Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-11 / 59. szám

4 Kultúra-művelő dés 1994. március 11., péntek Naptár Március 11., péntek. Névnap: Szilárd. Névnapozóknak Szilárd: a magyar ^ nyelvújítók alkották QÉÖ a Konstantin magya­­rításával, jelentése: szilárd, állhatatos, következetes. Kö­­szöntjük a névnapjukat tartó Aladár, Bors, Borsika, Ka­dosa, Konstantin, Konstan­tiné, Riza, Rozina, Szofron és Ulrin nevű olvasóinkat is! Évforduló 115 éve Kecskémé- G) Un született, 1965- yr bin Budapesten (Oi hunyt el Fehér Gyula Ä színész. A középiskolát szü­lővárosában, a színészkép- Iftt Sólymos Eleknél vé­tette. 1898-tól szerepelt a nyithat, debreceni, szabad­kai, pécsi, nagyváradi, ko­lozsvári színház, majd lfl4-töl 1956-ig a Nemzeti Sllrtház színpadán. Az Or­­stág os Színészegyesület al­­elnöke, 1922-töl az országos Stínészegyesület Színész­­képző Iskolájának tanára. Ökumenikus naptár A Szilárdok védő­­stentje Szent Cons­tantinus angol király, tki felesége halála után szerzetes lett. Vértanú­ságot szenvedett 556-ban. m hol, mikor? % Szombaton 14 órakor a kiskunfélegyházi szakmaközi művelődési házban a vöröske­resztes nyugdíjasok tartanak összejövetelt. • A kiskőrösi Bem József Általános Iskola névadója születésének 200. év­fordulója tiszteletére március 14-én, hétfőn, 9 órai kezdettel ünnepséget rendez. Ugyanekkor nyitják meg az iskolatörténeti kiállítást, amely az alma mater fennállásának kilencven évét mutatja be. A program az okta­tási intézményben lesz. • Már­cius 14-én Solton először a Pe­­tŐfl-telep nyugdíjasait, majd a művelődési ház látogatóit vár­ják í lles István kabaréestjére. Honismereti díjazottak Az elmúlt év nyarán Kalocsa székhellyel alakult meg a Bács-Kiskun Megyei Honisme­reti Egyesület, amely Kossuth Lajos halálának 100., az 1848/49-es forradalom és sza­badságharc 145. évfordulója al­kalmából kétféle, tematikus pá­lyázatot hirdetett. Az egyik a történelmi események helyi, tárgyi és szellemi emlékeinek felkutatását és dokumentálását kívánta serkenteni az ifjúság és a felnőttek körében. A másik a gyermek képzőművészeti alko­tások megszületését segítette elő a legkülönfélébb műfajok­ban. A két, különböző temati­kájú pályázatra szép számmal beérkezett munkákat levéltáro­sok, történészek, valamint ne­ves képzőművészek, gyermek­művészeti szakértők bírálták el. A pályadíjakkal kiemelten el­ismert alkotások nyilvános be­mutatására Kecskeméten, már­cius 11-én, 13.30-tól kerül sor a Katona József Múzeumban nyí­ló emlékkiállítások megnyitá­sával. 1848-49 emléke lakóhelyemen Felnőtt kategóriában I. díj: Fehér Zoltán: „Bátya 48-a” II. díj: Csákvári Sándor: „1848/49 eseményei Kálóz köz­ségben.” III. díj: Szebényi Béla: „Az 1848/49-es szabadságharc hon­véd áldozatainak sírjai és más emlékek Kalocsán és környé­kén.” Ifjúsági kategóriában I. díj: Boros Lili (Ének-Zenei Ált. Iskola, Kalocsa): „A kalo­csai papság és növendékpapság az 1848/49-es szabadságharc­ban.” II. díj: Papp Orsolya-Vandlik Anett-Veszelszki Ágnes, a „1848/49 emléke lakóhelye­men” című dolgozattal. III. díj: Binder Tímea (Szigetúj­falu): „48-as emlékmű a falu­ban.” Gyermek-képző­művészeti pályázat 10 éves korig I. helyezett (megosztott): Ga­­retity Milán és Ehmann Kata (Baja, Keresztény Óvoda és Ált. Isk.). II. helyezett: Tamás Zalán (Kecel, Arany János Általános Műv. Közp), Katolikus Napközi Otthonos Óvoda, Kalocsa. - Vez.: Szabadi Ferencné. III. helyezett: Medvey Borbála, Baja, 6 éves; Mikó Zsuzsanna, Kecel, 9 éves. Külön elismerésben részesül: Magony Tamás (Kalocsa, Eper­földi Ált. Isk.). A kecskeméti Dekor Art Bolt és Stúdió kü­­löndíját kapja^ a kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola zománcművészeti szakköre, vez.: dr. Szombathy Zoltánná, művésztanár. 10-14 éves korig I. helyezett (megosztott): Radványi Nándor és Sétáló Zsolt 13 évesek, Baja, Újvárosi Általános Művelődési Központ. Vez.: dr. Szetteléné Kiss Mária. II. helyezettek: Soós Edit 11 éves (Baja), és az Újvárosi ÁMK képzőművészeti körének közössége. Vez.: dr. Szetteléné Kiss Mária rajztanár. III. helyezett (megosztott): Hencsei Henrik 12 éves (Eper­földi Általános Iskola, Kalo­csa), Csatai Péter 13 éves (Miske, Tóth Menyhért Ált. Isk.), Horváth János 13 éves (Honvédség Helyőrségi Klub gyermek tűzzománc szakkör, Kmét. Vez.: Bézi Sándor). Táncospalánták Nagybaracskán Hetedik alkalommal rendezik meg nemzeti ünnepünkön Nagybaracskán a Gyermek­­táncszín, gyermeknéptánc-ta­­lálkozót délután 3-tól, a műve­lődési házban. Bár sokáig kér­déses volt: megtörik-e ez a szép sorozat a pénzhiány miatt, hi­szen egyik együttes sem dúskál az anyagiakban, amikor a szer­vezők segítségére sietett a Bácskai Hagyományőrző Egye­sület, mely az utaztatás költsé­geit, a Nagybaracskai Takarék­­szövetkezet pedig a vendéglá­tást vállalta magára. A közel kétórásra tervezett műsorban a Bátmonostori Ha­gyományőrző Együttes gyer­­mektánccsoportja, a Csátaljai Német Nemzetiségi Gyermek­­tánccsoport, a Hercegszántói Néptáncegyüttes gyermektánc­­csoportja, a Szeremlei Néptán­cegyüttes utánpótláscsoportja, valamint a helyi művelődési ház gyermektánccsoportja lép fel: összesen csaknem 150 táncos­palántával. A község ünnepi megemlé­kezését március 14-én este 6 órától tartják. S.G. SZAKONYI KÁROLY: Szívek zárkái (4.) Régebben körülnézett az ajtóból, mielőtt beengedte Re­­ísőt, de ma már nem érdekli, mit szól a férfi látogatásához a ház. Valéria, az öreg mutatványos asszony régi cinkosa; ő ugyan nem veti meg az ilyesmiért; Csergő úr, a másik szomszéd bezárkózva él; Hágárékkal nincs köszönőviszonyban, Kovács néni pedig szórakozottságában néha doktor úrnak szólítja Re­zsőt; Polák doktornak, és megál­lítja, hogy panaszkodjon neki az epebántalmairól. Csak Rabánék ülnek mindig a gangon; de a férfi vak; ám kí­váncsibb, mint a látók; aligha­nem a felesége tolmácsolja neki az eseményeket. Sára sokszor úgy érzi, az a vak férfi a vesé­jébe lát. Rezső kezében még a kocsija indítókulcsa, amikor átöleli Sá­rát. Az előszobában felakasztja a zakóját; ingnyaka bontott, nyakkendője félrecsúszva.- Na, csak így? Semmi lelke­sedés? - siet be Sára előtt a szo­bába. Lehuppan az egyik fo­telba, lerúgja a cipőit. - Rossz, hogy jöttem?-Dehogy! Csak...- Baj van?-A gyerekkel. Felmérgesí­tett. Meg az apja is. De hagyjuk!- Hagyjuk!- Azt sem tudom, merre csa­varog folyton! Képzeld, lóg az iskolából. Azt kérdi a tanárnő...- Szóval mégsem?- Mit mégsem?- Mégsem hagyjuk? - Maga mellé vonja a nőt. - Ülj ide te is. És mondd el. Mondd, ha akarod.-Eh, mit mondjak? Kifut a kezemből. És iszik is!- Iszik?-Szerintem még valami fü­vet is szív. Találtam a kacatjai között olyan száraz vacakot. Néha olyan a szeme, olyan vére­res... Én nem tudom, mit csiná­lok vele, ha kiderül, hogy füve­zik! Vagy magammal! Nem tu­dom, mit teszek magammal, ha ez a gyerek...- Ideges vagy!- Na, hallod?! - Polákné leül a fotel melletti kanapéra, a kön­tös széle félrecsúszik a combjá­ról. Rezső azt nézi. Enyém a fe­lelősség! Presszóznak, disz­kóznak, buliznak, ahelyett hogy tanulnának.- Kicsodák?-Hát az egész bandája! Örökké bandában járnak! És fü­tyülnek az érettségire!- Majd összeszedi magát! - Rezső átül Sára mellé. Tenyerét rácsúsztatja az asszony formás, hosszú combjára. - Nem kell félteni Pirit. Nem olyan buta, hogy tönkretegye magát!- Azt hiszed, érdekli az érett­ségi? Az eredmény? Azt vágja a szemembe, hogy én sem vittem semmire...- Dehogynem vitted. Gyógy­tornász vagy!-Na, majdnem mit mond­tam! Gürizek, és nem vagyok sehol! Ezt mondja Piri is. Hogy minek tanuljon, ha úgyis mun­kanélküliség van, meg vacak az egész élet...-Jó, jó, mind ilyenek vol­tunk.- Dehogy voltunk ilyenek! Az anyámtól akkora pofont kap­tam még tizennyolc évesen is, ha későn értem haza... Mit né­zel?-Szép vagy, amikor indu­latba jössz! Polákné megenyhül. Még mosolyra is futja. - Csak akkor, ha indulatba jövök?- Nem csak akkor. Mindig! - Rezső átfogja, magához húzza a derekánál fogva, megcsókolja. Sára enged. Hanyatt csúszik a kanapén, csókolóznak.- Minden jól lesz, meglátod. Csak ne gondolj most semmire! Rezső elengedi, felül, kigom­bolja az ingét, leveszi a nyak-Az alapműveltség megszerzése a fontos • Születésük pillanatában eldőlt a sorsuk. A március első napjaiban Kecskeméten megrendezett ci­gány kulturális napok egyik fő rendezvénye volt az a tanácsko­zás, melyen áttekintették a ci­gányok szerepét, helyzetét, to­vábbi tennivalóit az oktatásban. A cigányság létének, tovább­lépésének legalapvetőbb kér­dése az oktatás-nevelés-képzés. Minden más ennek a függvé­nye, mondta Bicskei Edit, a Művelődési Minisztérium ki­sebbségekkel foglalkozó mun­katársa. Tájékoztatójában el­mondta, hogy 1991-bén egy igen részletes, alapos felmérés készült a cigány gyerekek hely­zetéről, iskolázottságáról. Kö­zülük csak nagyon kevesen sa­játítják el az alapműveltséget, pedig kultúrájuk, történelmük megőrzéséhez, továbbviteléhez ez elengedhetetlenül szükséges. Sajnos, születésük pillanatában eldőlt a sorsuk, s ebből csak ke­vesen tudnak kitömi. Már a 3-6 év közötti gyerekek iskolára tör­ténő előkészítése is hiányos, s ez végigkíséri őket a továbbiak­ban is. Legtöbbjük nem kerül be az általános iskolába, csak a ki­segítő iskolába, noha nem ott lenne a helye. Innen azután ne­héz kitömi, így a középfokú ok­tatásban már csak néhány ezren vesznek részt. Ez is jórészt szakmunkásképzés. A felsőok­tatásban a számuk már csak ez­relékben mérhető. Ezeken az arányokon mie­lőbb változtatni kell, ezért a mi­nisztérium kidolgozott egy rész­letes koncepciót. Ennek legfon­tosabb jellemzője az, hogy fi­gyelembe vette a cigányság megosztottságát. A tanulmány négy fő szempontban határozza meg a tennivalókat: meg kell erősíteni szakmailag a pedagó­gusokat, meg kell szervezni a háttérintézmény-hálózatot, létre kell hozni a cigány tanfelügye­lői rendszert és cigány pedagó­gusokat kell képezni. Ez utóbbi a Zsámbéki Tanítóképző Főis­kola felvállalta, így a cigány­tanszéken tanulók elsajátíthat­ják a romanológiai ismereteket. A jövőben figyelmet kell fordí­­táni a jegyzetekre, tanköny­vekre is, mert jelenleg ezekből óriási hiány van. 1993-ban végre megjelent egy első osztá­lyos olvasókönyv cigány és magyar nyelven, s ezt a soroza­tot szeretnék folytatni. Erre a megfelelő pénzalap rendelke­zésre áll. Nem szabad megen­gednünk, hogy elvesszen, eltűn­jön a cigány kultúra, mert ez egy kisebbség halálát jelentené. A másságukat megismerve, el­ismerve kell együtt élnünk ve­lük, mert csak így maradhat fenn egy gazdag hagyomá­nyokkal rendelkező népcsoport - fejezte be előadását Ricskei Edit. Mester B. László Új magyar színház Szabadkán Képkiállítás Kecelen A keceli Arany János Általá­nos Művelődési Központ rajz­termében ma délben, egy órakor B. Boros Ilona művész rajztanár nyitja meg azt a képkiállítást, amelyet a pécsi Képcsarnok rendezett. A tárlaton a bemutatkozók között láthatják az érdeklődők Galambos Tamás, Schéner Mi­hály, Szabados János, Szász Endre, Vati József Munká­­csy-díjasok, Ambrus Imre, Herpai Zoltán, Puskás Imre, Zsori Balogh Erzsébet és más neves művészek alkotásait. A kiállítás - amely vasárnap estig tart nyitva - része a sportcsar­nokavató háromnapos rendez­vénysorozatának. kendőjét. - Az a helyzet, hogy... Hogy én ma...- Mi a helyzet? - néz rá fek­téből gyanakodva Polákné.- Semmi. Csak... Szóval ösz­­szesen másfél órám van. Vagy kettő. Maximum.- Másfél vagy kettő? De mi­ért? Azt mondtad a telefonba, hogy estig ráérsz.- Úgy is volt. De van még egy fontos tárgyalásom.- Még ma?!- Még ma! Ez a vállalkozó sorsa. Akkor kell az ügyféllel beszélni, amikor parancsolja. Amikor ráér. Ha ezt elpasszo­lom, ötvenezer ugrik. Vagy ta­lán száz is.- Ötven vagy száz. Értem! - Polákné feltápászkodik, a haját igazgatja. Nem valami vidám.- Azért ne menjen el a ked­ved! __- Á, isten őrizz! - Hangjában némi gúny érződik. - Első az üz­let, tudom! Kérsz néhány fala­tot? Nem voltál otthon, igaz?- Ma még nem. Rohangál­tam. A kocsival is baj volt, be kellett gurulnom a szerelőkhöz. Valami érintkezési hiba, de per­sze, egy ezres azonnal... Polákné már a konyhaajtóban áll, onnan néz vissza.- Kijössz vagy hozzam be? Van felvágott, paprika; tudod, paradicsompaprika, jó húsos, amit úgy szeretsz. Sör is van a jégen... És rozskenyeret vettem.- Rozskenyér! Isteni! - Megy Sára után. - De igazán csak né­hány kis szendvicset kérek. Ad­dig kezet mosok... (Folytatjuk) Az észak-bácskai körzet ön­­kormányzatai (Ada, Bácstopo­­lya, Kanizsa, Kishegyes, Zenta, Szabadka) és a Vajdasági Ma­gyar Művelődési Szövetség el­nöksége március 7-én hivatalo­san is kezdeményezte a szabad­kai székhelyű új magyar szín­ház létrehozását. A jugoszláviai magyar kő­színház Kosztolányi Dezső ne­vét viseli majd, és kezdetben a Népkör épületében helyezkedik el. A bejegyzéshez szükséges 1000 dináros összeget az alapí­tók már biztosították, de a szín­ház igazgatási szerveinek kine­vezéséről és a műszaki feltéte­lek biztosításáról a hat önkor­mányzat döntése után rendel­keznek. A színház működésé­hez szükséges pénzt egyrészt a A soltvadkerti Kossuth Lajos Általános .Iskola ünnepségsoro­zattal készül az alma mater név­adója halálának 100. évfordu­lója és március 15-e alkalmá­ból. Március 11-én, azaz ma este fél hét órai kezdettel a gyermekintézmény könyvtárá­ban hangverseny lesz, amelyen fellépnek a helyi művészeti alapiskola hallgatói is. Március 13-án, vasárnap délután öt Óra-Március 19-én hagyomány­­őrző napot rendez a Kecskeméti Ifjúsági Otthon, amelynek kere­tében népdaléneklési versenyre invitálja a megye általános isko­láinak felső tagozatos diákjait. A gyerekek szakmai zsűri és vajdasági (tehát állami) költ­ségvetésből, másrészt az alap­­tevékenységből, adományok­ból, valamint szponzorok segít­ségével biztosítják. Az egyeztetett programterve­zet szerint a Kosztolányi-szín­­ház felvállalja a vajdasági tájo­lást, az újvidéki színművészeti akadémia végzős hallgatóinak alkalmazását, egyszersmind az egyetemes magyar kultúra, színjátszás, irodalom hagyomá­nyainak ápolását és fejlesztését. Feladatkörébe tartozik majd az anyaországi, a szlovákiai, a ro­mániai, a kárpátaljai és más, magyar lakta területeken mű­ködő, valamint a néhai jugo­szláv tagköztársaságok színhá­zaival való szoros együttműkö­dés. kor a felső tagozatosoknak, 14-én, hétfőn délelőtt 10 órakor pedig az alsó tagozatoknak sza­­. valóversenyt rendeznek. A Kossuth kézilabdakupa (leány) szintén 14-én 9 órakor a sport­csarnokban látható. A március 15-ei városi ün­nepség - Hozzon egy mécsest Kossuth Lajos tiszteletére felhí­vással - 18 órakor kezdődik a Kossuth-szobomál. sok-sok diák előtt mutatkozhat­nak be. Az egész napos progra­mot, amely reggel 8 órakor kezdődik, táncház és kézmű­ves-foglalkozások színesítik. A versenyre várják a jelentkező­ket, a tanárokat. SZÍNHÁZ, MOZI, VÁROSI TÉVÉK KECSKEMÉT Katona József Színház: este 7 óra­kor: GYPSY. Ódry Árpád-bérlet. A mozik műsora Városi: 1/2 4 órakor: BEETHO­VEN I. Színes, magyarul beszélő, amerikai filmvígjáték. 5 és 8 órakor: CARLITO ÚTJA. Színes, amerikai film. Árpád: 3/4 6 és 8 órakor: SZABA­DÍTSÁTOK KI WILLY-T! Színes, magyarul beszélő, amerikai film. Stúdió: 7 órakor: FÉNYÉRZÉ­KENY TÖRTÉNET. Színes, magyar film. KTV: 10.00: Tegnapi magazin (ism.). 16.30: Deutsche Welle. 17.30: Képújság. 18.30: HTV mese. 19.00: Solex (telefon: 481-816). 19.15: Hírős hírek. 19.25: Reklám. 19.30: Kulturá­lis rovat. 20.20: Hírős hírek ismétlése. 20.30: TV 4 (III) produkciöxßenne: 20.35: Drót - háttérműsor Baló Györggyel. 21.35: Trans World Inter­national. 22.30: Veszedelmes viszo­nyok 1960-ban (francia film). 0.20: Aramvonal - divat. 0.30: Műsorzárás. Telemozi Kft.: 10.00-11.00: Ké­pújság, reklám. 19.30: Képújság, rek­lám. 20.00: ATV Víkend. 24.00-1.30: ATV Night Show 1. rész. Kiskun TV: 5.00-19.00: Képújság. 19.00-19.20: Helyi híradó. 19.20- 23.20: TV 4 műsora. Emlékezés a névadóra, városi ünnepség Népdaléneklési verseny i 1 v 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom