Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-09 / 57. szám
1994. március 9., szerda Megyei körkép 5 BESZELGETES AZ IGAZSÁGÜGY-MINISZTERREL Túlterheltek a magyar bíróságok A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége helyi csoportjának meghívására Baján járt pénteken dr. Balsai István igazságügy-miniszter, a KÉSZ alapító tagja. A városi bíróságon tartott előadása előtt válaszolt lapunk kérdéseire.- Miniszter úr, most vizsgálják az 56-os sortüzeket. Tudna-e valamit mondani a Bács-kiskun megyei, illetve a bajai történtekről?- Konkrét információkkal nem szolgálhatok, mivel a minisztérium hatásköre teljesen más. Az ügyészség Budapestre koncentrált illetékességgel 33 ügyben nyomoz. Ezek közül a legelőbbre tartanak azok az esetek, melyekben letartóztatási indítványok voltak. Tudomásom szerint az itteni ügyek ezek között nem szerepelnek, csak később várhatók. Valószínűleg azokban áll legjobban a nyomozás, amelyek a legismertebbek, mint a mosonmagyaróvári és a salgótarjáni sortűz. Dr. Balsai István miniszter- A magyar bíróságok nagyon leterheltek, sok polgári ügy tárgyalása évekig is eltart. Lehet az igazságszolgáltatás munkáját meggyorsítani?-Előfordulhat, hogy ügyek elhúzódnak, éppen ezért szeretnénk is ezen változtatni. Elsősorban a polgári eljárásjog reformjára gondolunk, természetesen már nem ebben a parlamenti ciklusban. Folyik már az intenzív előkészítő munka, mely a bíróságok dolgát megkönnyíti, és ezzel együtt megerősíti az ügyfelek igazságszolgáltatásba vetett hitét is.- Hol tart a büntetőtörvénykönyv módosítása?- Amit akartunk, azt megtettük. A legégetőbb feladatokat illetően a közelmúltban fogadta el a parlament az új szabályozás gazdasági fejezetét. Ez a gazdasági bűncselekményekre vonatkozik, beleértve a bankszférát és a hitelezési csalásokat is. A piacgazdaságtól távol álló jelenlegi tényállások helyett olyan büntetőjogi eszközöket tartalmaz, amelyek ugyan nem jelentenek megoldást, de legalább valamiféle fenyegetettséget ennek az áldatlan helyzetnek a felszámolására. Zalavári László Megverték az idénymunkások A Lajosmizse 159. szám alatti tanya tulajdonosát súlyosan bántalmazta négy, Romániából érkezett idénymunkás. A hatvanéves T. Albert és felesége alkalmi italmérésből egészítette ki szerény jövedelmét, s gyakran foglalkoztattak a ház körül romániai idénymunkásokat is. A négy erdélyi magyar nemzetiségű férfi március hatodikán érkezett a tanyához, s kérték, éjszakára hadd maradhassanak. A tulajdonos ezt megengedte. Este kilenc körül a négy erdélyi idegen pénzt kezdett követelni a gazdától, s ütlegelni kezdték az idős férfit. Ez aztán megtette hatását, T. Albert kimenekült saját házából, feleségét otthagyva a lakásban. A négy követelőző férfi nem bánt kesztyűs kézzel az asszonnyal. A hölgy megrémült, és húszezer forintot odaadott nekik. Ez azonban nem volt elég; kezét-lábát megkötözték, és egy székhez erősítették. Ezek után felforgatták a házat, és amit találtak, azt elvitték. TÉRSÉGI ÖSSZEFOGÁS AZ ELSŐ LÉPÉS Településfejlesztés nyugat-európai támogatással 1 A hátrányos helyzetűnek számító Fülöpházára is ráférne a Phare program támogatása. A helyi problémák megoldásában nem lehet felülről irányított módszerekkel, külső beavatkozással eredményt elérni, mert a kívülállók sohasem érthetik annyira a gondok lényegét, mozgató rugóját, mint a helybeliek. A fejlett demokráciákban ez a gondolkodás már természetes, de nekünk még szoknunk kell az öntevékenységnek ezt a formáját. A Phare keretében működő területfejlesztési program pontosan erre az önállóságra épít, amikor a települések közötti együttműködés fejlesztését tűzi ki célul. Mi a program lényege? - kérdeztük Diósi Andrástól, a Phare Programiroda munkatársától.- Az Európai Unió országaiban bevált gyakorlatot követve azt szeretnénk elérni, hogy az egyes régiók települései összefogjanak a közös célok megvalósítása érdekében. Egy-egy régió nagysága különböző: alkothatja 5-6 település vagy akár egy egész megye. De a megvalósuló programok természetesen a megyehatárokon is átnyúlhatnak.- Melyek lehetnek a „közös célok”?- A gazdaság fejlődése szempontjából fontos ötletek megvalósítása. Ezen belül nem elsősorban az infrastruktúra fejlesztését szolgáló elképzelések, hanem a közvetlen haszonnal járó, a térség folyamatos fejlődését előmozdító vállalkozások beindítása a cél. Például a helyi adottságoknak megfelelő mezőgazdasági tevékenység - gyógynövények termesztése, biotermékek előállítása —, vagy a túrizmus fejlesztése, a falusi turizmus feltételeinek megteremtése, a környéken található termálvíz hasznosítása. De hogy mindez működhessen, szükség van az úgynevezett lágy infrastruktúra - vagyis az oktatás, a képzés - lehetőségeinek bővítésére, kialakítására is. Az ehhez hasonló ötletek megvalósításához ad szellemi és anyagi segítséget a Phare Iroda. Persze, az előbb felsorolt példák csak a mi elképzeléseink. Az igazi programokat, terveket maguktól a települések lakóitól várjuk. Hiszen ők tudják, milyen lehetőségek rejlenek lakóhelyükön és környékén.- Mennyi pénze van az Irodának a programok finanszírozására?-Az Európai Uniótól 1,8 millió ECU-t, vagyis csaknem 200 millió forintot kaptunk erre a célra. Ebből fedezhetjük a fejlesztési tervek elkészítésének és megvalósításának költségeit. Azt reméljük, hogy ezek a programok csak elindítói lesznek egy fejlődési folyamatnak, s a kezdeti támogatás után az egyes települések, régiók lakói, önkormányzatai, vállalkozói önállóan tevékenykednek majd .- Hogyan szerez tudomást az Iroda a támogatandó kezdeményezésekről?-Áprilisban írjuk ki azt a pályázatot, amelyre az ország egész területéről várjuk a jelentkezéseket. Az értékelést követően júliusban szeretnénk megkezdeni az igényelt összegek kifizetését, hogy az ötletadók minél előbb hozzá tudjanak látni saját terveik megvalósításához. Ferenczy Europress A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel Jelenleg mindössze huszonhét éves Pulya Sándor, Hódmezővásárhely, József Attila utca 38. szám alatti lakos, akit a megyei bíróság dr. Bodóczky László vezette büntetőtanácsa életfogytig tartó fegyházra ítélt. A fiú, miután tizennyolc évesen kikerült az intézetből, albérletbe költözött és Szegeden, a klinikán segédápolóként helyezkedett el. Itt ismerkedett meg Kátai Gabriellával, aki ápolónő volt, és aki a hétvégeken elvitte Kiskunfélegyházára, a szüleihez és a nagymamájához. A szülők és a nagymama megkedvelték Pulya Sándort, Félegyházán munkahelyet szereztek neki, szállást és teljes ellátást adtak, méghozzá ingyen. Idős Kátai Istvánnéban, a nagymamában az is felvetődött, hogy örökösének teszi meg. Neki azonban — három év után — már terhessé vált a család életvitele, s hosszabb-rövidebb időre elhagyta Kátaiékat. Közben mindig arra vágyott, hogy autót vagy motorkerékpárt vesz. Az ehhez szükséges öszszeget pénznyerő automatán, vagy totón akarta megnyerni. Ezért minden pénzét ezekre költötte és el is vesztette. Elkezdett lopni. 1990. július 30-án például 26 ezer forintot lopott Kátaiéktól és azt eljátszotta. A család azonban ezt is megbocsájtotta neki — bár a bíróság elítélte — és csak két év múlva, 1992. június közepén tiltották meg, hogy a házban tartózkodjon, de megengedték neki, hogy a hobbin lévő házban lakjon. Egy hónap múlva azonban Pulya Sándor Hódmezővásárhelyre költözött és segédmunkásként dolgozott. De fizetését is eljátszotta. 1992. november 13-án Budapestre utazott, ahol játéktermekben, pénznyerő automatákon játszott. Minden pénzét elvesztette és este 19 óra 41 perkor indult vissza. Kiskunfélegyházán azonban leszállt a vonatról azzal a szándékkal, hogy a hétvégét Kátaiéknál tölti. El is ment a Szőlő utca 10/1 szám alatti házhoz — ahol a nagymama lakott — bekopogott, de mert senki nem válaszolt, úgy gondolta, a nagymama a hobbin lévő házban tölti az éjszakát. Elhatározta, betör a házba és megszerzi a nagymama pénzét. Be is jutott a lakásba, ahol az egyik asztalfiókban 38 ezer forintot talált, majd egy fényképezőgépet. Ezeket magához vette és el akart távozni a házból. Azonban meglepődve tapasztalta, hogy idős Kátai Istvánná hálóingben, otthonkában a szobaajtóban várja. Úgy döntött, hogy leleplezésének megakadályozása érdekében megöli a 88 éves aszszonyt. Rátámadott, betuszkolta a szobájába, megütötte, behúzta a sötétítő függönyt, kést keresett, de annak pengéje a szúrástól meghajolt. Újabb kés után nézett, de az eltört. Az idős áldozat azonban még nem vesztette el az eszméletét, noha támadója már jó néhányszor megszúrta. Ekkor Pulya kiment a konyhába, elővett egy 23 centiméter hosszú kést és azzal nagy erővel mellkason szúrta áldozatát, akinek az arcát korábban már letakarta. Később az orovosok megállapították, hogy az áldozatot 16 szúrás érte, s körülbelül egy órán belül meghalt. A tettes ezután még pénz után kutatott, de mert nem -talált, a három kést becsomagolta egy konyharuhába és a templom melletti szeméttartóba dobta. Kiment az állomásra és az éjféli vonattal Hódmezővásárhelyre utazott. Kátaiék a gyilkosságot másnap délben fedezték fel. Egyből Pulya Sándorra gyanakodtak, akit a rendőrök meg is találtak Vásárhelyen. Nála volt még 35 ezer forint és a fényképezőgép is. A fiatalember tagadta a bűncselekmény elkövetését. Később azonban beismerő vallomást tett. A bíróság — mérlegelve az enyhítő és súlyosbító körülményeket — Pulya Sándort nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek és ezért főbüntetésül életfogytig tartó- fegyházbüntetésre ítélte, s mellékbüntetésként 10 évre eltiltotta a közügyektől. Kimondta, hogy a vádlott csak 15 év letöltése után bocsájtható feltételes szabadságra. Ugyanakkor elrendelte az 1991-ben kiszabott, de három évi próbaidőre felfüggesztett 8 hónapi szabadságvesztés végrehajtását is. Kötelezték, hogy fizessen meg 122 ezer forint bűnügyi költséget. Az ítélet még nem jogerős. Gál Sándor Kiskunhalasi megállapodás a református egyházzal (Folytatás az 1. oldalról) Amennyiben nem állami, illetőleg önkormányzati fenntartású intézmény közoktatási feladatot vállal át, az oktatási törvény értelmében a felek megállapodást köthetnek. Miután a tíz évre kötendő megállapodás anyagi tehervállalást is jelent, nem szívesen vállalkoznak rá az önkormányzatok. Pedig a magániskolák és óvodák, valamint az egyházi intézmények elszaporodásával egyre időszerűbb probléma ez a településeken. Halason a reformátusok óvodát és gimnáziumot, a katolikusok általános iskolát működtetnek. Az önkormányzat kinyilvánított véleménye, hogy a halasi polgárok gyermekei egyenlő támogatásban részesüljenek, bármely felekezethez tartozzanak, bármely világnézet talaján álljanak is. Ezt az egyenlőséget azonban nem ugyanúgy értelmezik a képviselők, illetőleg az egyházközség tagjai, sőt az egyes képviselők között is véleményeltérések vannak. Valahányszor az egyház oktatási intézményei valamilyen apropóból a közgyűlés elé kerülnek, ez a véleménykülönbség újra felszínre kerül. Nem véletlenül, éppen a közoktatási megállapodás hiánya miatt. A kérdés mindig az, kívánja-e, s milyen mértékben támogatni ezeket az intézményeket a város az adófizetők pénzéből az állami normatíván felül. Az egyház s az őt támogató képviselők szerint az egyenlőség az önkormányzat esetében is egységes normatívát kell jelentsen. A képviselők többsége szerint azonban az egyenlőségnek egyben differenciálást is kell tartalmaznia, hiszen akkor biztosít egyenlő esélyt minden polgárának a város, ha figyelembe veszi az intézmény helyzetét, s ahhoz méri a támogatását, hogy az menynyire szorul rá. Ámbár — vélik az egységes normatív támogatás hívei — ugyanezt a mérlegelést nem teszi meg mégsem a város az önkormányzati intézmények esetében. Nem teszi függővé támogatásának mértékét a különböző alapítványi és egyéb forrásoktól, ha saját iskolájáról, óvodájáról van szó. A Szilády református gimnázium esetében elutasította - az óvodánál megkötött - megállapodást a közgyűlés. Az egyházközségnek esélye van arra, hogy a megyei önkormányzatnál kezdeményezzen hasonlót, illetőleg végső soron a szaktárca minisztere köthet ilyen megállapodást. Hajós Terézia Vöröskeresztes megállapodás A Magyar Vöröskereszt vezetői kétoldalú megállapodást írtak alá a közelmúltban Kijevben és Minszkben az Ukrán, illetve a Belorusz Vöröskereszttel. Az együttműködési megállapodás alapján a magyar humanitárius szervezet segítséget nyújt a csernobili katasztrófa áldozatainak, és részt vesz a térségben élő rászoruló gyermekek rehabilitációjában. A két, határon túli vöröskeresztes szervezet pedig a II. világháború és az azt követő időszak magyar áldozatai sírjainak gondozásában, valamint a hamvak hazahozatalában nyújt segítséget. Kerékpárlámpák a börtönből Köztudott, hogy a hazai büntetésvégrehajtási intézetekben napjainkban a fogvatartottaknak, kivált az előzeteseknek kevés munkalehetőség adódik. Pedig éppen ezek a börtönlakók azok, akik a bírói ítéletre várva, feszült lelkiállapotban, nagy bizonytalanságban töltik napjaikat, A kecskeméti börtönben idén február közepétől kerékpár- világítási eszközök szerelését kezdték meg. Mégpedig az első bűntényesek és a fiatalkorú előzetes letartóztatottak részlegében. A munkát a kecskeméti székhelyű Progress Kft. biztosítja. Az első napok betanulása után ma már naponta több, mint kétezer biciklilámpát állítanak össze az itt dolgozók. Mint megtudtuk, a tíz érintett börtönlakó szívesen vállalta a munkát. Amellett ugyanis, hogy értelmes tevékenységet végezhetnek, keresményüket hazküldhetik családjuknak, vagy elkölthetik az intézet boltjában. • Minden nap kétezer kerékpárlámpát gyártanak a fogvatartottak a kecskeméti börtön műhelyében. A BETEGNEK AZ IS SZÁMÍT KI GYÓGYÍTJA Magatartás-szempontú orvoslás Magatartás-szempontú orvoslás címmel tart előadást ma március 9-én délután fél kettőkor, a városháza dísztermében dr. Tringer László egyetemi tanár, a Psychiátriai Szakmai Kollégium elnöke. A neves szaktekintély a tisztiorvosi szolgálat megyei rendezvényére, érkezik Félegyházára. A város vonzáskörzetében valamennyi orvos, egészségügyi dolgozó, szociális és mentálhigiénés szakember meghívót kapott az érdekesnek tűnő előadásra. Az egészségügyben is, a technikai fejlődés eltőtérbe kerülése egyre inkább a kapcsolatok elszemélytelenedését hozza magával. Pedig a személyiség mint gyógyító tényező, évszázadok óta ismert. A beteg ember saját öngyógyító erőinek mobilizálása rendkívül fontos az eredményes megelőzésben és gyógyításban. Ennek a hagyománynak az életben tartására kell egyre inkább törekedni az orvos-beteg kapcsolatban is. Ezt a szándékot fejezi ki ez az előadás is, amely várhatóan nagy érdeklődésre tart számot. b.n.k.
