotta?- Barátaim invitáltak, hogy nézzek körül ezen a vidéken. Valóban szép táj. Itt vettem meg a Biczó-csárdát, az Izsáki Állami Gazdaság egykori vendégházát. Szomszédom felújított itt egy öreg épületet, a Gyenes-tanyát, amelyhez - a fekvése miatt - kora tavasztól őszig zöldellő legelők, láprétek, rekettyés, füzes láperdők kapcsolódnak. Azt gondoltam, jó helye lesz ott a ménesnek is.- Hetven fajtiszta, állami nyilvántartásba vett ló legelészik tágas réten, a tanya szomszédságában. Mióta foglalkozik lótenyésztéssel?- Régi szerelem. A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején sokat eljártam kocsiversenyekre, vásárokba. Jó ismerősöm, barátom lett a világhírű fogathajtó, Bárdos György. Ő szerettette meg velem a lipicai lovat. Ma is itt van nálam a világbajnok fogat egyik lova, ez a fedezőménünk, a büszkeségünk. A lótenyésztés hosszú távú befektetés. Évtizedek kellenek, amíg félszáz állat közül válogathat a gazda. Melyiket adja el, melyik marad a törzsállományban. Ma már olyan rangja van a Kovács-ménesnek, hogy messze földről járnak ide a szakemberek, a lószerető és tehetős tenyésztők.- De most mégsem a mezőgazdasági kiállításon, hanem az Utazás ’94-en beszélgetünk.- Május elsején megnyitom a Biczó-csárdát és a Lipicai-tanyán is fogadok vendégeket. A szervezésnél remek segítőkre találtam a Pusztatouristnál. Az itteni fogadtatás és külföldi társaságok érdeklődése azt mutatja, hogy van kereslet az ilyen jellegű ajánlatok iránt. Több cég például kifejezetten szakembereket szeretne hozni, hogy példát kínáljon, milyen színvonalú a magyar lótenyésztés. Nagyon remélem, hogy - bár igen terhelt az alföldi lovasprogrampiac - Fülöpszállás neve még az idén felkerül a magyar és a nemzetközi idegenforgalmi térképekre. F.P.J. Üdítőitalfejlesztés A Buszesz Élelmiszeripari Rt. - amely az osztrák Mautner Markhof csoport tagja - mintegy 40 millió forintot fordít termékfejlesztésre az idén és 300 millió forintot fektet be élesztőipari kapacitásának korszerűsítésére. A teljes összegből több mint 10 millió forint a ténylegesen eredeti fejlesztésre fordított pénz. A fejlesztések több mint fele a vállalat termelésében meghatározó szerepet játszó üdítőital üzletágban valósul meg. A budafoki üzemben fejlesztik az élesztőgyártást. Tisztújítás az agrárkamaránál A Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara nemrégiben közgyűlést tartott. Az elnökség írásos beszámolójából, amihez Csóti István elnök fűzött szóbeli kiegészítést, az derült ki, hogy a szervezet jelentős eredményeket ért el vállalt feladata teljesítésében. A regionális agrárkamarák között a Bács megyeinek országosan is meghatározó szerepe van. Fenntartási költségeiket azonban a tagdíjakból nem tudják fedezni, ezért különböző szolgáltatásokat, vállalkozásokat indítottak. Vállalkozásaik eredményesek voltak, az egyetlen közraktározási tevékenységet kivéve. A közgyűlés végül tisztségviselőket választott - felügyelőbizottságot is, az alapszabályok mostani módosításának megfelelően. Elnök ismét Csóti István lett, társelnökök: Vágó György és dr. Lakatos Lajos. Termelői-felvásárlási árindexek Decemberben a mezőgazdasági termelők feldolgozásra és továbbeladásra történt közvetlen értékesítésének árai a múlt év decemberéhez képest 19,6%kal emelkedtek. Ezen belül a zöldségféléknél 8,6%-os, a gyümölcsöknél 37,4%-os árcsökkenés volt. Az utóbbit az alma felvásárlási árának jelentős mérséklődése idézte elő. Legmagasabb az áremelkedés a növényi termékeknél (40,1%). Az élő állatoknál és állati termékeknél az árindex 111,3%, ezen belül az állati termékeké 115,3%. 1993. január-december hónapokban a növénytermelési és kertészeti termékeket 34,3%kal, az élő állatokat és állati termékeket 18,9%-kal, a mezőgazdasági termékeket összesen 24,7%-kal magasabb áron vásárolták fel az 1992. évhez képest. Az árszínvonal csak a szőlőtermelés termékeinél csökkent, melynek mértéke 22,4%. 1993 decemberében a búza termelői-felvásárlási átlagára 300,- Ft-tal, az árpáé és a kukoricáé 100,- Ft-tal emelkedett tonnánként, novemberhez viszonyítva. így a három legfontosabb gabona közül változatlanul a búzát adhatták el a termelők a legmagasabb áron. A vágósertés és vágómarha felvásárlási átlagára tovább csökkent, ugyanakkor a vágóbaromfi és tehéntej árszínvonala emelkedett novemberhez viszonyítva. A malac, süldő piaci átlagára nőtt, a hízott sertésé, borjúé és növendék bikáé csökkent. Az utóbbi egy-két évben sok termelő elégette a gyapjút, sokat pedig a különböző „kereskedők” vittek jégre. A kiszolgáltatottság csökkenése céljából létrejött Dömsödi Juhtenyésztő Egyesület keretében 1994-ben közvetlenül vásárolják fel a gyapjút a termelőktől. Az ár a minőségtől függően változik. A minősített, átvett gyapjúért készpénzzel fizetnek, előzetes bejelentkezés esetén. Ennek hiányában egy hónapon belül jut a termelő a pénzéhez. Az átvétel (Dömsöd, Varsányi tanya) részleteiről a 23/319-133-as telefonon lehet érdeklődni. BÁCSALMÁSI BEMUTATÓ Hatékony dán tisztító • Speciális fejjel homokszórásra is alkalmas a dán berendezés. Állattartó telepek, gépműhelyek, üzemi konyhák, kiskertek, háztartások szinte nélkülözhetetlen tartozékát, egy magasnyomású tisztítóberendezést mutattak be a napokban Bácsalmáson, a helyi szövetkezet gépműhelyében. A KITE által forgalmazott dán berendezések többféle méretben, hideg-meleg vizes kivitelben készülnek. Az elsősorban mezőgazdasági célokra ajánlott mosóberendezés régi hiányt pótol a piacon. A készülék a magasnyomású víz erejét kihasználva tisztít, energia- és víztakarékos. Speciális fejjel homokszórásra is alkalmazható, egyik változata pedig forró vízzel, illetve gőzzel való tisztításra is alkalmas. P. E. • A gyapjú elértéktelenedése sok juhászt elkedvetlenített az utóbbi években. HOGYAN KELL INTÉZNI? Kamattámogatás Kamattámogatás nemcsak a kihasználatlan nagyüzemi vagyontárgyak (ingatlan, gép, stb.) megvásárlásához felvett hitelhez kérhető - mint arról legutóbb írtunk -, hanem a szántóföldi és kertészeti termeléshez szükséges anyag (vetőmag, műtrágya stb.) beszerzéséhez igénybe vett banki kölcsönhöz is. Ez a lehetőség az idén kibővült: a szarvasmarha-, a sertés- és a juhágazat anyagköltségét szolgáló hitelekre is kiterjed. A termelőnek először is a pénzintézettel kell megállapodnia a hitelfelvételről. Az e tárgyban kötött szerződésen a bank feltünteti a támogatásra való jogosultságot. A támogatás mértéke 10 százalékpont, ami azt jelenti, hogy például egy 30 százalékos kamatozású hitelnél 20 százalék az igénybevevőt terheli. Ezek után a pénzintézet értesítést küld negyedévenként a termelőnek a kamatfizetésről: ennek alapján kell kiszámolni a támogatás összegét, amit a területileg illetékes adóhatóságtól kell kérni levélben, vagy személyesen benyújtott írásban. A támogatás kiszámításának módjáról a bank ad tájékoztatást, az APEH-hez küldendő kérelemnek pedig tartalmaznia kell a termelő személyi adatait, lakcímét, esetleges bankszámlaszámát. Elemi csapás esetén a károsodott termék termeléséhez igénybe vett hitel után további 10 százalékpont kamattámogatás igényelhető. Az őszibúza-, rozs-, ősziárpa- és kukoricatermelés anyagköltségének fedezetéhez igénybe vett hitelhez az állam garanciát vállalhat. Ennek mértéke a hektáronkénti, legfeljebb 14 ezer forint 70 százaléka lehet. A garanciavállalással érintett hitelről a szerződést őszi vetésűeknél november 30-ig, kukoricánál pedig május 31-ig kell megkötni a bankkal. A garanciavállalás azt jelenti, hogy ha az általa felvett hitelt a termelő nem tudja fizetni, helyette az állam fizet, de csak az összes hitel 70 százalékáig. (A fennmaradó 30 százalék a bank kockázata.) Ettől kezdve a tartozás nem a bankkal, hanem az állammal szemben áll fenn. Amíg ezt ki nem egyenlíti, a termelő nem kaphat újabb állami támogatást. Egyébként a garanciavállalással érintett termék a garancia biztosítékául szolgál, az ezen felüli tartozást a pénzintézet a termelőnek bármilyen más bevételéből levonhatja. Több a tehén a gazdáknál Tovább csökkent az elmúlt hónapban az állatállomány, és ennek következtében kevesebb állati terméket állítottak elő. Ez tűnik ki a Földművelésügyi Minisztérium, a megyei földművelésügyi hivatalok összegzése alapján készült legújabb felméréséből. Az állattenyésztésben mindenekelőtt a szálas- és tömegtakarmány-ellátás okoz gondot. Emiatt növekednek az abraktakarmányárak. A jövedelemvesztés miatt sok helyen az állattenyésztést visszafejlesztik és esetenként felszámolják. A tehénállomány a nagyüzemekben csökken, viszont a magángazdáknál már növekszik. Ezt az utóbbi tényt mindenképpen pozitívnak kell értékelni. A sertéstenyésztésben az FM és a megyei földművelésügyi hivatalok adatai szerint nő a minőségi termék-előállítás aránya. A feldolgozók az új minősítési rendszerre való átállás jegyében a magas színhússzázalékú hízókat keresik. A felvásárlási árak is ezt tükrözik. A gyengébb minőségű állatokért múlt hónapban általában 90- 105 forintos árat fizettek kilogrammonként, a jó minőségű alapanyagért viszont már megadták a 107-120 forintos kilogrammonkénti árat is. Juhtenyésztő egyesület Dömsödön KUNBAJAI GAZDAKOR // 1 ✓ Szerződést kötöttek A téli hónapokban megalakult kunbajai gazdakörben megszaporodtak a teendők. A gazdáknak el kell dönteniük, hogy mit vessenek a kárpótlás során, valamint részaránytulajdonban visszakapott földjeikbe. Az is nagy gond, hogy honnan teremtsék elő a talajművelésre, vetőmagra valót. Ezt próbálták megoldani a legutóbbi gazdaköri ülésen elhangzott ajánlatok. Kukoricatermelésre hozott szerződéstervezetet egy nagykőrösi betéti társaság, amely a gazdák rendelkezésére bocsájtja a szükséges vetőmagot, növényvédő szereket. A cég ajánlatában a műtrágya biztosítása is szerepelt, ezért vette fel velük a kapcsolatot a gazdakör. Időközben kiderült, hogy a szükséges műtrágyát nem előlegezi meg a termeltető, ez mindenképpen komoly gondot okoz a gazdáknak. A gazdakör megbízottja beszámolt arról, hogy nehéz olcsó műtrágyát beszerezni. Fejtrágyázni kellene az őszi vetéseket, de a legolcsóbb nitrogénműtrágya ára 1600 forint körül van. A konzervgyárak ajánlatait is megtárgyalták a gazdák, akik közül már többen szerződtek paradicsom-, paprikatermesztésre. A mezőgazdasági fejlesztési alapból felvehető hitelekhez a pályázatok elkészítésében a gazdakör egyik tagja segít. - pásztor -A BIOKERTÉSZ TANÁCSAI Biolevek vegyszer helyett A hagyományos termelésben egyetlen módszerrel: a vegyszerezéssel próbáljuk megvédeni növényeinket a kórokozóktól. A biotermelésnek viszont minden egyes mozzanata a haszonnövény védelmét szolgálja, s ezek együttesen fejtik ki hatásukat: az egymáshoz illeszthető, sokszínű növénykultúra, az okszerű vetésforgó, s a természetes segítők (pl. a madarak odaszoktatása) alkalmazása. Mindennek hosszú idő után érik be a gyű- • mölcse, addig is - s persze, szükség esetén később is - a permetezés módszeréhez folyamodhatunk. De nem vegyszert, hanem növényekből készített biolevet használva. A kérdésre, hogy melyik növény leve minek a permetezéséhez megfelelő, maga a természet adja meg a választ. Hiszen egyik növény a másiknak a fejlődését segíti, vagy éppen gátolja. A természetben ennek megfelelően telepednek egymás szomszédságába. A humán- és állatgyógyászatban például régóta ismert a hagyma baktérium- és gombaölő hatása. Nincs ez másként a növényeknél sem. Kertünk hátsó, kis zugában, kiselejtezett fadézsában gyűjtsünk össze 20 liternyi esővizet. Tegyünk bele kb. 40-50 dkg vörös- és fokhagymahéjat. Bizonyos idő múlva beindul az erjedés, a lé zavaros lesz. Többször keverjük meg, egy hét múlva letisztul. Ezután leszűrhetjük. Lehetőleg szintén esővízzel, hússzoros hígítással használhatjuk. Permetezőgéppel vagy akár seprűvel is kijuttathatjuk a növényre. Az őszibarack levélfodrosodását eddig még mindig sikerült ezzel a biolével leblokkolni. Más gomba- és baktériumfertőzés, például a peronoszpóra ellen is hatásos. Levéltetvek ellen csalánlé: egy kilogramm friss, vagy másfél kiló szárított csalánt 100 liter esővízben erjesztünk 8-14 napig. Tíz-hússzoros hígítással használható. (Az arányokat betartva kisebb mennyiségben is készíthető.) Káposztalepke hernyói ellen bodzafőzet: egy marék (kb. 40 dekagramm) bodzahajtást apróra vágva tíz liter esővízben 20-30 percig lassú tűzön főzünk. Ezt 10 liter esővízzel hígítjuk. (Ajánlott irodalom: Tamás Enikő: Biokertészet)
