Petőfi Népe, 1994. március (49. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-01 / 50. szám

1994. március l., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac 11 HOGYAN KELL INTÉZNI? Gázolaj -támogatás GYÜMÖLCSTERMESZTŐK ÉRDEKKÉPVISELETE Fórum a jánoshalmi kaszinóban • Ha így jár az idő, igyekezni kell a metszéssel. Aki zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt, szántóföldi növényt ter­mel vagy gyepet művel, a tevé­kenységéhez vásárolt és fel­használt gázolajhoz támogatást igényelhet. Ennek alapja a fel­használt mennyiség, de szántó­földi termelésnél legfeljebb 90 liter, zöldség-, gyümölcs-, sző­lőtermelésnél 200 liter, gyep­művelési ágban pedig 12 liter lehet hektáronként. Az is jogo­sult rá, aki bérmunkában művel­ted földjét. Ebben az esetben számlát kell kérni a vállalkozó­tól. A támogatás mértéke a gáz­olaj árában levő fogyasztási adó 50 százaléka, jelenleg 11,20 fo­rint literenként. Az igénybevétel feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő a gázolaj vásárlásáról, vagy a mással elvégeztetett gépi mun­káról a saját nevére szóló szám-A Dán Demokrácia Alapít­vány jóvoltából, a kecskeméti Dán Kulturális Intézet, a Bács-Kiskun Megyei Agrárka­mara és a megyei önkormányzat szervezésében, február 6—19. között kéthetes kurzust végez­hettek el magyar mezőgazda­­sági szakemberek a Viborg me­gyei Skívében, az Európa Nép­főiskolán. Dániában nagyon nagy kultu­sza van az ismeretterjesztés ezen típusának, ez magyarázza, hogy a három évvel ezelőtt ala­kult, eredetileg sportkomple­xumnak készült épületegyüttes folyamatosan fogad hazai és külföldi hallgatókat. Magyaror­szágról ez a mostani, az ország tizenhárom megyéjét képviselő, közel ötvenfős mezőgazdasági szakembergárda immár a har­madik csoport volt a területileg és lélekszámban egyaránt fél Ki ne találkozott volna bevá­sárlása során vizenyős, „sá­padt”, bevérzett, véraláfutásos hússal? Az ilyen jelek arról árulkodnak, hogy egyebek mel­lett durván bánnak a vágásra szánt állatokkal. Megesik, hogy repedt medencével, izomszaka­dással, csonttöréssel érkeznek a vágóhidakra. Mi több, olyan mészárszék is akad az ország­ban, ahol bunkóval kábítják el a jószágot. Ezek az esetek mind-mind a hús minőségének rovására mennek...-Az állatokat megviseli a több száz kilométeres utaztatás - ismeri el dr. Pigler József, a Földművelésügyi Minisztéri­lával rendelkezzék. Szükséges továbbá az igényléshez a terüle­tileg illetékes megyei földműve­lésügyi hivatal igazolása a megmunkált területről, illetve az elvégzett munkákról. Ehhez a nyomtatványokat és az infor­mációkat március elsejétől a te­lepüléseken működő falugazdá­szoktól lehet kérni. Ők juttatják el a kérelemhez szükséges do­kumentumokat is a földműve­lésügyi hivatalnak, így a termelőknek csak a helybeli falugazdászokat kell felkeres­niük ezügyben. A támogatás egyébként mun­kafázisonként külön-külön vagy együttesen is igényelhető, a munka elvégzését követő hó­nap 15. napjától egész addig, amíg a munka elkészültét iga­zolni lehet. (Elvileg tehát a be­takarításig.) Magyarországot kitevő Dániá­ban. A kurzus a legendás dán mezőgazdaságba nyújtott bepil­lantást. A „képzés” módszerta­nában helyet kaptak az elméleti előadások is, de túlnyomórészt a mezőgazdáság működésének gyakorlati tényezőivel ismer­kedhettek a résztvevők, köztük Bács-Kiskun megyeiek. A dán precizitásnak megfele­lően rendkívül széles körű lehe­tőséget biztosítottak a gazdasági ágazat valamennyi területének bemutatására. Helyszíni tájé­koztatást adtak a mezőgazdaság finanszírozásáról, találkoztak a magyarok mezőgazdasági gé­peket árusító szaktanácsadóval, láthattak vágóüzemet és kutató­­intézetet, s ellátogattak külön­böző tevékenységet űző - köz­tük állattartó és növényter­mesztő -, sikeres farmerekhez is. B.E. um főosztályvezető-helyettese. - De nehezíti a helyzetet az is, hogy nem együtt nevelt sertése­ket szállítanak együtt, az idegen állatok marakodnak, sebeket ej­tenek egymáson.-Gyakori jelenség, hogy a nedves padozaton szétcsúszik a sertések hátsó lába és elszakad­nak a combközelítő izmok. A türelmetlenebb hajtők ilyenkor segítség helyett ütlegelik a ne­hezen mozgó jószágot. A legér­tékesebb húsrészek mennek ilyenkor tönkre. Nagy vágóhíd­­jainkon ezek az esetek köny­­nyebben elkerülhetők, mert az üzemekben állandó hatósági ál­latorvosi felügyelet működik. Költségtérítés visszamenőleg Lehetővé válik, hogy azok a földrészarány-íulajdonosok, a­­kik önálló ingatlanná szeret­nék alakítani visszakapott tulaj­donukat, visszamenőleges ha­tállyal költségtérítésben része­süljenek. Mindezt egy új kor­mányrendelet tartalmazza, me­lyet pénteken Raskó György, a Földművelésügyi Minisztéri­um államtitkára ismertetett (másnapi lapunkban a témát rö­viden ismertettük). A kiméréssel kapcsolatos költségeik maximum 50 száza­lékát igényelhetik vissza. Öt hektárig ez az összeg 1 800 fo­rint lehet hektáronként, azon felül hektáronként 1 200 forint­tal növekszik. Tíz hektár felett a térítés összege 15 ezer forint, plusz a tíz hektár feletti részért még hektáronként 1 000 forin­tot kaphat az igénylő. A költ­ségtérítés iránti kérelmet a föld fekvése szerint illetékes me­gyei földművelésügyi hivatal­hoz kell benyújtani. A benyúj­tásra a rendelet 60 napos határ­időt ír elő, ám ez nem jogvesztő hatályú, csupán a földművelé­sügyi hivatalok szeretnék re­gisztrálni, hogy hányán kíván­nak élni a lehetőséggel. A kére­lem benyújtásával egy időben a tulajdonosnak arról is nyilat­koznia kell, hogy öt évig nem adja el földjét, és azt nem vonja ki a mezőgazdasági termelés­ből. A költségek térítésére a ka­binet mintegy félmilliárd forin­tot hagyott jóvá. Parafa a borászatban Március 7-én, hétfőn, 10 óra­kor, a Kertészeti és Élelmiszer­­ipari Egyetem Főiskolai Kar, Kecskemét, Erdei F. tér 1/3. sz. alatti nagyelőadójában Parafa a borászatban címmel szimpózi­umot tartanak. Előadók: Ave­­linho Zenha igazgató (Portugá­lia), dr. Kállay Miklós egyetemi tanár (Kertészeti Egyetem). Nem úgy a kisebb vágóhída­­kon, amelyeket szinte képte­lenség ellenőrizni.- Milyen kritériumokat kell - kellene - betartani a vágások során? Érvényesül-e valamiféle állatvédelem a vágóhídjainkon?-A jószágok kábítása kí­mélő légyen, az állat a lehető legkisebb stresszben szenderül­­jön át a túlvilágra; ne mozog­jon vágás közben, mert meg­sértheti a dolgozót; a kábítás során ne álljon le a szívműkö­dés, mert különben nem lehet kivéreztetni az állatot.-Hazánkban az elektromos kábítás terjedt el. A nagy álla­tokat, lovat, marhát azonban kábítópuskával narkotizálják. A legkorszerűbb széndioxidos kábítást egyetlen helyen, Ka­puváron alkalmazzák. Tilos a butrolos pisztoly használata, mert az acéltüske szennyező­dést visz az állat koponyaüre­gébe, szennyezve a hazánkban még sokhelyütt fogyasztott agyvelőt.- Szigorúan tilos az úgyne­vezett bunkózás is. Amennyi­ben ilyenre rájövünk, a vágó­­hídtól visszavonjuk a működési engedélyt.-A nagy kapacitású export vágóhídjaink megfelelnek a nemzetközi követelményeknek. Ez azonban sajnos korántsem mondható el az ezernél több apró vágóhídról.- Megoldás?- A Nyugat-Európában használt állatszállító konténe­reket kellene nálunk is alkal­mazni. A vágóhidakat szigo­rúbban ellenőrizzük, higiéniai helyzetük felmérését már meg­kezdtük. És jó lenne, ha végre elkészülne a három éve vajúdó állatvédelmi törvény, enélkül ugyanis nem tudjuk kellőkép­pen szankcionálni a kirívó ese­teket — mondta dr. Pigler Jó­zsef, az FM főosztályve­zető-helyettese. FEB Az 1992-ben alakult Magyar Gyümölcs Szövetség és dél-al­földi tagozata a legutóbbi rész­­közgyűlésével egybekötve az árugyümölccsel foglalkozóknak fórumot tartott Jánoshalmán, a Honvéd Kaszinóban. A szövetség a gyümölcster­mesztésben, feldolgozásban ér­dekelt gazdák és szervezetek érdekképviseleti szerve, amely a tájegységekben működő alap­vető egységekre épül. Az MGYSZ keretein belül működő importőrök szekciója - melynek mintegy 47 cég a tagja - adja a magyar import 65-70 százalé-Az idősebb emberek még em­lékeznek arra az időre, amikor földvásárlásra és mezőgazda­­sági beruházásra föld-jelzálog­­hitelt adtak a bankok. Hasonló­képpen jelzáloghiteit lehetett felvenni lakásépítésre is. A jel­zálog-hitelezés lényege az, hogy a föld, az ültetvény, illetve az épület adja a hitel fedezetét. Az a bank, amelyik ilyen hitele­zésre vállalkozik, speciális helyzetben van: miután a szó­ban forgó hitelek hosszú futam­idejűek, így a forrásainak is hosszú futamidejűeknek kell lenniük. Erre szolgál a zálog­jegy. Alapítvány van Két évvel ezelőtt az egyik nagybank támogatásával meg­alakult a Földhitelintézet Ala­pítvány. Ennek megbízásából már több mint fél évvel ezelőtt elkészült egy jogszabályterve­zet-csomag. Ennek első része a majdani földhitelintézet alapítá­sával és működtetésével foglal­kozik. A második törvényterve­zet a jelzáloglevélről szól. Mó­dosításra szorulnak a hitelbizto­sítékokkal kapcsolatos jogsza­bályok is. A törvényjavaslatokat jelen­leg a különböző minisztériumok egyeztetik egymással. Ismerve a jelenlegi parlamentre váró törvényhozási dömpinget, nem valószínű, hogy a választások előtt akárcsak a tárgyalását is elkezdenék ennek a csomagnak. Sokáig húzni viszont nem lehet, mivel a mezőgazdaság fejlesz­tése és a lakásépítés felgyorsí­tása elképzelhetetlen modem jelzálogszabályok és intézmé­nyek nélkül. Állami intézet? Az elképzelés abból indul ki, hogy néhány milliárd forintos alaptőkével az állam hozza létre a földhitelintézetet, mint jelzá­logbankot. Ha megalakult a jel­zálogbank, akkor az hosszú fu­tamidejű (10-25 éves) jelzálog­­leveleket bocsát ki. Egy konszo­lidált piacgazdaságban - ahol nem két számjegyű az infláció - ezeket az értékpapírokat elősze­retettel vásárolják a különböző nyugdíj- és egészségpénztárak. Nelak van ugyanis hosszú időre leköthető olyan tőkéjük, amely kát. A jánoshalmi fórummal a szövetség célja elsősorban az volt, hogy a bácskai térséget mind jobban bekapcsolja a szö­vetség munkájába. A szövetség keretein belül működő, s a gyümölcstermesztéssel foglal­kozó terméktanács elveiről és szándékairól Pancza János, a szövetség elnöke beszélt. A megbeszélésen többször el­hangzott az értékesítés megol­datlansága. Ezzel kapcsolatban az elnök kiemelte a minőségi árutermelés elsődleges fontos­ságát. A nyugati piacon a ha­gyományos magyar fajták nem, szolid, de megbízható hozamot ígér. Fedezetül ugyanis ott vannak a földek, az azokra telepített növények, az állattartó épüle­tek, gépek, és minden, ami a föld megmunkálásához szüksé­ges. A csődvagyonnak nem részei Az eddigiekből kitűnik, hogy a források futamideje megegye­zik a mezőgazdasági beruházá­sok megtérülési idejével. (A források futamideje pedig a hi­telekével azonos.) A hitelek fe­dezetéül lekötött ingatlanok (gépek, berendezések) azonban csak akkor tölthetik be a biztos fedezet szerepét, ha egy esetle­ges felszámolás esetén nem ré­szei a csődvagyonnak. Ezt a problémát többnyire úgy oldják meg, hogy csőd esetén a jelzá­loghitei biztosítékai egy sima közjegyzői záradékolással le­foglalhatok (illetve elvihetők). Az egyéb hitelezők tehát csak az ezen felüli vagyonon osztoz­hatnak. A tervezet szerint a földhitelintézet adókedvez­ményt kapna az államtól. Csak naprakész nyilvántartással A Polgári Törvénykönyv zá­logjogról szóló új fejezete egyebek mellett kimondja, hogy a zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog (pénz, ér­tékpapír stb.), továbbá az átru­házható jogok és követelések is. Ingatlanon zálogjog csak az in­gatlannyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott föld­darabra alapítható. A zálogjog kiterjedne a hasznokra is, ami a földnél a termést jelenti. A be­takarított termés azonban már kikerül a zálog köréből. Végezetül még egy nagyon fontos feltételnek kell teljesül­nie a záloghitelezés előtt: a földnyilvántartást napra késszé kell tenni. Az ugyanis elképzel­hetetlen, hogy egy földre a jel­zálogjogot a hitelszerződés megkötése után egy évvel je­gyezzék be. Jelenleg ugyanis ez a gyakorlat. Az új rendszer vi­szont csak akkor működik, ha már másnap rákerül a zálogjog az ingatlan nyilvántartási lap­jára. N.G. vagy csak nagyon nehezen érté­kesíthetők, mert nem elégítik ki sem a mérettel kapcsolatos kö­vetelményeket, sem a beltar­­talmi igényeket. Az újabb, in­tenzív fajták jó termőhelyi adottságok mellett ezeket igye­keznek kielégíteni. Hátrányuk viszont a magas telepítési költ­ség. A gyümölcsszövetségnek éppen az a célja, hogy a sok pénzért telepített fák bő termé­sét tagjaik biztonsággal értéke­síteni tudják. A szövetség nem­csak az export szervezésével foglalkozik, hanem az importtal is. Lehetőség szerint vissza kí­vánja szorítani a gyümölcsim­port terén jelenleg még létező feketekereskedelmet. Ez hosszú távon a hazai termelő érdekeit szolgálja. A fórum résztvevői hallgathattak adózással kapcso­latos előadást, piaci helyzet­elemezést, illetőleg a mező­­gazdaságban adható támogatá­sokról tájékoztatást. A kistérség érdekeinek képviselői az orszá­gos szövetségben a bajai Komár András és a jánoshalmi Kovács József lettek. A fórum végeztével Kovács József adott néhány mondatos tájékoztatást lapunknak. El­mondta, hogy a gyors megala­kulás célja elsődlegesen az ag­rárrendtartás térségi feladatai­nak teljes jogkörű átvállalása volt. Hamarosan kialakítják a szövetségen belül a gyümölcs­­fajtánkénti szekciókat, s töre­kednek az országos minimálá­­rak mielőbbi megszabására. — Blázsik — Biokultúra­szervezet Megalakult a Biokultúra Egyesület Kecskemét és Kör­nyéke Területi Szervezete, a huszonötödik regionális cso­portként Magyarországon. Cél­ja a biogazdálkodók, környe­zet- és egészségvédők összefo­gása, egységes szakmai felké­szítésük, irányításuk, valamint a tagok érdekképviselete. Jogo­sítványok birtokában az arra önként vállalkozók gazdálkodá­sát ellenőrizve, bionak minősít­hetik termékeiket. A minősített biogazdálkodás ma már mindenhol a világon, így hazánkban is szigorú feltéte­lek alapján folytatható (aminek rendjét a világszervezet, az IFOAM dolgozta ki). Ézzel igyekeznek elejét venni a visz­­szaéléseknek, a biotermékért kapható kedvező ár ugyanis csábító. Csak az ellenőrző szer­vek által minősített kertből vagy gazdaságból származó termé­keket lehet biotermékként érté­kesíteni, exportálni. A Magyar Biokultúra Egyesület szabvá­nya egyenértékű az európai normákkal, így az egyesület védjegyét viselő árukra itthon és külföldön garanciát nyújta­nak. A regionális szervezet egyébként a termeléshez szük­séges eszközök, anyagok be­szerzésében, valamint a termék értékesítésében is segít. A kecs­keméti közösség vezetője La­dies László, aki minden hétfőn 17 és 18 óra között fogadóórát tart a Magyar Pásztor Kft. iro­dájában. Címe: Kecskemét, Má­jus 1. tér 3. (megyei önkor­mányzat épülete), X. emelet. Telefon: 487-387. Újabb belé­pők jelentkezését is várják. Gazdakörök Alpáron A tis^alpári képviselő-testü­let 25-25 ezer forintos támoga­tást ítélt oda a községben mű­ködő gazdaköröknek 1994. első félévére. Alpáron már 1992 óta működik gazdakör, amely jelen­leg 33, főként állattenyésztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó munkáját segíti. Az elmúlt he­tekben a tiszaújfalui részen újabb gazdakör alakult, a­­melybe a növénytermesztőket várják. A körök munkájának szervezéséhez járul hozzá az önkormányzat a fenti összeggel. Magyarok dán népfőiskolán MÉSZÁRSZÉKI VILLÁMSZEMLE Emberséges vágómódszer? • Jó árut gondosan levágott állat húsából lehet készíteni, FUTAMIDŐK ÉS MEGTÉRÜLÉS Jelzálog-hitelezés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom