Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-12 / 60. szám

1994. március 12., szombat PETŐFI NÉPE 5 KOSZORÚZÁS, SPORTCSARNOKAVATÁS, MEGEMLÉKEZÉSEK Ünnepi események a megyében Az alábbiakban részletesen közöljük a március 15-éhez kapcsolódó ünnepségsorozat különböző eseményeinek helyét és idejét. Petőfi városában Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülővárosában a főtéren már­cius 15-én 10 órakor a Himnusz hangjaival kezdődik a hagyo­mányos ünnepi megemlékezés. Petőfi Nemzeti dal című költe­ményét Lents Szilvia mondja el, majd Barkóczi Ferenc polgár­­mester mond ünnepi beszédet. Ezután a költő nevét viselő he­lyi általános iskola tanulói iro­dalmi emlékműsort adnak elő, Bodor Tibor színművész el­mondja A nemzetgyűléshez című Petőfi-verset, majd koszo­rúkat helyeznek el Petőfi Sán­dor és Bem József szobránál. Kecskeméten Kecskeméten a Kossuth-szo­­bomál 15-én 10 órakor kezdő­dik a megemlékezés. A Bányai Júlia Gimnázium tanulói adnak műsort és beszédet mond Me­­rász József polgármester. Hetényegyházán a Nyíri erdészháznál 11 órakor kezdődnek az események. Ün­nepi prédikációt mond dr. Dankó László Kecskemét-Ka­­locsa érseke. Az ünnepi beszé­det dr. Józsa Fábián, a Belügy­minisztérium politikai államtit­kára mondja. A rendezvényen köszöntik a 75 esztendős Kos­­suth-díjas Bessenyei Ferenc színművészt. A Petőfi Népe és a kiadó munkatársai olvasói ta­lálkozója is szerepel a színes programok sorában. Izsákon Izsákon március 14-én a templomkertben Táncsics Mi­hály izsáki tanítóskodásának helyszínén elhelyezett emlék­táblát koszorúzzák meg. Már­cius 15-én 10 órakor a főtéren lesz ünnepi megemlékezés és megkoszorúzzák a ’48-as em­lékművet. Beszédet mond K. Szabó József polgármester, a műsort az általános iskolások adják. Lajosmizsén Lajosmizsén március 14-én 14 órakor a központi parkban avatják fel az ’50-es években el­távolított Turul-szobrot. Az ün­nepi beszédet Für Lajos honvé­delmi miniszter mondja. Für Lajos Tiszaalpáron Március 14-én, hétfőn 12 óra 30 perckor kezdődik az 1848-49-es forradalom és sza­badságharc tiszteletére rende­zett ünnepi megemlékezés Ti­szaalpáron, az Árpád téren. Für Lajos honvédelmi miniszter és Kéry Kálmán nyugalmazott ve­zérőrnagy mond ünnepi beszé­det. Ezután a helyi általános is­kola tanulói irodalmi emlékmű­sorral kedveskednek az ünnep­ség résztvevőinek. Vetélkedők Félegyházán A Petőfi nevét viselő közép­iskolák országos találkozójának adott otthont négy napon át a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola. Egyebek között Petőfi-illuszt­­rációkból rendezett kiállítás nyílt, versmondó versenyt és irodalmi vetélkedőt rendeztek, megkoszorúzták a Petőfi-ház emléktábláját és dr. Mezősi Ká­roly Petőfi-kutató sírját, emlék­tábláját. A találkozó résztvevői ott lesznek a március 15-én 10 óra­kor kezdődő városi emlékün­nepségen is, a Petőfi téren. Itt, az ünnepi műsort követően Fi­csór József, Kiskunfélegyháza polgármestere emlékezik 1848 hőseire. Az ünnepség a Pe­­tőfi-szobor koszorúzásával ér véget. A nemzeti ünnep alkal­mával szentmiséket tartanak az elesett szabadsághősök lelki üdvéért Kiskunfélegyházán és a környék számos településének templomában. A perselypénze­ket a plébániák a Kiskunmajsán épülő új református templom költségeire ajánlják fel. Lovashuszárok Lakiteleken Hétfőn 10 órakor tartják az avatóünnepséggel egybekötött ünnepséget Lakiteleken, a Templom téren. Anka Balázs polgármester köszöntője után az általános iskola énekkara és táncosai mutatnak be ünnepi műsort, majd felavatják a világ­háborúk lakiteleki áldozatainak emlékművét, melynél a Törté­nelmi Haditorna Klub lovashu­szárai adnak díszőrséget. Emlékbeszédet mondanak: Kéri Kálmán nyugalmazott ve­zérezredes, dr. Vancsura István képviselőjelölt és Für Lajos honvédelmi miniszter. Az ün­nepség Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnökének zárszavá­val ér véget. Szentkirályon Március 11-én megemléke­zést tartottak Szentkirályon, az általános iskolában. Tizenne­gyedikén, hétfőn 19 órakor ün­nepi bankett lesz a művelődési házban, ahol a falu fiataljai em­lékműsort mutatnak be. Soltvadkerten Tizenötödikén 18 órakor ke­rül sor a megemlékezésre, vá­rosi ünnepség keretében Solt­vadkerten, Kossuth Lajos szob­ránál. Az emlékműnél mécse­seket gyújtanak, koszorúkat he­lyeznek majd el. Fáklyás menet Szentmiklóson Kunszentmiklóson 15-én 17.30 órakor koszorúzási ün­nepség lesz a Petőfi-szobomál. Onnan fáklyás menet indul az Általános Művelődési Köz­ponthoz, ahol bemutatják Ga­lambos Sándor: Aradi fogoly című egyfelvonásos helytörté­neti színművét, mely a város szülöttjéről, Virágh Gedeonról szól, aki 48-as huszárként 9 évig raboskodott az aradi vár­börtönben. A főhős szerepét Ily­­lyés Sándor 8. osztályos tanuló alakítja. A műsor után irodalmi kávéház nyílik. Soltszentimrén Tizenötödikén 18 órakor a soltszentimrei művelődési ház­ban a közelmúltban megalakult népdalkor bemutatkozó elő­adást tart, majd Barna Imre pol­gármester mond ünnepi köszön­tőt. Avatás Miskén Nemzeti ünnepünk és a mis­kei Tóth Menyhért Általános Iskola fennállásának 100. év­fordulója alkalmából tornater­met avatnak az iskolában 15-én 10 órakor. Az új létesítményt dr. Andriska Géza országgyű­lési képviselő adja át. Koszorúzás Kiskunhalason A Kuruc-szobomál 15-én 18 órakor kezdődik a kiskunhala­siak városi ünnepsége. Wicker Erika képviselőnő mond ünnepi beszédet. A szobortól fáklyás menet indul a Thorma János Múzeumhoz, melynek képcsar­nokában 19 órakor ünnepi meg­emlékezés keretében koszorút helyeznek el Thorma János Talpra magyar című híres fest­ményénél. Topolyaiak Majsán A nemzeti ünnep előestéjén, 14-én 18 órakor kezdődik az Ünnepség Kiskunmajsán, a fő­téri Petőfi-szobomál. Ezután a művelődési központban műsort ad a bácskatopolyai Kodály Zoltán Művelődési Egylet, Á virágnak megtiltani nem lehet címmel. A vajdasági testvérvá­ros bemutatója után a kiskun­­majsai katolikus általános is­kola diákjai zenés összeállítás­sal emlékeznek az 1848-as for­radalom és szabadságharc ese­ményeire. Emlékkiállítás Jánoshalmán Az ünnepnapon 10 órakor a Béke téren a fiatalok fúvósze­nekarának műsorával kezdődik a városi ünnepség Jánoshalmán. A polgármesteri köszöntő után Csordás Zsuzsanna, az önkor­mányzat művelődési főelőadója mond ünnepi beszédet, majd a Hunyadi János Általános Iskola irodalmi színpada és énekkara ad műsort. Délután Kossuth­­emlékkiállítás nyílik a városi könyvtárban. Tompái ünnep Tompán az ünnepnapon tíz órakor kezdődik a megemléke­zés a Kapisztrán Szent Já­­nos-templom kertjében, a hősi emléktáblánál. Az általános is­kola irodalmi színpada ad mű­sort, majd elhelyezik a kegyelet virágait az emléktáblánál. Bácsalmásiak megemlékezése Ökumenikus szertartás lesz 15-én fél kilenckor a bácsalmási római katolikus templomban, majd kilenc órakor ünnepi meg­emlékezésre és koszorúzásra kerül sor a Kossuth-szobomál. Csőke Antal, a KDNP bácsal­mási szervezetének elnöke mond ünnepi beszédet. Az ün­nepségen közreműködnek a Rákóczi úti Általános Iskola ta­nulói. Kalocsán A Kalocsa környéki megem­lékezések március 12-én, szombaton kezdődnek a pol­gármesteri hivatal előtti kopja­fánál. A helyi általános iskolá­sok adnak műsort. Tornacsarnok Bátyán Bátyán tornacsarnokot avat­nak 15-én 10 órakor, s itt rende­zik meg az ünnepi emlékmű­sort. Dunaszentbenedek Dunaszentbenedeken 15-én 10 órakor koszorúzás lesz a te­metőben Gyurtsek István 48-as honvédorvos sírjánál, majd a fa­luházban az asszonykórus, va­lamint az óvodások és az általá­nos iskolások adnak ünnepi mű­sort. Foktőn Foktőn tegnap megkoszorúz­ták László Károly síremlékét, 15-én 10 órakor pedig a műve­lődési házban tartanak ünnepi megemlékezést. Március 15. Baján Március 15-én Baján 10 óra­kor hagyományosan a Pe­­tőfi-szigeten, a Petőfi-szobomál kerül sor az ünnepségre. A Himnusz elhangzása után a Türr István Szakközépiskola tanulói adnak műsort, ezt követően Éber András polgármester mond ünnepi beszédet, majd a Szózattal zárul a megemléke­zés. Szlovákiaiak Csátalján A szlovákiai Alsószeliből ér­keztek vendégek Csátaljára, akik vasárnap este 7 órakor a falu lakóival együtt emlékeznek meg az 1848-as forradalomról. Ünnepi beszédet Mayer Antal tanár mond. Ezután az alsósze­­liek énekkara és a helyi székely kórus mutatkozik be. A TISZA SODRÁSVONALA A MEGYEHATÁR Ki a gazda a tőserdei szigeten? • Ez a horgász Bács-Kiskun megyében pecázik. S vajon a halak már Szolnok megyeiek? Sajátos gondokkal küzdenek a megyehatárokon lévő telepü­lések. Jó példa erre Lakitelek és Tiszaug, s a hozzájuk tartozó tőserdei sziget, amelyet egy la­kiteleki képviselő a senki földjének nevezett amiatt, hogy a terület egy része az ő tu­lajdonukban van, közigazgatási­lag azonban Jász-Nagykun Szolnok megyéhez, azaz a szomszédos községhez tartozik. Mint ismeretes, ezen a tőser­dei szigeten mintegy húsz hek­tár föld a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésébe került. A földkiadó bizottság ugyan sze­rette volna az egész területet felosztani s magántulajdonba adni, környezetvédelmi okok miatt azonban itt korlátozni kí­vánják a mezőgazdasági műve­lést. Lakitelek polgármestere, Anka Balázs szerint nemcsak ezen a húsz hektáron, hanem az egész árterületen csökkenteni kellene a kemizálást. Igen ám, csakhogy a sziget a szomszédos megyéhez tartozik, a tőserdei híd közepétől viszont már Bács-Kiskun megyét jegyez a térkép. Vajon, mennyire érdeke a tiszántúli településeknek az, hogy a lakiteleki parton ne le­gyen környezetszennyezés? S mivel a megyehatár a Tisza sod­rásvonalában van, így nem egé­szen egyértelmű, hol ér véget Bács megye és hol kezdődik Jász-Nagykun. A helybeliek több esetet is fel tudnak sorolni arra, hogy ez a tisztázatlanság olykor milyen cifra helyzeteket okoz. Ha pél­dául valami szabályellenes tör­ténik, nem akar felelőse lenni, mindkét megye illetékesei a másikra mutogatnak. Az is megtörtént - mesélték a lakite­lekiek -, hogy a Tiszában talált vízbefulladt embert ide-oda lökdösték, hogy inkább a szom­szédos régió rendőrsége foglal­kozzon vele. Vagy a lakiteleki önkormányzat által szigorúan szabályozott árusítást egy cél­­lövöldés úgy játszotta ki, hogy átment a tőserdei híd túlolda­lára, és pár méterre Bács megye határától verte le a sátrát. A Szolnok megyeiek ugyanis ad­tak engedélyt neki. A sziget tör­ténetéhez tartozik, hogy néhány évtizede elsősorban a tiszántú­liak mellett igen sok lakiteleki vásárolt itt földet, s az ugi, sasi, csépai gazdálkodók szomszéd­ságában békésen művelte a maga parcelláját. A hatvanas évek elején, á tée­­szesítés során mindenki a lakó­hely szerinti téeszbe vitte be a földjét, amit később a szövetke­zetek cserékkel táblákba ren­deztek. így fordult elő, hogy egy lakiteleki család parcellája a Szolnok megyei Tisza menti téeszbe került. Most a lakiteleki önkor­mányzat a leendő földtulajdo­nosok és az üdülők érdekében utat javít azon a területen, amely egyébként Tiszaughoz tartozik. S hiába húzódik a két település között határvonalként a Tisza, a hírek szerint Tiszaug, Tiszasas és Csépa inkább Bács megyéhez vonzódik. A Tisza­zug a világtól elmaradt zug ma­radt - mondják -, nekik nem igen jut fejlesztésre pénz. Öreg­szenek a lakók, lassan elfogy a falu. Ha azonban átjönnek az ugi hídon, úgy érzik, más vi­lágba csöppentek. (benke) EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal mától még 6 hétig találkozhat. A V ÁLASZT0TÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztv a 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VALASZTOTÓ, 1537 Budapest. 114. Pf„ 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! □ □ □ □ NEMZETI KULTÚRA Hagyományok, sajtószabadság 1. Mi volt az elsőszámú követelése a '48-as márciusi forradalom 12 pontjának? 1. sajtószabadság 2. közteherviselés X. felelős magyar kormány 2. Hogy hívták a hazai demokratikus ellenzék illegális sajtóját a nyolcvanas években? 1. Munkásőr 2. Beszélő X. Magyar Fórum 3. A háztartások hány százalékában van már videókészülék? 1.49%-ban ' 2.38%-ban _________X.27%-ban__________ 4. Melyik magy ar szerző művét adták ki a legnagyobb példányszámban 1992-ben? 1. Vavyan Fable: Mogorva nyár 2. Leslie L. Lawrence: A vérfarkas visszatér X. Evelyn Marsh: Rémület a katedráhsban 5. 1992-ben hazánkban 25 magy ar játékfilmet mutattak be. Hány amerikai játékfilmet mutattak be ezidó alatt? t__ 1,96_______________Z65______________>U3___________________LJ 6. Mi volt a kormány javaslata az 1994. évi költségv etés beterjesztésekor a televízió anyagi problémáinak megoldására? 1. több reklámot 2. több pénzt X. csökkentsék a műsoridőt LJ 7. Milyen törvény szabályozza a rádió és televízió frekvenciáinak elosztását? _ 1. az Alkotmány 2. semmilyen, X. a Polgári Törvénykönyv 1—I 8. Hogyan kell viszonyulnia az államhatalomnak a kultúrához az SDSZ szerint? 1. a kultúrának ki kell szolgálnia az államot 2. a kormánynak meg kell szereznie a kultúra szimpátiáját X. az államnak csak támogatnia szabad a kultúrát, beleszólni, „diktálni" nem I—I 9. Mely ik a legrégebbi magy ar népszokás? 1. regölés 2. karácsonyfa állítás X. húsvéti locsolkodás □ 10. Hogyan jut hírekhez az MTV híradója? 1. szájhagyomány útján 2. szájbarágással X. száj leolvasással □ 11. 1990-ben hazánkban a települések 41 százalékában volt mozi. Hány százalékában volt 1992-ben? 1.35,8%-ban__________2.29,3%-ban__________X. 15,1%-ban_____________LJ 12. Mi lett a sorsa a három legnézettebb tv-műsornak, a Dallasnak, a Szomszédoknak és a Friderikusz show-nak? 1. a .Fridi" „elköltözött”, a Dallas maradt, a Szomszédok megszűnt 2. a .Fridi” maradt, a Dallas megszűnt, a Szomszédok „elköltözőn” X. a .Fridi” megszűnt, a Dallas „elköltözött”, a Szomszédok maradt L J FORDÍTS!-/4r At

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom