Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-23 / 45. szám

1994. február 23., szerda PETŐFI NÉPE 7 MINDEN HARMADIK VÁLÁSSAL VÉGZŐDIK Egy év a boldog családokért • A boldog család a jövő záloga. 1994 a családok éve. Hogyan kapcsolódhat be hazánk a ENSZ által meghirdetett ren­dezvénysorozatba? A Népjóléti Minisztériumban külön erre a célra létrehívták a Nemzetközi Családév Titkárságát, a rendez­vények szervezésére. Pócs Gyula főtanácsostól érdeklőd­tünk a nemzeti program fonto­sabb eseményeiről.- Rendezvényeink mottója: a családra mindenkinek szüksége van, a család mindenkire szá­mít. A családi kapcsok az élet­ben a legszorosabbak: értékeket teremtenek, formálnak és meg­őriznek. Jó volna ezt az évet felhasználni arra, hogy mindezt megértessük a fiatalokkal is. Sajnos a válások számát illetően hazánk megelőzi Európa szinte valamennyi országát, a statisz­tika szerint minden harmadik magyar házasság válással vég­ződik. Csökken a szülések száma, fogy az ország népes­sége.-Hogyan lehetne ezen segí­teni?- Erre keressük a választ. Egyebek között erről lesz szó a Budapesten tartandó családte­rápiás világkonferencián és a nagycsaládosok Gödöllőre szervezett nemzetközi találko­zóján. A munkanélküliségből adódó gondokról Siófokon, a bölcsődések gondozásáról pe­dig Budapesten rendezünk ta­nácskozást.- A szakmai programok mel­lett lesznek a nagyközönséghez szóló rendezvények is?- A gyerekeknek országos rajz-, a felnőtteknek a családi problémákkal foglalkozó szoci­ográfiai pályázatot hirdettünk. Örömünkre több egyesület, ci­vil szervezet is bekapcsolódik a programba. Zalaegerszegről je­lezte részvételét az Alkoholiz­mus Elleni Megyei Egyesületek és Klubok Szövetsége. A veszp­rémi Óbudaváron működő Csa­ládok a Családért Alapítvány, a Debreceni Családsegítő Szolgá­lat, a Miskolci Gyermekváros, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Békés Megyei Intézete, a Magyar Ka­tolikus Egyház, az Egészség- védő Nyugdíjasok Baráti Társa­sága, a Cigányanyák Érdekszö­vetsége. A The Family néven bejegyzett Független Keresz­tény Misszionárius Szövetség, a Szekszárdi Mentálhigiénés E- gyesület is kért támogatást a kormány által a családév ren­dezvényeire biztosított szerény keretből.- A kormány a hírek szerint 80 millió forintot adott a családév céljaira. Mire fordít­ják ezt a pénzt?- Mi 70 milliót kaptunk. Ab­ban biztos vagyok, hogy a köz­ponti költségvetésből nem tu­dunk minden kezdeményezést támogatni. Remélem, hogy az önkormányzatok, a vállalkozók is bekapcsolódnak majd a csa­ládév finanszírozásába. Mit kell tudni az iskolaszékről • Az iskolaszék az oktatásban az érdekeltek összefogása. Az általános és középisko­lákban, a szakmunkásképzők­ben február végéig megalakul­nak az iskolaszékek. Az új tes­tületek jelentős fórumai lesznek a tanintézeteknek, az iskolai közéletnek. Az alábbiakban a feladataikkal, funkcióikkal kap­csolatos főbb tudnivalókat gyűj­töttük csokorba. • Mi az iskolaszék? Lényegében a szülők, a diá­kok, a nevelők és a fenntartók, tehát az iskolák működésében érdekeltek együttműködésének színtere. Létrehozásával - amit az oktatási törvény ír elő - pati­nás, sok évtizeden át működött szervezet éled újjá, amelyet még az 1868-as, Eötvös Jó- zsef-féle népoktatási törvény honosított meg, s a 40-es évekig működött. • Kik lehetnek az iskola­szék tagjai? A testületekben - azonos arányban - helyet kapnak az is­kola fenntartói, köztük például az önkormányzatok képviselői, vagy a fenntartók által felkért oktatási-nevelési szaktekinté­lyek, a szakképzésben érdekelt országos szervezetek megbízot­tai;-a nevelőtestület tagjai, ta­nárok, szakoktatók;- a szülők vagy a szülők többségénék bizalmát élvező, erre a feladatra felkért polgárok. Rajtuk kívül egy-egy képvi­selőt delegálhatnak az iskola­székbe a nemzeti és etnikai ki­sebbségi érdekképviseletek, a munkáltatók érdekképviseleti szervezetei, s tanácskozási jogú képviseletet kap a diákönkor­mányzatok 1-1 tagja. Ó Hogyan hozható létre? Az iskolák előkészítő bizott­ságot alakítottak a tantestületi és a szülői képviselők megvá­lasztására. A fenntartók képvi­selőit az iskolákat működtető önkormányzatok delegálják - az előkészítő bizottságokkal tör­ténő egyeztetés alapján. A szü­lői képviseletről a szülői mun­kaközösségek döntenek; az is­kolai kollégiumi önkormányza­tok 1-1 képviselőjét a diákön­kormányzatok delegálják. • Milyen jogkörei vannak? Maga dönt működési rendjé­ről, munkaprogramjáról és tisztségviselőiről. Egyetértési jogot érvényesíthet az iskolák belső életét szabályozó doku­mentumok (szervezeti és mű­ködési szabályzat, házirend, stb.) elfogadásakor. Vélemé­nyezheti a tanintézet működé­sével kapcsolatos összes kérdést és javaslattevő joggal rendelke­zik a vezető személyét, az in­tézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő vala­mennyi ügyben. A nevelőtestü­let és a fenntartó átadhat döntési jogokat az iskolaszéknek. 0 Miért előnyös működése az iskolának? Az iskolaszék biztosíthatja az intézménnyel kapcsolatban lévő ügyekben az egyöntetű szülői támogatást, fóruma lehet a kö­zös fellépésnek. Elősegítheti az iskolák belső életének megis­merését, a még sok helyütt ta­pasztalható zártság feloldását. Lehetőséget ad az oktatás-neve­lés közvetett és közvetlen sze­replői közötti folyamatos párbe­szédre, például a fenntartók be­avatására az iskola gondjaiba, terveibe. • Miért előnyös a szülők számára? Az iskolaszék révén a szülők a korábbinál jobban tájékozód­hatnak az intézmény egészének munkájáról, a gyerekeiket is érintő aktuális problémákról és elgondolásokról. Mivel a testü­let részt vesz a tanulói érdeksé­relmekkel kapcsolatos ügyek elbírálásában, a szülők gyakor­latilag is részesei lehetnek a jó iskolai légkör kialakításának. Bácskai nyolcadikosok pályaválasztása Három bajai és a madarasi ál­talános iskolában érdeklődtünk, hogy nyolcadikosaik hol szán­dékoznak továbbtanulni? A bajai iskolák adatai igen el­térő képet mutatnak. Van, ahol a szakmai végzettséget is nyújtó intézmények iránt nagyobb az érdeklődés, máshol pedig a fel­sőfokú továbbtanulás lehetősé­gét biztosító középiskolákba je­lentkeztek többen. Csak az Új­városi Általános Iskola egy di­ákja nem tanul tovább, gyenge tanulmányi eredményei miatt, szülői kérésre. Az iskola többi 89 végzőse közül öten már korábban bead­ták jelentkezési kérelmüket, vi­dékre, művészeti, illetve kato­nai szakközépiskolákba. A Központi Általános Iskola 83 nyolcadikosa közül heten kíván­ják más városban folytatni ta­nulmányaikat. A megpályázott tanintézmények között van egyházi gimnázium, alapítvá­nyi, katonai, egészségügyi szakközépiskola. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 91 vég­zős diákjából öt jelentkezett vi­dékre, egészségügyi szakközép- iskolákba. Ezek az iskolák a gyermekek határozott pályavá­lasztását mutatják. A helyi középiskolák és szakmunkásképzők közül a központis tanulók a gimnáziu­mokat részesítik előnyben, de mindenki a képességeinek meg­felelően választott. A III. Bé­lába 15, a Frankéiba 13 fő je­lentkezett, emellett a Tóth Kál­mán Gimnázium és Szakközép- iskolába pályázók nagyobbik fele is általános képzést sze­retne. Az iskola is ezt az irányu­lást támogatja, és a jó tanulmá­nyi átlagok valószínűsítik a fel­vételt. Itt nem szerepel az a 10 hatodikos diák, akiket a III. Béla hatosztályos tagozatára vettek fel két éve (és idén is). A szakközépiskolák közül a Türr Istvánba 7, a Bereczki Mátéba és a Bányai Júliába 2-2 fő je­lentkezett. A szakmunkáskép­zőkbe 13-an szeretnének felvé­telt nyerni. A rákóczisoknál már inkább a szakképzés felé irányulnak a nyolcadikosok. A Jelky András szakmunkásképzőbe 24-en ad­ták be jelentkezési lapjukat, és a leendő gyakorlati képzés helyé­ről is gondoskodtak már a szü­lők. A Bányai Júlia szakközép­iskolai és szakmunkásképző ré­szében is 6-6 fő kíván tanulni. A Türr szakközépbe 11, a Be- reczkibe 6 diák pályázik, a Tóth Kálmán Gimnázium és Szakkö­zépiskolába 15-en (8+7). A III. Béla Gimnáziumba 7, a német nyelvű Frankéiba összesen 11 tanuló szeretne felvételt nyerni. Általában már hetedikes korban kezdtek kialakulni a gyerekek elképzelései (szülői egyetértés­sel) a továbbtanulást illetően. Az újvárosi iskolából is so­kan jelentkeztek a szakmunkás- képzőkbe. A Jelkybe 16-an, a Bányaiba 11-en, míg ezek szakközépiskolai osztályaiba mindössze 6, illetve 1 fő. A vi- rágdekorátori képzést nyújtó speciális szakiskolába 1 diák. Szakközépiskolai oktatásban a már említetteken túl még 26-an szeretnének részesülni: Be­reczki 3, Türr 15, Tóth Kálmán 8 (ennek gimnáziumi felében 10 diák). A III. Bélába 11, a Fran­kéiba pedig 3 tanuló adott be je­lentkezési lapot. Az itteni nyol­• A diákok is útnak indulnak. cadikosok továbbtanulási szán­dékai mögött, a biztos munka­helyi elhelyezkedésre a jelen­legi gazdasági élet által nyújtott lehetőségek nem tükröződnek. Nem egy tanulónál, az egyéni képességeket, adottságokat és más tényezőket is figyelembe véve, nagyon nehéz volt dön­teni. Sokuknál a szülői elképze­lés érvényesült. A Madarasi Általános Iskola 47 nyolcadikosának fele szak­munkásképzőkbe jelentkezett. A divatos szakmákon túl válasz­tottak erdész, virágkötő, kertész szakokat is. Egészségügyi, ker­tészeti, közgazdasági, idegen- forgalmi szakközépiskolákban 15 diák kíván továbbtanulni. Gimnáziumban 8 fő szeretné folytatni tanulmányait, közülük 4-en Bácsalmáson a Hunyadi­ban, míg egy gyermek két tan­nyelvű iskolába pályázott. Egy végzős pedig munka mellett ta­nulja választott szakmáját. AZ EXPO VIDÉKI RENDEZVÉNYEI Csipkétől a vidám útonállásig • A halasi csipke világhírnevének újraélesztésére is mód nyílna. A halasi önkormányzat négy ötlettel pályázik az expo vidéki rendezvényeinek sorába. A Duna menti szomszédok faluja a nemzetiségi közösségeket bemutató élő kiállítás lenne, a csipke-világkiállítás, vásár és szakmai találkozó - Kiskunha­las ’96 címet viselő rendezvény a halasi csipke világhírére ala­poz, a Csillag-expo (csillagá­szati napok Kiskunhalason) és a halasi szüreti randevú pedig két hagyományos rendezvényt kap­csolna a világkiállításhoz. Mint azt lapunk tegnapi szá­mában hírül adtuk, Kiskunfél­egyháza is benyújtotta pályáza­tát a programirodához: ajánla­tuk között szerepel például az Ópusztaszerre tartó vendégek­nek rendezett akadályversenyt, korhű ruhába öltözött szereplők részvételével. 493 regisztrált és nagyon sok érdeklődő részvételével a Pesti Vigadóban az expo regionális konferenciáját is megtartották, amelyet Boross Péter miniszter- elnök nyitott meg. Beszédében hangsúlyozta - az államalapítás évfordulóján megrendezendő expo ma már megjelent a közéletben, a-»köz- tudatban és elvégezte a legfon­tosabbat: ösztönöz, közönyt mulaszt, fellelkesít és összefo­gásra késztet. Az expo néhány vidéki ren­dezvényének programját, bemu­tatóját látva, meg van róla győ­ződve, hogy programot kapott az ország, mindenütt ötletek születnek, gondolatok valósul­nak meg, lelkes tervezgetés fo­lyik, amelyekkel szemben a kormány sem lehet közömbös, a szó nagyon is reális értelmében. 1993 májusában Keszthelyen a zalai és balatoni régió részvéte­lével kezdődött el az expobör- zék sorozata, amelynek az volt a célja, hogy szervezze és koor­dinálja az egész ország expó-hoz kapcsolódó rendez­vényeit. Azóta további kilenc helyen rendeztek expobörzét és a Pesti Vigadóban megtartották a sorozat zárórendezvényét. Az expónak kialakult a vi­déki szervezete, a megyékben, megyei jogú városokban, köz- társasági megbízotti hivatalok­ban több mint 50 exporeferens, az expoiroda „nagykövetei” se­gítik az elő-, utó- és kapcsolódó rendezvények szervezését. Barsiné Pataky Etelka főbiz­tos bevezető előadásában ki­emelte, hogy a kommunikáció sikere az országosan kibontako­zott ötletpályázat, az eddig hi­vatalosan regisztrált 445 ren­dezvényötlethez február 15-éig újabb félezer ötlet érkezett be a pályázati bizottsághoz. Nem­csak az ismert tájegységi ha­gyományok élednek fel, hanem az új ötletekből új hagyomá­nyok alapjait rakjuk le. A pá­lyázók zömében helyi értékekre építik pályamunkáikat, nem a múló pillanatot akarják megra­gadni, hanem hosszú távon gondolkodnak. Nagy szerepet játszik a pályázat sikerében, hogy az egyéni kezdeményezé­sek területileg, regionálisan is egyre inkább szakmai füzérren­dezvényekké állnak össze, s várhatóan alapjai lehetnek egy emlékezetes Magyarország— fesztiválnak. Körvonalazódik egy országos borkörút, alakul a gyógyfürdők összefogása és még lehetne a példákat sorolni. A kapcsolódó rendezvények ré­vén - a világkiállítás lehetősé­gével élve - az egész ország „kinyílik a világra”, amelynek nemcsak a turizmus fellendülé­sében, hanem helyben is ko­moly gazdasági haszna várható. A főbiztos asszony elmondta: a legjobb pályázatok pályadíjban részesülnek, az elfogadott pá­lyázatok megvalósítói igényel­hetik az állami alapokat, a cím­zett támogatásokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom