Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-16 / 39. szám

2 PETŐFI NÉPE 1994. február 16., szerda Törvény a nyugdíjról, a borról KÉRDŐJELEK Bizonytalan biztonság Nem titkolt szemrehányá­sok kísérik Nyugatról a bu­dapesti döntést, miszerint a magyar kormány nem en­gedélyezi az ország felett a balkáni térségre irányuló felderítő repüléseket az esetleges boszniai repülő­támadások idején. Szerintük „nem szerencsés", ha egy ország akkor akadékosko­dik, amikor éppen hogy alá­írta a NATO-békepartner­ség megállapodást. Jogo- sak-e a nekünk szóló kriti­kák? Legalábbis érthetőek, hiszen nem mindegy a szö­vetség katonai vezetői szá­mára, hogy AWACfl-repü- lőik csak az. Adria felől, vagy Magyarország felett is felderíthetnek-e? S ehhez képest számukra másodla­gos, ami számunkra viszont elsődleges: másfél milliárd dollár kárt okozott nekünk már eddig az, hogy szigo­rúan betartottuk a szomszéd Kis-Jugoszlávia ellen meg­hirdetett ENSZ-embargót. De ami még ennél is fonto­sabb: nem kis mértékben a NATO kétséges biztonsági garanciái teszik kötelessé­gévé a magyar kormányzat­nak, hogy elkerüljön min­den olyan helyzetet, amely­ben kérdésessé válhat Ma­gyarország békéje, bizton­sága, s veszélybe kerülhet a Szerbiában élő, mintegy félmilliós magyarság léte. Hogy ők majd megértik-e? Az egész kontinensnek, sőt a világnak közös érdeke, hogy a közép-európai térségben fennmaradjon a politi­kai-katonai stabilitás. Az Országgyűlés tegnap egyhangúlag elfogadta a nyug­díjemelésre vonatkozó előter­jesztést. Ennek értelmében márciustól - január elsejéig visszamenően - 10 százalékkal emelkednek a nyugellátások, baleseti nyugellátások, valamint a nyugdíjszerű rendszeres szo­ciális ellátások. A képviselők kedden több pontban módosítot­ták a büntető jogszabályokat, számos új, főként gazdasági bűncselekménnyel egészítve ki a Btk.-t. A nyugdíjtörvény értelmében a nyugdíjak márciustól - ám ja­nuár elsejéig visszamenőleg - 10 százalékkal emelkednek. Az emelés azonban nem haladhatja meg öregségi nyugdíj esetén a 3000 forintot, résznyugdíj ese­tén az 1800 forintot, míg bal­eseti járadék, egyéb szociális jellegű rendszeres juttatás ese­tén az 1200 forintot. Az elfogadott országgyűlési határozat szerint az emelés azo­kat érinti, akik ez év január el­seje előtt mentek nyugdíjba. Az emelés mértékét a február havi nyugdíjösszegre vetítve állapít­ják majd meg, így az eleve tar­talmazza a korábbi, január else­jétől esedékes 4 százalékos emelést is. A mostani nyugdíj- emelés révén az öregségi nyug­díj legalacsonyabb összege márciustól 7480 forint lesz. Az országgyűlési határozat rendelkezik arról is, hogy a sa­ját jogú nyugellátást és a hozzá­tartozói nyugellátást havi 12 100 forintig lehet együtt folyó­sítani. Emellett a határozat tar­talmazza azt is: havi 680 forint­tal emelkedik a házastársi pót­lékra jogosultság szempontjá­ból irányadó összeghatár, míg a gyermekgondozási segélyhez járó jövedelempótlék összege havi 700 forinttal lesz több. A parlament számos új, fő­ként gazdasági bűncselek­ménnyel jogszabállyal egészí­tette ki a Btk.-t. Megváltoztat­ták egyfelől a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűncselekményéről szóló pa­ragrafust. Eszerint nemcsak a gazdál­kodó szervezet vezetője, hanem az egyéni vállalkozók is elkö­vethetik e jogsértést. Fogyasztó megtévesztése címén új bűncse­lekményt iktattak be a Btk.-ba. Ennek értelmében büntetni fog­ják azt, aki nagy nyilvánosság előtt az áru lényeges tulajdon­sága tekintetében megtévesz­tésre alkalmas tájékoztatást ad. Bevezették továbbá a hitele­zési csalás bűncselekményét. Három évig terjedő szabadság- vesztéssel sújtható a hitelfelvé­telnél történő megtévesztés, ha azt valaki annak érdekében te­szi, hogy kapjon, illetve kedve­zőbb feltételekkel kapjon hitelt. Új bűncselekmény a bennfentes értékpapír-kereskedelem is. Ezen a címen az büntethető, aki a nagyközönség előtt nem is­mert információk birtokában, előnyszerzés érdekében köt ér­tékpapírügyletet. Törvénybe iktatták továbbá a pénzmosás bűncselekményét: büntetik azt a tevékenységet, amikor megváltoztatják az ille­gálisan szerzett pénz azonossá­gát és legális forrásból szárma­zónak tüntetik azt fel. A módosítás a gazdasági bűncselekmények témaköre mellett érintette a robbanóanya­gokkal és lőfegyverekkel kap­csolatos rendelkezéseket is: kü­lön bűncselekményként beve­zették a fegyvercsempészetet. Büntetni rendelték az ország te­rületére történő behozatalt, a kivitelt, valamint az átszállítást, ha az engedély nélkül, vagy nem megengedett módon törté­nik. Az Országgyűlés két tartóz­kodással és ellenszavazat nélkül fogadta el kedden délután a Magyar Köztársaság és az Eu­rópai Közösség között a bor­megnevezések kölcsönös vé­delméről és ellenőrzéséről Brüsszelben, tavaly november­ben aláírt megállapodás kihirde­téséről szóló országgyűlési ha­tározatot. Az egyezmény 437 magyar földrajzi név és mintegy 1500 magyar borfajta nevének vé­delmét biztosítja az Európai Unió piacain, miközben az Unió 12 országának mintegy 6 ezer borfajtáját részesíti véde­lemben hazánkban. Az eredet- ■ védelmi megállapodás kapcso­lódik a kedvezményes borke­reskedelemről kötött megálla­podáshoz is, amelynek értelmé­ben Magyarország 1998-ra mintegy 263 ezer hektoliter bort exportálhat, majd kedvez­ményes vámtételek mellett az EU-országok piacaira. Eközben a magyar borra kivetett vámté­telek is évente 20 százalékkal csökkenek. A társulási szerződés aszim­metrikus jellege itt is érvénye­sül, mert a magyar fél a három év alatt a kedvezményes vámté­tel mellett behozható európai borok mennyiségét 90 ezer hek­toliterről csupán 113 ezer hekto­literre növeli. Eközben az euró­pai borokra kirótt vámtétel há­rom évig évenként 10 százalék­kal csökken. Bogár László, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisz­tériumának államtitkára előter­jesztésében kiemelte, hogy az eredetvédelmi megállapodás szorosan kapcsolódik a február 1-jétől életbe lépett európai megállapodáshoz. Göncz Árpád Madridba utazott Megegyezés a rendőrségi törvényről Göncz Árpád köztársasági elnök és felesége kedden reggel Madridba utazott I. János Ká­roly király meghívására. Az el­nöki különgépen, amely délután érkezett a spanyol fővárosba, helyet foglalt Jeszenszky Géza külügyminiszter és üzletembe­rek népes delegációja is. Eluta­zása előtt Göncz Árpád el­mondta, hogy vendéglátóival folytatandó megbeszélésén mindenekelőtt meg akarja sze­rezni Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásá­hoz Spanyolország támogatását. Valamennyi eddig vitás kér­désben sikerült kompromisz- szumot kötni kedden a rendőr­ségi törvénnyel kapcsolatos, hétpárti egyeztető tárgyaláson - közölte Józsa Fábián belügyi ál­lamtitkár a tárgyalás befejezté­vel. Az államtitkár elmondta: kölcsönös engedményekkel az utolsó fordulón sikerült áthi­dalni a nézetkülönbségeket. A pártok a megállapodás után kö­zös módosító indítványcsoma­got terjesztenek az Országgyű­lés elé, így várható, hogy a tör­vény márciusban megszülethet. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN A japánok távoznak Szerbiából Japán felkérte állampolgárait, hogy távozzanak Szerbiá­ból, ahol bizonytalanná válhat a helyzetük a bosznia-herce- govinai szerb tüzérségi állások bombázása esetén. Jelenleg 66 japán tartózkodik Szerbiában, állami képviselők, vállalati alkalmazottak és újságírók. A tokiói külügyminisztérium Montenegrótól is eltanácsolja a japánokat, tehát Japánban azt vátják, hogy itt is éleződni fognak a feszültségek. Nagykabátban az ungvári magyarok Nagykabátban üléseztek hétfőn ungvári székházukban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökségi tagjai és hozott határozatuk sem valami szívet melengető: a KMKSZ fűtés hiányában meghatározatlan időre bezárja székházát. A fennállásának 5. évfordulójához közeledő KMKSZ nehéz anyagi helyzetbe került. Állami támogatást nem kap, a tag­sági díjakból pedig nem futja az egyre növekvő kiadások fe­dezésére. Adósok maradtak a számlával, így kikapcsolták ná­luk a gázt és a székház fűtés nélkül maradt. Félő, hogy a vil­lannyal és a telefonnal is hamarosan így járhatnak. Az anyagi gondok miatt elmarad a KMKSZ fennállása 5. évfordulójá­nak február 26-ra tervezett megünneplése is. Ausztria átengedi a harci gépeket A NATO eddig nem fordult Ausztriához azzal a kéréssel, hogy járuljon hozzá harci gépeinek átrepüléséhez Bosznia irányában, de az ilyen engedély kiadásának semmi akadálya nem lesz - közölte Alois Mock osztrák külügyminiszter szó­vivője. Florian Krenkel ezt azzal indokolta, hogy a NATO esetleges katonai beavatkozása az ENSZ Biztonsági Taná­csának megfelelő határozatán alapul, így Ausztria számára nincs ok azt másként kezelni, mint az AWACS felderítő re­püléseket. Ez utóbbiakra napi több engedélyt is kiadnak: a gépek Németországból az olaszországi Aviano, illetve Ma­gyarország felé tartva repülnek át Ausztria felett. Erre volt már példa egyébként is - az Öböl-háborúban. Rendőrt gyilkoltak Egyiptomban Egyre sűrűsödő fegyveres támadásaik sorában kedden újabb rendőrt gyilkoltak meg az egyiptomi iszlám szélsősé­gesek. A hatóságok mind ingerültebbek a külföldi sajtóval szemben, mintegy felelőssé teszik egyes képviselőit a terror­akciókért. A felső-(dél-)egyiptomi Ászjút volt a keddi, is­meretlenek által végrehajtott merénylet színhelye is, mint ahogy az elmúlt időszak hasonló akciói többségének eseté­ben. Badari városban automata fegyverrel lőttek rá egy rendőr hadnagyra, aki belehalt sérüléseibe. Moszkva a vétójoggal akar élni Az orosz parlament Zsirinovszkij párthívei által uralt geo­politikai bizottsága kedden a .nemzetközi terrorizmus” megnyilvánulásának minősítette a boszniai szerbek állásai­nak esetleges bombázását. A légi csapások ellen foglalt állást Kosztyikov, Jelcin elnök szóvivője is. Az orosz parlamenti bizottság nyilatkozatban követelte, hogy senki se avatkozzék be a volt jugoszláv köztársaságok belügyeibe és javasolta Jelcin elnöknek: Moszkva éljen vétójogával a Biztonsági Tanácsban a tervezett bombázások kapcsán. mmmmm Az MSZP képviselőjelöltjei Bács-Kiskunban Dr. Újlaky István, a Bányai Júlia Gimnázium tanára az MSZP támogatásával indul a kecskeméti 1. számú választó- körzetben. A tanítás mellett tu­dományos munkával is foglal­kozik, két gyeimek édesapja. Dr. Brúszel László, jogász közgazdász az MSZP támogatá­sával indul a kecskeméti 2. számú körzetben. Korábban a megyei tanácson dolgozott, je­lenleg egyéni ügyvéd. 1990 óta önkormányzati képviselő. Csernus Ferenc gyártmány- fejlesztő gépészmérnök. Áz MSZP indítja a 3. választókör­zetben Tiszakécskén és vonzás- körzetében. Jelenleg a város önkormányzatának alpolgár­mestere. Komáromi István, üzem­mérnök a Kunszentmiklósi Egyetértés Mg. Szövetkezet el­nöke pártonkívüliként, de az MSZP támogatásával indul a 4. számú körzetben. Kunszentmik- lós alpolgármestere. Dr. Garai István, belgyó­gyász, sportorvos szakorvos. Az MSZP támogatásával indul a kiskunfélegyházi választási körzetben. 1993 óta az önkor­mányzat egészségügyi bizottsá­gának az elnöke. Aszódi Ilona Katalin, pszi­chológus az MSZP támogatá­sával indul a 6. számú kiskő- rösi-soltvadkerti-keceli kerület­ben. Az ELTE főiskolai karán tanít tanársegédként. Két gyer­mek édesanyja. Alföldi Albert, 54 éves népművelő, a Hajósi Művelő­dési Ház igazgatója. Az MSZP indítja országgyűlési képviselő- jelöltként a 7. számú kalocsai választókerületben. 1968 óta él a faluban. Dr. Várnai László, 43 éves jogász, a Halasvin Rt. osztály- vezetője. A kiskunhalasi 8. számú választókörzetben indítja az MSZP. A munkája mellett a halasi önkormányzatban képvi­selőként tevékenykedik. Dr. Kristóf István, 42 éves, mezőgazdasági szakjogász, jog­tanácsos több szövetkezetben. Az MSZP indítja képviselője­löltként a bajai 9. számú válasz­tókerületben. Két gyermek é- desapja. Dr. Tabajdi Csaba, or­szággyűlési képviselő, közgaz­dász politikus. A bácsalmási 10. számú kerületben indítja az MSZP. Kisebbségi kérdésekkel, jelenleg külügyekkel foglalko­zik a parlamentben. A japán nők is változnak A japán nők manapság ké­sőbb kötnek házasságot, többen válnak el, és kevesebb gyerme­ket hoznak a világra, mint va­laha - adta közre egy japán kormányjelentés. A Női Ügyek Hivatalának je­lentése szerint 1992-ben az első házasságot a nők átlagosan 26 éves korukban kötötték, és ez a háború utáni évek legma­gasabb „első házassági” élet­kora. 1990-ben a 20 és 24 év közötti nők 85 százaléka nem volt férjnél. Ez az arány az emlí­tett korosztályban 1975-ben még alig 69,2 százalék volt. Ta­valy közel 180 ezer válást re­gisztráltak, ami 1899 óta a leg­magasabb szám. A születések száma is csökkent: 9,8 szülés ezer lakosra; ez pedig egy újabb - negatív - rekord a századfor­duló óta a felkelő Nap országá­ban. Egy japán nő átlagosan 1,5 gyermeket hoz világra napja­inkban. Azoknak a nőknek, akik utódot hoznak a világra, még mindig arra kell számítaniuk, hogy a gyermekgondozás nehéz terheit egymaguk kell viseljék: a felmérés szerint tavaly a meg­kérdezett férfiak kevesebb mint egy százaléka állította, hogy se­gít a gyermekek felnevelésében. A nők átlagosan napi négy órát dolgoznak a háztartásban, miközben a férfiak alig fél órát „tesznek-vesznek” otthon. Ugyanakkor egyre inkább hal­ványul a „tradicionális kép a nőkről” mely szerint az asszony maradjon otthon, vigyázzon a családra, vezessen háztartást. A megkérdezett asszonyok 56 százaléka tartja kötelességé­nek, hogy otthon maradjon - ez tíz évvel korábban még 71 szá­zalék volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom