Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-02 / 27. szám

1994. február 2., szerda PETŐFI NÉPE 13 NAPI PÉNZÜGYEK Kárpótlási jegyek a tőzsdén Kárpótlási jegyekre 117 üzle­tet kötöttek a január 24-től 28-ig tartó héten a brókercégek, s ez 280 millió forintos - az előző hetinél mintegy 153 millió fo­rinttal nagyobb forgalomnak felel meg. Az átlagár az előző héthez képest éppen ellentétes tendenciát mutatott: a hét elejé­től folyamatos csökkenéssel a január 24-i (hétfői) 730 forintról január 28-ára (péntekre) 699 fo­rintra esett vissza. A legtöbb - 50 - üzletet ja­nuár 25-én (kedden) kötötték. A forgalom viszont - 112,8 millió forinttal - január 25-én volt a legnagyobb. A január 25-i üzleti nap azzal a meglepe­téssel is szolgált, hogy 2 április végéig és 1 május végéig szóló opciós vételi ügylet is létrejött. Ennek alapján a vevők áprilisra 770 forintért összesen 1300 da­rab, májusra 780 forintért 1000 darab kárpótlási jegy vásárlá­sára szereztek jogot. A legke­vesebb üzletet január 28-án (pénteken) kötötték, ekkor csu­pán 11 üzletet értek el a bróke­rek. A héten a legkisebb for­galmat, 21,044 millió forinttal, január 27-én (csütörtökön) bo­nyolították a brókercégek. Termőföldárverések a megyében A Bács-Kiskun Megyei Kár- rendezési Hivatal 1994. már­cius 7-én, 11 órai kezdettel földárverést hirdet Kiskun- majsán, a művelődési köz­pontban, a Kiskunmajsai Jona­tán Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság által kijelölt nagyüzemi táblákra. Ugyanebben az időpontban Bácsalmáson, a polgármesteri hivatalban a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, va­lamint a Tataházi Petőfi Me­zőgazdasági Termelőszövetke­zet által kijelölt földekre lehet licitálni. Kiskunhalason, a Vasutas Művelődési Házban március 7-én, 11 órai kezdettel a Kis­kunhalasi Vörös Október Me­zőgazdasági Termelőszövetke­zet által kijelölt nagyüzemi táblák kerülnek kalapács alá. Helvécián, a Petőfi Sándor Művelődési Otthonban 1994. március 7-én, 11 órától tarta­nak termőföldárv.erést. Itt a Helvéciái Petőfi Mgtsz, a Kecskeméti Agro-Mix Mező- gazdasági Termelőszövetkezet, valamint a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság által kijelölt területekre lehet lici­tálni. Befektetési alapok hozamfizetése A napokban három 1992-ben indult értékpapír-befektetési alap hozamfizetése kezdődik meg a jegyzési helyeken. A CA-alap, a Hunnia I. alap és a Budapest I. alap befektetési je­gyeinek tulajdonosai évi 10-18 százalékos hozamot kapnak be­fektetett tőkéjük után. A CA-értékpapírok második féléves hozamához hétfőtől jut­hatnak hozzá a befektetők. Az 1992 elején indult alap harmad­szor fizet hozamot. Az első év­ben kilenc hónapra 14 százalé­kot tehettek zsebre a CA-jegy-tulajdonosok. Ez éves szinten több mint 18,5 száza­léknak felel meg. Az 1993-as első félévre 8,5 százalék, a most fizetendő második félévre 9 százalék a hozam. Az alap va­gyonából már teljes egészében levonták a 3 százaléknál vala­mivel magasabb indulási költ­séget, és a hozamfizetéskor tar­talékba is helyeztek összegeket - mondta el Nobilis Kristóf, a CA Értékpapír Befektetési Alapkezelő Kft. ügyvezető igazgatója. A Hunnia Zártvégű Értékpa­pír Befektetési Alap ezúttal elő­ször fizet hozamot. Befektetői 10 százalékos hozamra tettek szert. Az éves nyereségük 18 százalék volt, de ebből teljes egészében levonták a 4,5 száza­lékot kitevő alapítási költséget, a 2,5 százalékos működési költ­séget. Egyszázaléknyi nyereség pedig később realizálódik. Az Állami Vagyonkazelő Rt. tervei Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság tulajdonában lévő cégek részvényeiből meg­közelítően 20 milliárd forintos vagyont értékesítenek idén. El­sőként - várhatóan tavasszal - a Magyar Villamos Művek Rt. részvényeinek egy részét kínál­ják fel megvételre - mondta el Csépi Lajos, az ÁV Rt. vezér- igazgatója a napokban megtar­tott sajtótájékoztatóján. A társaságnál február 18-ig ál­lítják össze a magyar villamos- energia-ipar tulajdonváltásának koncepcióját. Az ÁV Rt. az ága­zatban 51 százalékos tulajdoni részt kíván megtartani. Szem előtt tartják, hogy a cégek átala­kítása ne veszélyeztesse a hazai energiaellátást és a fogyasztói dí­jak se emelkedjenek. További célkitűzése a társaságnak a több­irányú import megteremtése is. Az idei feladatok közé tar­tozik az ÁV Rt. tulajdonában lévő 160 cég működési straté­giájának kidolgozása és a szükséges esetekben a reorga­nizáció végrehajtása. MENNYIT ER A FORINT? AZ MNB VALUT AARFOLY AM AI (Érv.: 1994. február 1-jén) Pénznem • Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, Ft-ban angol font 151,44 152,94 154,44 ausztrál dollár 71,99 72,66 73,33 belga frank (100) 282,22 284,97 287,72 dán korona 14,97 15,12 15,27 finn márka 18,26 18,43 18,60 francia frank 17,10 17,27 17,44 görög drachma (100) 40,39 40,79 41,19 holland forint 51,81 52,33 52,85 ír font 145,77 147,17 148,57 japán yen (100) 93,03 93,96 94,89 kanadai dollár 75,80 76,56 77,32 kuvaiti dinár 338,92 342,25 345,58 német márka 58,02 58,62 ' 59,22 norvég korona 13,51 13,65 13,79 olasz líra (1000) 59,58 60,19 60,80 osztrák schilling (100) 825,48 833,83 842,18 portugál escudo (100) 57,82 58,39 58,96 spanyol peseta (100) 71,59 72,32 73,05 svájci frank 69,20 69,86 70,52 svéd korona 12,79 12,91 13,03 USA-dollár 100,75 101,75 102,75 ECU (Közös Piac) 112,83 113,95 117,07 Csődegyezséget kötött hitelezőivel a Traverz • Az üzemcsarnokból fokozatosan eltűnnek a korábban sok bosszúságot okozó állásidők. Csődegyezséget kötött hite­lezőivel a közelmúltban a Tra­verz Konténer és Acélszerke­zetgyártó Rt. Ezzel egy időben hozzálátott egy reorganizációs pályázat kimunkálásához. A stratégiai tervben azt kell bemu­tatniuk, milyen pályát fut be a cég az elkövetkező 3-5 eszten­dőn belül - külső beavatkozás nélkül. Ugyanakkor a Traverzet az ÁVÜ, amely ma a vállalat többségi tulajdonosa, gyors adóskonszolidációra jelölte. A tervben tehát fel kell tüntetni azt is, miként változik a cég értéke a beavatkozás, azaz az adós­konszolidáció után. Mint azt Tóth Ferenctől, a Traverz Rt. ügyvezető igazgató­jától megtudtuk, erre a gyors adóskonszolidációra mindössze ötvennégy magyar ipari, élelmi- szeripari vállalat és mezőgazda- sági vállalkozás kapott lehető­séget. A kiválasztottak közé azok a cégek kerültek, amelyek nem állnak felszámolás alatt. És bár korábban nehéz helyzetbe kerültek, ám mégis életképes­nek mutatkoznak. Nemrég a Traverz is átélt egy nehéz időszakot. Pedig az önálóság első éve, 1989 jól indult. Vásároltak egy konténerlicenszet és hihetetle­nül rövid idő, fél év alatt kifej­lesztették a prototípusát. Kényszerű volt a termékvál­tás, hiszen az acélszerkezetek korábbi nagy felvevőjénél, a Szovjetunióban erősen csök­kent a fizetőképes kereslet. 90-ben a Traverz már csak dol­láros piacra dolgozott, s akár fel is lélegezhetett volna. Csak­hogy ebben az évben a deviza- árfolyam három százalékkal sem nőtt, miközben a termelői árindex meghaladta a 30 száza­lékot. így a cég belekerült egy devizaárfolyam - költségolló szorításába, ami csaknem szét­roppantotta. Növekvő tartozá­saik miatt 1992. április 8-án a csődtörvény értelmében öncső­döt kellett jelenteniük. A beje­lentés igazi lavinát indított el: hitelkapcsolataik megszűntek, árbevételük visszaesett. Ebben a helyzetben az igazgatóság többfokozatú létszámleépítésre kényszerült. A korábbi 930-ról 350-re csökkent a Traverz dol­gozóinak száma. Ezen a ponton megállni lát­szik a fogyókúra. Újraépítették piaci kapcsolataikat, jó néhány partnerüket megnyerték előleg- fizetésre, s így sikerült áthidal­niuk finanszírozási nehézségei­ket. Most a csődegyezség meg­kötése után piaci kapcsolataik további bővülésével számolnak. Ráadásul az ÁVÜ portfoliói­gazgatósága a kecskeméti céget kijelölte egy másik speciális programra is. Ennek során az ERBD, a PHARE egy vagyon­kezelő holdingot hoz létre a magyar állam partnerségével. A bankok pénzt fektetnek be, s ennek fejében részvényeket kapnak. A leírtakból is kiderül, hogy lehetőséget látnak a Tra­verzben. Annál is inkább, mivel a magyar gazdaság átalakulása során a cég összes komoly ha­zai konténergyártó vetélytársa megroggyant, vagy befejezte működését. A Traverz másik fontos üzletágában, az acél­szerkezet-gyártásban hasonló folyamatok játszódtak le. Igaz, megjelent néhány külföldi ve- télytárs, ám az ügyvezető bízik a jövőben. Mint mondja, az utóbbi időkben megnőtt az igény az acélszerkezetek iránt. Á szakemberek a hosszan tartó dekonjunktúra után a beruhá­zások élénkülésére számítanak. Ez pedig újabb megrendelése­ket jelent. Gaál Béla Magyarország külföldi tőkebefektetéseiről Hitel az adóinformatika fejlesztésére Megkezdődhet az adóinfor­matika fejlesztése, mivel nincs akadálya annak, hogy Magyar- ország igénybe vegye az adó- igazgatás korszerűsítését szol­gáló világbanki hitelt. A Vi­lágbank Európai és Kö­zép-Ázsiai Régió Közép-Euró­pai Tagozata nevében Kemal Dervis igazgató arról értesítette Szabó Iván pénzügyminisztert, hogy a hitelmegállapodás 1994. január 14-étől hatályos. A Pénzügyminisztérium tájé­koztatása szerint a hitelt ösz- szege 29 millió dollár. Az adórendszer korszerűsíté­sét, számítástechnikai fejleszté­sét szolgáló világbanki hitelke­retből eddig 12 millió dollár fel- használásáról született szerző­dés. Az APEH számítógép- és programfejlesztő eszközök be­szerzésére kiírt világbanki pá­lyázatát a Digital Equiment Ma­gyarországi Kft. (DEC) nyerte. E program keretében kiépülő új számítógépes rendszer két év múlva lesz teljesen kész állapot­ban. Kifejlesztése és üzembe ál­lítása nem okoz fennakadást az APEH adatfeldolgozásában. Az adóhatóság számítógépes rend­szerének fejlesztését szüksé­gessé tette az adóalanyok és a feldolgozandó adatok számának ugrásszerű emelkedése. Jelenleg az APEH-ben már évente 6,5 millió bizonylatot dolgoznak fel, és ezek száma a jövőben még tovább nőhet. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma a devizákódex hatályba lépésétől várja a magyar cégek külföldi tőkekihelyezésének hatékony szabályozását - mondta Abos Brúnó, a minisztérium főosz­tályvezetője. Hozzátette: az en­gedélyezési rendszer jelenleg régi, 1974-es jogszabályok alapján működik, s ez a jelen­legi követelményeknek már nem tesz eleget. Banki beruházások nélkül a tőkekihelyezések összege 1990-ig összesen 5,7 milliárd fo­rint volt, a rendszerváltástól nap­jainkig újabb 5,3 milliárdot, a növekedés az elmúlt év három­negyedévében 1,097 milliárd fo­rintot tett ki. Míg korábban fő­Áprilistól megindul a végel­számolási folyamat a papíripari társaságok vagyonkezelőjénél, a Papíripari Vállalatnál. A hol­ding megszűnéséről nemrégi­ben döntött az Állami Vagyon­ügynökség igazgatótanácsa, úgy vélve, megfelelően sínre tette a PV-hez tartozó papírgyá­rak privatizációját. Ä tervek szerint az év végére önálló, 100 százalékos magántulajdonú céggé válhat a leányvállalatok­ból átalakított és leválasztott papírgyárak többsége. Déváid László, az államigaz­gatási felügyelet alatt álló Papíripari Vállalat biztosa el­mondta: az idén még három ként a nagyvállalatok létesítettek külföldön magyar tőkével ve­gyes vállalatokat, újabban in­kább sok kisebb cég ruház be, 1991 és 1993 között ezret re­gisztráltak. Ugyancsak változás tapasztalható a tőkekivitel terü­leti eloszlásában. Régebben in­kább Nyugat-Európába tendál­tak a magyar vállalatok, napja­inkban a vállalkozók a közép ke­let-európai országokat célozzák. A FÁK-országokban jelenleg 288. Romániában 222, Csehor­szágban és Szlovákiában 148 magyarországi tőkével működő vegyes vállalat található. Ezt kö­veti Németország, Ausztria és Svájc, az USA-ban pedig 127 millió forint a magyarországi tő­kekihelyezés. gyámál kerül sor a jelentős ál­lami tulajdonrész meghirdeté­sére. A Halaspack Rt.-nél 49 százalék, a Budafoki Papír Rt.-nél 75 százalék, a Duna- packnál pedig 60 százalék ál­lami tulajdonrészt hirdetnek meg a szakbefektetőknek. A Dunapack Részvénytársaság­ban lévő tulajdonrészre egyéb­ként másodszor írják ki a pályá­zatot, a felhívást hétfőn hozták nyilvánosságra, a leadási határ­idő pedig április 15. Továbbra is nyitva marad a Szolnoki Papír Rt. ügye, ame­lyet még mindig nem indított el újra az osztrák tulajdonos. Dé­váid László úgy vélte, a szol­A főosztályvezető elmondta azt is, hogy nagyon kevés a termelő vállalat, Romániában tudnak például egy műbútor- gyártó üzemről. A jellemző in­kább a munkaerő-közvetítő iro­dák létesítése és a szellemi ex­port. Ezenkívül a vegyes áru­cikkekkel kereskedő külkeres­kedelmi cégek száma növek­szik, sokuk azonban csak név- leg működik. Abos Brúnó azt is hozzátette, hogy a tőkekivitel és a tőkebehozatal struktúrája nem nagyon tér el egymástól, hiszen köztudomású, hogy a tizenki- lencezer működő magyar-kül­földi vegyes vállalat közül mindössze 1200 ténykedik a feldolgozóiparban, 10 ezer kül­kereskedelemre alakult. noki gyár privatizációja - a benne lévő 49 százalékos állami tulajdonrész eladása - a jelen­legi állapotban akkor sem foly­tatható 1994-ben, ha a közeljö­vőben újra megindulna a terme­lés. A Papíripari Vállalathoz 1993-ban az üzletrészek eladá­sából mintegy 1 milliárd forint áramlott be, amelynek egy ré­szét a leányvállalatoktól átvett tartozások kifizetésére fordítja a vagyonkezelő. Az Állami Va­gyonügynökség 700 millió fo­rintnyi bevételhez jutott tavaly a papíripari értékesítésekből - ilyen mértékben vették igénybe fizetéskor a vásárlók a kárpót­lási jegyet és az E-hitelt. Privatizáció a Papíripari Vállalatnál Inkubátorház Szolnokon MENNYIT FIZET A MULASZTÓ? Lejárt a határidő Félreértésekre adott alkalmat az a tegnapi cikkünk, amelyben a kötelező felelősségbiztosítá­sok befizetésének elmulasztásá­ról írtunk. Dr. Varga Péter rendőr alezredes maga is je­lezte, hogy többen keresték te­lefonon emiatt. Nevezetesen: az 1994. első negyedévi biztosítást következmények nélkül január 31-ig lehetett postára adni. A cikket ugyanis még januárban írta a szerző - ezért fogalmazott úgy: a hónap végéig fizethetünk -, de anyagtorlódás miatt feb­ruár 1-jén jelent meg az írás. Azokat, akik nem fizetnek, írásban szólítják fel a rendőrök a mulasztás pótlására. Ha ennek továbbra sincs foganatja, akkor határozatban vonják vissza a rendszámot és a forgalmi enge­délyt. Van úgy, hogy még ez­után is vonakodik az állampol­gár: őt 10 ezer forintig terjedő államigazgatási bírsággal sújt­hatják. A bírság többször is ki­szabható. A felsorolt esetek persze csak akkor érvényesek, ha nem közlekedik a járművel a tulajdonos (illetve, addig, amíg nem fogja meg egy járőr). Ha az úton ellenőrzik és kiderül, hogy nem fizette be a kötelező bizto­sítást, akkor kiemelt szabálysér­tés miatt feljelenti őt a rendőr. Ennek a büntetési tétele 30 ezer forintig terjed. Elkészült a megvalósítható­sági tanulmány a szolnoki vál­lalkozói inkubátorházra. A több alapítvány, a városi, valamint a megyei önkormány­zat összefogásával készülő in­kubátorházat a város tulajdoná­ban levő volt orosz laktanyában alakítják ki. Az épületeket ked­vezményesen adják majd bérbe, kezdő vállalkozóknak, 3^1 éves időtartamra. Az inkubátorprojektet a HU- DEFO kezdeményezésére más alapítványok is felkarolták. Az elmúlt év májusában a HU- DEFO ez ügyben felvette a kapcsolatot a Vállalkozói Inku- bátorházak Szövetségével és együttműködési szerződést írt alá az Alapítvány a Magyaror­szági Önkormányzatokért kép­viselőivel is. Az AMÖ segítsé­gével mind a városi, mind a megyei önkormányzat anyagi támogatást is felajánlott az in­kubátorház megvalósítására. A feladatban a HUDEFO partnere lett az inkubátorház leendő üzemeltetője, a helyi Vállalko­zásfejlesztési Iroda is, és a SEED, a Kisvállakozásfejlesz- tési Alapítvány is. Az inkubátorház létrehozá­sáról szó volt tavaly a kor­mány Szolnokra kihelyezett ülésén is, ahol az eredmények ismeretében kormányhatáro­zat-tervezet készült a szolnoki inkubátorház létrehozásáról. Ennek jóváhagyása februárban várható.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom