Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-15 / 38. szám

1994. február 15., kedd PETŐFI NEPE TELJESÍTMÉNYFINANSZÍROZÁSBAN A SZÜLŐOTTHONOK? Kecelen évente száz baba jön a világra Még a negyvenes évek ele­jén hozták létre a keceli szülő­otthont, aminek területi ellátási kötelezettsége is van, hiszen idetartozik az imrehegyi, a bó- csai, a tázlári, valamint a solt- vadkerti kismamák terhesgon­dozása. Az pedig köztudott, szülészetet maguk választhat­nak az édesanyák. A mindösz- sze tizenöt ágyas intézmény már 1992-ben is napirenden szerepelt a helyi önkormány­zati ülésen azzal, hogy az ott­hon megnyugtató, zökkenő- mentes működése érdekében az üzemeltetőről dönteni kell. Ez év januárjától viszont eldőlt a kérdés, valamennyi szülőott­hon önkormányzati kezelésbe kerül, s teljesítményfinanszíro­zásban tartják fenn. (Eddig egyébként a szóbanforgó léte­sítmény Kiskőröshöz tarto­zott.) Az ódon épület külső és belső állaga viszont magán hordozza az évtizedek nyo­mait, s azt, hogy nemigen for­dítottak rá felújítási költséget. Az otthon falai között olyan csönd fogad, mintha egy lélek sem lenne benne.-A csend fél gyógyulás - mondja dr. Tus László szü­lész-nőgyógyász főorvos, aki már 1972 óta vezeti ezt az egészségügyi létesítményt.-A csecsemőszobában üre­sek az apró ágyak.- Most éppen egyetlen ba­bánk van, ő is az édesanyjánál. Évente 100-120 gyermek szü­letik nálunk. A népesség száma éppúgy, mint országo­san, itt is csökken. A terhes­gondozásra nagy figyelmet fordítunk, hiszen döntő jelen­tősége van abból a szempont­ból, hogy egészséges gyermek születik-e. Szerencsére e tekin­tetben is nagyon jók a mutató­ink. Mi már régen bevezettük azt is, hogy a kívánt fél - álta­lában az édesapa - ott lehes­sen a nagy pillanatnál.- Azt mondják, ez az a szü­lőotthon, ahol nincs cumi. 1 A napokban Márk volt az egyetlen csecsemő az otthonban. • Lavati Istvánná évtizedek óta az intézmény szakácsa.- Nincs is nálunk mestersé­ges táplálás. A csecsemő itt akkor szopik, amikor megéhe­zik. Különben úgyis alszik. Nem etetünk időpontokra.-Mennyiből és hogyan gaz­dálkodtak eddig?- A múlt évi költségveté­sünk a tébé-járulékkal együtt hatmillió forint volt. Ebből lát­tunk el négyszáz pácienst. Mi pedig összesen huszonhároman vagyunk. Orvos egyedül, s két szülésznő a segítség, s jó né­hány csecsemőgondozó. Mit mondhatnék a bérekre? Gyalá­zatos. A kérések pedig csak azok maradnak. Jó lenne egy ultrahangos készülék. De itt, nézze a műszer és edény pót­lására - tehát a kilyukadt fa­zekat is ebből kell kicserélni - egy évre ötezer forint volt elő­írva. Az intézeti textília költ­sége lehet, hogy magasnak tű­nik, harmincezer forint, de itt senki nem használhat saját holmit. Természetesen saját mosodánk is van. Beszélgetésünk után köny- nyen körbejárjuk az otthont. 1 ai.i.a.mi ya<;vom<;v.yoiím:<; AJ AN LATI FELHÍVÁS Az Állami Vagyonügynökség meghirdeti a Tiszakécskei Gépgyár Kft. állami tulajdonban lévő üzletrészét egyfordulós, nyilvános pályázat keretében történő értékesítésre. Tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy a TIGÉP Kft. saját tőkéje 456.887.000 Ft, jegyzett tőkéje 199.500.000 Ft, amelyből a jegyzett tőke 85,0%-át kitevő, 169.575.000 Ft névértékű üzletrészt értékesít a kiíró. Az üzletrész megvásárlására készpénzfizetés, kárpótlási jegy és E-hiteles konstrukció vehető igénybe. Az ajánlatokat 3 példányban, zárt, feladó nélküli borítékban, az eredeti példány megjelölésével kell eljuttatni a megadott címre. A pályázónak vállalnia kell, hogy ajánlatát 90 napig fenntartja. Az ajánlatok beérkezésének határideje: 1994. április 6., 12-től 14 óráig. Az ajánlatok benyújtásának helye: Állami Vagyonügynökség (1133 Budapest, Pozsonyi u. 56.), 804-es szoba. Az Állami Vagyonügynökség fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A pályázatok benyújtásának feltétele a részletes pályázati kiírást is tartalmazó, részletes ajánlati anyag 10.000 Ft-ért történő megvásárlása az Állami Vagyonügynökség Ügyfélszolgálatán, titoktartási nyilatkozat ellenében (Budapest XIII., Pozsonyi út 56.). További információért szíveskedjenek a TIGÉP Kft. titkárságához (tel.: 06-76/341-133) vagy Birinyi Józsefhez (Állami Vagyonügynökség, tel.: 269-8600/23-58 m.) fordulni. ^ Az egyik kórteremben néhány terhes kismama pihen. A má­sik pár ágyas szobában Filus Éva, az egyetlen édesanya a napokban 4100 gramm súllyal született első kisfiával, Kele­men Márkkal. Látogatójuk is van, Filus Istvánná, a kismama édesanyja, aki gyermekeinek egykoron szintén itt adott éle­tet. Az udvar egyik szegletében konyha, ahol Lavati Istvánné szakács akkora fazékból méri az ebédrevalót, mintha csak egy nagyobb családot akarna kiszolgálni. Egyébként ő is itt szülte mindhárom gyermekét, akik közül a legnagyobb már elmúlj húsz esztendős.- Érdemes ezt az intézményt ennyi betegért fenntartani? - kérdezem önkéntelen Tus dok­tort.-Feltétlen. Ennek fenn kell maradnia. Ilyen körülmény elegendő egy új élet születésé­hez, hiszen az egy természetes folyamat, és nem szükséges hozzá valami különleges do­log. Pulai Sára Szervezkednek a szakácsok A Magyar Szakácsok és Cuk­rászok Szövetsége tegnap tar­totta közgyűlését. Unger Ká­roly, a szövetség elnöke beszá­molójában elmondta: az elmúlt esztendőben hét regionális szervezet létrehozását tervez­ték, ám ezek közül mindössze kettő jött létre. Az idén min­denképpen ki szeretnék alakí­tani a további öt szervezetet az országban, a korábbi gasztro­nómiai társaságok ugyanis, amelyek vállalati érdekeken alapultak, ma már nem töltik be szerepüket. A regionális szer­vezetek szakmai tömörülések­ként jönnek létre. A hazai ven­déglátás is készül az Expóra: a már létrejött és a létrehozandó regionális szervezetek mester- kurzusokat szerveznek, ame­lyekben az ország legjobb sza­kácsait képzik tovább. HIDAK A KÖZÖS JÖVŐBE Német-magyar együttműködés az ifjúság szolgálatában Európa jövője nagyban függ a fiatalok közötti kölcsönös megértéstől. Ezt szolgálja az a megállapodás is, melyet 1992-ben a Német Szövetségi Ifjúsági Minisztérium kötött a magyar Miniszterelnöki Hivatal mellett működő Ifjúsági Minisz­tériummal. Ennek segítségével is százötven projektet valósítot­tak meg. A kommunista ifjúsági szer­vezetek feloszlatása után, és te­kintettel arra, hogy a felnö­vekvő generáció érthető módon belefáradt a különböző szerve­zetekbe, a német fél fő és mel­lékfoglalkozású ifjúságpolitikai szakembereket hívott meg Ma­gyarországról, hogy tanulmá­nyozzák a németországi függet­len, szabad ijfúsági szervezetek felépítését és tevékenységét. Példa erre a jászberényi Ta­nárképző Főiskola német taná­rainak és tanárszakos hallgatói­nak látogatása Vechtában. A kéthetes rendezvény szervezője a bonni székhelyű „Katoli­kus-Szociális Kultúrműhelyek Munkaközössége” (AKSB) volt. A vendégek többek között egyházi óvodákat és iskolákat látogattak meg. A résztvevők­nek az állam és az egyház kap­csolatának magyarországi újjá­szervezése miatt, különösen az egyházi oktatási intézmények meglátogatása tűnt hasznosnak. A Magyarországon élő kisebb­ségek miatt érdeklődést tanúsí­tottak a külföldi gyerekek isko­lai és szabadidős integrációjá­nak németországi tapasztalatai iránt. A tapasztalatcsere egyik to­vábbi területe az NSZK szociá­lis infrastruktúrája: vagyis a munkaügyi hivatalok, a munka- nélkülieket támogató kezdemé­nyezések és más jóléti szerveze­tek tevékenysége. A vendég- hallgatók számára közben vilá­gossá vált, hogy az NSZK-ról, mint .jóléti paradicsom”-ról ki­alakított kép, csak bizonyos botrányos határok között igaz, és mind a hazai, mind a ke­let-európai munkakeresők sok kívánsága hiábavaló marad. Az egyházi jellegű AKSB a pluralista társadalomban egyike az ifjúsági tevékenység sokféle projekthordozóinak. Más szer­vezetek területileg szerveződ­nek. Erre példa a Bajor Ifjúsági Tanács. Ebben egyformán részt vesznek mezőgazdasági tanulók és cserkészek. Különleges sze­repet játszanak az együttműkö­désben a cigány származású fia­talok. Berki Judit Batonytere- nyéről a Straubing melletti Hennenwöhrd cigánytelepének meglátogatásakor sok hasonló­ságot fedezett fel a magyar és a német cigányfiatalok problémá­iban. 1994 nyarán videofilm ké­szül a magyarországi és a né­metországi cigányok (szintik és romák) helyzetéről. A filmfor­gatásra mindkét országban egy-egy hetet szánnak. A film­ben hat-hat Nógrád megyei, il­letve bajor cigányfiatal szerepel majd. Az idén várhatóan több száz közös magyar-német ifjúsági rendezvényre kerül sor. Csak az 1993 szeptemberi „partnerbör­zén” háromszáz programról ál­lapodtak meg az új partnerek között. Hermann Horstkotte Elégedett az Expo-főnök Öle Philipson úr, dán diplo­mata, több országban nagykö­vetként képviselte hazáját. Az utóbbi években a BIE kollégi­umának elnöke, s mint ilyen, tevékenyen részt vett a sevillai és a tedzsoni világkiállítás munkálataiban. Tavaly decem­ber 8-án választották - két évre - a BIE elnökévé. Budapesten megkérdeztük tőle:- Úgy tűnik, mintha megvál­tozott volna az EXPO-k jelentő­sége, hiszen a BIE döntése ér­telmében ezután csak ötéven­ként rendeznek világkiállítást.- A világot recesszió sújtja, a rendezőknek és a résztvevőknek is költségesek ezek a rendezvé­nyek. Ezért döntöttünk úgy, hogy a gazdasági élet fellendü­léséig ritkítjuk a világkiállításo­kat. Egyébként nem a világkiál­lítások jelentősége csökkent, hanem a koncepciójuk válto­zott. A közelmúltig az új tech­nológiákat, elsősorban találmá­nyokat mutattak be a világkiállí­tásokon. Ma a tv, a rádió és a műholdas információtovábbítás korában pillanatok alatt a nagy- közönség elé kerülhet az újdon­ság, nem kell ehhez világkiállí­tás. Ma már inkább a kultúra és a technológia kapcsolatát, az országok közös törekvéseit mu­tatják be az EXPO-k. Ezért is szerencsés az Önök témaválasz­tása.- Milyen tapasztalatokkal tér majd haza Budapestről?- Örömmel tapasztaltam, hogy a munkák tervszerűen folynak, épülnek a közművek, rendezik a terepet, épül az új híd a Dunán, alapozzák az épülete­ket. De ami még talán ennél is fontosabb: tapasztaltam a ren­dezők lelkesedését és odaadá­sát, ami egyik záloga a siker­nek. Ezenkívül a magyar fővá­ros a legjobb adottságokkal rendelkezik. Európa szívében van, könnyen megközelíthető vonaton, közúton és repülővel egyaránt.-A világkiállításokat eddig mindig egy-egy város rendezte. Most elsőízben történik meg, hogy az egész országra kiter­jedő Expo-t terveznek.- Természetesen arra vi- gyázniok kell a rendezőknek, hogy a világkiállítás látogatói­nak nem áll sok idő rendelkezé­sükre, s a legtöbbjük néhány napra, legfeljebb egy hétre láto­gat majd Önökhöz. KÖZÖMBÖSEK VAGYUNK! Betörtek a szomszédba, Ön mit tenne? A négyes gyilkosság nem­csak Szeged közvéleményét döbbentette meg. Vajon mit csinálnánk, ha szomszédunknál valami gyanúsat észlelnénk? Tétlenül figyelnénk? Segítséget hívnánk? Értesítenénk a rendőr­séget? A kérdésre konkrét vá­laszt ad az Országos Krimino­lógiai és Kriminalisztikai Inté­zet egyik most közreadott ta­nulmánya. Dr. Münnich Iván és Vág András 1000 embertől kér­dezte meg, mit tenne, ha észre­venné, hogy a szomszédjához betörtek? A lehetőségek közül az alábbiakat választották: Semmit, nem venne róla tudomást 1% Értesítené a károsult szomszédot 9% Szólna valamelyik szomszédjá­nak, hogy intézkedjen 13% Értesítené a rendőrséget 74% Egyebet 3% Mint a statisztikából kiderül, a megkérdezettek csaknem há­romnegyede értesítené a rend­őrséget. Elsősorban a gyengébb nemhez tartozók adták az „in­kább szólnék valakinek” felele­tet. A rendőrség értesítését fő­leg a magasabb iskolai végzett­ségűek választották. A 60 éven felüliek többsége - talán azért, mert nehezebben mozognak - a rendőrség helyett inkább a köz­vetlen szomszédját értesítené. Az egyéb kategóriába soroltak nem tudták, vagy nem akarták megmondani, mit tennének. A kriminológusok kíváncsiak voltak a megkérdezettek véle­ményére arról, vajon mit tenné­nek mások, ha látnák, hogy szomszédjukhoz betörtek? Semmit, nem vennének róla tudomást 28% Értesítenék a károsult szomszédot 8% Szólnának valamelyik szomszédnak, hogy intézkedjen 12% Értesítenék a rendőrséget 47% Egyebet 5% Kiderült: ugyanazok a válaszadók jobb véleménnyel vannak saját feltételezett reak­ciójukról, mint másokéról. El­gondolkodtató, hogy sokak vé­leménye szerint az emberek fele nem értesítené a rendőrséget, csaknem egyharmada nem venné tudomásul a betörést. A tanulmány készítői szerint e mögött az rejlik, hogy szkepti­kusnak, közömbösnek tartunk - másokat. -szó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom