Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-01 / 26. szám
10 Pénz, vállalkozás, piac 1994. február 1., kedd KÜLKAPCSOLATOK Kanada bízik a magyar gazdaságban Kecskeméten a vállalkozók báljának vendége volt a Kanadai Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója. Paul Sebastian, aki a rendező Piac Marketing Üzletközpont meghívására érkezett.- Az elmúlt év nyarától működik Budapesten a kanadai kereskedelmi kamara. Vannak-e már konkrét kapcsolataik a gazdasági élet szereplőivel?- Még új szervezet vagyunk, ezért viszonylag kevés konkrétummal tudok szolgálni. Kecskeméti kapcsolatunk is egy lehetőség, hogy kommunikációnkat Budapest határain kívülre is kiterjesszük. A térséggel kialakítandó gazdasági együttműködéshez jelentős segítséget kapunk Varga Sándortól, a Piac Marketing Üzletközpont vezetőjétől. Gyakran felmerül az a kérdés, hogy miért Magyarországra esett a választásunk. Kanada Magyarországot a térség legfejlettebb országaként tartja számon, így számunkra egy ideális ország a kelet-közép európai piacra való bejutáshoz. Magyaroszág viszonylag • Paul Sebastian erős infrastruktúrával rendelkezik, és valamilyen módon mindig elvált a keleti szocialista tábortól. Hozzátartozik ehhez, hogy önök korábban is erős nyugat-európai kapcsolatokkal rendelkeztek.- Vannak már elképzeléseik kanadai-magyar együttműködésről az 1996-os expóra?- Kanada még hivatalosan nem tette közzé az expón való részvételét. Nem döntöttük még el, milyen mértékben leszünk jelen, természetesen célunk, hogy ezzel is bővítsük az e- gyüttműködés lehetőségeit. Már most is vannak olyan cégek Kecskeméten és a térségben, akikkel kapcsolatban állunk. Kanada erős szálakkal kötődik Magyarországhoz, az 1956-os forradalom után nagyon sokan nálunk telepedtek le, érdekünk tehát, hogy ezek az emberek ismét bekapcsolódjanak a magyar piacgazdaság vérkeringésébe. Véleményem az, Magyarországnak hatalmas lehetőségei vannak.- Február végén Torontóban lesz lehetőségük a magyar cégeknek arra, hogy bemutatkozzanak. Ez milyen területet érint?- Élelmiszeripari kiállítás lesz, ezt megelőzően azonban február 11 -én a kamara egy találkozót szervez, ahol a kiállításra szánt termékeket mutatjuk be, elősegítve a torontói fogadtatást. Nagy Ágnes Az iparvállalatok borús várakozásai A tavalyinál rosszabb évre számítanak 1994-ben az ipar- vállalatok - állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Rt. felmérése, amelyet 500 iparvállalattól kapott információk alapján állítottak össze. A különböző méretű társaságok egyetértenek abban, hogy az 1993. évi szerény ipari növekedést még nem lehet a gyors és tartós élénkülés kezdetének tekinleni. A cégek úgy ítélik meg. hogy a belföldi értékesítés enyhén növekedni fog, ugyanakkor a kivitel volumene az 1993. évinél is kedvezőtlenebb lesz, különösen a kis vállalkozások gondolják így. mivel a korábbi években jellemző erőteljes ex- porltörekvéscik gyengültek. A (,'égek többsége 1994-ben nem vár érdemi javulást kapaciA múlt év decemberéig a következő betéti társaságokat jegyezték be a Bács-Kiskun Megyei Cégbíróságon: Hertelend Export-Import Bt. (Kecskemét), Kovács Tibor Export-Import Bt. (Kecskemét), Primus Kereskedelmi Bt. (Baja), Public Kereskedelmi Bt. (Baja), Nagy-Alföld Biztosítási Kárrendező Bt. (Kecskemét), Öveges Vállalkozásfejlesztő Bt. (Kecskemét), B E B Trió Vendéglátó Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Kiskunfélegyháza), Rovett Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Baja), Artemisz Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Ladány- bene). PET WORK Szolgáltató és Ipari Bt. (Lakitelek), PRO- VET-Trade Kereskedelemi és Szolgáltató Bt. (Izsák), Felerin fásainak kihasználtságában - az ipari termelőképesség átlagos kihasználtsága jelenleg mintegy 70 százalékos. A megkérdezettek kétharmada a termelés bővülésének akadályait a belföldi kereslet rossz helyzetében, míg egynegyedük a külföldi piacok recessziójában látja. A cégek fele importjának enyhe növekedését helyezi idén kilátásba-ez főként a külföldi tulajdonú vállalkozásokra jellemző. A vizsgált cégek negyede pénzügyi nehézségekkel küzd,a külföldi érdekeltségűek közül ez 6 százalékot érint. A vállalkozások fele nem reméli pénzügyi helyzetének változását, sőt negyedük további romlással számol. Az átlagosnál csak a külföldi tulajdonú és a jelentősen exportorientált cégek bizaTextilgyártó és Kereskedelmi Bt. (Kiskunfélegyháza), ME- ZŐ-MIX Gépjavító és Szolgáltató Bt. (Városföld), Dr. Szabó Háziorvosi Bt. (Bátya), Privát Takarítás Service Bt. (Kecskemét), Hang Loose Sport Bt. (Kecskemét), MEREX Kereskedelmi Bt. (Lajosmizse), SZAKHAR Hidegen Sajtolt Növényi Olajokat Előállító és Forgalmazó Bt. (Kalocsa), GE- OMETRIX Kereskedelmi, Szolgáltató és Szállítási Bt. Kiskőrös), Telitalp Termelő Kereskedő _ és Szolgáltató Bt. (Kiskunfélegyháza), GINÁL Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Baja), Torna '93 Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Kecskemét), B. T. ÁRY Kereskedelmi Bt. (Kiskőrös), Radoza Bt. (Kecskemét). kodóbbak. Ezzel szoros összhangban a cégek visszafogottabbak beruházási terveiket illetően is, közel egynegyedük tervezi beruházásainak 1993-hoz viszonyított növelését; kétharmaduk pedig kifejezetten csökkenést prognosztizál. A beruházást tervezőknél is kevesebben vannak azok, akik licenc vagy know-how vásárlását tervezik 1994-ben. A termelőszféra gyenge modernizációs törekvését a gazdaságkutatók a tulajdonviszonyok rendezetlenségére és kedvezőtlen vállalkozási feltételekre vezetik vissza. A megkérdezett iparvállalatok profitvárakozásai pesszimisták, kétharmaduk azonban bízik benne, hogy jövedelmezőségük 1994-ben javulni fog. Számítástechnikai bemutató Mintegy 10 millió dolláros forgalomnövekedésre számít Magyarországon a Hewlett Packard 1994-ben. Ezt Nagy Zsolt, az ismert számítástechnikai cég kereskedelmi képviselője jelentette be pénteken annak kapcsán, hogy a budapest Atrium Hyatt Szállóban bemutatta a magyar szakembereknek acég legújabb termékeit. Hangsúlyozta, a most felvonultatott kínálat válasz arra a tényre, hogy a jelenlegi vállalati struktúra a világon mindenütt átalakulóban van, s ez egészen új igényeket támaszt. A Hewlett Packard aktívan másfél évtizede van jelen a magyar piacon és 3-4 éve fordít még nagyobb figyelmet hazánkra. CÉGBÍRÓSÁGI HÍREK MOGORVA MONOLÓG Bankbotrányban, statisztaszerepben Hólyaggal a tsz baromfitelepén dolgoztunk együtt, ő üzemvezető-helyettes volt. én téemkás. Most azzal állított be hozzánk, hogy olcsón meg tudná venni a p.-i telepet, de céget kell hozzá alapítani. Akkor ide hiába jöttél, mondtam, mert nekem nincs pénzem. Évek óta munkanélküli vagyok. De ő elmagyarázta, hogy befizet engem úgy a bizniszbe, hogy a pénzt soha nem kell megadnom. Majd a nyereségből annyival többet hasít ki magának. Miért pont velem akarsz társulni? Mert manapság a megbízhatóság az üzleti életben jobban kamatozik, mint a pénz. Tény, hogy annak idején én voltam a legjobb embere. Azt állította, hogy a tsz egyik régi megrendelője hajlandó továbbra is átvenni tőlünk annyi brojlercsirkét, amennyi a telep kapacitása. A sógorom is társult hozzánk, az alapító tőkerészt helyette is befizette a Hólyag. A telepet azonban csak hitelből tudtuk megvenni. Én ugyan csodálkoztam, hogy nem kért a bank negyvenmilliós kölcsö- nünkhöz saját erőt, de ezt is azzal magyaráztam, hogy a Hólyag befolyásos ember. És a javára írtam. Sajnos, hamarosan kiderült, mire is kellettünk neki. Miután kft.-nk megkapta a zso- zsót. Hólyag vett egy „szolgálati" kocsit kétmillióért, kibérelt egy irodát a város legelegánsabb helyén, pazarul berendezte és gépesítette, s végül felvett egy bombázó titkárnőt. Pillanatok alatt összebarátkoztak és attól kezdve csak itt-ott láttuk őket a kanyarban. Csirke persze sehol, munka sehol, nekünk három alkalommal adott fizetéselőleget. Egy év múlva robbant a botrány, amikor is kibukott, hogy a bank teljesen jogtalanul adott nekünk negyvenmilliót, aminek felét a döntést hozó bankosok tették zsebre. A sógo- romék nyaralóját, meg a miénket elárverezték. Hólyagtól semmit nem vettek el, mert semmi sincs a nevén! Pedig mindenki tudja, hogy nősülése előtt háza, nyaralója volt! Fogalmam sincs, ki fizeti vissza az adósságunkat, hiszen egyikünknek sincs munkája. Lejegyezte: Almási Márta ÍGY LÁTJA A MUNKAADÓ Kevesebb teljesítményért azonos bért avagy mit ér a munkafegyelem, ha magyar? A Petőfi Népe 1993. december 28-ai számának olvasói olyan kecskeméti vendégmunkások csalódásairól értesülhettek, akik szerint munkaadójuk, a kecskeméti központú Bau- technik Betéti Társaság nem teljesítette a számukra a munka- szerződésben ígérteket. A Németországból hazatért dolgozók ugyanis egyaránt sérelmesnek találták azt, hogy a német márkában kilátásba helyezett jövedelemnek csak a felét keresték, és hogy az itthon forintban ígért járandóságukat ez idáig nem vehették fel. Talán sokakat meg is győzött ez a „kizsákmányolt” vendég- munkások iránti szimpátia jegyében megszületett írás arról, hogy milyen komoly megpróbáltatások várnak azokra, akik ilyen munkával kívánják eltartani a családjukat. A helyzet pedig korántsem ilyen tragikus akkor, ha a munkavállalók nem csupán a munkaadójuktól várnak el korrekt magatartást, hanem maguk is mindent megtesznek azért, hogy a munkaszerződésben vállalt kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget tegyenek. Márpedig ezt a cikkben megszólaltatott vendégmunkásokról a legnagyobb jóindulattal sem mondhatjuk el. A Bautechnik Bt. vezetősége ugyanis a panaszok kivizsgálása érdekében megbeszéléseket folytatott a német Eigner cég vezetőivel, a kinti munkák irányítását végző társcég vezetőjével, illetve hat másik dolgozóval, akikkel az elégedetlen vendégmunkások Nördlingenben együtt dolgoztak. Ezek a vizsgálatok pedig olyan súlyos szerződésszegéseket és fegyelmezetlenségeket tártak fel, amelyek nyilvánvalóvá teszik a panaszaikkal élő vendégmunkások szerződésjogról és munkafegyelemről vallott sajátos felfogását. Nálunk és a világon mindenütt a vállalkozások területén egyik legsúlyosabb vétségnék a szerződésszegés számít. Márpedig a panaszt tevő négy munkavállaló ezt követte el akkor, amikor munkaadóját nem tájékoztatva ez irányú lépéseikről, egyéni munkavállalói szerződést kívántak kötni a cikkben említett német céggel. Sok kellemetlenséget okozott a munkáltatónak alkalmazottai hozzá nem értése, a kellő szakértelem hiánya (pl. emiatt falat kellett bontani, újra kellett a cserepeket rakni stb.), illetve egyes alkalmazottak társaikkal szembeni inkorrekt magatartása is. A vizsgálat alkalmával megkérdezett és társaik viselkedésével nem azonosuló hat dolgozó aláírt egy nyilatkozatot, amely igazolja azt, hogy minden munkavállaló tudomására lett hozva, hogy a kifizetésre kerülő teljes munkabér a kinti teljesítmény 30%-a. A társadalombiztosítás fizetése érdekében ennek terhére fizeti a munkaadó az itthoni 75 Ft-os órabért. Sértődött emberek mindig vannak és lesznek. Azt viszont tudomásul kell venniük, hogy a magas életszínvonalat biztosító Németország magas színvonalú munkát és munkafegyelmet követel meg. Ezt csak komoly szakmai tudással és hozzáállással lehet elérni, ami sajnos, a „sérelmeiket” hangoztató dolgozók számára különböző okok miatt nem tudatosult. Szécsi István, a Bautechnik Bt. ügyvezetője KECSKEMÉTI CÉG NÉMETORSZÁGBAN Kilenc-tíz márka kőművesórabér Tizennégyezer magyar építőipari munkavállaló dolgozhat kint idén egy időben Németországban. Ennyi a fogadó ország által meghatározott kontingens. Közöttük vannak a kecskeméti székhelyű MT BAU Építőipari és Szolgáltató Kft. munkásai is.- Kilencvenegyben alapítottuk a vállalkozást - mondja Márton László tulajdonos, ügyvezető. - Németországban kezdtünk dolgozni, hattagú brigáddal. Térburkolatokat készítettünk. Növeltük a létszámot, jelenleg nyolcvan emberünk dolgozik kint, Stuttgart környékén, öt munkahelyen. Kőművesmunkákat is vállalunk.- Mennyit keresnek a Németországban dolgozó kőműveseik?- Nagy átlagban nettó, kézbe kapott 9-10 márka az órabérük úgy, hogy a havi teljesítményt osztjuk vissza a ledolgozott órákra. Havonta 1500-1600 márkát keresnek átlagban, de van, aki alkalmanként 2000-nél is többet tehet zsebre.- Itthon forintban kapnak-e valami járandóságot?- Természetesen, ezt előírja a jogszabály. Hiszen ők itthon vannak alkalmazásban, csupán • Márton László tartós kiküldetésben dolgoznak Németországban. Havi 10 ezer forint az itthoni bérük, de természetesen az igazi jövedelmük a kinti márkaellátmányuk, azért jönnek hozzánk munkát vállalni. Az MT BAU másik tulajdonosa, ügyvezetője Tóth László. Ő irányítja a németországi munkákat. Nagy gyakorlata van ebben, régebben tíz évet kinn töltött művezetőként. Erre az évre is elegendő szerződéssel rendelkeznek Németországban.- Itthon mivel foglalkozik az MT BAU?- Építész- és statikus tervezéssel - tájékoztat Márton László. - No, és kivitelezéssel is. Tervezéstől a kulcsátadásig terjedő munkák vállalására törekszünk. Azt tapasztaljuk, a beruházók jobban szeretnek mindvégig csupán egy céggel kapcsolatban lenni. Egyéb feladatai mellett a társaság jelenleg saját beruházásában is építkezik, az E5-ös út mellett, a lajosmizsei pihenőben. Motel, étterem, autószerelő műhely, mosó, és üzletek lesznek a létesítményben. A motelt maguk működtetik majd - erre külön kft.-t hoznak létre, bejegyeztetése folyamatban van, az üzletet el-, illetve bérbe adják. Másik saját, idei beruházásuk egy üzletház és iroda lesz Kecskeméten, a Budai utcában. Saját irodáik is odaköltöznek majd.- A kft. alapítása óta minden évben növelni tudtuk a forgalmat és a nyereséget - tekint vissza Márton László. - Eredményes volt számunkra 1993, s az új évet is bizakodással kezdtük meg. A.T.S. A szaktárca az EBRD-hitelről / Értékpapírok Magyarországon Értékpapírok Magyarországon címmel kiállítás nyílt pénteken az Országos Széchényi Könyvtárban, a Budavári Palota F épületében. A kiállítás áttekintést ad a hazai értékpapírok történelmi fejlődéséről, felvillantja az értékpapírgyártás változásait. Az értékpapírok között - egészen a század elejétől - a kiállítás rendezői felsorakoztatták a legkülönbözőbb állami értékpapírokat, kötvényeket, valamint az állam és magáncégek által kibocsátott részvényeket. A bemutató rendezői az Értékpapír és Tőzsde című lap (az Állami Értékpapír Felügyelet és a Budapesti Értéktőzsde hivatalos lapja), a gyomai Kner Nyomda Kft. és az Állami Nyomda Rt. A szervezők a különböző értékpapírokat az Állami Nyomda archívumából, a Kner Nyomda múzeumából és magángyűjtők anyagaiból válogatták össze. A kiállítás február 5-éig tekinthető meg naponta 10 és 18 óra között. Százhárommillió dollárnak megfelelő kölcsön felvételéről állapodott meg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a magyar kormány és négy magyar pénzintézet - a Budapest Bank Rt., a Kereskedelmi Bank Rt., a Magyar Hitel Bank Rt. és az OTP Bank Rt. A hitelfelvételt, még a múlt évben a Földművelésügyi Minisztérium kezdeményezte az ágazat fejlesztéséhez szükséges pénzügyi háttér egy részének előteremtése érdekében. Az igénylők a Kereskedelmi Banknál és a Budapest Banknál már hozzá is juthatnak az EBRD-hitelhez, az OTP Bank Rt.-nél január végétől. az MHB-nál pedig február közepétől kérhetik. A szóbanforgó hitel célja az agrárágazat, valamint az élelmiszeripar, továbbá az e tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltató szektor privatizációjának és reorganizációjának támogatása, a termelékenység és a hatékonyság növelése. Ennek érdekében fejlesztések, beruházások, bővítések és korszerűsítések egyaránt finanszírozhatók. A kapható hitel ösz- szegét a megvalósítandó fejlesztés jellege, nagysága, illetve teherviselő képessége határozza meg. Egy adósnak folyósított hitel legnagyobb összege 5 millió dollár,, illetve ennek megfelelő forintösszeg lehet. Az 1 millió dollárnál (100 millió forintnál) nagyobb hitelösszegnél - a magyar bank pozitív döntése esetén - az EBRD jóváhagyása is szükséges. A kölcsönt a bankok forintban, illetve devizában is kihelyezhetik. A maximális futamidő 10 év, 3 éves türelmi idővel, a hitelkihelyezés azonban a fejlesztés jellegéhez igazodik. Ä kölcsönhöz a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő magánszemélyek, belföldi egyéni vagy társas vállalkozások, családi társulások, szövetkezetek juthatnak hozzá, amelyek többségi magántulajdonban vagy irányítás alatt állnak és az agrárszektorban fejtik ki tevékenységüket. A hitelfelvételnél előnyt élveznek a bankokkal tartós kapcsolatban lévő tőkeerős kérelmezők.
