Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-14 / 61. szám
1994. március 14., hétfő PETŐFI NÉPE 5 Félegyháza köszönti a diákokat Városunk nevében szeretettel köszöntőm az országos találkozó valamennyi vendégét, résztvevőjét. Külön öröm a számomra, hogy egy olyan rendezvény részese lehetek, amelynek létrehozói és vendégei is fiatal emberek, amelynek időpontja éppen március, az újjáéledő, természet hónapja. Kiskunfélegyháza a kiskunok városa. Büszke címerünk ez nekünk: legendás emlékeket sejdít, történelmi sorsot jelez. Ilylyés Gyula írja, hogy Petőfi szülei otthagyják Kiskőröst, Félegyházára költöznek. A módos, színmagyar városba, amelynek lakosai büszkén emlegetik származásukat. A Petrovics családot olyannyira befogadta ez a város, hogy fiukat. Petőfi Sándort őrzi legjobban szívében, óvó emlékezetében a félegyházi nép, több száz éven át. Itt van az a hely, ahol Petőfi Sándor megtanult járni, itt tanult meg beszélni, itt vannak azok az utcák, amelyeken csatangolt, itt lovagolt a nádparipán, itt ismerte meg a barátságot, a tanítói szigort. itt erősödött meg testben és lélekben. Félegyházán mindenki a maga földijének, szellemi ősének mondja Petőfit. A városban és a kiterjedt tanyavilágban évtizedeken át Petőfi szavától nevelődtek a gyermekek hazafiakká. Petőfi napjainkban is jelen van Félegyházán. A főtéren minden a költőre emlékeztet, hosszasan sorolhatnánk az emlékhelyeket. Hiszen Félegyháza népe a háláját „költő nagy fiának” - tehetségéhez mérten kifejezte. A Középiskolák Országos Találkozója résztvevőinek felajánlom, bemutatjuk városunkat, Kiskunfélegyházát. Elsősorban mindazt, ami Petőfi nevével, emlékével kapcsolható, bízva abban, hogy szívükben, lelkűkben, értelmükben megerősítik a magyar nép kiemelkedő egyéniségének, Petőfi Sándornak az emlékét, érdemeit, évszázadokra érvényes példamutatását. Ficsór József polgármester Petőfit az egész nemzet magáénak tekinti • Petőfi szellemének lángja ott lobog a mai fiatalok szívében is. Több neves kutatót, tanárt és irodalmárt is Kiskunfélegyházára vonzott az országos diáktalálkozó. A rendezvénysorozat védnökei közé tartozik a Petőfi Sándor Társaság. Petőfi mai jelentőségéről dr. Losonci Miklóssal, a társaság elnökségi tagjával beszélgettünk. — A találkozó eseményei, hangulata meggyőzött arról, Petőfi költészetének halhatatlansága, szellemének lángja ott lobog a mai fiatalok szívében is. Igen nagy boldogsággal tölt el ez engem, hisz a Petőfi Társaságnak nem is lehet más célja, mint fellobbantani és gondozni ezt a lángot, hogy soha ne aludjon el. Ez hivatása, küldetése.- Vajon csak ünnepek alkalmával tapasztalható ez, vagy Petőfi géniusza a jelenkor hétköznapjaira is hatással van?- Ünnepekre szükség van. Ez gyorsulást ad a szíveknek. De az életté vált költészet a hétköznapok szürkeségét is ünnepé tudja varázsolni. Az én tapasztalatom az, hogy Félegyházán, Kecskeméten, Aszódon, de szinte mindenhol az országban, a ma élő fiatalokat lelkesíti Petőfi költészete, lelkesítik őket negyvennyolc emlékei.-Tudna-e állást foglalni a születési hely körül zajló vitában?-Már maga az csodálatos, hogy - akár Homérosz esetében - városok versengenek Petőfiért. És ez így is helyes. A magyar ember egy kicsit kötődik a hazai táj minden szegletéhez. Petőfi Sándor tehát mindenütt született, és újraszületik minden pillanatban. Kiskunfélegyháza, Kiskőrös, Szabadszállás tekintse őt mindig is sajátjának, ahogy annak tekinti az egész magyar nemzet. G.O. Versmondóverseny a költő emlékére Szombaton délután irodalmi felkészültségüket, előadóképességüket mérték össze a találkozó résztvevői. Mert hagyomány, hogy ezeken az országos rendezvényeken versmondóversennyel tisztelegnek a diákok Petőfi emléke előtt. A tizenegy iskola egy-egy tanulójának szavalatát hallhatták az alagsori klubot zsúfolásig megtöltő érdeklődők. A versenyzők mindegyike először egy kötelező verset adott elő: Petőfi Sándor Szülőföldemen című költeményét. Ezután került sor a versenyzők szabadon választott verseire, melyeket legtöbben valódi átéléssel tolmácsoltak. Az öttagú szakmai zsűrinek nehéz feladata volt a szépen és színvonalasan előadott szavalatok értékelése. „Itt csak nyertesek vannak...” - mondta a zsűri elnöke, Csekei Sándor, de azért mégis megszületett a végeredmény. Első helyezett lett Sziráki Béla Aszódról, felkészítő tanára Hódi Gyuláné volt. Második helyezést ért el a sárbogárdi Pusztai Ildikó, akit Géro A. Pétemé készített fel a versenyre. A harmadik helyet pedig Szabó Ildikó érdemelte ki Pápáról. Az ő felkészítő tanára Horváth Lajosné volt. A Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnökének, Kőtörő Miklósnak a különdíját Kudron Ildikónak, a kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola diákjának ítélte oda a zsűri. Felkészítő tanára Jónásné Farkas Ágnes volt. Bakos Aranka Jól sikerült a bemutatkozás • Petőfi és az iskola kapcsolatáról szóltak a résztvevők. Pénteken este, az iskolák bemutatkozásával vette kezdetét a Petőfi nevét viselő középiskolák országos találkozója Kiskunfélegyházán. Az aszódi, a bonyhádi, a két budapesti, a pápai, a kiskőrösi, a fehérgyarmati, a sárbogárdi, a szolnoki, a mezőberényi gyerekeket és tanáraikat a házigadák nevében Tóth Gyuláné, a Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola igazgatója üdvözölte. Ezt követően került sor a találkozón részt vevő iskolák diákjainak ismerkedésére. Maguk választhattak, hogy szóban, videókazattán vagy magnószalagon mutatják-e be iskolájukat és városuk sajátosságait. Persze mindezt a Petőfihez kapcsolódó emlékek tükrében. A gyerekek ötletessége, kimeríthetetlen fantáziája és humoruk hangulatos és emlékezetes estét teremtett. Szombaton a városháza dísztermében Kőtörő Miklós, a megyei közgyűlés elnöke, dr. Losonci Miklós, a Petőfi Sándor Társaság elnökségi tagja és Ficsór József polgármester köszöntötte a résztvevőket. Mindig itthon - mindig velünk címmel Fekete János tartott előadást, majd dr. Fazekas István méltatta dr. Mezősi Károly Petőfi-kutató emlékét. B.A. Sajnos, kevesen pályáztak Petőfi- illusztrációkból nyílt kiállítás a vendégváró iskola alagsori klubjában. A tárlatot Terescsényi Endre, a Holló László Képzőművészkor vezetője nyitotta meg.-A beérkezett pályamunkákat értékelve, részben örömet, részben pedig csalódottságot éreztünk - mondta. - Örültünk, hogy a mai fiatalok közt sokan vannak, akik szeretik és átérzik Petőfi magyarságát, hazaszeretetét. Csalódtunk pedig azért, mert egy országos pályázatra több munkát vártunk. És azért is, mert Kiskunfélegyházáról érkezett a legkevesebb alkotás. A legtöbb pályamunkát a kiskőrösiek küldték - a babért is ők aratták le. Iskolájukból az első helyet Rideg Zoltán, a másodikat Szmutka Katalin, a harmadikat pedig Farkas Éva nyerte el. A bonyhádi Pálfi Andrea alkotását különdíjjal jutalmazta a zsűri. A további programokról A mai események döntően a gépészeti szakközépiskolában zajlanak. Kilenc órától irodalmi vetélkedőn mérik össze felkészültségüket a csapatok, 15 órakor pedig a költő örökmécsesénél és dr. Mezősi Károly emléktáblájánál lesz koszorúzás. A Petőfi nevét viselő középiskolák országos találkozóján részt vevő tizenegy iskola képviselői holnap ott lesznek a délelőtt tíz órakor kezdődő városi ünnepségen, s csak ezt követően utaznak haza. Kiskőrösi gyerekek sikerei • Nem vallottak szégyent a kiskőrösi középiskolások. A Petőfi Sándor Gimnázium, Kertészeti Szakközépiskola és Kollégium diákjainak képzőművészeti alkotásai az első három helyet, versmondójuk a különdíját nyerte el. Galambos Sándor felvételén a csapat boldog tagjai láthatók. Diákok látogatása a Kiskun Múzeumban # Vasárnap reggel a félegyházi Kiskun Múzeumba látogattak a Petőfi nevét viselő középiskolák találkozójának résztvevői. A vendégeket dr. Fazekas István, múzeumigazgató fogadta, aki röviden ismertette a város, illetve a Jász-Kunság történetét. Ezt követően a diákok megtekintették a múzeum különböző állandó és ideiglenes kiállításait. (Szász András felvétele) A SZABADSÁGHARC HÁNYATOTT SORSÚ KÖNYVEI Hozzáférhető helyen a ritka gyűjtemény A félegyházi Kiskun Múzeum Hegyesi-gyűjteményének 1848/49-es szabadságharccal foglalkozó anyaga több szempontból is igen jelentős. Hegyesi Márton nagyváradi ügyvéd, lapszerkesztő, történeti szakíró értékes könyvtára családi kapcsolatok révén került Kiskunfélegyházára. Hegyesi 1907-ben bekövetkezett halálát követően igényesen gyarapítón könyvgyűjteményének sorsa évtizedekig bizonytalan volt. 1912-ben a kolozsvári 1848-49 Történelmi Ereklye Múzeum próbálkozott a hagyaték megszerzésével, anyagi fedezet hiányában eredménytelenül. Hegyesi Márton özvegye 1943-ban meghalt. A könyvtárat három gyermeke, Anna, Erzsébet és Katalin örökölte. Hegyesi Anna Erdélyben, Erzsébet (Kovásznay Marcellné) Hévízen, Puskás Béláné Hegyesi Katalin pedig 1916 óta Félegyházán élt. A háborús viszonyokra tekintettel Puskásné-, édesanyja halála után a gyűjteményt Kiskunfélegyházára szállíttatta, s 1952-ben a múzeumban letétbe helyezte. Elhatározását kényszerhelyzet szülte. Államosították ugyanis a házát, a több ezer kötet tárolása így megoldhatatlanná vált. Ezért döntött úgy, hogy a ráeső örökrészt a félegyházi múzeumnak adományozza, azzal a kikötéssel, hogy apja végakaratának megfelelően különgyűjteményként kezeljék. A nővéreitől megváltott teljes könyvtárat 1957-ben ajándékozta a Kiskun Múzeumnak. A könyvgyűjtemény mintegy háromezer műve Hegyesi Márton igen széles körű érdeklődését tükrözi. Az egyetemes történelem, jog, természettudományok, nyelvészet, pedagógia, szépirodalom mellett a magyar történelem, ezen belül az 1848/49-es forradalom és szabadságharc története kitüntetett szerepet tölt be. Maga is kutatta a korszakot, két főbb munkája a Biharvármegye 1848/49-ben és Az 1848/49-iki harmadik honvédzászlóalj története. A szabadságharcot érintő művek mintegy egyharmada német, francia, angol, horvát, orosz, román nyelvű kiadás. Elkötelezett kutatóként és gyűjtőként könyveit kritikával olvasta. Lapszéleken jegyzetelt, a témához kapcsolódó írásokat, az események résztvevőinek, szemtanúinak leveleit a megfelelő helyen csatolta. A gyűjteményt egyrészt ezek az egyedi vonások teszik a maga nemében páratlanná. Az összefoglaló munkák mellett katonatörténeti, politikatörténeti, helytörténeti feldolgozások, kronológiák, memoárirodalom, az emigráció története, a kor sajtója, a szabadságharc szépirodalmi megjelenítése, albumok, almanachok széles választékát kínálja a gyűjtemény. Hegyesi Márton nem nevezhető a szó klasszikus értelmében könyvtáralapítónak. Célja saját korának szolgálata volt. Leánya igyekezete azfcnban intézményi kereteket biztosított a művelődéstörténeti értékkel bíró könyvtár együttmaradásához, mely a Kiskun Múzeum egyik büszkesége. T.G.T.
