Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-15 / 62. szám
1994. március 15., kedd Rejtélyek és kérdések ll Rejtélyek és kérdések Mi történik holnap, egy év múlva? Az embereket évezredek óta foglalkoztatja a jövő megismerése, melyről két cikket olvashatnak összeállításunkban. Kell-e tartani atomkatasztrófától, s ha igen, háborútól, avagy inkább egy felrobbant erőműtől kell félnünk? Egyebek mellett ezzel is foglalkozunk rovatunkban. Barta Zsolt MI TÖRTÉNHET A JÖVŐ SZÁZADBAN? Tíz háborút jósolnak HALÁLOS SUGÁRZÁS A SZARKOFÁG MÖGÜL Megismétlődhet az évszázad katasztrófája? • Senki sem tudja, hogy mikor történik egy újabb atomkatasztrófa Csernobilban. A tekintélyes társaság tagjai nem a tudományos-fantasztikus irodalom művelői, hanem híres tudósok, kiváló szakértők, a közélet ismert szereplői, Glenn Seaborg kémiai Nobel-díjastól A1 Gore amerikai alelnökig. 1966-ban Edward Cornish hívta életre a World Future Society-t, a Világ Jövőjének Társaságát, amely rendszeresen minden évben közzéteszi tagjai vízióit, jövőképeit. Jeffrey Fischer pathológus szerint például 40 éven belül az emberi test annyira „átlátható” lesz, hogy a betegségek jelentkezését már akkor felfedezhetik, amikor még tünetek sincsenek. A lehetőségek sorában szerepelnek még emberekbe ültetett mikroprocesszorok; az agy teljesítményének páratlan fokozása a biotechnika és az informatika összeházasításával; olyan technológiák létrejötte, amelynek segítségével ki lehet szűrni a bűnözésre hajlamos személyeket. Lester Thurrow gazdasági szakértő szerint „fej-fej mellett” halad majd Amerika, Európa és Japán hármas mezőnye, de azután elhúz az öreg kontinens, mert Nyugat- és Kelet-Európa integrálódása „félelmetes lehetőségeket” biztosít. Az USA szuperhatalom marad, de elsősorban katonai vonatkozásban. Trevor Dupuy ezredes 5 éven belül 10 háborút valószínűsít, közte egy újabb arab-izraeli és indiai-pakisztáni összecsapást. A balkáni és az oroszországi polgárháború mellett harcokat vár a koreai félszigeten, az Öbölben, Egyiptom, ill. Líbia és Szudán között, sőt konfliktust Kína és Oroszország között. A társaság tagjai többnek tartják szokásos agytornájukat, mint önmagáért való szellemi játékot. Az alapító Comish szerint minden ember elemi érdeke és kötelessége, hogy a jövőről gondolkozzék. Végtére a jövő mindenkire vár, s az élőkből így válhatnak jól felkészült túlélők. Felszínre kerültek a csernobili tragédia legsötétebb oldalaira rávilágító dokumentumok, többek közt olyanok is, amelyek az akkori pártvezetés közvetlen bűnrészességét bizonyítják. A gomeliek félve tekintgetnek a radiológiai közlönyre. Idegrendszerüket időről időre próbára teszik a csernobili szarkofág állapotára vonatkozó híresztelések és mindenféle közlemények. A repedések és rések összterülete hozzávetőlegesen ezer négyzetméternyire tehető. Ez abból is adódhat, hogy a benne maradt különféle sérült berendezések nem egyformán támaszkodnak a szarkofág falaihoz. Megbízható szakértői vélemények szerint a hatalmas védőburkok élettartama a vége felé közeledik, pedig a tervezett élettartam 30 év volt. Vlagyimir Karaszjov professzor, a csernobili Tudományos-Műszaki Központ vezérigazgatója szerint a legnagyobb veszélyt a nukleáris üzemanyag jelenti, amelynek felületi hőmérséklete jelenleg 60 fok alatt van, a belső hőmérséklete viszont 200 fok. A láva felszíni kisugárzása néhány ezer röntgen/óra. Kétségkívül halálos „lélegzés” ez, bár a láncreakció lehetősége nem nagyon valószínű. A kihűlés következtében bekövetkező repedezéseket is okozhat. Ennek elkerülése érdekében most új szarkofágterv készül, amely kiterjed a hasadóanyag teljes eltávolítására. A létesítménynek a környezettől való teljes elszigetelésére öt évet szánnak. Ez az idő ugyanolyan fantasztikus, mint maga a feladat. Ezzel egy időben a köztársasági főügyészség nyomozócsoportja ukrán és orosz illetékesekkel karöltve újrakezdte a munkát, hogy felelősségre vonják azoknak az egykori szovjet intézményeknek a vezetőit, akik a tragikus esemény és a következmények vétkesei. Beidézik az eljárás során azokat a vezetőket, akik a balesetelhárításért feleltek, hatalmas területen újra kivizsgálják a lakosságot, s számbaveszik az áldozatokat és komolyabb egészségügyi vizsgálatoknak vetik alá a gyerekeket. EMBEREVŐ SZŐLŐTŐKE BRAZÍLIÁBAN Halálos genetikai kísérlet Harmincmilliárd dolláros trükk A német botanikust amaZonasi laboratóriumában megtámadta az általa nemesített szőlőtőke. A hihetetlenül hangzó baleset Franz Zeitung doktorral esett meg. A botanikust a tudományos világban kicsit „lököttnek” tartották őrült kísérletei miatt, ezért is hagyta el Németországot, hogy Brazíliában folytathassa kutatásait. Itt talált rá közvetlen munkatársa, Eva Ritter.- Szörnyű látvány fogadott a laboratóriumban - mondja Ritter kisasszony. - A Franz által kinemesített szőlőtőkemutáns kígyóként tekeredett körbe a testén. Úgy viselkedett, mint egy élőlény: tekeredett, csavarodott, és a szó szoros értelmében falta a professzort. Esküszöm, hogy azt is hallottam, hogyan nyüszített ez a szörnyű növény az élvezettől. Zeitung doktor korábban egy Az ókorban az Eufrátesz és a Tigris folyók partján különös írást használtak: ék alakú írásjeleket véstek a nedves agyagba - így írta le 1880-ban Carl Faulmann bécsi professzor az ékírást. A sumérok, a babiloniak, az asszírok és a perzsák évezredeken át használták a későbbiek során feledésbe merült ékírást, amelynek titkát a múlt század elején fejtette meg egy göttingeni tanár, Georg Friedrich Grotefend, miután fogadást kömüncheni intézetben dolgozott, de mivel állandóan összeütközésbe került társaival szélsőséges genetikai kísérletei miatt, el kellett hagynia az intézetet.-Lángész volt, nem pedig sarlatán, ahogy sokan állítják - mondja Eva Ritter. - Igaz, elég sűrűn cserbenhagyta józan ítélőképessége. Gyermekeként szerette az emberevő szőlőt is, bár tudta, hogy rendkívül veszélyes, mert nekem megtiltotta, hogy a közelébe menjek. A doktor bízott benne, hogy benne nem tesz kárt a mutáns. Sajnos, tévedett. A rendőrség vizsgálatot rendelt el, mert nem akarta elhinni, hogy egy szőlőtőke képes felfalni egy embert. Ha hihetünk a sajtójelentéseknek, a rendkívüli eset bizonyítást nyert. A bíróság úgy döntött, hogy a gyilkos növényt el kell égetni, és hasonló sorsra jutott több más gyanús növénye is. tött egy könyvtáros barátjával. Grotefend arra fogadott, hogy megoldja egy olyan írás rejtélyét, amelynek sem tartalmáról, sem formájáról sincs semmiféle ismerete. Hat héttel a fogadás után, 1802 szeptemberében, a 27 éves tanár tízoldalas latin nyelvű kéziratot nyújtott be a göttingeni tudományos egyesületnél. Ez volt az ékírás megfejtésének „születési bizonyítványa”. Ezzel Grotefend ugyanolyan jelen-Mi vár ránk a kutya évében? A kínai időszámítás szerint az idei a kutya éve, nem sok jót hoz Európa és Latin-Amerika országai számára. Ezt állítja legalábbis a Crédit Lyonnais-Hongkong nevű nyugati ügynökség, amely a kínai asztrológia módszereihez nyúlt vissza jóslata készítésekor. Az előrejelzés szerint zűrzavar, földrengések és egyéb természeti katasztrófák, ráadásul május közepétől szeptember végéig a hongkongi tőzsde összeomlása, a volt szovjet köztársaságokban pedig a helyzet további romlása várható. Minthogy a kutya a védelem és a védekezés jelképe, az asztrológusok azt tanácsolják, hogy mindenki tartózkodjon ellenségei megtámadásától. A befektetőknek nem árt tudniuk, hogy a jen, az amerikai és a kanadai dollár erős lesz, a legnagyobb haszonhoz pedig továbbra is az ingatlanpiacon lehet hozzájutni. tőségű tudóssá vált, mint Jean-Francois Champollion, aki 1831 -ben az egyiptomi hieroglifák titkát fejtette meg. Grotefend nem is tudta, hogy a 37 jelből álló ékírás, amelyet megfejtett, Dáriusz királytól és annak fiától, Xerxésztőí származott. A két perzsa király Krisztus előtt 550-től 486-ig, illetve 519-től 465-ig élt. Grotefend kéziratait csupán 40 évvel halála után, 1893-ban hozták nyilvánosságra. Mint nemrég amerikai hivatalos körökből kiszivárgott, az azóta már hamvába hullott csillagháborús terv illetékesei még 1984-ben furfangos trükkel akarták félrevezetni a Szovjetuniót. Lássuk, miről van, illetve volt szó. A csillagháborús terv, az úgynevezett stratégiai védelmi kezdeményezés hívei mindenképpen bizonyítani akarták - főleg a Szovjetunió elrettentésére -, hogy már a terv addig megvalósult része is megbízhatóan működik, és hatékonyan bevethető, felhasználható egy esetleges atomtámadás elhárítására. Ennek lényege, hogy nagy Az 55 éves Vlagyimir Gubarjevvel, a Pravda egykori vezető munkatársával kivételt tettek a szovjet hatóságok. Az atomkolostor szerzetesei Engedélyezték, hogy felkeresse az atomkutatók városát, a térképen fel nem tüntetett Arzamasz-16-ot. Leírása szerint a tudósok a szó szoros értelemben szerzetesi magányban fejlesztették ki 1946-ban az első atombombát. Maga Andrej Szaharov is a külvilágtól teljesen elzárva, az egykori arzamaszi kolostor falai között dolgozott a szovjet atombomba atyjával, Jurij Haritonnal. Mennyit ér ezer rakéta? A hidegháború lezárulásával és a Szovjetunió felbomlásával most az a fő gond, mi lesz a roppant arzenál sorsa. Az ukrajnai Pjervomajszkban például interkontinentális rakétákat tárolnak, s eredetileg arról volt szó, hogy a nukleáris robbanófejeket megsemmisítés céljából átadják Oroszországnak. Ukrajna azonban újabban pénzt kér ennek fejében, Oroszország viszont nem akar és nem is tud fizetni. Az ezer robbanófejet - legalábbis az újságíró szerint - nem megfelelően raktározzák, az összezsúfolt rakéták egymástól felmelegedhetnek, és plutónium vagy urán kerülhet a levemennyiségű robbanóanyagot szállító befogórakéta fellövésével megközelítik a még röppályán feléjük száguldó és feltételezhetően atomfegyvert hordozó támadórakétát. Ott a töltetet felrobbantják, és ezzel megsemmisítik a támadót. Három kísérletet is végrehajtottak, de egyik sem sikerült. Nem tudták ugyanis olyan pontosan irányítani az elhárító rakétákat, hogy azok elég közel jutva a támadóhoz, felrobbantsák azt. A negyedik kísérlet végre sikerült. De csak egy agyafúrt trükkel. Az ellenségesnek álcázott rakétát ugyanis titokban egy jeleket kisugárzó berendezéssel szerelgőbe. Az egykori arzamaszi kolostor körül tehát most minden csendes. Oroszország azonban mégsem hagyott fel teljesen a nukleáris kísérletekkel. A jelenlegi kutatásokkal azt vizsgálják, hogyan lehet föld alatti robbantásokkal megsemmisíteni a vegyi hulladékokat. Egy másik kísérlet a fémmegmunkálás és a nukleáris technika ötvözésének lehetőségeit fürkészi. A volt Szovjetunió egykor érdemrendekkel agyondekorált és jól fizetett atomtudósai ma sokkal sötétebbnek látják jövőjüket, mint korábban. Guberjev szerint mégsem kell tartani tőle, hogy az orosz kutatókat magas jövedelmekkel csalogató fejlődő országok egy-kettőre nukleáris hatalmakká válhatnak. A szovjet időkben ugyanis ügyeltek arra, hogy a kutatók az atombomba titkának csak egy-egy részletét ismerjék. Ahhoz, hogy a harmadik világban oroszok közreműködésével nukleáris fegyvert gyártsanak, nagyon sok tudóst kellene felfogadniuk. Jenkik a Los Arzamasban Együttműködési megállapodást kötött a közelmúltban az amerikai atombomba szülőhelyeként ismert Los Alamos-i kutatóbázis és az egykor ellenséges orosz tudományos központ, hogy tudásukat mostantól közösen kamatoztassák. A Los Alamos-i országos laboratórium és ték föl. így az szinte magához vezette az elhárító rakétát. Ez azután, persze, meg is semmisítette a támadót, illetve az azt helyettesítő űrszerkezetet. Kaspar Weinberger, a Pentagon akkori főnöke, megengedhetőnek tartotta az ellenfél félrevezetésének ezt a módját. Az azonban a The New York Times kommentátora szerint már korántsem volt kívánatos, hogy a nagy titkolózás következtében a kongresszus is bedőlt a trükknek, sikeres kísérletnek tartva azt. De az adófizetőket is félrevezették, akiknek harmincmilliárd dollárjukba került a csillagháborús terv. az Arzamasz-16 városban működő Összoroszországi Kísérleti Fizikai Intézet a haditechnológia ipari alkalmazásában és alapkutatásokban készül együttműködni. Sig Hecker, Los Alamos-i igazgató elmondta; Tudósok amerikai zsoldért Az amerikai fél háromévente kétmillió dollárral finanszírozza majd a mintegy ezer orosz, illetve száz amerikai tudósnak munkát adó közös kutatást. „Legtöbben nem is reméltük, hogy egy ilyen lehetőség még a mi életünkben bekövetkezik” - nyilatkozta az aláírás alkalmából Steve Jounger, a nagy energiasűrűségű fizikával foglalkozó Los Alamos-i program vezetője. „Rendkívül fontos, nevezetes nap ez laboratóriumunk számára” - vélte Vlagyimir Belugin, az orosz központ vezetője. Az együttműködés másodlagos célja, hogy az orosz atomtudósok hazai foglalkoztatásával elejét vegyék a nukleáris haditechnológia más országokba való átáramlásának. Los Alamost a második világháború idején indított, úgynevezett Manhattan-program keretében alapították. Itt születtek meg az első atombombák. Arzamasz- 16-ot gyakorta csak „Los Arzamas” néven emlegették, mivel Los Alamoshoz hasonló kulcsszerepet játszott az első szovjet atombomba kifejlesztésében. • Évezredeken át használták a kövön láthatóikírást a Közel-Keleten élő történelmi népek. Fogadásból fejtették meg az ékírás titkát AMERIKA FINANSZÍROZZA AZ OROSZ TUDÓSOKAT Atombombagyár a kolostorban
