Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-18 / 65. szám

PETŐFI NÉPE 1994. március 18., péntek • A Duna-Tisza köze napilapja • 49. évf., 65. szám / 16,30 Ft TT «* NI fj J e Jovo heti rádió- és tévéműsor 9-13. oldal Nagyhatalmak megállapodása Az Egyesült Államok és Oroszország megállapodtak abban, hogy lehetővé teszik egymásnak az atomfegyverek szétszerelésének helyszíni el­lenőrzését. A START-szer­­ződések értelmében leszere­lendő robbanótöltetek ellen­őrzésére eddig nem volt mód. A két fél közös állás­pontra jutott abban is, hogy nincs szükség plutóniumgyár­tásra, különösen nem katonai célokra. Pótkárpótlás Bács-Kiskunban mintegy 30 ezer pótkárpótlási igény érkezett be az elmúlt egy hó­nap alatt. Az elbírálás után az első határozatokat várhatóan júniusban kapják meg az i­­génylők, de a teljes feldol­gozás az év végéig is eltart. Pénz áprilisban A Népjóléti Minisztérium felhívja a figyelmet; akiknek jár a családi pótlék egyszeri kiegészítése, kérjék a támoga­tási formát. Annál a szervnél kell igényelni, amelyik a csa­ládi pótlékot folyósítja: a munkahelyi kifizetőhelyeken, vagy az egészségbiztosítási pénztár megyei kirendeltsé­gein. Ha a szülők március 21-éig beadják kérelmüket, úgy már áprilisban megkap­ják a pénzt. Földárverések Az elmúlt héten az ország­ban megtartott 313 földárve­résen több mint 376 ezer a­­ranykorona értékű földterü­let került 5 ezer 700 kárpót­lásra jogosult birtokába. Ä li­citeken Bács-Kiskun megyé­ben vettek legtöbben részt, több mint ezren, és megyénk­ben jutottak a legtöbben, 536-an földtulajdonhoz. Erdők védelme A hazai erdőket nem fe­nyegeti veszély - hangoztatta Szabó Tamás privatizációért felelős miniszter az erdőgaz­dálkodási szakmai munka­­csoport első megbeszélésén. A bizottság foglalkozik majd a márciusig kárpótlással ma­gántulajdonba került 624 ezer aranykorona értékű erdő sor­sával. A további tulajdonvál­tás alatt fjedig a magánszemé­lyek érdekeinek és az erdő­­gazdálkodás politikai célkitű­zéseinek egyeztetését kíván­ják megoldani. Csontváry-képek A Magányos cédrus és a Sétakocsizás Athénben új­holdnál című Csontváry-ké­­peket a kanadai tulajdonosuk megvásárlásra ajánlotta fel a magyar államnak. A két vé­dett, és a Magyar Nemzeti Galériánál letétben lévő festmény megvásárlása - borsos áruk miatt - a pénz­ügyi kormányzatra is tartozik. Tavaszi fesztivál Kecskeméten A Kodály-iskola díszter­mében kezdődött meg tegnap a tavaszi fesztivál kecskeméti programsorozata. A Kecske­méti Zenekedvelők Kamara­­együttese és a Pedagógus Énekkar hangversenye nyi­totta meg a hónap végéig tartó kulturális eseménysort. NAGY KÁR AZ ÜLTETVÉNYEKBEN Kecskeméten a kajsziról Ötven, helyenként száz szá­zalékos kár érte a kajsziba­rack-ültetvényedet a korán vé­get ért ősz, illetve a hamar jött tél miatt, s hátra van még a ta­vaszi fagyok időszaka. Bizo­nyos tehát, hogy ebből a gyü­mölcsből az utoljára a hatvanas évek vége felé elért 130 ezer tonnás hazai rekordot az idén sem sikerül elérni - összegezték a közelmúltban végzett határ­szemlék tapasztalatait csütörtö­kön Kecskeméten, a kajsziba­rack termesztéséről rendezett országos szakmai tanácskozá­son. Az eszmecserén a Duna- Tisza közi és a Balaton melléki tájegységek képviselői, a kaj­szinemesítés hazai központjá­nak számító Ceglédi Fajtakísér­leti Állomás új fajtái mellett megismerkedhettek a külföldi eredményekkel is. Előtérbe ke­rült az a szempont, hogy ez a gyümölcs a kistermelők növé­nye. Legfeljebb fél hektáron, többnyire ismét szórványosan fogják telepíteni a földhöz jutott gazdák. Mindenképpen érde­mes a kajszit a termelők fi­gyelmébe ajánlani. Nem csupán azért, mert a sárgabarack azon kevés gyümölcsfélék sorába tar­tozik, amelyek az időjárás miatt nagy kockázattal ugyan, de a Duna-Tisza közi futóhomokon is eredményesen termeszthető. Azért is, mert a kajszi világpiaci kereslete változatlanul növeke­dik, friss gyümölcsként, ivóié­ként, lekvárként, befőttként, vagy máshogy feldolgozva is biztonsággal értékesíthető. Diákok mezeifutó-bajnoksága • Hatalmas érdeklődés jellemezte Kecskeméten a mezeifutó-bajnokság megyei döntőjét: több mint hatszáz fiatal indult el a versenyen. Róka László felvétele a rajtnál készült. ORSZÁGOS VIZSGÁLATOT KÉR A KOCSÉRI JEGYZŐ Külföldre nem kell marhalevél? A kocséri jegyző, dr. Regdon Tibor hivatalból levelet intézett az Országos Rendőr-főkapi­tányság gazdaságvédelmi fő­osztályára, kérve az összes ma­gyarországi állattartóval szem­beni vizsgálatot. Mint mondta, alapos a gyanúja, hogy nagyon sok állattartó, különösen a nagyüzemiek nem váltották ki a marhalevelet, s ily módon több mint egymilliárd forinttal rövi­dítették meg a helyi önkor­mányzatokat. A törvény szerint az állattartó köteles a tartás, szerzés vagy el­idegenítés helye szerint illeté­kes jegyzőnél az egy hónapos életkorukat betöltött nagyálla­tok tulajdonjogánák és forga­lomképességének igazolására kiváltani a marhalevelet. Ez a passzus azonban csak belföldön érvényes, a határon már nem kérik. így könnyen lehetséges, hogy a vámszabályokat ki­játszva több ezer nagyállatot szállítottak külföldre marhale­vél nélkül, ami Regdon Tibor szerint már nem egyszerű sza­bálysértés, hanem gazdasági bűntény. A joghézagot egyébként a he­lyi Petőfi Szövetkezet mulasz­tása révén fedezte fel a kocséri jegyző. Kiderült ugyanis, hogy a szövetkezet az elmúlt egy év alatt a többezres állatállomá­nyának csak töredékére váltotta ki a passzust, holott feltételez­hető, hogy ez idő alatt zavarta­lanul folyt a jószágok adása-vé­tele, szállítása belföldre és kül­földre egyaránt. A jegyző ezért ideiglenes zárlatot rendelt el a gazdaság egész állatállományá­ra, amelynek az lett a hatása, hogy a Petőfi Szövetkezet több ezer marhalevél-megrendelést adott fel a polgármesteri hiva­talnak, pótolva ezzel 1 millió forintos mulasztását. A kocséri jegyző feljelentése a rendőrségen sem maradt ha­tástalan, információnk szerint elkezdődött a vizsgálódás. El­képzelhető, hogy Bács-Kiskun megyében is hasonló esetekre derül fény. A témára lapunkban még visszatérünk. Alaptanterv Megjelentek a nemzeti alap­tanterv tantervi alapelvei a Ma­gyar Közlöny 28. számában és március 20-ától lép hatályba. A NAT - a Magyar Köztársa­ság közoktatásának törvény­ben meghatározott alapdoku­mentuma - két részből áll: a tantervi alapelvekből, valamint a tantervi követelményekből. Az utóbbi még nem készült el. ELÉGTÉTELT VETT A VÁLLALKOZÓ Önbíráskodás Halason? Aggasztó jelenségnek tűnik a napokban történt eset Halason. Fényes nappal a nyílt utcán le­rántottak motorjáról egy fiatal­embert, agyba-főbe verték, majd bevonszolták a kocsiba, s elhajtottak vele. A sértett tanú­­vallomásából tudható, hogy egy belvárosi házban folytatták az ütlegelést, ahol késő estig fogva tartották a fiút, majd a város külterületén elengedték. A rendőrségi vizsgálat valószínű­sítette: egy Halason élő szerb vállalkozó torolta meg így a já­tékautomatájából eltulajdonított 390 forintot. Az eset részleteiről holnap számolunk be. ítéletidő tombolt Kunszálláson • Az ítéletidő a fóliasátrakat sem kímélte Kunszálláson. (Fotó: Kovács Márta) Tegnap délután hirtelen jött vihar söpört át Kunszálláson. Fél óra alatt az erős szél ágakat tört le, kerítéseket, háztetőket rongált meg, fóliasátrakat szakí­tott szét. Az előhírnökként ér­kezett porfelhő nyomában eső, jégeső, hó, majd ismét eső kö­vetkezett. Mintegy húsz ház udvarán hevertek cserepek, számos fóliasátor lebebegett rongyossá tépve. Egy időre Kecskemét fölött is elsötétült az ég. Eleredt a jég­eső, közben dörgött-villámlott. Ezt követően nagy pelyhekben a hó hullott, majd havas eső, végül eső következett. Egyelőre nem tudni, a szeszélyes időjárás a megyében még milyen káro­kat okozott. A vízdíjemelésről döntenek A Bácsvíz Rt. közgyűlése ma dönt 35 település víz- és csator­nadíjának emeléséről. A cégben 62 százalékban tulajdonos kecskeméti önkormányzatot Körmöczi Béla képviseli. El­mondta: megszavazza a díjeme­lés „A" változatát. Eszerint a víz köbmétere után - a csator­nadíjjal együtt - 76 forintot kel­lene majd fizetni a mostani 64 helyett. Körmöczi Béla döntését azzal indokolta: a Bácsvíz díjai más regionális vízművekkel összevetve így is alacsonyak. A cégen belül az ivóvíz-szolgálta­tás, a szennyvíztisztítás és vál­lalkozói tevékenység el van kü­lönítve. Az igazgatási költség is alacsonyabb az országosnál. Ráadásul az utóbbi években a harmadára esett vissza a vízfo­gyasztás, s a költségeket ilyen arányban nem lehet csökken­teni. A Bácsvízben 10,6 száza­lékkal tulajdonos a félegyházi önkormányzat. A tegnapi kép­viselő-testületi ülésen Tóth László osztályvezetőt delegál­ták a közgyűlésre. Ő is az „A" változat megszavazására kapott megbízást, de ragaszkodnia kell az alapszabály szerinti 90 száza­lékos szavazati arányhoz. En­nek azért van jelentősége, mert Félegyházán elutasítják a feb­ruár 1 -jéig visszamenőleges díj­emelést, azt csak május 1-jétől javasolják. A Vízmű vezérigaz­gatója a 3. oldalon nyilatkozik. Mekkora a birodalom? Murányi József letartóztatás­ban lévő vállalkozóval több mint száz ágasegyházi gazdá­nak már 1991 végén meggyűlt a baja - mondta el egyikük. Föl­det akartak venni a házuk körül, de a föld - több száz hektár - mindig Murányié lett. A Helvé­ciái A. G. akkori igazgatója a gazdák orra elől adta el a vállal­kozónak a birtokot. Panaszuk­kal sehol sem hallgatták meg őket. Vagy, ahol meghallgatták, ott is falakba ütköztek. Pedig levelet írtak a miniszterelnök titkárságára, Szabad György­nek, Torgyán Józsefnek, dr. Gergátz Elemérnek, dr. Sárosi Lászlónak, hívták a tévé Ablak műsorát, a Népszabadságot. Ez utóbbitól le is^ utazott egy újságíró hölgy Ágasegyházára és beszélt a gazdákkal. Azután felkereste Murányit, és a máig „legpozitívabb” cikket írta róla. Ä vállalkozó másfél kilóra sac­­colt arannyal a nyakában adott interjút, aki éppen akkor vett 667 hektárt Helvécián és még újabb 300 hektárt akart. A hop­pon maradt gazdák is örülhettek annak, hogy 15 ezer juhot tart, és ugyanennyit adott ki neve­lésre, az állatainak pedig 4 ezer hektár legelőt és szántót bérelt. Az üzletember büszke félszáz törzskönyvezett lovára, a ma­gyar szürkékre, a rackajuhokra, Nógrádtól a Nyírségig a 23 ta­nyára. Kft.-jének törzstőkéjét - így a ’92-es cikk - most emeli 150-ről 300 millióra és Ameri­kából helikoptert vásárolt. To­vábbi részletek a 3. oldalon. Eltévedt olajcsempészek Olajcsempészeket fogott a kiskunhalasi határőrség járőre Tiszaszigeten. A két jugoszláv férfi 680 literrel bukott meg. Ál­lítólag eltévedtek, ami olyan jól sikerült, hogy már alig jártak messzebb a határtól, mint 50 méter. A „turisták” szerdán dél­után léptek magyar földre, Röszkénél. Makóra mentek, ahol megvették a több száz li­ternyi fűtőolajat. Felpakolták és usgyi, irány vissza. Pechükre, ekkor igazoltatta őket a járőr, miközben letértek egy földútra, ami az államhatárhoz vezetett. A csempészeket embargósér­téssel gyanúsítják. Kelebián elsült a kispuska Lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt indított a kiskunhalasi rendőrség eljárást egy kelebiai polgár ellen. Az il­lető kezében - a lakásán - már­cius 15-én délután véletlenül el­sült egy engedély nélkül tartott kispuska. A lövedék eltalált egy szintén kelebiai polgárt, aki könnyebben megsérült. Kecs­keméten is nyomoznak a rend­őrök lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt ismeretlen tettes ellen. Március 16-ára vir­radóra ajtókifeszítés módszeré­vel tört be egy izsáki lakásba a tolvaj. Felfeszítette a lemez­­szekrényt és abból elvitt két da­rab 16-os kaliberű sörétes va­dászfegyvert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom