Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-01 / 26. szám

1994. február I., kedd PETŐFI NEPE BEAVATÁS A JÁRADÉKSZÁMÍTÁS REJTELMEIBE Mire számíthatnak a tavalyi és az idei nyugdíjasok? Családok ezreit foglalkoz­tatja a kérdés: mennyi nyugdíjra számíthat az. aki tavaly - pél­dául az ó-év utolsó heteiben - fejezte be az aktív munkát, s mennyire, aki az idén vonul nyugdíjba. A válasz nem egy­szerű, de a magánszámításokat megkönnyíti a fontosabb szabá­lyok, előírások ismerete. A paragrafusok szerint tava­lyi nyugdíjba vonulónak az számít, akinek legkésőbb 1993. december 30-án; ideinek az, akinek 1993. december 31-én vagy azt követően szűnt meg a munkaviszonya. A járadék összege alapvetően a szolgálati idő hosszától és a nettó átlagkeresettől függ. A já­rulékfizetéssel megszerzett szolgálati idő után akkor jár a nettó átlagkereset 75 százaléka, ha az illető 42 évi szolgálati idővel rendelkezik. Rövidebb szolgálati idő esetén arányosan csökken a kereset beszámítása. A nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset számításának módja hosszú ideig az. volt, hogy az utolsó 5 évből a jogo­sultnak legkedvezőbb hármat, továbbá a nyugdíjazás évét vet­ték figyelembe. Ez a gyakorlat 1992-től változott; az. erre vo­natkozó országgyűlési határozat az állagszámítási időszak meg­hosszabbítását és a korábbi évek keresetének az infláció alakulása szerinti valorizálását, „felszorzását" írja elő. 1993 márciusa óta az átlag- számítási időszaknak csak a kezdetét határozzák meg; ez je­lenleg 1988. január 1. Ami any- nyit jelent, hogy az ettől az idő­ponttól a nyugdíjazást meg­előző napig főfoglalkozásból szerzett keresetet kell figye­lembe venni. Az infláció érték­csökkentő hatásának ellensú­lyozására hivatott valorizáció, vagyis a korábbi keresetek föl­szorzásának mértékét évente ha­tározza meg az Országgyűlés. Az érvényes döntés szerint az 1993-ban nyugdíjba vonultak esetében az 1988-as átlagkere­seteket 80, az 1989-eseket pe­dig 54 százalékkal kell meg­emelni. Azok esetében pedig, akik 1993. december 31-ét kö­vetően hagyják abba az aktív munkát, az 1988-ban elért át­lagkeresetet 118,5, az 1989-eset 86,9, az 1990-eset 52,2 száza­lékkal növelik meg. Sokan kifogásolják, hogy az 1991 -es és 1992-es állagkerese­teket nem szorozzák föl, jóllehet mindkét évben kétszámjegyű volt az infláció. Az észrevételt az illetékes fórumok egyértelműen indokoltnak, jogosnak tartják - a nyugdíjbiztosítási alapba befize­tett járadékok alapján azonban jelenleg nincs mód arra. hogy minden évre vonatkozóan érvé­nyesítsék a valorizációt. Fontos tudnivaló, hogy a já­radék kiszámításakor a felszor­zott átlagkeresetet csak bizo­nyos összeghatárig veszik fi­gyelembe, azon túl pedig foko­zatosan csökkentve. Ennek az úgynevezett degressziónak a mértékéről az Országgyűlés szintén évenként határoz. Az 1993. márc. 1-jétől hatályos rendelkezés szerint az 1993. dec. 31-ig nyugállományba vonultaknál a 14 000 Ft-ot meg nem haladó átlagkeresetet teljes egészében, az e fölötti átlagkeresetnek pedig a táblázatban föltüntetett részét számítják be a nyugdíjba: a 14 001-16 000 Ft közötti keresetrész 90%-át; a 16 001-30 000 Ft közötti keresetrész 80%-át: a 30 001 —40 000 Ft közötti keresetrész 70%-át; a 40 001-50 000 Ft közötti keresetrész 60%-át; az 50 001-60 000 Ft közötti keresetrész 50%-át; a 60 001-70 (MX) Ft közötti keresetrész 40%-át: a 70 001-80 000 Ft közötti keresetrész 30%-át; a 80 000 forint feletti keresetrész 10%-át. Ugyanezek a mutatók az idén nyugdíjbavonulóknál a követke­zőképpen alakulnak; 16 00Ó forintig az átlagkereset 100%-a; a 16 001-18 000 közötti rész 90%-a; a 18 001-30 000 közötti rész 80%-a: a 30 001-40 000 közötti rész 70%-a; a 40 001-50 000 közötti rész 60%-a: az 50 001-60 000 közötti rész 50%-a; a 60 001-70 000 közötti rész 40%-a: a 70 001-80 000 közötti rész 30%-a; a 80 000 Ft feletti átlagkereset 10%-a számít a nyugdíjalapba. VEDETT TERÜLET? Privatizált természetvédelem A termőföldek privatizációja, illetve a kárpótlás során olyan területek is magántulajdonba kerültek, amelyek természetvé­delmi szempontból jelentős ér­téket képviselnek (erdők, me­zők, halastavak, ősgyepek). A Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület szerint az ezeken a területeken folyta­tott intenzív gazdálkodás a ritka, esetleg védetté nyilvání­tott növény- és állatfajok pusz­tulását eredményezheti. Ennek megakadályozását az egyesület fontos feladatának tartja.- Mit tehet egy társadalmi szervezet, ha a privatizációról, illetve a kárpótlásról szóló tör­vények egyértelműen rendel­keznek az említett területek ma­gánkézbe adásáról, természet- védelmi törvénye pedig még mindig nincs az országnak? - kérdeztük Kállay György főtit­kártól.- Mi nem akarunk politi­zálni, tehát mind a privatizációt, mind pedig a kárpótlást szakmai alapokról közelítjük meg. S mi­vel a törvény ellen valóban nem tehetünk semmit, alkalmazko­dunk hozzá. A halastavak nagy része védett terület, de ennek el­lenére bevonták a privatizáci­óba. így jártak a biharugrai vagy a pacsmagi halastavak is. Mit volt mit tenni, az egyesület is „beszállt" az alakuló Bihar­ugrai Tógazdasági Társaságba. Méghozzá akkora résztulajdont szereztünk, amekkorával már beleszólhatunk a tavak sorsát érintő kérdésekbe.- Milyen pénzből tudott az egyesület akkora részesedést szerezni, amellyel befolyásol­hatja a döntéseket?- Külföldi kapcsolatainknak köszönhetően az egyik társszer­• Egyre szűkül jellegzetes alföldi madarunk, a gólya élettere is. vezetünk sietett segítségünkre, így viszonylag nagy összeg állt e célra a rendelkezésünkre. Eb­ből azonban talán már látszik is, hogy ez az út hosszútávon jár­hatatlan. Pénzünk nincs, és nem is az a feladatunk, hogy az or­szágban minden védelemre ér­demes föld tulajdonjogát meg­szerezzünk. Viszont a szakmai tudásunkat örömmel bocsátjuk a mindenkori tulajdonosok ren­delkezésére. A mezőgazdasági termelés és a természetvéde­lem ugyanis összeegyeztethető, csupán szervezési kérdés az egész. Számos kiadványt készí­tettünk már, amelyben pontról pontra leírjuk, hogyan lehet jó terméseredményeket elérni úgy, hogy közben nem sérül az adott környezetben élő növény- és ál­latvilág.- Két évvel ezelőtt hirdették meg a Kárpótlás és természet- védelem című programjukat. Milyen eredményt hozott?- Sajnos, csalódást okozott! Arra számítottunk, hogy sokkal többen ajánlják fel egyesüle­tünknek a kárpótlási jegyüket. Eredetileg ezekből is természeti szempontból értékes területeket szerettünk volna vásárolni. Ne­hezíti a helyzetünket az is, hogy a kárpótlási jegyeket csak ott lehet felhasználni, ahol az álla­mosítás annak idején történt, így végül Nagybajomban kap­tunk egy rétet a volt földbirto­kos jóvoltából, valamint a So­mogy faj szi kastélyt vehettük birtokba, amelyből a helyi szer­vezetünk irányíthatja a térség­ben végzendő munkát. Domi Zsuzsa Egy Svájcban élő magyar írónő világsikere Él a svájci Neuchatelben egy törékeny, középkorú asszony, aki 1987 óta növekvő népszerű­ségnek örvend Nyugaton a könyvbarátok körében. Neve magyar hangzású - Ágota Kris­tóf -, s harmadik kötetével im­már trilógiává kerekedett eddigi életműve. Fiat évvel ezelőtt je­lent meg „A nagy füzet”, két évre rá „A bizonyíték", majd 1993-ban „A harmadik hazug­ság". Az 1956 óta emigráns Kristóf Ágota kezdetben nem kívánt egyebet, mint hogy kiírja magából irodalmilag átlényegí- tett gyerekkorának élményeit. De alakjai, történetei önálló életre keltek, s a valóságból köl­tészet lett. Az írónő Kőszegen töltötte életének első húsz évét. s élményvilágára meghatározó befolyást gyakoroltak a háborús borzalmak, az erőszak, a határ menti kisváros bezártsága, va­lamint a menekültek áradása 1944/45-ben és 1956-ban. Ágota Kristóf vérbeli szépíró­nak bizonyult legfrissebb mű­vében, „Ä harmadik hazug­ságában is. Hőse két testvér, Claus és Lucas (a két szó azo­nos betűkből állj, akik kímélet­len nyíltsággal számolnak be pokoljárásukról, a XX. század léleknyomorító évtizedeiről. Mintha maga az írónő is két életet élne. Nappal hétköznapi háziasszony, éjszakáit viszont írással tölti. Mindannyiszor át­éli az éjszakai csöndben a múlt, az emlékezés fájdalmát, s a küzdelmes alkotói munka révén irodalommá lényegid át. Nem gyógyír számára az írás, nem ad teljes vigaszt, mégis „az írás az egyetlen, ami érdekes szá­momra az életből. Csak ha írunk, akkor élhetjük át a maga mélységében a valóságot” — vallja. A Focus című hírmaga­zin egész oldalas cikkben mél­tatja a művészi teljesítményt, kiemelve azt a sajátosságot, ahogyan „az egyébként hallga­tag Ágota Kristófnak íróként megszólalva sikerül megóvni a mélyben húzódó, túlontúl is személyes érzéseket az indiszk­rét értelmezéstől”. Remélhetően Kristóf Ágota anyanyelvén, magyarul is elolvashatjuk a tel­jes trilógiát. Kábítószert legálisan? Az Egyesült nagy mértékben Államokban csökkenne a bűnözés, ha a kábítószereladást legalizálnák. Ezt a véleményét fejtette ki a minap a washing­toni Nemzeti Sajtóklubban Jo­celyn Elders, amerikai egész­ségügyi miniszter. Arra hivat­kozott - név szerint nem ne­vezve meg országokat -, hogy ott, ahol a kábítószer forgalma­zása többé nem számít bűncse­lekménynek, nem emelkedett a drogok fogyasztása. Az egész­ségügyi tárcáért fefelős minisz­terasszony sietett hangsúlyozni, hogy saját egyéni nézeteit fejti ki, nem pedig kormányzati ál­láspontot. Clinton elnök sajtó- titkára mindenesetre nyomban leszögezte, hogy „az elnök nem támogatja a drogok legalizálá­sát. és mindenkor ellene volt az elképzelésnek". Milyenek a mezőgazdaság 1994-es kilátásai? 1 Gazdák a tiszakécskei határban. (PN-archív) Az idei év a stabilizáció éve lehet - jelentette ki a közelmúlt­ban Szabó János földművelésü- ' miniszter. A szaktárca veze­S aje optimista az agrárágazat jö- őjét, idei kilátásait illetően. 1994-ben 5-8 százalékos terme­lésnövekedésre és 2-2,2 milliárd dolláros agrárexportra számít, ígéri, hogy tavaszra befejeződ­nek az árverések, s az ország földterületének 90 százaléka magántulajdonba kerül. Prognó­zisa szerint befejeződik az élelmiszeripari vállalatok át­alakulása. az élelmiszer-gazda­ság privatizációja során kiemelt helyet kap az állami tulajdon fel­javítása, s ezzel összefüggésben az adóskonszolidáció. Ami kézzel fogható, az a költ­ségvetésből az agrárágazatnak juttatott 57 milliárd forint támo­gatás. Ennek az összegnek a fele az agrártermékek piacra jutását, a piaci viszonyok stabilitását szolgálja. A termelés finanszíro­zására 10 milliárd, a reorganizá­ciós program folytatására 7,5 milliárd, infrastrukturális fej­lesztésre pedig 2 milliárd forint áll rendelkezésre. A beruházáso­kat ösztönző Mezőgazdasági Fejlesztési Alap összege a tava­lyi 4 milliárd forintról az idén 6 milliárdraemelkedett. És a konk­rétumokhoz sorolandó, hogy a kamattámogatást az idén kiter­jesztik az állattenyésztés három ágazatára, a szarvasmarha-, a sertés- és a juhtenyésztésre. Biztató, hogy az idén nem kell földadót fizetniük a termelők­nek, és a kistermelők a korábbi 750 ezer forint helyett az idén 1 millió forint éves árbevételig él­veznek személyi jövedelemadó mentességet. A támogatás és az. adómentes­ség biztos fogódzók a termelők, gazdálkodók számára, míg a de­rűlátó prognózisok, ígéretek be­teljesülését számos tényező be­folyásolhatja. A termés alakulá­sát például az aszály vagy a kései fagy, agrárkivitelünket egy előre nem számítható importkorláto­zás csökkentheti. Másfelől nem árt az elképze­léseket a valósághoz igazítani: a hazai élelmiszer-fogyasztás csökkenésének megállítása nem csupán elhatározás kérdése, szo­rosan összefügg az életszínvonal alakulásával, azzal, hogy a csa­ládok havi jövedelmükből mennyi pénzt tudnak fordítani élelmiszerekre. Mindebből következően már azzal is beérnék a mezőgazda­ság gazdálkodói, ha az agrár­ágazat válsága az idén nem mélyülne tovább, ha nem csökkenne a jövedelemter­melő-képesség, és nem növe­kednének tovább a jövedelme- zőségi és likviditási gondok.-ella­FEBRUÁRI EGYHÁZI ÜNNEPEK A hamu a bünbánat szimbóluma Az idén e hónapban az egyházi év két nagy ünnepköre találko­zik: lezárul a karácsonyi és meg­kezdődik a húsvéti ünnepkör. Az első Krisztus megtestesülését, azaz a megváltás feltételét és kezdetét ünnepli meg, míg a má­sodik magát a megváltást, a ke­reszt és a feltámadás titkát mu­tatja be és állítja a hívek elé a li­turgia eszközeivel. Ä karácsonyi ünnepkört feb­ruár 2-ika, a karácsony utáni 40. nap zárja. AIV. században kelet­kezett ünnep elsődleges és ere­deti tárgya Jézus bemutatása a templomban, mert ezen a napon szentelték - mint elsőszülöttet - Istennek a gyermeket. A keleti li­turgiában a találkozás ünnepé­nek is nevezik e napot, mert be­mutatása alkalmával találkozott az Isten Fia az agg Simeon prófé­tával és Anna prófétasszonnyal, akik benne a megígért Messiásra ismertek. A bemutatás ünnepé­hez csatlakozik Mária tisztulá­sának az ünnepe is. A mózesi törvények szerint az anyát, a fiú­gyermek születése után 40 napig tisztátalannak tekintették, ezért e napok elteltével meg kellett je­lennie a templomban, hogy tisz­tulási áldozatokat mutasson be. E törvénynek Mária alávetette magát, s ezt az engedelmességet is dicsőíti az ünnep liturgiája. Az ünnep magyar elnevezése - a Gyertyaszentelő Boldogasszony - arra utal, hogy e napon az ün­nepélyes Áiise előtt gyertyát szentelnek, majd égő gyertyák­kal körmenetet tartanak. Ez a po­gány Amburbale ünnepének a maradványa, amelyet Rómában február 1-jén tartottak, s amelyen • Gyertyaszentelés a kecskeméti Nagytemplomban. égő gyertyákkal körmenetben körüljárták a város falait Februus (Pluto) tiszteletére. I. Sergius pápa (+ 70) rendelte el a pogány szertartás ellensúlyozására a gyertyaszentelést és a megszen­telt gyertyákkal a körmenetet. Az idén február 16-ára esik hamvazószerda, a húsvétot meg­előző nagyböjt első napja. Máraz őskeresztények is úgy gondol­ták, hogy akkor készülnek mél­tóképpen a húsvétra, ha előtte böjtölnek és bűnbánatot tarta­nak. S mivel Jézus nyilvános működésének a kezdeté előtt 40 napig maga is böjtölt a pusztá­ban, úgy gondolták, hogy nekik is ennyi ideig kell böjtölniök. Ezért 6 héttel húsvét előtt meg­kezdték a bűnbánatot, a böjti idő­szakot. Mivel azonban vasárnap nem böjtöltek, a 6 hét valójában 36 böjti napot jelentett, ezért Nagy Szent Gergely pápa (+640) idején a6 héthez hozzáadtak még négy napot és szerdán kezdték a böjti időszakot. Mivel a hamu ősidők óta a bűnbánat szimbóluma, érthető, hogy az őskeresztények is ha­muval hintették meg magukat a bűnbánat jeleként. II. Orbán pápa 1091 -ben elrendelte, hogy a hamvazás szertartásával vegye kezdetét a nagyböjt, a húsvétra való előkészület ideje. A hamut az előző év virágva­sárnapján szentelt pálmaágakból (barkából) kell készíteni. A szer­tartás, amelynek során hamuval keresztet rajzolnak a hívek hom­lokára, arra emlékeztet, hogy az ember porból van, porrá is lesz. Gecse Gusztáv

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom