Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-24 / 46. szám

1994. február 24., csütörtök Kapaszkodó 11 IDÉNYMUNKÁT KÖNNYEBB LESZ VÁLLALNI Módosítják a foglalkoztatási törvényt Az idénymunka megkönnyítése egyszerűsíti a rövid idejű munkavállalást. Fotónk a kiskunhalasi kirendeltségen készült. CSALÁDI LÉTMINIMUM IDEHAZA Mennyit keres az átlagember? A kormány módosítani kí­vánja a foglalkoztatási törvényt. Vajon miért van erre szükség? - kérdeztük dr. Kiss Gyula mun­kaügyi minisztert. A foglalkoztatás elősegítésé­ről és a munkanélküliek ellátá­sáról szóló törvény hatálybalé­pése óta jelentősen megválto­zott a munkaerőpiac helyzete. A törvény összességében alkal­mas a munkanélküliség kezelé­sére, de mégis halaszthatatlanná vált a foglalkoztatáspolitika to­vábbfejlesztése.- Milyen módosítások várha­tók?- Minden erőnkkel azon va­gyunk, hogy a munkanélküliek mielőbb elfoglaltságot, megél­hetést találjanak maguknak. Ezért lehetővé szeretnénk tenni, hogy a munkanélküliek - a he­lyi munkaügyi hivatalok tudtá­val - legfeljebb három hónapra munkát vállalhassanak anélkül, hogy a munkanélküli .jogvi­szonyuk” megszűnne. Eddig ugyanis előfordult, hogy ha a munkanélküliek egy-egy al­kalmi kenyérkereseti lehetőség kedvéért megszakították a jog­szabályban biztosított egy esz­Cégem rövidesen jogutód nélkül megszűnik. Nekem azt mondták, mivel 29 éve ott dol­gozom, hogy korengedményes nyugdíjba mehetek, mivel betöl­tőm az 50. évemet márciusban, de nem fizetik ki a végkielégí­tést. így elfogadjam-e a koren­gedményes nyugdíjat vagy sem, követelhetem a végkielégítés bí­róság által történő kifizetését? A munkahely jogutód nélküli megszűnése esetén a koren­gedményes nyugdíjba vonuló dolgozónak nem fizethető vég- kielégítés, mert annak törvényi szabályozása azt kizárja, így bí­rói úton sincs esélye arra, hogy azt önnek megítélik. Javaslom, fogadja el a korengedményes nyugdíjat mint felajánlott lehe­tőséget, mivel nőként és 50 éve­sen, ha felveszi a végkielégítést és elmegy munkanélküli-jára­dékra, nem tartom valószínű­nek, hogy elfogadható állás- ajánlatot kap, de lehet, hogy épp szerencséje lesz és elcsíp egy tendős segélyidőt, majd ismét munkanélkülivé váltak, hátrá­nyosabb helyzetbe kerültek, mint korábban voltak. Elsősor­ban azokkal a falusi emberekkel jót, nézzen jobban körül addig is a munkakínálati piacon. Több mint 20 éve kerültem a városba egy kis faluból, ahol most a szüleim elhalálozása ré­vén egyedüli gyermekként egy 1,5 milliós értékű családi házat örököltem. Én most munkanél­küli vagyok, és a családom el­tartásán túl nincs olyan jöve­delmem, amiből az örökösödési illetéket ki tudnám fizetni, saj­nos a házra pedig most nincs vevő. Ilyenkor mit tehetek? Ha megkapja az illetékhiva­taltól az illeték megfizetéséről szóló fizetési meghagyást, ké­relmezze meg annak pótlék- és járulékmentes részletfizetését. Számíthat a hivatal méltányos eljárására, és akkor részleteiben megfizetheti az illetéket, és közben lehet, hogy adódik egy jó vevője. Az értékesítést, főleg ha nem ott laknak, bízza inkább ingatlanügynökségre, még ak­kor is, ha az több százalékot is kér az ügyletért. fordult elő ilyesmi, akik aratás­kor, vagy a tavaszi munkák ide­jén, esetleg egy ház felépüléséig alkalmi munkát találtak.- Hányszor lehet majd meg­Január óta várakozó állás­ponton vagyunk a női dolgozó­ink korengedményes nyugdíj- korhatárában. Mi most az érvé­nyes korhatár? 1994. december 31-éig egy átmeneti állapot van, amelyet majd várhatóan egy rugalmas korhatári rendelkezés fog fel­váltani, azonban ehhez tör­vénymódosítás szükséges majd. így most nem is célszerű csak december 31-éig tekin­teni. Tehát azok, akik koren­gedménybe vagy előnyugdíjba készülnek és nők, 55 éves kor­határ az irányadó, így koren­gedménynél a betöltött 50 év, előnyugdíjnál a betöltött 52 év képezi a számítás alapját, ill. figyelemmel kell lenni az e- gyéb teljesítési feltételekre is, ami a szolgálati időre, a kor- kedvezmény 25 év, és a mun- kanélkülijáradék-időszakra vo­natkozik, az előnyugdíjnál 6 hónap legalább. Kissné Kollár Eszter szakítani a munkanélküli jogvi­szonyt és jár-e a megszakítás heteire a járadék?- A munkanélküli-segélyre jogosultság a munkanélkülivé válás napjától a bejelentett idénymunka napjáig érvényes, majd az idénymunka befejezé­sének napjától folytatódik az év végéig, vagy a következő idénymunka kezdetéig. A jogo­sultság akárhányszor megsza­kítható és 365 napig érvényes. A járadék természetesen csak a ténylegesen munka nélkül töl­tött napokra folyósítható.-A törvénymódosítás másik kitétele a fekete munkát fogja szigorúbban büntetni. Miért?- A helyzet hovatovább tart­hatatlan. Ha érvényt akarunk szerezni a jogszabályoknak, ak­kor az ellenőrzést fokozni, a büntetéseket szigorítani kell. Azt szeretnénk, ha a munkáso­kat feketén alkalmazó vállalko­zókra a mindenkori legalacso­nyabb havi munkabér ötszörö­sét lehessen kiszabni bírságként egy-egy munkanapért, egy-egy személyért. Ez a büntetés akár minden nap megismétlődhet. Ferenczy Europres Vizsgáztak a cserbenhagyottak Tegnap délelőtt vizsgázott Kecskeméten azon munkanél­küliek egy csoportja, akik hosz- szas huzavona után folytathat­ták a megkezdett átképző tanfo­lyamot. Mint azt megírtuk, ko­rábban egy pécsi cég vállalta el a tanfolyamok megszervezését, de ígéretét nem tudta tartani: A csaknem hetven cserben ha­gyott munkanélküli segítségére a Munkaügyi Központ sietett, felajánlva, hogy egy másik cég­nél befejezhetik a tanfolyamo­kat. Negyvenhatan éltek a lehe­tőséggel, őket a Szintézis okta­tási munkaközösség december­ben „vette át”. A Munkaügyi Központ a többiek esetében el­tekintett a visszafizetési kötele­zettségtől. Szintén örömteli az a tény, hogy Knorr-Bremse cég bejelentette, nyolc munkanélkü­lit már felvett, tizenhatan már­cius elsején kezdhetik meg a munkát, és a tervek szerint lehe­tőség van további ötven fő al­kalmazására. Bán János Hazánkban az összes foglal­koztatottak átlagkeresete bruttó 27 456 forint volt a múlt év első 11 hónapjában, ami nettó érték­ben számítva 18 500 forintnak felel meg. Ez névértékben 20,5 száza­lékkal magasabb ugyan a meg­előző évinél, ha azonban figye­lembe vesszük a fogyasztói ár­index 22,7 százalékos növeke­dését, akkor kiderül, hogy a bérből és fizetésből élők reálke­resete nem növekedett, hanem 1,8 százalékkal csökkent. A bruttó átlagkereset a 20 főnél többet foglalkoztató gazdál­kodó szervezeteknél a múlt év novemberében elérte a 32 647 forintot, ami 28,9 százalékkal magasabb az előző év azonos hónapjában regisztráltnál. Az eddigi tapasztalatoknak megfe­lelően kiemelkedően magas át­lagkeresetet a pénzügyi tevé­kenység területén regisztráltak, de meghaladta az átlagot a bá­nyászatban, a vegyiparban és a Kecskemét: NC esztergályos 10, géplakatos 3, fémszerkezeti lakatos 5, autófényező 1, elekt­roműszerész 1, általános aszta­los 8, épületasztalos 5, kőműves 10, ács-állványozó 5, villany- szerelő 8, fegyőr 2, gumi vulka­nizáló 6, szakács 4, élelmiszer- ipari gépkezelő 2, jogász 1, pénzügyi osztályvezető 1, cuk­rász 5, főkönyvelő 1, újságíró 1, könyvelő 2, VÁM-ügyintéző 1, cipőfelsőrész-készítő 4, ápo­lónő 10, titkárnő 3, gyors- és gépíró 1, főkönyvi könyvelő 1, takarítónő 4 fő. Baja: kőműves 10, varrónő 50, cipőfelsőrész-készítő 2, ru­hakészítő 5, víz-gázszerelő 6, hidegburkoló 3, vasszerke- zet-lakatos 10, autóvillamossági szerelő 1, bádogos 3, szakács 4, felszolgáló 7, húsipari munkás 10, adminisztrátor-főpénztáros 1, adminisztrátor 3, építésve­zető 1, faipari mérnök 1, műve­zető 1, kollégiumi nevelőtanár 1, orvosasszisztens 1, művezető 1, kollégiumi nevelőtanár 1, or­vosasszisztens 1, üzleti dolgozó 10, matematika-fizika szakos tanár 2, magyar-történelem sza­kos tanár 2, könyvelő 1, kontí­rozó könyvelő 1 fő. Kalocsa: betanított varrónő 43, szakképzett gépi varró 40, gumiüzemi csoportvezető 1, bú- torasztalos 4, számítástechnikai villamosenergia-iparban dolgo­zók átlagbére is. A múlt év első 11 hónapjában a szellemi foglalkozásúak bruttó átlagkeresete csaknem kétszerese volt a fizikai állo­mánycsoportba tartozókénak. Az előző csoportban 41 127, az utóbbiban 21 450 forint volt az átlagos jövedelem. A magyarországi létmini­mum értékek decemberben is változtak az infláció következ­tében. Egy kimutatás szerint egy átlag család - két felnőtt két gyermek - létminimumértéke 47 900 forint volt a múlt hó­napban. Azaz a munkahellyel rendelkező szülőknek legalább ekkora összeget előteremtenie ahhoz, hogy a család minimális igényeit elő lehessen teremtem. A kimutatás szerint a gyermekét egyedül nevelő szülő 25 900, ha két gyemeket gondoz, úgy leg­alább 35 500 forintot kell hogy előteremtsen az említett szerény szint elérése érdekében. rendszervezető 1, fegyveres őr 10 fő. Kiskőrös: szabó-varrónő 22, cipész 1, esztergályos 4, gépla­katos 2, forgácsoló 4, festő és mázoló 1, eladó 5 fő. Kiskunfélegyháza: betaní­tott cipőipari munkás 10, beta­nított varrónő 50 fő. Kiskunhalas: villamosmér­nök 1, asztalos 4, mechanikai műszerész 1, ékszerész 1, kő­műves 42, ács-állványozó 25, vasbetonszerelő 2, tehergépko­csivezető 1, betanított keverő­gép-kezelő 1, szakács 2, ven­déglátóipari eladó 3, ápolónő 9, gépkocsi rakodó 1, segédmun­kás 31, magyar-angol szakos tanár 2, könyvelő 1, gyors- és gépíró 1 fő. Bácsalmás: betanított var­rónő 26, varró szakmunkás 10, felszolgáló 1, esztergályos 3 fő. Kunszentmiklós: cipőfelső­rész-készítő 6, varrónő 26, népművelő 1 fő. Tiszakécske: lakatos 20, hegesztő 9, asztalos 10, köny­velő 1, tb.-ügyintéző és bér- számfejtő 1, varrónő 20 fő. Kiskunmajsa: rendőr 2, ci­pőfelsőrész-készítő 9, cipőipari betanított munkás 7, varrónő 3, tartósítóipari betanított munkás 2, főkönyvelő 1, kő­műves 7, ács 1 fő. MMMIM i . MUNKANÉLKÜLIEK FIGYELMÉBE A korengedményes nyugdíjazásról wímát ísiAif tiívmait IYJljívIjuÍi AJul^l AJtVj ül V i. 1 xxJtV A pártok népszerűségi mutatója a keleti országrészben A közvélemény-kutatás az or­szág keleti felének „politikai ho­vatartozásáról” szól, de az ösz- szehasonlíthatóság kedvéért az országos adatokat is közöljük. Ahol lényegesebb eltérések mu­tatkoznak, külön is kitérünk rá. Akikkel sokan szimpatizálnak Ha most vasárnap választáso­kat tartanának, legtöbben az MSZP-re adnák le szavazatukat. A keleti országrészben a polgá­rok 16%-a, az egész országban 18%-a cselekedne így. Ez az el­múlt hónaphoz képest valamivel jobb eredmény a szocialisták számára, decemberben ugyanis itt, keleten az emberek 14%-a támogatta őket. A második he­lyen a Fidesz áll, a megkérdezet­tek 13%-ával a háta mögött. E párt országosan ennél 1 %-kal ki­sebb támogatottságot élvez. A harmadik-negyedik helyet a je­lenlegi parlament két legna­gyobb pártja foglalja el: mind­kettő 8%-os szavazati arányt könyvelhet el. (Országos szinten az SZDSZ 9, az MDF 8%-nyi szavazót mondhat magáénak.) Az FKgP-re a keleti megyékben az emberek 6%-a voksolna (az országban 5%), a KDNP-nek 4%-os bázisa van (mint, ahogy országosan is). Más kép tárul elénk, ha csak a biztos szavazókat vesszük figye­lembe, hiszen az egyes pártok szavazóbázisai különböző mér­tékben mondhatók „aktívnak”, ha a választásokon való részvé­teli hajlandóságot vesszük figye­lembe. Kikre számíthatnak a képviselőjelöltek A legaktívabbak az MDF tá­mogatói: 83%-uk mondta azt, hogy biztosan részt vesz a válasz­tásokon. A másik oldalon a Fi­desz szavazói találhatók, ők „iparkodnak” a legkevésbé: 56%-uk állította, hogy biztosan elmegy szavazni. Ha a biztos szavazók közül csak azokat vesszük figyelembe, akik valamilyen pártot választot­tak, elmondható, hogy a legtöbb szavazatot az MSZP kapta. Igaz 4%-kal elmarad az országos eredményétől, de a keleti me­gyékre számított 29%-a még mindig messze kimagaslik a többi párt közül. A második e te­kintetben a Fidesz, a biztos sza­vazók 17%-ával. Ez azonban csak itt, a Dunától keletre érvé­nyes. Országosan az SZDSZ és az MDF megelőzte a fiatal de­mokratákat - igaz csak 1- 1 %-kal. Az egész országot figye­lembe véve ugyanis a Fidesz csak 14%-ot ért el. Az MDF áll a „toplista” harmadik helyén 15%-kal (országosan 15%-kal). Szorosan a nyomában van az SZDSZ, amely párt az aktív vá­lasztók 14%-ának bizalmát él­vezi (országosan 15%-ot ér el). Utána következik az FKgP 10, majd a KDNP 7 százalékkal. (Az FKgP itt, az országos eredmény­nél 2 %-kal, a KDNP 1 %-kal ért el jobbat.) Egyetlen parlamenten kívüli párt sem jutott el a 2%-ig, az 5%-os parlamentbejutási kor­látról már nem is beszélve. A politikai pártok ellendrukkerei A pártokról kialakult képet a „fonákjáról” is lehet nézni: egy- egy pártot mennyien nem ked­velnek, mekkora ellenszenvet „sikerült” kivívnia maga ellen. Ezen a téren az MDF a „legsike­resebb”. A keleti országrész la­kosságának 21%-a semmiféle­képpen nem szavazna rá a képze­letbeli választásokon. Ez az el­múlt hónaphoz képest 4%-os emelkedést jelent. A FKgP megőrizte ugyan má­sodik helyét, de ellendrukkerei­ből mintegy 5%-ot „elveszí­tett”. Az MSZP-vei szembeni el­lenérzéseikről a megkérdezettek 5%-a számolt be, két százalékkal kevesebb, mint a tavalyi esz­tendő utolsó havában. A Fideszre 3, a KDNP-re 2, az SZDSZ-re 1 %-nyian nem sza­vaznának semmilyen körülmé­nyek között sem. A parlamenten kívüli pártok nagy része közöm­bös az emberek számára: sem ro­kon-, sem ellenszenvtáboruk nem jelentős. On melyik pártra szavazna? Országos adatok !*5J)J A keleti országrész adatai 8ZDBÍ 0 KDNP -t ( / < f FIDESZ 13 MSZP 16 SZDSZ 0 KDNP 4 FKGP 6 MDF 0 rom umina, blraryUlnn 3B r egyéb párt 6 nem szavazna,bizonytalan 40 > A válaszok százalékos megoszlása a választókorú népesség körében a keleti országrészben, illetve az egész országban. Az adatfelvétel ideje: 1994. január. Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves megkér­dezés. Az alapsokaság: 18. évét betöltött, keleti országrészben lévő állandó lakóhellyel ren­delkező magyar állampolgár. A megkérdezettek száma: az ország felnőtt lakosságát reprez­entáló 936 fő, ebből 455 fő a keleti országrész választópolgárait képviseli. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele nem, korcsoport és a lakóhely típusa szerint megegyezik. ......................■ H űiMBBiaMBMaaMI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom