Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-15 / 38. szám

10 1994. február 15., kedd Pénz, vállalkozás, piac Lépéshátrányban a kisiparosok A kisiparosok mostohagyer­mekei voltak az elmúlt rend­szernek, de helyzetük számot­tevően azóta sem változott. Vágyálomnak tűnik egyelőre az IPOSZ Magyar Kézműves Kamarának az a törekvése, hogy hazánkban létrejöjjön egy olyan gazdasági környezet, amelyben az iparosok és vállal­kozók gyarapodhatnának, mun­kalehetőségeket teremtenének, és a lakosság közmegelégedé­sére dolgozhatnának.- Hiába vállalta a 130 ezer kisiparost tömörítő érdekvé­delmi szervezet, hogy hozzájá­rul a gazdaság felemelkedésé­hez, a szociális piacgazdaság kialakításához, a polgárosodás­hoz, nem rajta múlott, hogy ez eddig nem következett be - fo­galmazta meg Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövet­ségének elnöke. Szerinte a gaz­daság fejlődését még mindig fékezi a feketemunka, a fekete­kereskedelem, a kontárkodás, a • Szűcs György gyenge fizetési és adózási mo­rál, az ifjúsággal szembeni nem­törődömség. Mindezek, muta­tott rá, egy jobb gazdasági kör­nyezet kialakításával, más adó­zási és társadalombiztosítási szabályokkal csökkenthetők lennének. Az IPOSZ elnöke sajnálatos­nak tartja, hogy sem joga, sem lehetősége nincs a szervezetnek a társadalmat nyugtalanító, eti­kátlan jelenségekkel szembeni fellépésre. A kisiparosok hírne­vét csorbító kontárok ugyanis nem tagjai az IPOSZ-nak, de valószínűleg egyetlen szövet­ségi rendszernek sem. A jövőt illetően, addig is amíg kialakul számukra egy kedve­zőbb gazdasági környezet, a kis­iparosok, kis- és középvállalko­zók érdekvédelmi szervezete mindent megtesz azért, hogy tagjai a lakosság számára jó mi­nőségi munkát végezzenek, zökkenőmentes kapcsolatot tartsanak fenn a helyi önkor­mányzatokkal, szakhatóságok­kal. Szeretnének a mainál na­gyobb részt vállalni a fiatalabb generáció képzéséből és nevelé­séből is, hogy a gazdaságnak ez a szektora lábon maradhasson. Év eleji csődök, felszámolások Távol-keleti Üzleti Klub Önálló érdekképviseleti szer- vezetkénti bejegyzését tervezi a Magyar Gazdasági Kamara Tá­vol-keleti Üzleti Klubja - kö­zölte közgyűlésük után Búzás Péter, a klub titkára. A Távol-keleti Üzleti Klubot 82-ben az intenzív kapcsolaté­pítésben érdekelt cégek alapítot­ták. A klub a MGK társult szer­vezeteként, a vállalati együtt­működés és az információs fó­rumaként működött. Vélhetően így bővíteni tudja taglétszámát, és nyithat más gazdasági érdek- képviselet felé. A klub erősíteni kívánja kapcsolatát a regionális kamarákkal és a vidéki vállala­tokkal. Kiemelt feladatai közé sorolja az ASEAN-országok, Hongkong, Makao, Kína, Ko­rea, Burma és Tajvan, valamint az indokínai országok területén a magyar vállalkozások üzleti kapcsolatainak előmozdítását. A múlt év decemberéig a kö­vetkező betéti társaságokat je­gyezték be a Bács-Kiskun me­gyei cégbíróságon: Bossini Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Tompa), TV Doki Szolgáltató és Kereske­delmi Bt. (Kecel), DIMA Ke­reskedelmi és Szolgáltató Bt. (Lajosmizse), HEXIM Ex­port-Import Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Kiskunhalas), Boglárka Kereskedelmi Bt. (Já­noshalma), Kátyánszki és Tóth Építészeti Tervező és Kivite­lező Bt. (Mélykút), Melitta ’93 Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Kiskunfélegyháza), Kiskun- Eben Faipari Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Kiskunhalas), WIGWAM Bútorkereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Tisza- kécske), Szikszai és Társai Épí­tőipari Kereskedelmi és Szol­gáltató Bt. (Kecskemét), Hajpál és Társai Termelő Kereske­delmi és Szolgáltató Bt. (Baja), Micsigéni Almok Kereskedelmi Az előző hónapok átlagának megfelelően alakult a Fővárosi Bírósághoz januárban benyúj­tott csőd- és felszámolási eljá­rásokra vonatkozó kérelmek száma. Ez az átlag havonta mintegy száznegyven-százöt­ven felszámolás és nyolc-tíz csőd indítványozását jelenti Budapest körzetéből. A Fővárosi Bíróság legfris­sebb adatai szerint az év első hónapjában százötven felszá­molási kérelem érkezett, tizen­hárommal több, mint decem­berben. Ezek közül kilencven­hatot korlátolt felelősségű tár­saság ellen indítottak, állami vállalatra csupán hét vonatko­zott. Az eljárást indítványozók közül nyolcvanegy volt az úgynevezett egyéb kategóriába tartozó szállító, vagy más hite­lező, és viszonylag sok eljá­rást, harminckettőt a cég maga kezdeményezett. Bankok csu­Bt. (Bátmonostor), SEFER Ke­reskedelmi Bt. (Tompa), Aszta­los és Társa Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Tompa), YENICOP Kereskedelmi Bt. (Bátmonostor), Petőfi-évi Ke­reskedelmi Bt. (Tiszakécske), RADA-TRADE Kereskedelmi Bt. (Bátmonostor), Inoka és Társai Termelő és Kereske­delmi Bt. (Kecskemét), IMLA Kereskedelmi Bt. (Tompa), DE-BRUGGE Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Kecskemét), Csévási és Társai Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Baja), Diet­rich és Társa Autóiskola Gép- járművezető Oktató és Keres­kedelmi Bt. (Baja), Autó Brill Q Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Sükösd), KÁRTEX Kereske­delmi és Szolgáltató Bt. (Kecs­kemét), MEDIÁL-Plusz Keres­kedelmi és Szolgáltató Bt. (Baja), RAK-LAP-KER Ter­melő Forgalmazó és Szolgáltató Bt.(Kunszentmiklós), Parousia Kulturális Bt. (Kecskemét). pán négy alkalommal nyújtot­tak be felszámolási indítványt. A hónap során a bíróság négy felszámolási eljárást zárt le érdemi módon, ezekből há­rom szövetkezetét érintett. Született viszont százharminc- hat, úgynevezett ügyviteli be­fejezés, amikor visszavonták vagy hiánypótlásra utalták a kérelmet. Ezek nagyrésze szin­tén kft.-kre vonatkozott, és kezdeményezőik különféle szállítói hitelezők voltak. A bíróság januárban hat csődeljárásra vonatkozó ké­relmet regisztrált, hárommal kevesebbet, mint decemberben. Lezártak viszont harmincnyolc csődeljárást, amelyből négy végződött megegyezéssel, harmincnégy' pedig ügyviteli véget ért. Decemberben ennél némileg kevesebbet, harminc­egy csődügyet zárt le a Fővá­rosi Bíróság, amelyből három volt érdemi. Könyv az EK-magyar kapcsolatokról Az Európai Közösség és Ma­gyarország az 1990-es évek kö­zepén címmel jelentetett meg kötetet a Budapesti Közgazda­ságtudományi Egyetem és az Aula Kiadó Kft. Sípos Attila, az Aula Kiadó Kft. műszaki igazgatója el­mondta: az 1000 példányban megjelenő kötettel áttekintést kívánnak adni az EK-ról, amelyhez Magyarország csatla­kozni akar, másfelől a magyar- EK kapcsolatok jelenlegi hely­zetét akarják bemutatni. Külön fejezet foglalkozik a magyar-EK társulási megálla­podással, a politikai párbeszéd­del, az egyik legfontosabb kér­désként az agrárpolitikával, il­letve Magyarországnak az EFTA-val kötött szabadkeres­kedelmi megállapodásával. CÉGBÍRÓSÁGI HÍREK Megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány A napokban tartotta kuratóri­umi ülését a Bács-Kiskun Me­gyei Vállakozásfejlesztési Ala­pítvány, melynek napirendjén az elmúlt évi tevékenység érté­kelése szerepelt. Az Európai Közösség PHARE-irodája ta­valy nyáron döntött arról, hogy támogatja a vállalkozási köz­pont üzleti tervét. Ennek értel­mében a központ működésének első évében mintegy 40 millió forintos költségvetéssel gazdál­kodott, amely a mikrohitel 15 millió forintos keretével bővült. Az elmúlt év során három al­központot nyitott meg az alapít­vány, Kalocsán, Kiskunhalason és Kunszentmiklóson. További négy városban folynak előké­szítő munkálatok, a kiskőrösi és a kiskunfélegyházi központ nyi­tása február végére várható, míg a kecskeméti alközpont márci­usban kezdi meg működését. A vállalkozási központ tevé­kenységei közül érdemes kie­melni a válságmenedzselést. A közelmúltig mintegy 40 külön­böző vállalat, önkormányzat ke­reste fel őket válságos helyzet­ben lévő vállalkozások ügyé­ben. A központ tagja a Creditre- form-Interinfo Kft-nek. Ez az információs adatbázis lehetővé teszi, hogy a világ bármely or­szágában lévő vállalatot 48 órán belül le tudnak igazolni, és a vállalkozók számára olyan fon­tos adatokat tudnak szolgáltatni az adott cégről, mint az alapítás éve, a cégvezető neve, az éves forgalom, a számlavezető ban­kok, fizetési határidők. A vállalkozók többsége kö­rében a központ legnépszerűbb szolgáltatása a Mikro-hitel. Kezdő vállalkozók számára igen kevező feltételek mellett 500 ezer forintig tudnak hitelt nyújtani. Ennek keretét az Eu­rópai közösség Pahre-prog- ramja biztosítja, évente mintegy 30-35 millió forint értékben. A vállalkozási központ és a kecskeméti műszaki főiskola között együttműködés jött létre, amelynek célja a vállalkozói to­vábbképzési igények feltárása, közös tanfolyamok szervezése. A központ oktatási programjá­nak keretében az elmúlt év végén 40 személy kapott vissza nem té­rítendő oktatási költségtámoga­tást 25-40 ezer forint közötti ösz- szegben. Nagy Ágnes Privatizációs hírcsokor A Her-KO Kft. nyerte az Univerzum Autó Részvénytár­saság állami tulajdonú részvé­nyeinek megvásárlására kiírt pályázatot. A vevő szerződés­ben vállalt fizetési kötelezett­ségeinek teljesítését igazolta, így a részvénytársaság értékpa­pírjai február 10-éig a vevő tu­lajdonába kerültek. A korlátolt felelősségű társaság a rész­vénytársaság részvényeinek 88,7 százalékát szerezte meg. Ugyanakkor hamarosan dön­tés születik arról is, hogy a Szekszárdi Agroker Részvény- társaság állami tulajdonban levő részvényeire kiírt pályáza­tot a négy ajánlattevő közül melyik nyeri el. A pályázatot novemberben írták ki a 368 millió 160 ezer forint névértékű részvénycso­mag megvásárlására. A beér­kezett ajánlatok vételi árai igen közel álltak egymáshoz, így az Állami Vagyonügynökség - a magasabb bevétel érdekében - módosítási ajánlatokat kért a pályázóktól, melyeket február 16-áig adhatnak be. A Minerálimpextől elvont ál­lami tulajdonban levő 10 száza­lékos EMAG Ipari Szerelvény Kft. üzletrészét az ÁVÜ hama­rosan értékesíti. Kft-vé alakult a Szendrői Alumínium- és Fémipari Válla­lat január 31-én. A vagyonér­tékelés szerinti jegyzett tőkéje a társaságnak 23 millió 900 ezer forint, ami az ÁVÜ tulaj­donában van. Az ügyvezető igazgató Mravik József, az elődvállalat igazgatója lett. Nyilvános pályázaton két­száztíz millió forintért vásá­rolta meg az MRP szervezet a Caroflex Fékbetétgyár Kft. ál­lami tulajdon részét. A vételá­rat az MRP E-hitel és kárpót­lási jegy felhasználásával egyenlítette ki és a dolgozói kedvezményt is igénybe vettek. Mérlegen # // y a minőség A Kereskedelmi Minőségel­lenőrző Intézet az elmúlt évben 140 ezer szakvéleményt adott ki az új és a már forgalomban lévő termékekről. Az importtermékek vizsgála­tánál azt tapasztalták, hogy vál­tozatlanul sok silány árut sze­retnének a kereskedők Magyar- országon értékesíteni. Különö­sen a ruhaneműk és a cipők si­lány minőségűek, sok esetben használhatatlanok. A Kermi szakvéleménye sze­rint a hazai termékek minősége sem javult a korábbi évekhez képest. A megvizsgált 4 703 fajta élelmiszer közül négy­százhetven fogyasztásra alkal­matlannak bizonyult. Az 1 472 vegyes iparcikkből kétszázti- zennégyet használhatatlannak minősítettek. Az 516 féle ruhá­zati cikkből 192 nem elégítette ki a követelményeket. Aláírás előtt az M5-ös autópálya-szerződés A közlekedési miniszter a HU.M.I.C. konzorciumot vá­lasztotta ki az M5-ÖS autópálya finanszírozására, megépítésére és üzemeltetésére vonatkozó koncessziós szerződés aláírásá­nak előkészítésére, de ugyanak­kor továbbra is fenntartotta a tárgyalás lehetőségét a másik pályázó - a GTMI-TRANS- ROUTE által vezetett konzor­cium - esetében is. Minderről a Közlekedési, Hírközlési és Ví­zügyi Minisztérium adott tájé­koztatást a napokban. A HU.M.I.C., a Hungarian Motorway International Con­sortium vezető cége a francia Bouygues S.A., tagjai pedig az ugyancsak francia Sereg Routes et Travaux Publics, a hazai Ma­gyar Aszfalt Kft., az osztrák Bauholding A.G., a dél-afrikai Servgro Intertoll Interpark, a magyar MOL Rt, a német Com-merzbank és a magyar Budapest Bank. Kedvező esetben március végén írhatják alá a felek a koncessziós szerződést, mely az M5-ÖS díjas autópálya MO-ás csomópontjától Kiskun­félegyháza Dél csomópontig terjedő első szakaszának finan­szírozását, megépítését és üzemeltetését szabályozza. A beruházást legkésőbb 1997 vé­gére kell befejezni. Az M0 csomópont és a Kecskemét közötti díjas szakasz megnyi­tása 1996. január 1-jén vár­ható. A koncessziós társaság az autópálya további szakasza­inak megépítésére is kötele­zettséget vállal, a megvalósítás időpontja azonban a forgalom növekedésétől és a beruházás gazdaságossági mutatóinak változásától függ. A továbbé­pítést jelentősen meggyorsít­hatja, ha a társaság az útvonal megfelelő színvonalú kiépíté­sének finanszírozásába nem­zetközi fejlesztési intézeteket is be tud vonni, illetve, ha ki tudja használni az Európai Unió nyújtotta lehetőségeket. • Az M5-ÖS építését a tervek szerint legkésőbb 1997 végére be kell fejezni. Hazánk jelentős európai pénzmosoda? Mi is az a pénzmosoda? Az értelmező szótárban hiába ke­ressük ezt a nálunk alig két éve ismertté vált fogalmat, dr. Krá- nitz Mariann, az Országos Kri­minológiai és Kriminalisztikai Intézet csoportvezetője szerint a fogalom nem mást takar, mint a tisztességtelenül szerzett pénz különböző módszerekkel tör­ténő törvényesítését. Hogy ez miként történik? Erre néhány példát is említett:- A megvesztegetésből szár­mazó pénzt - hogy gyanúba ne keveredjünk, adjuk át egy strómannak, aki helyettünk lici­tál, mondjuk, egy értékes mű­tárgyra, ingatlanra. Az így vásá­rolt ingóságot vagy ingatlant az­tán „a befektető” megtartja, il­letve megfelelő haszon fejében eladja. A „tulajdonáért” kapott pénz máris makulátlanul tiszta.- Hogyan lettünk Wales és Itália után a harmadik legna­gyobb európai pénzmosoda?- 1980-1992 között a külön­böző bűncselekményekből - vesztegetésből, sikkasztásból, betörésből, lopásból - mintegy 80 milliárd forint került az alvi­lág kezébe. Hová lett ez a hatal­mas összeg? Biztosan nem tart­ják a ládafiában, jelentős részét gondosan befektették valami­lyen üzleti vállalkozásba. Ko­rábban vendéglőt béreltek, ma a privatizáció a legjobb mosoda.- Ön szerint a magánosítás együtt jár a vesztegetéssel?- Mivel nagy a tét, majdnem kizárt, hogy ne legyenek olya­nok, akik nem tudnak ellenállni a kísértésnek. A korrupció ugyanúgy egyidős az emberi­séggel, mint a rosszlányok mestersége.- Mikor esünk a korrupció „bűnébe”?- Olyankor is, ha nem szán­dékosan tesszük. Ha az előre át­nyújtott borítékkal arról szeret­nénk „meggyőzni” az orvost, hogy számunkra nincs hely a húszágyas kórteremben; a hiva­talnoknak azért adunk csúszó­pénzt, hogy a kérelmünket lehe­tőleg ne tegye az irathegy legal­jára. Ezek az apró umbuldák persze eltörpülnek a szervezett bűnözés korrupciói mellett. A külföldi szakirodalom szerint a maffia számára a kormányzati tevékenység befolyásolása a legfontosabb, tehát - bármilyen meglepő is - a jogalkotásba igyekszik mindenáron befér­kőzni. Egyrészt, mert sokkalta egyszerűbb megakadályozni a számára kedvezőtlen törvények elfogadását, mint a már meglé­vők hatályon kívül helyezését; másrészt mert a neki kedvező törvények az ő zsebére dolgoz­nak. Pénzt, vagyont, magasabb beosztást ígérnek azoknak, aki­ken mindez múlik. Rendőr le­gyen, aki rájuk bizonyítja az ilyen „lobbyzást”.- Külföldi példákat említ, mi a helyzet idehaza?- A példák külföldiek, de a módszerek nemzetköziek.- Hogyan lehet megveszte­getni, mondjuk, a végrehajtó ha­talmat? Mi az, ami a legmaga­sabb poszton is csábító lehet?- Zsarolni akár pénz nélkül is lehet. Fogalmazzuk finoman, nevezzük ezt nyomásgyakorlás­nak. Kiderítik például a szóban forgó köztisztviselőről, hogy megcsalja a feleségét. Máris van mivel kézben tartani.- Lehet egyáltalán küzdeni a korrupció ellen?- Lehet és kell is. Nemcsak a bűnös úton szerzett tetemes pro­fit az így okozott kár, mert a megzsarolt, megfélemlített pol­gárok jogosan tehetik fel a kér­dést: érdemes tisztességesen élni? Érdemes szegénynek ma­radni?

Next

/
Oldalképek
Tartalom