Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-24 / 46. szám

Ári.a.>ii va<;itmíiivvoksfc< PRIVATIZÁCIÓ lÉSf Wííí::* HATVANI SZABÓ JÁNOS AZ ÁVÜ STRATÉGIÁJÁRÓL I. A hazai tulajdonlás ösztönzése- Ön lett most az ÁVÜ első számú Irányítója. Változik-e ennek a sokak által támadott, kritizált in­tézménynek a stratégiája?- A stratégia nem változik. Hangsúlyeltolódás talán mégis lesz a hazai tulajdonlás ösztönzésének a javára. Szinte már szlogenné vált, hogy a magyar befektetők kö­rében tőkehiány van. Ezt megpró­báljuk úgy áthidalni, hogy a pályá­zók számára készpénzkímélő technikákat ajánlunk fel. Ilyen a részletfizetés, a lízingforma, a már­cius végén mindenképp elindí­tandó KRP (Kisbefektetői Rész­vényvásárlási Program), s az eddi­gieknél is jobban előtérbe helyez­zük a tőzsdei privatizációt.- Több szakértő is felvetette már, hogy a hazai pénzügyi és in­tézményi befektetői piac kihaszná­latlan. Van-e olyan elképzelés, hogy a pénzintézeteket, társada­lombiztosítási alapokat a korábbi­nál nagyobb mértékben bevonják a privatizációba?- Természetesen keressük azo­kat a le nem kötött befektetési esz­közöket, amelyeket még bevon­hatnánk a privatizációba. Itt első­sorban külföldi befektetői körökről lehet szó, hiszen itthon a magántu­lajdonosi körben markáns pén­zösszeget nem találunk. A privati­zációval szemben támasztott elvá­rások elsősorban nem a bankok bevonását szorgalmazzák. Köz­vetve előfordulhat ugyan, de in­kább azt a szándékukat jelenítjük meg érezhető formában, hogy mi­nél szélesebb kör juthasson hozzá az állami vagyontömeghez. Olyan tájékoztató, információs anyagok készülnek, amelyek hozzáférhe­tőek lesznek az ÁVÜ megyei in­formációs hálózatán keresztül. Ezek a szűkebb anyagi lehetősé­gekkel rendelkező, de vállalkozni szándékozó magyar állampolgá­roknak teszik lehetővé a privatizá­ciót.- Egyáltalán mennyi pénzzel kell rendelkeznie annak, aki szeretne a folyamatba bekapcsolódni?- Attól függ, hogy az állami va­gyonnak mely részét kívánja meg­vásárolni!. Meg kell mondanom, nem törekszünk mindenáron a de­centralizációs technikával történő privatizációra. Vagyis arra, hogy a régi struktúrában kialakult vállala­tokat részegységekre bontsuk, s úgy egyenként ajánljuk fel. Itt az ésszerűségnek kell döntenie. Kol­légáim jól ismerik a cégeket, s azo­kat egy hatékony magángazdaság szempontjait és célrendszerét fi­gyelembe véve kezelik.- A kisember, a közember mit fi­gyeljen elsősorbanj, hogy ő is tulaj­donos lehessen; hogy bekapcso­lódhasson a privatizációba?- Ügy érzékeltem, hogy az em­berek információ- és tudáshiány miatt meg sem merték eddig prö- bálni. Egyrészt nem ismerték kellő­képpen a rendelkezésre álló állami vagyont, másrészt a privatizációt megfoghatatlannak, megközelíthe- tetlennek, elérhetetlennek tartották. Ebben valószínűleg az ÁVÜ is hi­bás volt, de most megpróbálunk egy sokkal intenzívebb, részlete­sebb tájékoztatást megszervezni, a lakossághoz sokkal közvetlenebb módon eljuttatni az információkat a vagyonról, s a megszerzéshez ve­zető eljárási módokról, lehetősé­gekről.- Munkanélküliből pl. lehet tulaj­donos?- Természetesen. Egyrészt: fi­gyelje a hirdetéseinket! Másrészt: megjelentetünk majd olyan szóró­anyagokat, amelyben megkérdez­zük az állampolgárokat: az állami vagyon mely részére lenne vá­sárló. Ezen a szórólapon kérheti az Állami Vagyonügynökséget, hogy ha van - most végletes példákat mondok - egy traktor, egy patyo­latbeli mosógép, egy 100 négy­zetméteres ipari terület, akkor erről ő kaphasson tájékoztatást.- Eddig ilyen nem volt.- Nem, hiszen az eddigi va­gyonnyilvántartásunk ilyen részle­teket nem tartalmazott. Most vi­szont a regisztert ilyen irányba kí­vánjuk továbbfejleszteni.- A Munkavállalói Résztulajdo­nosi Program (MRP) egyre több esetben járni hozzá a sikeres priva­tizációhoz. De hogyan jöhetnek számításba olyanok, akik nem az adott munkahelyeken dolgoznak, nem a saját cégük résztulajdonosa­iként vesznek részt a privatizáció­ban?- Mind a két kör számításba jö­het. Továbbra is preferáljuk a dol­gozói tulajdonszerzést. Ám a KRP esetében nem kell az adott válla­latnál dolgozni. A felajánlott va­gyontömegből bárki jegyezhet egy meghatározott részt. Hangsúlyoz­nom kell: a magyar privatizáció versenyelvű. Tehát az értékesítés továbbra is pályázatok alapján tör­ténik, és testületi döntéssel határo­zunk az eredményről. A Kisbefek­tetői Részvényvásárlási Program­ban más a helyzet. Ott nem egy ilyen versenyszituációról van szó, de a tulajdonszerzés ott is korrek­tül, nyilvánosan és ellenőrizhető módon történik majd. Az interjút folytatásában az ellenőr­zés növekvő szerepéről adunk tá­jékoztatót. Keresse az ÁVÜ budapesti és vidéki Ügyfélszolgálati Irodáiban és a hírlapárusoknál. ÁIXAMI VAGYöSÜGYYÖKSÉG 1 133 Budapest, Pozsonyi u. 56. Telefon: 269-8990 Fax: 269-8991 Félfogadás: Hétfőtől-csütörtökig: 8.00-16.00, Pénteken: 8.00-15.00 Ábécé a privatizációhoz Egyszerűsített átalakulási eljárás: az ÁVÜ igazgatótaná­csa jelöli ki azokat a vállalato­kat, amelyek így alakulhatnak át. A cégek választhatnak a szakértői névjegyzékből, és utána szerződést köthetnek a kiválasztott tanácsadókkal, ők járnak el később az ÁVÜ he­lyett, vagyis ők vesznek részt az átalakításban és az értéke­sítésben is. A szakértővel az ÁVÜ is szerződést köt, így te­hát csak a jogszabályok és a keretszerződés alapján járhat el. A létrejövő gazdasági tár­saságban az ÁVÜ-t megillető tagsági jogokat a szakértő gyakorolja és bizományosként értékesítheti a vagyonügynök­séget megillető részvényeket, üzletrészeket. Tevékenységét az ÁVÜ ellenőrzi és minősíti. Felszámolás és a privati­záció: felszámolásról és vé­gelszámolásról akkor van szó, ha a vállalat jogutód nélkül megszűnik. Akkor számolnak föl egy vállalatot, ha fizetés- képtelenné válik, a végelszá­molásról az alapító dönthet, pl.: ha nincs szükség a válla­latra. Az ilyen vállalatok nem ala­kulhatnak át gazdasági társa­sággá, mivel az átalakulás lé­nyege az, hogy a cég általá­nos jogutódlással társaság­ként tovább működjék. Ha a felszámolás esetén a hitelezők egyetértenek az eljá­A munkahelyi résztulajdo­nosi program (MRP) kereté­ben 230 dolgozó válhat gazdá­jává a kecskeméti és kiskun­félegyházi Centrum Áruhá­zaknak. Az alkalmazottak 80 százaléka nyilvánította ki, hogy tulajdonossá is kíván válni. Még a gyesen lévő 50 kismamából is jelentkeztek 45-en, holott a vállalat veze­tése kezdettől fogva hangsú­lyozta, hogy a privatizációban való részvétel nem jelent au­tomatikusan biztos munkahe­lyet is. Dr. Adorján Mihályné, a kecskeméti és a kiskunfélegy­házi áruház igazgatója úgy nyilatkozott, hogy hosszú ideig tartó, hatékony gazdálkodásra lesz szükség ahhoz, hogy va­lóban tulajdonossá válhassa­nak a dolgozók. A felvett „E” hitelt 15 éven belül vissza kell fizetni, s addig folyamatos megújulásra lesz szükség a minél jobb eredmények el­érése érdekében. Az áruház korszerűsítése megkezdődött, hétfőn adták át az új, korszerű Sulfrigo olasz hűtőrendszerrel felszerelt élelmiszerosztályt, amely kibővített választékkal várja a vásárlókat. Vidács Gyula, a Centrum félegyházi fiók igazgatója azokról az át­alakítási munkálatokról szá­rás felfüggesztésével, akkor meg lehet kísérelni az átalakí­tást és a privatizációt, mert le­hetséges, hogy így a vállalat még fizetőképessé tehető. Ennek egyik módja lehet az, hogy a hitelezők a tartozás fe­jében a létrejövő gazdasági társaságból részesedést (részvényt, üzletrészt) kap­nak. Munkavállalói Résztulaj­donosi Program: az MRP ke­retében a részvénytársaságok és a korlátolt felelősségű tár­saságok dolgozói megszerez­hetik a részvényeket, illetve a kft.-vagyonrészeket, -üzletré­szeket. Azok vehetnek részt a prog­ramban, akik legalább a tör­vényes munkaidő felében, legalább 6 hónapra alkalma­zottjai a társaságnak, vagy a jogelőd vállalatnak. A részvé­teli szándékot írásban kell be­jelenteni, a részvételi jog írás­beli lemondással, vagy a mun­kaviszony megszűnésével mondható föl. Ha a munkavállalók legalább 25%-a részt kíván venni a prog­ramban, akkor 3 fős szervezőbi­zottságot kell választani. A szervezőbizottság tárgyal majd azokkal, akik eladják a részvé­nyeket, üzletrészeket. Ha az ÁVÜ az eladó, akkor az MRP szervezet E-hitelt és részletfize­tési kedvezményt is kaphat. (Következő héten: E-hitel.) molt be, amelyekkel az áruház sajátos arculatát kívánják megteremteni. A cél az, hogy kulturált körülmények között, jobb kiszolgálással fogadják a vásárlókat. Kiskunfélegyházán már a jövő szemléletét tükrözi az is, hogy ezek az átalakítá­sok alig kerültek pénzbe, hisz a dolgozók sokszor szabad idejüket is feláldozva, kétkezi munkát is vállaltak. A sajtótá­jékoztatón, ahol mindez el­hangzott, megjelent Nagy Jó­zsef, a Magyarországi Gazda­körök Országos Szövetségé­nek alelnöke, valamint Sá- rossy László és Gyarmati De­zső elnökségi tagok, ugyanis a Centrum privatizációjában a gazdakörök tagsága is részt vehet. Kölcsönösen gyümöl­csöző ez az együttműködés, hiszen az élelmiszerprogram keretében a Centrum piacot biztosít a magyar gazdák árui­nak, miközben bevonásukkal jelentős tőke mobilizálható. Az áruházak felkészülnek majd a gazdák termelőeszközökkel való ellátására is. A legfontosabb eredmény­nek mégis azt tartotta min­den érdekelt, hogy magyar kézben marad az ország egyik legnagyobb kereskedelmi há­lózata. Korszerűbb Centrumok TALLÓZÓ Felgyorsul a magánosítás- Hatvani Szabó János el­mondja az ÁVÜ-ben tervezett változtatásokat. Gyorsítani szándékozik a privatizációs döntések végrehajtását. 1994 első felére tervezik az ÁVÜ-höz tartozó összes vagyontárgy pá­lyázaton való meghirdetését. Céljuk, hogy a magyar tulajdo­nosok vásárolják meg, ezért a lízingprivatizációt tervezik gyakrabban alkalmazni és rész­letfizetési kedvezményeket nyújtanak. (Pesti Hírlap, II. 10.) Befektetési alapot tervez az ÁVÜ- Pongrácz Tibor államtit­kár, a kárpótlási jegy-részvény­csere akcióról tartott sajtótájé­koztatón közölte: az ÁVÜ az első negyedévben több mint 3,5 milliárd forint, az ÁV Rt. az első fél évben hétmilliárdot meghaladó értékű részvényt kínál fel cserére. Az államtitkár szerint amióta Csépi Lajos az ÁV Rt. vezérigazgatója, a két tulajdonosi szervezet együtt­működése javult. (Világgazda­ság, II. 9.) Százmilliárdok forognak kockán- Bakay Árpád, az ÁV Rt. elnökjelöltje a vele készített in­terjúban elmondta, hogy a tár­saságnál a vezérigazgatói és elnöki tiszt szétválasztása egy­részt a társaság működésének feltételeit közelíti az európai gyakorlathoz, másrészt kizárja a végrehajtó és döntéshozó pozíciók egyesítését. Az ÁV Rt. és az ÁVÜ összevonásának kérdéséről elmondta, hogy en­nek törvényi akadálya van. Igaz ugyan, hogy az ÁV Rt. részvé­nyeit a hatékony működés ér­dekében privatizálni kell, de bi­zonyos stratégiai iparágakból az állam nem vonul ki. (Pesti Hírlap, II. 9.) Az energia illetékesei- Otto Majewski, a Bayer­werk AG. konszern elnöke az IKM-ben Latorcai János mi­niszterrel folytatott megbeszé­léseit követően elmondta, hogy a bajor konszern érdekelt a re­gionális áramszolgáltató válla­latok privatizációjában, más­részt intenzív kapcsolatot tart fenn a magyar regionális gáz- szolgáltatókkal - szintén ma­gánosításukban való részvétel szándékával. (Pesti Hírlap, II. 9.) Csépi Lajos a Dimag-ügyről- A Dimag Rt. vagyonvesz­tése már a privatizáció előtt be­következett, a társaság csőd­helyzetben volt. A vagyonügy­nökség azért döntött a privati­záció mellett, hogy megkísé­relje több ezer dolgozó munka­helyét megtartanj - mondta Csépi Lajos, az ÁV Rt. vezér- igazgatója. Ami a személyes felelősséget illeti, sajnálja, hogy a társaság privatizációja így alakult, de akkor követett volna el nagyobb hibát, ha hagyja a céget felszámolni. (Esti Hírlap, II. 13.) Bevált privatizációs technika- MRP-cégek: másfél milli­árdos nyereség. A Munkaválla­lói Részvénytulajdonosi Prog­ram (MRP) 1992 nyarán lépett életbe. Tavaly év végéig 117 társaságnál alakítottak a dol­gozók MRP-szervezetet és vá­sárolták meg részben vagy egészben cégüket. A tulajdo­nossá vált MRP-szervezetek egyharmada az iparban, ne­gyede a kereskedelemben, ötödé pedig az építőiparban jött létre, s akad köztük könyvkiadó és más anyagi és szellemi szolgáltatást végző társaság is. (Napi Gazdaság, II. 14.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom