Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-24 / 46. szám

Dunapataj • Dunaszentbenedek • Fájsz # Foktő # Szakmár # Úszód ■TV JL X alocsa és vidéke ALÁÍRÁSGYŰJTÉS UTÁN IDEIGLENES MEGOLDÁS FAJSZON NYUGDÍJBA MEGY A 71 ÉVES ORVOS A buszmegállóról százan vitáztak 1 Régen jöttek össze Fajszon annyian, mint a buszmegálló ügyében. Körülbelül százan gyűltek össze Fajszon a művelődési házban hétfőn délután. A teljes képviselő-testület nézett szem­be a polgárokkal, de nem vá­lasztási gyűlés volt. Egy busz­megálló megszüntetése borzolta a kedélyeket. A korábbi meg­álló a szűk utcán mindössze másfél méterre volt Tímár Györgyék ablakától, s ők kérték a számunkra elviselhetetlen ál­lapot felszámolását. A képviselő-testület meg­szüntette a megállót, a központi buszvárót pedig 250 méterrel közelebb hozta az Árpád utcai­akhoz. Nekik így körülbelül fél kilométerrel többet kell gyalo­golniuk, mint korábban. Am ezt ' Horváth Józsefné is főként az intézkedés módját kifogásolta. sokallva aláírásgyűjtésbe kezd­tek, visszahelyezendő a megál­lót. Mivel az akció közben itt-ott felizott a .hangulat, s Illés József polgármester önkor­mányzat ellenes kijelentéseket is hallani vélt a faluban, a szená­torok, s az érdekeltek részvéte­lével gyűlést hívtak össze. Az aláírók részben elismerték a Tímár család igazát, de kifo­gásolták a szamukra Váratlan döntést, s azt, hogy ez télvíz idején született. Ä pártatlan hallgatóban a felszólalók egy-egy kijelentése gyakran keltette azt az érzést, hogy itt valóban nem - csak - a busz­megállóról van szó, de ezt a gyanút mindenki igyekezett el­oszlatni is. Az aláírásgyűjtő Kiss Istvánná például hosszasan dicsérte a polgármestert, mintha óvakodna attól, hogy „lázító” hírébe keveredjen. Végül mindenki kibeszélte magát, s megszületett a komp­romisszum: a képviselő-testület elismerte, hogy - a gázprogram végrehajtása után - intézkedé­seket kell tenni a fajszi közle­kedési állapotok javítására. S ha Tímárék nem is, de Bagó And- rásné beleegyezik a megálló visszahelyezésébe, akkor az ideiglenesen az egyik irányban ismét működtethető lesz. Bálái F. István Foktőn elnémították az adót A karácsonyi ünnepeket kö­vetően Foktőn és a másik két társult községben a nemzetközi műholdas adások ismét vehetők voltak a környéken. Ám Foktő, Úszód és Dunaszentbenedek la­kossága alighogy megszokta az új szolgáltatás előnyeit, máris csalódnia kellett. A Frekvenci­agazdálkodási Intézet emberei rendőri segédlettel némították el az adót, amely mindennek elle­nére pár hétre ismét feléledt, hogy aztán talán örökre elhall­gasson. Mind többen mondják, in­kább fel se szerelték volna a közpénzen épült adót. A bajt csak tetézi, hogy a mai napig joghézag van, így a közeljövő­ben még bírósági ítélet sem várható arról: kalózadó vagy sem a foktői községháza udva­rán fölállított vasszerkezet? Annyi azonban kiszivárgott, hogy az az állítás, amely szerint az öt-hat kilométeres körzetben vehető adás zavarta volna a lég­védelmi radarokat, egyszerűen nevetséges. Egyelőre nem akarják az‘egy hónapja már teljesen néma adót értékesíteni. Pedig nagy a való­színűsége annak, hogy ez lesz az alig működött berendezés sorsa. Nem marad más, mint a jóval költségesebb kábelteleví­ziós-rendszer kiépítése, amelyre mostanában aligha lesz pénz. Zs. F. / Elen a rangsorban A kalocsai ruhaipari és a Dó­zsa György Szakközépiskola második, illetve harmadik ab­ban a rangsorban, amely Bács-Kiskun középiskoláit ha­sonlítja össze abból a szem­pontból, hogy a jelentkezők hány százalékát vették fel fel­sőoktatási intézménybe. (HVG) Az egészség titka: a munka Dunapataj egyik háziorvosa, dr. Mácsik Elemér, miután 35 éven át szolgálta a községet, nyugalomba vonul. Pályája kezdetén, 1949 után négy esz­tendőt töltött Esztergomban, majd végig Kalocsa környékén dolgozott. Előbb Homokmé- gyen, aztán Dunapatajon. így közel lehetett szülőfalujához, a dunántúli Fadd községhez. — Dr. Réfi Vilmos, akkori kalocsai főorvosnak köszönhe­tem, hogy itt dolgozhattam - mondja -, mivel Esztergomból önkényesen jöttem el. Abban az időben itt a felnőttek orvosa csinált mindent. A hatvanas évek elejéig az asszonyok ház­nál szültek, a szülésznővel sok pataji polgárt segítettünk vi­lágra petróleumlámpa mellett. Nem jelentett gondot, ha egy kisebb sebet be kellett varrni. Akkoriban, abban az időben a tüdőbetegségek visszaszorítása jelentette a nagy eredményt. Ma ugyanezt kellene tenni a daga­natos betegségekkel. Dr. Mácsik Elemért szerette a falu, ezt aligha kell bizonygatni. • Dr. Mácsik Elemér Hogy minek köszönhette mun­kabírását, erre így felelt: — Sohasem dohányoztam, nem ittam. A tevékenységem nagy jövésmenéssel, hajolga- tással járt, mindig mozogtam. A munkának köszönhetem az egészségemet. — bfi — KÉRDEZTÜK A TANÁCS ELNÖKÉT: Érdemes-e paprikát vetni? Dr. Berta Zoltánnal, a kalo­csai székhelyű Országos Fű- szerpaprika Terméktanács el­nökével arról beszélgettünk, hogy a kiszolgáltatottságáról és békéjéről egyaránt lures kister­melő mire számíthat az idén. — Már most jól mérhető, hogy a növekvő munkanélküli­ség, a kárpótlásként visszaadott területek, a téeszek átalakulása miatt várhatóan jóval többen termelnek majd fűszerpaprikát, mint az elmúlt években. Ha pe­dig így lesz, fölborulhat az ed­dig egyensúlyban lévő piros­aranypiac. A Kage Rt. talán számítva e helyzetre, a múlt évihez viszo­nyítva 10 százalékkal növeli a felvásárlást. Ám csak attól ve­szik át a paprikát, aki leszerző­dött. Aki nem, annak továbbra is marad a mind több minőségi problémát okozó házi feldolgo­zás és a feketekereskedelem. A paletta színesedésével - amit a magánfeldolgozók megjelenése jelent - a termelő mintha egy kicsit jobban járna. Aszályos időben versengenek kegyeiért, a piaci szabályok mind jobb ér­vényesülése is inkább felfelé, mint lefelé tornázza az árakat. Hogy a minőség garantálásá­nak, a feketekereskedelem visz- szaszorításának régi rendszere az évtizedeken át tartó, gyen­gébbnél gyengébb kísérletek mellett dugába dőlt, az már minden résztvevő előtt nyilván­való. Mint ahogyan az is, hogy a csak Kalocsa környékén tízez­rek megélhetését biztosító pap­rikatermesztés, feldolgozás és forgalmazás, az ebből származó bevétel, a magyar paprika vi­lághírének megőrzése csak úgy lehetséges, ha más ágazatokhoz hasonlóan végre a paprikával foglalkozók veszik kezükbe sa­ját sorsukat. Ezt felismerve alakult meg az Országos Fűszerpaprika Ter­méktanács. A tanácsba tömörült nagy vetőmag-előállítók, ter­mesztők, feldolgozók és for­galmazók legfontosabb gondja mostanában a termelés beszabá­lyozása, a minőség garantálása. Ugyanis a magyar évek óta ugyanannyi paprikát szór a ha­lászlébe, pörköltbe, gulyásba. A hazai igény tehát biztonsággal tervezhető, mert az éves termés 40 százaléka itthon marad. Mindenképpen azt ajánlom, hogy aki csak teheti, szerződés­sel biztosítsa be magát. Most induló nagyobb termelők, fel­dolgozók esetében azt sem árt - persze az egyéni gazda sincs ki­zárva ebből a lehetőségből - ha a fűszerpaprika terméktanács­hoz csatlakoznak, amely remél­hetőleg képes lesz érdekei meg­védésére. Zsiga Ferenc Fajszon is megalakult az iskolaszék Lesz-e kórházi gázellátás? Kevés olyan intézménye van Kalocsának, amely annyira a fi­gyelem középpontjában állna, mint a kórház. A fontos gyógyí­tóhely az utóbbi időben leg­inkább azért hallatott magáról, mert immár elkerülhetetlen a teljes rekonstukció, az épületek műszaki állapota miatt már az alapvető rendeltetés biztosítása került veszélybe. Az állapotokat jól ismerő ön- kormányzat elsősorban a mű­szerbeszerzéshez nyújtott ko­moly támogatást, amely folya­mat korántsem állt meg. Az idei évben további milliókat tervez­tek a nélkülözhetetlen eszközök beszerzésére. Ebben a helyzetben még a képviselőket is váratlanul érte az a bejelentés: mindenképpen megoldást kell találni a kórház gázüzemre történő átállítására, mert a magas fenntartási költsé­gek tovább növelik a vesztesé­get. A rekonstrukciót ugyan tervbe vették, de a több évtize­des kazánok, egyéb fűtési, gé­pészeti berendezések olyany- nyira elöregedtek, hogy feljaví­tásuk milliókat emésztene fel. Az önkormányzat képviselő- testületének asztalára helyezett javaslat szerint olyan megoldást kell keresni, amely induló tőke nélkül is azonnal lehetővé teszi gázüzemre történő átállást. • Remélhetőleg a képünkön is látható fajszi gyerekek látják majd hasznát annak, hogy a intéz­ményüknél is megalakult az iskolaszék, amelynek az önkormányzat máfis 200 ezer forintot sza­vazott meg. Tagok: Nagy Lajosné, Illés József, Kovács Ferenc, Benke Ferencné, Farkasné Bodoki Ildikó, Richterné Taba Csilla, dr. Bittmann József, Bodorné Csupó Julianna, Erdős Hermina. Vita a vízdíjról Kalocsán A kalocsai képviselőtestü­let ma a városháza dísztermé­ben 16 órakor kezdődő ülésén várhatóan rendeletet alkot a víz- és csatornadíjakról, ami a tervek szerint egyben áreme­lést is jelent. A javaslat sze­rint az ivóvíz köbmétere har­mincnyolc, a csatornahaszná­lat pedig - szintén köbméte­renként - huszonkilenc fo­rintba kerülne, ami az ÁFÁ-val növekszik. Ameny- nyiben alacsonyabb díjakat állapítanának meg, úgy a kü­lönbözeiét a város költségve­téséből kellene fedezni. Új háziorvos Dunapatajon Mivel a 70 esztendős dr. Mácsik Elemér, Dunapataj egyik háziorvosa nyuga­lomba vonul, az önkormány­zat az állás betöltésére pályá­zatot írt ki, melyet dr. Jungel Tibor, az esztergomi kórház belgyógyásza nyert el. Az új háziorvos július elsején kezdi meg a munkát. Több dolgozó a Karamellnél A csaknem egy esztendeje privatizált kalocsai Karamell Részvénytársaság fokozza termelését. Míg korábban lét­számcsökkentésről számol­tunk be, addig most - a piaci helyzet kedvező alakulása miatt - 30 új dolgozót vettek fel. Az frissen alkalmazottak nem idénymunkát végeznek, tartósan foglalkoztatják őket. Idegenforgalmi adóemelés Dunapataj önkormányzata rendeletben szabályozta a Szelidi-tónál eltöltött vendé­géjszakákra és üdülőkre ki­vethető idegenforgalmi adót. Az üdülők adója négyzetmé­terenként a korábbi 60-ról 70 forintra, a vendégéjszakák után fizetendő pedig 40-ről 50 forintra emelkedett. Iskolai körzethatárok A várható döntés szerint Kalocsán a 4. számú Általá­nos Iskola (kisegítő) műkö­dési körzete Kalocsa, Duna­pataj, Harta, Foktő, Úszód, Géderlak, Dunaszentbene­dek, Miske, Szakmár, Öreg­csertő, Újtelek, Drágszél, Bá­tya, Fájsz és Dusok. Az Ének-Zenei Általános Iskola (kalorikus szellemű) és az 1. sz. Általános Iskola ének-ze­nei valamint az Eperföldi Ál­talános Iskola testnevelési ta­gozatának működési körzete az egész város területe lesz. A nem tagozatos osztályok kör­zethatára jelentősen nem vál­tozott. Beiratkozás minden év március 31-én, az iskola által meghatározott időpontban. Költségvetés Fajszon Fájsz község önkormány­zata - a gázprogramot jelölve meg legfőbb feladatként - el­fogadta a község 1994-es költségvetését. A kötelező feladatokon felül hatszázezer forintot kap a sportkör, két­százezret az egyházközség és százezret a horgászegyesület. Az oldalt szerkeszti: Bálái F. István

Next

/
Oldalképek
Tartalom