Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-17 / 64. szám

1994. március 17., csütörtök Kapaszkodó ll Nincs elég állástalan? ÜGYÉSZI FELSZÓLÍTÁS UTÁN Törvényes határozatok Kunbaján Tizennégy kérelmet már fel­ülvizsgáltunk és visszamenőle­ges hatállyal megadtuk a jöve­delempótló támogatás teljes összegét - tudtuk meg Kunbaja polgármesterétől, Krizsán Ist­vántól. A határmenti községben hosszú ideig törvénysértő mó­don születtek a jövedelempótló támogatásokat elbíráló határo­zatok. Több érintett bírósághoz fordult, amiről már tájékoztat­tuk olvasóinkat. A képvi­selő-testület legutóbbi ülésén részt vett Géczy Imre ügyész úr is. A köztársasági megbízotti hivatal kérte fel az ügyészséget az állásfoglalásra. Az ügyész úr felszólította a testületet a hatá­rozatok felülvizsgálatára, amit azóta megkezdték. Krizsán István polgármestert arról kérdeztük, hogy milyen döntések várhatók.- Minden határozatunkat fe­lül fogjuk vizsgálni, de minden kérelmezőtől új jövedelemnyi­latkozatot kérünk. Jelenleg csaknem száz kunbajainak fo­lyósítjuk a jövedelempótló tá­mogatást, sokuknak a kifogá­solt, törvénysértő részösszeget állapítottuk meg. Meg kell győződnünk arról, hogy más forrásból mennyi jö­vedelme van a családnak. So­kan foglalkoznak mezőgazda­­sági termeléssel, állattartással, az ezekből származó jövedel­met is be kell vallaniuk. Költ­ségvetésünkben kétmillió forin­tot különítettünk el a jövede­lempótló támogatásra, ami saj­nos nem lesz elég. Ezért fogjuk szigorúan megnézni a jövede­lemnyilatkozatokat, nehogy ar­ra jogosulatlanoknak is folyó­sítsuk a támogatást. Vélemé­nyem továbbra is az, hogy a munkanélküliek ellátása nem az önkormányzatok erejéhez mért feladat. A község lakói közül már csak ötvenen kapnak mun­kanélküli járadékot, legtöbb­jüké ez évben lejár. Ez azt je­lenti, hogy minden munkanél­küli kunbajai polgárnak egyedül az önkormányzat tud anyagi se­gítséget nyújtani.- Közhasznú munkások to­vábbi alkalmazására sincs lehe­tőség? Jut elég pénz a foglal­koztatás ezen formájára?- Sajnos szűkülni fog ez a le­hetőség is. Jelenleg nyolc köz­hasznú munkást foglalkozta­tunk, így oldjuk meg a szemét­­szállítást, a gondnoki teendőket. A falukönyvtár nyitvatartását is közhasznú munkás biztosítja. A munkaügyi központ tájékozta­tása szerint kevesebb pénz jut majd a támogatásra, az önkor­mányzat sem tud nagyobb részt vállalni a költségekből. Eddig tizenöt kunbajai polgárt foglal­koztattunk. Ha a munkaügyi központ csökkenti a hozzájáru­lást, akkor csak öt főre lesz ke­retünk.-pásztor Vas megyében mintegy 13 ezer munkanélkülit tartanak nyilván, az engedéllyel foglal­koztatott külföldi munkaválla­lók száma ennek ellenére csak­nem 300-ra tehető. Mindezt az okozza, hogy a betelepülő gyá­rak és üzemek foglalkoztatni kívánnak olyan szakembereket, akik speciális végzettségüknél fogva nélkülözhetetlenek a vál­lalkozók számára, vagy a határ közelsége miatt olcsóbb bérű munkavállalókat is kapnak, mint a hazaiak. A munkaügyi központ szerint a határon túlról érkezettek zöme a feldolgozói­parban, a szolgáltatásban, az építőiparban, valamint a keres­kedelemben és a vendéglátás­ban talál munkát. A munkaü­gyisek a jövőben jobb együtt­működésre törekednek a rend­őrséggel, ezzel is megelőzve a bűnözők alkalmazását. A ma­gyarok Vasból tavaly Németor­szágban mintegy 130-an vállal­tak hivatalosan munkát. a Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft, direktmarketing-szolgaltatasa: terjesztőhálózatunkkal a megye minden településébe eljuttatjuk a vásárlóhoz:- igényes szórólapját, - piackutatási vagy egyéb kérdőívét, kapcsolatos anyagait,- prospektusát, árumintáját, - önkormányzatok és pártok választással - kiadók és gazdálkodó szervezetek újságjait, Egyre többen szorulnak az önkormányzatokra Bácsalmáson és környékén a nyilvántartott munkanélküliek száma 3085 fő volt február vé­gén - tudtuk meg Vargáné dr. Egyed Ilonától, a munkaügyi központ bácsalmási kirendelt­ségének vezetőjétől. A regiszt­rált munkanélküliek közül 1796-an kapják a munkanélküli járadékot, 1024 fő jövedelem­­pótló támogatásban részesül. A kirendeltség 182 közhasznú munkás foglalkoztatásához fo­lyósítja a támogatást. Az első negyedévben e célra 7 millió fo­rint állt rendelkezésre. A máso­dik negyedévben a támogatás összege 3,9 millió forintra csökken, ami veszélyezteti a közhasznú foglalkoztatás szin­­tentartását. A megyei munkaügyi köz­pont által meghirdetett, munka­helyteremtő beruházásra el­nyerhető pályázatra a térségben már többen jelentkeztek, de aki még nem adta be igényét, az szeptember 10-ig még megte­heti. Foglalkoztatás bővítésére is lehet támogatást igényelni a bácsalmási kirendeltségen. Az a munkáltató pályázhat, aki hat hónapja foglalkoztat munka­­nélkülit, fél éve nem hajtott végre létszámleépítést és köte­lezettséget vállal a támogatási időszakban a munkaviszony fenntartására. Az elnyerhető támogatás a kifizetendő mun­kabér összege, vagy a járulékok átvállalása, vagy a bér és járulé­kainak ötven százaléka egy évre. Munkanélküli járadékban részesülők vállalkozóvá válásá­nak segítésére is van lehetőség. A pályázó, aki vállalkozásba kezd, hat hónapig támogatás­ként megkapja a korábban munkanélküli járadékként fo­lyósított összeget. Átképzésre, tanfolyamokra a bácsalmási ki­­rendeltségnél szeptemberig nincs lehetőség. P.E Mi lesz a szakszövetkezeti tagok nyugdíjával? Hirdetésfelvétel telefon: 76-481-391 telefax: 76-481-386 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Pf. 76 MAGYAR ÁLLAMPAPÍR Államkötvény 1997/E Legyen akár kényelmes... ...elfoglalt, előrelátó, a Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres féléves jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek - például gyermekeik taníttatá­sához, ingatlan vásárlásához vagy vállalkozás bein­dításához. Most még kedvezőbb, mivel az Államkötvény 1997/E vá­sárlásra fordított összeg véglegesen levonható az adóalap­ból; ráadásul a forrásadó a tavalyinak csak a fele, 10%. 1994. március 18-én új államkötvény kibocsátására kerül sor. A befektetők 1994. MÁRCIUS 21. és 29. között vásárolhatnak államkötvényt az alább felsorolt értéke­sítő helyeken. A legújabb Magyar Államkötvény 1997/E 3 éves futam­idejű (1994. március 18.-1997. március 18.) értékpa­pír. A kötvény mozgó kamatozású, melynek alapja a 30, 90 és 180 napos diszkont kincstárjegyek átlagho­zama +1,75% kamatprémium. A kötvény első félévre esedékes kamata, évi bruttó 24,75% ________Kamatfizetés és törlesztés________ Az államkötvény összegének visszafizetése lejáratkor egyösszegben esedékes, kamatfizetésre félévenként, minden év szeptember 18-án és március 18-án kerül sor. A kötvény kamatozása 1994. március 18-án kezdődik. Az államkötvény vásárlás adócsökkentő Az Államkötvény 1997/E megvásárlására fordított összeg véglegesen levonható az adóalapból, annak 30%-a erejé­ig (részvény és befektetési jegy vásárlással együtt) feltéve, ha a befektető a kötvényt 1994. december 31-én birto­kolja és azt lejáratig megtartja. Továbbá, 1994-ben a ka­matok után fizetendő forrásadó mértéke 20%-ról, a felére csökkent. _____________Állami garancia____________ Állami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind A FŐ FORGALMAZÓ ÉS KIFIZETŐ HELYEK: MNB Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1. Tel.: (76) 481-334/524. K&H Bank: 6000 Kecskemét, Rákóczi út 5. Tel.:(76) 481-297 • 6500 Baja, Széchenyi u. 10. Tel.:(79) 321-255 • 6300 Kalocsa, Szent István király u. 28. Tel.:(54) 362-444 • 6400 Kiskunhalas, Bokányi Dezső u. 1. Tel.:(77) 321-411. OTP Bank Rt .: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 5. X-a törlesztést az állam szavatolja. Az államkötvényen alapuló követelés nem évül el, teljesítéséért az állam helytáll. Mit kell még tudni az államkötvényről? A kibocsátást és a kiemelt értékesítést követően az MNB a meghirdetett feltételek mellett forgalmazza, eladja és visszavásárolja az államkötvényt. Amennyiben a pénzre van szükségünk a futamidő lejárta előtt az MNB igazgatóságai a tőzsdei árfolyamhoz közeli áron visszavásárolják, vagy amennyiben venni akarunk, ak­kor eladnak államkötvényt. A Magyar Államkötvény így rövidtávú befektetésnek is jó lehet. A Magyar Államköt­vényt nem kell hazavinni. Ingyenes értékpapírszámlán tarthatjuk anélkül, hogy elvesztés, lopás vagy meg­semmisülés veszélye fenyegetne. A kiemelt értékesítési időszak alatt az értékpapír kikérése díjmentes. A későb­biek során, ha mégis kikérjük a papírt a címletváltásért és kiszállításért a névérték 0,5%-át, valamint a forgal­mazó ezzel kapcsolatos díjait kell megfizetnünk. A köt­vényt a kibocsátást követő két héten belül, forgalmazotti kategóriában, bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére. ► A 1 O 14 14 -S Z O |{ O S HIZTONS A Ci -I llilll llllllll llllllil 11111111111= Négy éve működik a Kiskun­sági Mezőgazdasági Szövetség szociális információs szolgá­lata, melyet ánnak idején kísér­letképpen indítottak be. Az iroda szaktanácsadóját, Kissné Kollár Esztert kérdeztük mun­kájukról, s arról, milyen gon­dokkal fordulnak a szolgálathoz az emberek. A szakember el­mondta, hogy az országban egyedül itt működik mezőgaz­dasági érdekképviseleten belül kialakított szociális információs szolgálat, melynek létrejöttében a Népjóléti Minisztérium is se­gítséget nyújtott. Mindenekelőtt kisnyugdíjasok, munkanélkü­liek, mezőgazdasági termelés­ből élők fordulnak gondjaikkal a csoporthoz. A problémák na­gyon sokrétűek, s némelyik megoldásában csak a miniszté­rium, vagy az országgyűlés tud segíteni - mondja Kollár Eszter. Ilyen gond például 2500 szakszöveztkezeti dolgozó tár­sadalombiztosítási probémája. Ebben az esetben arról van szó, hogy 1992 február 29-től meg­szűnt a szakszövetkezeti járulék nyugdíjszerző lehetősége. Azaz az említett járulék fizetésével nem lehet járulékjogosultságot szerezni. így például, ha egy 57 éves szakszövetkezeti férfidol­gozó eddig csak szövetkezeti já­rulékot fizetett, akkor nulláról indul a nyugdíjszerző ideje. Vagyis csak 15 év múlva, 72 évesen kaphat először nyugdí­jat. A szövetség azt szorgal­mazza, hogy a minisztérium vagy a parlament módosítsa a két évvel ezelőtt született jog­szabályt, s némi átmeneti időt biztosítson a kritikus helyzetbe került dolgozóknak. Azaz jó volna, ha csak átmeneti időre is, de lehetőség nyílna több nyug­díjszerző év megvásárlására. De ez csak egy a megoldásra váró gondok közül. A szövet­séghez tartozó 30 ezer mező­­gazdaságból élő család mellett, odafigyelnek még a munkanél­küliekre is. Ha gondjaikon helyben nem tudnak segíteni, akkor részben az újságon ke­resztül, részben levélben, vagy telefonon nyújtanak segítséget. Közmunkáról döntöttek Tompa képviselő-testülete a legutóbbi ülésén módosította a szociális igazgatásról és a szo­ciális ellátásokról szóló helyi rendeletét. A munkanélküliekre vonatkozó módosítás kimondja, hogy a képviselő-testület a leg­alább hat hónapja jövedelem­­pótló támogatásban részesülő munkanélkülieket - a község ál­talános szükségleteinek kielégí­tése érdekében - közmunkán kívánja foglalkoztatni, évente márciustól november 30-áig ter­jedő időszakban. Az előírt közmunka tartalma hetente egy nap, nyolcórás munkaidővel, havonta ez legfeljebb negyven órát tehet ki. Az így foglalkoz­tatottaknak - a jövedelempótló támogatás mellett - díjazás is jár, ennek mértéke a következő munkabér és a jövedelempótló támogatás különbségének idő­arányos része. Aki nem vállalja a közmunkát, három hónapig nem kap jövedelempótló támo­gatást. Szakértői egyeztetés a munka törvénykönyvéről A munka törvénykönyve módosításáról kezdődtek egyez­tető tárgyalások a közelmúltban a Munkaügyi Minisztériumban a kormányzati, a munkaadói, a munkavállalói oldal szakértői­nek részvételével. Elsőként ar­ról döntöttek, milyen ütemezés­sel tárgyalják meg a tervezett széles körű módosításokat. A kidolgozott javaslatokat - mint a bevezetőben elhangzott - már csak a következő Parlament tár­gyalhatja és fogadhatja el, azt is már csak valószínűleg az ősz­szel. A szakmai jelleg, az ered­ményesebb szakértői egyeztetés érdekében a kormányzati és a munkaadói oldal nem tartotta célszerűnek a testület tárgyalá­sainak nyilvánosságát. Mint mondották: a fő vonalaiban tisz­tázott módosítási elképzelések­ről még további viták során dönt az Érdekegyeztető Tanács szakbizottsága, plenáris ülése, s ezek az ülések egyébként is nyilvánosak. A munkavállalók igényt tartottak volna arra, hogy már a szakértői egyezetetésen kifejtett véleményekről is hírt adjon a sajtó. Egyetértés volt viszont a fe­lek között abban, hogy a nyil­vánossághoz foduljanak az üzemitanács-választások kérdé­sében. Mint ismert, az Érdeke­gyeztető Tanács plenáris ülésén már korábban megegyeztek a szociális partnerek abban, hogy ne a munka törvénykönyve előí­rása szerint 1994-ben, hanem 1995-ben tartsák meg a követ­kező üzemitanács-választást. Ez a választás már a szakszervezeti ágazati vagyon tényleges elosz­tásánál is meghatározó szerepet kap.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom