Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-26 / 48. szám
1994. február 26., szombat PETŐFI NÉPE 5 EGYENLŐ ELOSZTÁST KÉR A KÉCSKEI TANTESTÜLET Miért lázadt fel a Móricz-iskola? • A Móricz Zsigmond Általános Iskola és Gimnázium a város legnagyobb oktatási intézménye. Több száz tiszakécskei szülő kapott meghívót a Móricz Zsigmond Általános Iskola tantestületétől arra a gyűlésre, ahol a város képviselőitől várták a választ: valóban hátrányos helyzetben van-e a Móricz-iskola, ha igen, mi ennek az oka, milyen alapelvek szerint osztják el az intézmények között a pénzt. Miért jut kevesebb a Móricznak? Gyapjas László gimnáziumi tanár tájékoztatásul adatokat sorolt fel. Amíg a Kinizsi-iskola tanulókként 23 ezer forint, a szakmunkásképző 19 ezer, a református iskola 34 ezer forint dologi támogatást kap, addig a Móricz csupán 12 ezer forintot. Gyapjas László többféle megvilágításban is bemutatta ezt az aránytalanságot. Hogyan lehetséges ez? - kérdezte. Tóth Dezső polgármester elmondta: a város erre az évre az államtól 102 millió 459 ezer forint normatív támogatást kapott az oktatási és kulturális intézményekre. Összesen azonban 191 millió 649 ezret fordítottak erre a célra, tehát a város önerejéből 89 millió 189 ezer forintot csoportosított az oktatásra és kultúrára. Az egy gyerekre eső támogatás, amelyben benne van az államtól kapott 41 ezer normatíva is, a Móricznál 67 ezer 249 forint, a Kinizsinél 133 ezer 186, a szakmunkásképzőnél 61 ezer 957, az óvodáknál 90 ezer 317, a református iskolánál pedig 33 ezer 333 forint, de erre jön még a 41 ezer forint normatíva, amit az egyházi iskola közvetlenül az államtól kap. Nincs pénz mikroszkópra A vita alapja az volt, hogy ki, hogyan számol. A Móricz-iskola számításai ugyanis azt mutatták: a városi oktatási intézmények közt ők részesülnek a legkevesebb támogatásban. Az önkormányzat képviselői viszont azt hangsúlyozták, hogy nem a különbség a fontos, hanem az: működőképes avagy nem az intézmény. Mivel különböző adottságúak az iskolák, nem is kaphatnak azonos támogatást. A hozzászóló tanárok közül Zoboki Sándomé elpanaszolta: évek óta még egy mikroszkópot sem tud venni, új térképekre lenne szüksége, nagyon hiányos a szertára. Trencsényi Józsefné az alsó tagozat siralmas helyzetét ecsetelte. Somodi Istvánná igazgatóhelyettes azt sérelmezte, hogy évek óta a Móricz-iskola fogadja be az Ókécskéről érkező problémás gyerekeket, s amikor a magas tanulólétszám miatt csoportot akartak bontani, nem járult hozzá a helyhatóság. A szülői értekezlet után megkérdeztem Tóth Dezső polgár- mestert, hogyan vélekedik a szerdai gyűlésen történtekről.-Az előérzetem azt súgta, hogy ez politikai demonstráció lesz, s ez ki is jött szépen az alpolgármester úr hozzászólásából - válaszolta. - Sajnos, a református iskola ellen ment a támadás. Nem arra koncentráltak a jelenlévők, hogy működőképes-e az iskola, valahogy ez elsiklott a hozzászólások közt, csak azt nézték, hogy a másik intézmény mennyit kap. Soha nem került olyan helyzetbe a Móricz-iskola, hogy ne tudjon működni. Ha valamire szükségük van, igyekszünk a rávalót a költségvetésből kiszorítani. Az a nagy gond, s ebből támad az egyenlőtlenség, hogy a református iskolánál 14 osztály van, s az átlag tanulólétszám 17. A Kinizsinél hasonló a helyzet: a 15 osztály átlaglétszáma 11. A Móricz-iskolánál viszont a 42 osztály tanulóátlaga 24. Akkor lehetne azonos költséggel számolni, ha azonosak lennének a létszámok. A Kinizsinél például vannak tantermek, de nincs gyerek. Most mit csináljunk? Vigyük át a kerekdombiakat Újbögre? Bizonyára gazdaságosabb lenne, de mit szólnának a szülők? Kétszeres hátrány, régi sérelem- Ezek szerint azok a tanárok, akik egy harmincas létszámú osztályban tanítanak, kétszeres hátrányt szemednek. Egyrészt azért, mert nehezebb harminc gyereket tanítani, mint tizenkettőt, másrészt, éppen azért, mert sok tanuló van egy csoportban, kevesebb pénz kell a működésre, így kevesebb támogatást kapnak.- Az utóbbi nem igaz, hiszen megkapják azt a pénzt, amely az iskolájuk zavartalan működéséhez szükséges. Az kétségtelen, hogy nehezebb a tanítás egy nagy létszámú osztályban. Bár, nem tudom mit mond, aki ösz- szevont csoportokat tanít.- Úgy vélem, a Móricz-iskola pedagógusainak sérelme nem egészen anyagi természetű s évekre nyúlik vissza. Köztudott, hogy a környéken itt kerestek a legkevesebbet a tanárok, s úgymond szolgaként bánt velük a hatalom. Ráadásul mindig szembeállították az ókécskei iskolával, mondván, az utóbbi a jobb iskola. A szülök előtt is folyton-folyvást rombolták a tanári tekintélyt azzal, hogy semmibe vették, megalázták ezt a réteget. Úgy tűnik, a jelenlegi hatalom sem becsüli sokra a pedagógusokat. Én ebben látom a konfliktusok gyökerét.- En, mint szülő másként látom ezt. Mind a három gyerekem a Móricz-iskolába járt, való igaz, nekem is mondogatták, miért nem Ókécskére adom őket. Nekem ez eszembe sem jutott. Én tisztelem a tanárokat, tudom, hogy nagyon sok jó tanár tanít a Móriczban, és szeretném, ha jobban oda tudnánk figyelni az oktatásra. De most is hiába hirdettük meg többször az oktatási-felelős állást, senki nem vállalja. Másrészt az iskoláktól sem kapok javaslatot mondjuk pedagógusnapon, hogy kit jutalmazzunk. Ha nyugdíjba megy egy tanár, szívesen köszöntenénk, mint ahogy az óvodába is elmentem Hummelné Ilike búcsúztatására. De nem hívnak sem a református iskolába, sem a Móriczba. Általában a Kiss Bálint szakmunkásképzőtől és a Kinizsi-iskolától kapok meghívót.-Nem fér kétség a testület jószándékához, de nem tudtak komolyan foglalkozni az iskola ügyeivel - válaszolta Maros Miklós igazgató, amikor a véleményét kértem. - Arra jó volt ez a gyűlés, hogy a képviselőkben tudatosult: borzasztó feszültség van a tantestületben. A mi iskolánk problémája töredéke a város gondjainak, de az is igaz, hogy a város szinte minden családját érinti. A tantestület okkal vagy ok nélkül azt érzi, hogy nem egyenlően bánnak az iskolákkal. Mi ennek az oka? A válasz csak érkezőben van, de már az is eredmény, hogy ezután foglalkoznak a problémánkkal. Azt büntetik, aki gazdálkodik?- A hivatal szerint nincs veszélyben az iskola működése.- A dologi kiadásoknál a tavalyi költségvetést vették figyelembe, holott csak a tisztítószerekre 180 ezerrel többet költöttünk a tervezettnél. Túlléptük 450 ezerrel a fenntartási anyag költségeit, az energiára 556 ezerrel fizettünk többet, a vízre és csatornadíjra 120 ezerrel, s nem is említem a többit. Persze, nem váltunk működésképtelenné, mert kigazdálkodtuk. Arról senki nem beszél, hogy mi egész nyáron táboroztatunk az iskolánkban, ebből van bevételünk. Mi lenne, ha mi is becsuknánk a kaput? Közben ingyen helyet adunk a birkózóknak, a labdarúgó ifiknek, az asztaliteniszezőknek. Ezek pedig mind városi feladatok.- Ezzel szemben azt állítja a másik oldal, hogy a gimnázium igen jól felszerelt: színes tévék, videókamerák, számítógépek vannak a birtokukban.- Ez igaz, de ez csak a gimnázium. Az általános iskolában a szemléltető eszközök elöregedtek, s az alsó tagozat nagyon rosszul áll.- Sokszor az a vád éri a pedagógusokat, hogy nem vesznek részt a közéletben, közömbösek a város ügyei iránt.-Ha így van, annak az az oka, hogy örülnek a szabadságnak. Örülnek, hogy végre nem kötelező egy ünnepségen részt venni, hiszen az elmúlt rendszerben mindig az iskolákat vezényelték ki. Az is igaz, persze, hogy ez a másik véglet, s a pedagógusoknak talán jobban be kellene a város életébe kapcsolódniuk. De nem vagyunk pasz- szívak. A városi ünnepségeken többnyire a mi gyerekeink szerepelnek, van énekkarunk, s az alsótagozatos gyerekek például tavaly egy Móricz-darabot adtak elő. Egyébként a tantestület megbízott a képviselőkben, talán az váltotta ki az indulatot, hogy levelünket, melyet a testületi ülésen felolvastam, válaszra sem méltatták. Reménykedünk, hogy ezután nem így lesz. Az iskolaigazgatóval és a pedagógusokkal folytatott beszélgetésekből más is kiderült: azok a képviselők, akik a szerdai ülésen látszólag a Móricz-iskolát támogatták, a költségvetési tárgyaláson' nem tettek módosító javaslatot az iskola javára, sőt, a költségvetést megszavazták. Nem szeretnék - mondták a tanárok -, ha sérelmeiket a választási harcban felhasználnák. Benke Márta TÁRSASÁGGÁ ALAKUL A SZÖVETKEZET? Ezerkétszáz üzletrész a tét Bácsalmáson Tavaly március óta nem került pont a bácsalmási szövetkezet öt egységgé való szétválására. Egyes vélemények szerint erről az igazgatóság tehet, mert nem tájékoztatták megfelelően az érdekelteket. Mások szerint a szétválni akarókat arra akarják rábírni, hogy álljanak el szándékuktól, mivel nélkülük ellehetetlenülne a gazdaság. Mivel akkor a szövetkezet elnöke nem nyilatkozott tudósítónknak, a híresztelések igazoltnak látszottak. Most - a rendkívüli közgyűlés előtt - Novák Attila, az igazgatóság elnöke válaszolt a kérdésekre. — A nyilatkozat megtagadásának semmi köze nincs szövetkezetünk gondjaihoz, mindig szem előtt tartottam az 1200 üzletrész-tulajdonos korrekt tájékoztatását. Az igazgatóság nem tehet arról, hogy az egyes törvények a legjobb akarattal sem hajthatók végre, mert nem veszik figyelembe napjaink közállapotát. —A gazdálkodás nehézségei sem igazak ezek szerint? — Nehézségeink vannak, mert mind a szövetkezeti törvény, mind a kárpótlási törvény nagy feladatokat ró ránk. Ennek ellenére a mi gondunk az utóbbi két évben az aszályos időjárásból ered. A növénytermesztési árbevétel kiesése várhatóan 60 millió forintra rúg. A kukorica egymaga 43 millióval maradt el a terméseredményben. Míg korábban 6,2 tonnás volt a termésátlag, addig az elmúlt két évben 2,7 tonna termést takarítottunk be hektáronként. A szövetkezet vesztesége tavaly 28 millió forint volt, ennek ellenére fenntartottuk fizetőképességünket a hitelállomány növelése nélkül. — Mi a helyzet a szétválni akarókkal? — Mi nem akarjuk megakadályozni, ellenben minden- kit tájékoztatunk arról, hogy együtt, vagy nélkülük mit szándékozunk tenni. Valószínű jónak ítélik elképzeléseinket, mert a kiválást kezdeményezők csoportja mára egyre csökkent. Gazdasági társaságot hoznánk létre, az üzletrészek helyett pedig értékpapírt adnánk ki. Csak működőképes tőkét hoznánk be, megközelítőleg 180 milliós forint értékben. Szeretnénk felvállalni az alaptevékenység mellett a mezőgazdasági vállalkozások felé egy bizonyos szolgáltatási kört, mely munkahelyeket teremthet. Prókai Károly ISMÉT A KÁRPÓTLÁSRÓL Méltányosság miatt lehetséges pótigénylés Március 16-áig lehet benyújtani újból a kárpótlási igényeket. Ez a legutolsó időpont. Dr. Sep- sey Tamás államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke a Falutévé riporterével erről beszélgetett.-A pótkárpótlás alapján, - ahogy a köznyelv nevezi - kik juthatnak kárpótláshoz?- Valóban a köznyelv nevezi így, de nem pótkárpótlás ez, hanem az igénybejelentési határidőknek az ismételt megnyitása. Most mindazok beadhatják az igényüket, akik jogosultak lettek volna már korábban is kárpótlásra, de nem éltek az igénybejelentéssel. Erre harminc nap áll rendelkezésükre, tehát a lehetőség a február 15-e és március 16-a közötti időszakot öleli át.- És ez a határidő már tényleg jogvesztő hatályú?- A korábbi is jogvesztő volt, hisz minden kérelmet elutasítottunk, amely időn túl érkezett be. • Egy marék föld... A jelenlegi határidő-megnyitás egy olyan méltányossági gesztusa az országgyűlésnek, amelyet az indokolt, hogy az elmúlt évtizedekben számtalan ember csalatkozott az államban, nem hitt a kormánynak, és most sem bízott az ígéretekben. —Az újonnan kárpótlási jegyhez jutó kárpótoltak mire fordíthatják majd a kárpótlási jegyüket? — Olyan két, nagyon finom csökkentése van a lehetőségeknek, hogy mezőgazdasági vállalkozó utalványt most nem lehet igényelni, hisz az Alkotmánybíróság azt nem találta alkotmányosnak. Másrészt pedig árverezni az első kárpótlási földalapra ilyen kárpótlási jeggyel csak a volt tulajdonos jogán lehet, azzal a megkötéssel, hogy csak a lakóhely közigazgatási határán belül árverezhet a sérelmet szenvedett. — Vannak települések, ahol elfogytak a földalapok... — Az élet hozza a póthatáridőben beadott kárpótlásra jogosultak jegyeinek felhasználási korlátáit. Az árverések előrehaladtával csökken a földterület. . EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal mától még 8 hétig találkozhat. A VÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VALASZTOTÓ, 1537 Budapest, 114. Pf.. 453/408.), sorsoláson v esz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! KÖZBIZTONSÁG - KORRUPCIÓ 1. Hogyan alakult a szenezetten elkövetett bűncselekmények száma 1993-ban 1992-höz képest? 1. csökkent 2. nem változott X. több mint kétszeresére nőtt 2. Hány büntetőeljárás indult 1993 első kilenc hónapjában adócsalás miatt? 1.5216 21463 X.45 □ 3. Hány százaléka térült mega vagyon elleni bűncselekményekből keletkezett károknak 1993-ban? 1.38%-a 2.19%-a ' X. 7%-a □ 4. Hány ezer Ft-tól számít büntetőjogilag lopásnak az idegen tulajdon jogtalan elsajátítása - más szóval a lopás? 1.5000,-Ft-tól 2.3000.-Ft-tól X. 2500,-Ft-tól □ 5. A PTK szerint mikor kell megtérítenie a biztosítónak a bűncselekmény-okozta kárt a biztosított 1. a bejelentéskor 2. mikor a károkozót elfogták X. mikor a rendőrségi vizsgálat lezárult □ 6. A rendőrség melyik részlegét erősítené anyagilag és technikailag az SZDSZ kormányra kerülése esetén? 1. a „gyalog-rendőrt” 2. a tisztikart X. az adminisztratív állományt 7. Meddig működött a rendszerv áltás után redórségünk a tevékenységét szabályozó Rendőrségi Törvéy nélkül? 1.1 évig 2.2 évig X. a mai napig 8. Mit kerestek a határőrök „civil mackóruhában’' 1992. okt. 23-án a Kossuth téren? 1. „szkinhedeket” 2. határsértóket X. semmi keresnivalójuk nem volt ott EH 9. Mennyi volt az ismertté vált bűncselekmények száma 1993-ban napi átlagban? 1.1098 eset/nap 2.312 eset/nap X. 98 eset/nap 10. Hogy an alakult a szemäy gépkocsi-lopások száma 1993-ban 1992-höz képest? 1.10%-kal nőtt 2. nem változott X. 52%-kal csökkent □ □ 11. Mennyi volt a vagyon elleni bűncselekmény ekkel okozott kár 1993-ban összesen? 1.35,9 millárd Ft 2.1,5 millárd Ft X, 350 miihó Ft □ 12. Kellett-e a rendőrnek a rendszerv áltás után meghozott Szolgálati Szabályzat szerint engedélyt kérni elöljárójától ha házasodni akart 1993-ban? 1. Ugyan már!... 2. kellett bizony! X csak külföldi ara esetén [j FORDÍTS! (Fielet! PQl.liKai h'rdetss I
