Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-19 / 66. szám
4 Száz éve halt meg Kossuth Lajos 1994. március 19., szombat A legnagyobb magyar hazafi • A legnagyobb eszménykép: Kossuth Lajos. KOSSUTH UTÓDAI A VAJDASÁGBAN Patinás emlékek veszendőben Kereken száz évvel ezelőtt, 1894. március 20-án halt meg a magyar történelem egyik legnagyobb alakja, Kossuth Lajos. Életpályája szinte átívelte az egész XIX. századot. Tehetségével, szónoki képességével óriási hatást tudott gyakorolni környezetére, politikai barátaira és ellenfeleire egyaránt. Rátermettsége, képességei, végzett-Egyes történészek szerint a szabadságjogaikra mindig is rendkívül büszke kiskunok mentálisával magyarázható, hogy Petőfi és Móra mellett Kossuth kultusza a mai napig rendkívüli jelentősséggel bír Kiskunfélegyházán. Az 1880-as években Kossuth honpolgárságának védelmében hatalmas tömegek mozdultak meg. A honosítási törvény életbe léptetése elleni tiltakozás jegyében harmincegy magyar város - köztük Kiskunfélegyháza is - választotta díszpolgárává a kiegyezésellenes küzdelem, egyben a nemzetiségi függetlenség jelképévé magasztosult Kossuthot. A 19. század második felében Félegyházán is társadalmi gyakorlattá vált, hogy a város kitűnő közéleti személyiségeit „szabad kun polgár” joggal ruházzák fel, mai szóhasználattal élve: díszpolgárrá válasszák. Ennek az 1857-ben elkezdett hagyománynak a folytatásaként, egyben a már említett honosítási törvény elleni állásfoglalás megnyilvánulásaként a város 1886. augusztus 8-ai rendsége alapján volt ügyvéd, lapalapító, szerkesztő, hírlapíró,, miniszter, kormányzó és végül száműzött. A Kossuth család Magyarország legészakibb tájáról, a zempléni Monokról származik. Itt látta meg először a napvilágot 1802. szeptember 19-én Kossuth Lajos. Lévén apja jónevű ügyvéd, a gyermek Koskívüli közgyűlésén, a függetlenségi pártok képviselőinek javaslatára Félegyháza díszpolgárává választották Kossuthot. A díszpolgári oklevelet Posner Károly Lajos budapesti műtermében készítették. Tábláját, a város színeit megelevenítő kék-fehér damasztselyemmel bevonva, ezüstszálas átvarrásokkal díszítették, sarkaira ezüst védőpántokat tettek. Az okiratot fehér selyemzsinórral fűzték a táblához és a város díszpecsétjével zárták le. A díszoklevelet az 1886. december 5-én megtartott rendkívüli közgyűlésen adták át Helfy Ignác országgyűlési képviselőnek, aki eljuttatta azt Kossuthhoz Torinóba (Turinba). Az már a sors kegyének számít, hogy egyedül Félegyházának - mint kezdeményezőnek - jutott az a megtiszteltetés, hogy Kossuth terjedelmes levélben köszönte meg díszpolgárrá választását. A válaszlevet Helfy Ignác útján 1887. április 29-én kapta kézhez Félegyháza polgármestere, s annak tartalmát a május elsejei közgyűlésen ismertették. suth kiváló nevelést kapott. Tanulmányait az eperjesi evangélikus gimnáziumban végezte. Innen került át Sárospatakra, ahol elsajátította a jogot, majd egy ideig egy eperjesi ügyvéd mellett joggyakomokoskodott. Eperjes után Pestre került, majd vissza az ősi birtokra. 1832-ben már Vécsey Pál megbízásából ott volt a pozsonyi országgyűlésen, és ettől kezdve pályája egyenesen ívelt fölfelé: a pénzügyminiszterségen át a kormányzói pozícióig. Kossuth a világosi fegyverletétel után, 1849. augusztus 17-én Orsovánál hagyta el Magyarországot, hogy élete végéig soha ne térhessen vissza oda. Mintha érezte volna, ugyanis mielőtt átkelt a határon, leborult, megcsókolta a szülőföldet, s egy „csipetnyi” port eltett belőle. Előbb Angliában telepedett le, majd a kiegyezést követően Olaszországba költözött. Távollétében sem szűnt meg foglalkozni hazája sorsával. Torinóból irányította híveit és a Függetlenségi Párt tevékenységét. Üzeneteket küldött az ellenzéki városoknak, hivatalos küldöttségeket és magánlátogatókat fogadott. Megírta és kiadta emlékiratait. Mozgalmas és cselekvő élet után, száz esztendeje, 1894. március 20-án hunyta le szemeit. A nemzet kívánságára holttestét vasúton hazaszállították, és soha nem látott pompával helyezték örök nyugalomra. Temetésére megmozdult az ország és félmilliónyi tömeg kísérte gyászmenetét. Kossuth politikai múltja, szellemi öröksége olyan tanulságokat jelent, melyek valóban örök érvényűek. Kenyeres Dénes A közgyűlésen köszönetét mondtak Helfy Ignácnak a közvetítésért, majd határozatot hoztak, miszerint: „a vasúti főutcza ez ünnepélyes alkalom emlékéül ’Kossuth utczá’-nak kereszteltetik”. A levelet még aznap felolvasták a város nyilvánossága előtt, nyomtatott másolatait pedig szétosztották a polgárok között, továbbá egy-egy példányát elküldték annak a harminc városnak, amelyek szintén díszpolgárukká választották Kossuthot. Véletlen egybeesés, hogy köszönőlevelét, amelyet ma is örökbecsű kincsként őriznek Félegyházán, ugyanazon a napon - március 20-án - írta, mely napon, hét esztendő múltán, örökre lehunyta szemét a nagy hazafi. Kossuth díszpolgárrá avatásának 100. évfordulója előtt, az 1985-ös Kiskun Napok eseményeként - végre -, a Kossuth utca közelében, a Blaha Lujza téren Kossuth-szobrot avattak. „Sajnálatos, hogy Pálfy Gusztáv szobra közel egy évszázadot váratott magára” - írta egy kortárs krónikás. Sz. A. Március első napján a szabadkai Népkörben megtartott, fiataloknak szánt Kossuth-centenáriumon szólalt fel.- Vujkov Lippai Etelka vagyok, apai ágon Kossuth Lajos egyenes ágú leszármazottja. Sok olyan részletet tudok az itt hallottakkal kapcsolatban, amit a történészek még nem fedtek fel - mondta csendesen egy, a második sorból felálló apró termetű, szerényen öltözött hölgy. Eddig nem szólt. Azért, mert abból semmi jó sem származott volna. Nem volt ugyan tilos Kossuthot emlegetni, de azért az a nyilvánosság előtt magyarkodásnak számított volna. Csendben áldottuk. Nagyapáink odahaza, a pálinkáspohár mellet dúdolgatták a Kossuth-nótákat. A szöveget inkább csak suttogták. Magánügy volt, titokzatosabb, de legalább olyan meghitt, mint a karácsony. Egy pipa meg a családfa- A nagymama Kossuth Lajos unokahúga volt. Kossuth Rozália a leánykori neve. Ő hagyta rám azt a tajtékpipát, amelyet a mórahalmiak ajándékoztak nagybátyjának Szegeden. 1832 van belevésve, meg egy katona kivont karddal, ágyúval, valamilyen vár bástyája alatt. Ez minden. A könyvek, levelek, okiratok elégtek 1986-ban, amikor a házunkban tűz ütött ki. Az üszkös, kormos maradványokról is vannak fényképek. Ami megmaradt, azok már az én személyes irataim. Az derül ki belőlük, hogy a Kossuthok bodrogközi ágának (Kossuth István 1665-1985) a leszármazottai vagyunk valamennyien, a Vajdaságban (Nagykikindán, Óbecsén és Szabadkán). Mert hogy a tűzből kimentett papírok között ott van a ceruzával írott családfa. Legfelül a Math vezetéknév. Alatta Cossut de Udvard 1263, majd innen ágazik szerte a nemes rokonság. Több tucat név, évszám, város, vármegye van rajta feltüntetve mind a mai napig. A családfához fekete tintával írott négyoldalas részletes szöveg és a Kossuth vezetéknév eredetéről szóló, ugyanilyen terjedelmű történet is hozzátartozik, Vujkov Lippai Etelka ugyanis gondos városi tisztviselő volt. Négy nyelven lehet vele társalogni. Ennek köszönheti, hogy idegenvezetőként alkalmazták, vi-A krónikaírók szerint Kossuth első, a néphez intézett nyilvános beszéde 1831-ben, a nagy kolerajárvány évében, a sátoraljaújhelyi piactéren hangzott el. Erre az útjára elkísérte húga, Zsuzsanna is, aki élelmet, gyógyszert osztott és segített a betegek ápolásában. Bizonyára ez a tény is közrejátszott abban, hogy Kossuth 1849-ben húgát nevezte ki a tábori kórházak főápolónőjévé. Zsuzsanna 1817-ben, a Kossuth család ötödik gyesmekeként született. Iskolái elvégzése után alkotmánytant és jogot tanult, majd egy ideig idős édesapjával együtt a Törvényhatósági Tudósításokat másolta. 1837 tavaszán a kormány betiltotta a tudósításokat és május 5-én, ellenzéki kapcsolatai miatt, letartóztatták Kossuthot, akinek azonban még idejében sikerült értesítenie Zsuzsannát, így mire a rendőrök a pesti lakásba értek, már egyetlen kompromittáló iratot sem találtak. Bátyja letartóztatása után az anyagi támasz nélkül maradt családról Zsuzsanna gondoskodott, egészen 1840-ig, amikor egy amnesztia révén Kossuth kiszabadult. A következő évben Zsuzsanna férjhez ment Meszlényi Rudolfhoz, akinek húgát, lágot láthatott. íráskészsége irigylésre méltó. A szabadkai színházban két vígjátékát és két zenés bohózatát adták elő a hatvanas években. Manapság az Új hét nap hasábjain közöl hangulatos útleírásokat a néhai Mostarról, Szarajevóról. Kutatta a származását, feljegyzéseket készített, beszerezte a származásleveleket, gyűjtötte a családi fényképeket. Mindebből kevés maradt meg az utókornak.- A máriaüveg előtt ülve esténként, a nagymama sokat mesélt Juliska nénémről (Sándor Júliáról), aki 7 évesen könnyeket fakasztóan szavalt Budapesten, Kossuth Lajos földi maradványainak fogadásakor a vasútállomáson. Nagyanyám büszke volt nemes, híres származására. Ha fékevesztetten viselkedtünk, így példázott: „Ami sikerült a Lajosnak, nem biztos, hogy nektek is sikerül”. Soha sem titkolta, hogy a nagy „ő” gyakran kirúgott a hámfából. Ilyenkor megmondta a véleményét, még ha a fejét veszíti is, de rossz szót a szájára sohasem vett. Már csak azért sem, mert Zemplén megyében az emberek nemigen káromkodnak. Hát, ezt jól az agyunkba vésték. Olyannyira, hogy ez (ami szívemen, az a számon) a mai Kossuthokra is jellemző. A távoli rokonokat is üldözték Lippaiék Nagykikindáról költöztek Szabadkára. Lippainé szül. Kossuth Rozália a Bajai úti temetőben tért örök nyugovóra 1952-ben, Kossuthok vannak még a mai Kikindán. Ezek közül Etelka nagybácsija, József szo-Terézt viszont Kossuth vette el. Az 1846-ban megalakult ellenzéki pártnak már Meszlényi is tagja lett, aki ettől kezdve végig sógora mellett maradt, egészen haláláig: 1848-ban esett el, amikor Zsuzsanna épp harmadik gyermeküket várta. Lelkesedésében azonban a gyász sem jelentett akadályt, így amikor bátyja az új pénz fedezetére gyűjtést szervezett, Zsuzsanna az elsők között állt a kezdeményezés mellé és teljes vagyonát felajánlotta a cél érdekében. A pénz nélkül maradt család megélhetését a vidéki kisbirtok már nem volt képes biztosítani, Pestre költöztek és kosztosokat fogadtak, anélkül, hogy Kossuthnak tudomása lett volna szűkös körülményeikről. Amikor a kormány Debrecenbe kényszerült, Zsuzsanna beteg édesanyjával és három gyerekével követte bátyját. Itt nevezte ki őt Kossuth valamennyi tábori kórház főápolónőjévé. Személyes példáját követve tömegesen jelentkeztek az önkéntes ápolónők és rövidesen már 72 kórházban ápolták a szabadságharc sebesültjeit: osztrákokat, magyarokat - különbség nélkül. Az 1849-es világosi fegyverletétel után, amikor Kossuth elhagyta az országot, Zsuzsannábafestő volt. Fia, András építész volt, ő tervezte és építette a díszes vásárcsarnokot. Unokája, Tivadar amatőr festő, Óbecsén él. Vujkov Lippai Etelka férje színész volt a szabadkai Népszínházban. Három gyermekük él Szabadkán. E- telka 74 évesen látástól vakulásig dolgozik (fizetség nélkül). A Vox Humana emberbaráti szervezet szabadkai tagozatán ő az ingyenkonyhák ügyintézője.- Szétszóródtunk a világban. A szabadságharc leverése után Kossuth Lajos édesanyját száműzték. Brüsszelben halt meg 1853-ban, útban Anglia felé. Négy lánytestvére közül Emília, Lujza és Karolina Brooklynban telepedtek le, Zsuzsanna viszont Budapesten maradt. A forradalom alatt a kórházak országos felügyelője, férje jogász és országgyűlési képviselő volt. Pesten a házaspár 1850-ben iskolát nyitott, de azt betiltották. Neki is el kellett hagynia hazáját. Még a távolabbi rokonságot is üldözték, szétköltöztették. Patinás emlékek vesztek így feledésbe és kallódnak el ma is. Kossuth Lajos pipájának se szára, se kupakja, így aztán a múzeumnak sem kell. Ott csak egy 1848-as, cirill és latin betűs, szerb-horvát (Éljen a szabadság) feliratú trikolórt őriznek, amelynek személyesen Kossuthoz nincs köze. Egyetlen, még álló vajdasági kőszobrát Magyar-Ittabén szíven lőtték. A golyó helye ma isjól látszik. A másik szobrot Őmoravicán mindmáig rejtegették, hogy a centenáriumi ünnepség alkalmából újra felavathassák. Király László nak is menekülnie kellett. De gyermekeivel és beteg édesanyjával csak Nagyváradig sikerült eljutniuk. Itt fogták el a 80 éves Kossuthnét, három lányát és kilenc unokáját. Nagyvárad volt talán a legszomorúbb állomás a Kossuth család életében. Egyetlen nyomorúságos szobába zsúfolták be valamennyiüket, és katonák őrizték minden lépésüket. Több hónapos szenvedés után Pestre vitték őket, ahol - a sebesültként ápolt osztrák tisztek közbenjárásának köszönhetően - kegyelmet kaptak. A jóslatokat megcáfolva nem hagyták el az országot, hanem Zsuzsanna nevelőintézetet nyitott. Az intézet azonban nem sokáig működhetett, ugyanis 1851-ben Haynau bezáratta, megfosztva ezáltal kosztosaitól a családot. Miután Kossuth gyermekeit kiengedték az országból, kezdetét vette a Makk-féle összeesküvés, melynek szellemi irányítója Zsuzsanna volt. Ezért 1851-ben letartóztatták. Ám a külföldi nyomásnak engedve hamarosan kiengedték, azzal a feltétellel, hogy el kell hagyják Európát. Kétéves brüsszeli tartózkodás után Zsuzsanna Amerikába települt át, ahol egy év múlva tüdőbajban halt meg. Szász András __/ t d C i tu6ttUtír íí* C l Á -«rtuL6Ä>, UnJJavy UJrfí ^ tt,c m fi cm-1 Részlet Kossuth félegyháziaknak írott köszönőleveléből. Köszönőlevél a félegyháziaknak A Kossuth család védőangyala __£M.__—. - * s jg. _____ • Az utódok féltve őrzik az emléktárgyakat. f
